Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-24 / 198. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — KÖRKÉP 1991. augusztus 24., szombat Rendőrként Franciaországban Kihallgatás hátrabilincselve — Kamerák pásztázzák a terepet (Fotó: Kovács Tibor) A francia nemzeti rendőrség harminc magyar, vizsgálati szakterületen dolgozó rendőrt látott vendégül a közelmúltban, hogy Párizstól hatvan kilométerre felügyelőképző bűnügyi főiskola háromhetes kurzusán részt vett dr. Újvári Sándor rendőrőrnagy, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályvezetője is. A Franciaországban töltött hetekről kérdeztük. — A főiskolán napi öt-hat órán át hallottunk a büntetőeljárásról és a büntetőjogról. Sok szó esett a francia rendőrség felépítéséről, a vizsgálóbírói és a nyomozati tevékenységről is. Az úgynevezett területi főkapitányságra is ellátogattunk. A Párizs környéki hat-hét megye tartozik ehhez, s Versailles a központja. Ezen kívül működnek megyei főkapitányságok, városi kapitányságok, s működik önkormányzati rendőrség. A legkisebb településeken csendőrség van, amelynek tagjai őrzési feladatokat is ellátnak. — A rendőrségi dokumentumokba is betekinthettek? — Igen. Részt vettünk egy-egy kihallgatáson, ügyiratokba lapozhattunk bele, és a számítógépes rendszerről is tájékoztattak bennünket. Megnéztünk egy kapitánysági fogdát, ahol az őrizet ideje alatt kell olyan bizonyítékokat feltárni, amely megalapozza vagy indokolatlanná teszi a további fogva tartást. Az őrizet 24 óra, de indokolt esetben ezt az ügyészség további 24 órával meghosszabbíthatja. Terrorcselekmények és kábítószer ügyekben négy nap az őrizetbevétel ideje. Meglepődtünk, amikor benéztünk egy nyomozói szobába, ahol éppen kihallgatás folyt. Három nyomozó faggatta a fogvatartottat, aki hátrabilincselt kézzel ült a műpadlón. így válaszolt a kérdésekre. Nálunk ez nem fordulhatna elő. A fogdaparancsnoktól megkérdeztük, mit csinálnak, ha valamilyen rendbontás tapasztalnak a zárkában. „Megpróbálunk mi rendet teremteni, de ha ez sem használ, behozzuk a szolgálati kutyát” — mondta a legtermészetesebb hangon. — Melyek a leggyakoribb bűnesetek? — A bűnözés körülbelül háromszor akkora, mint nálunk. Megszaporodtak a lopások, betöréses lopások. Sok az ismeretlen tettes az Eiffel-to- rony környékén is. Itt már monitorokon figyelik a terepet a rendőrök. Amikor az invalidusok dómja előtt egy szál sárga rózsát leszakítottam, a többiek mosolyogva megjegyezték: ezt is megörökítette a felvevőgép... — Hogy vélekedik a francia közlekedésről? — Ahogy közeledtünk a főváros felé, egyre nagyobb volt a zsúfoltság az utakon. Ez csak fokozódott a reggeli munkakezdéskor és a délutáni hazamenetelkor. Párizs 20-30 km-es körzetében rendkívül nagy a tumultus. Ott a közlekedési dugók nem azt jelentik, hogy várni kell, hanem azt, hogy csak lassabban, lépésben haladhatunk. Különleges a közlekedés Párizsban. Érdekes a körforgalom. A Champs Elysées végén lévő diadalívnél mintegy nyolc forgalmi sávnak megfelelő a körforgalom. Többnyire hiányoznak az utakról a szaggatott felezővonalak. A négy forgalmi sávot a gépkocsivezetők maguk alakítják ki a közlekedési tradícióknak megfelelően. A franciák gyorsan, rugalmasan róják az utakat. — Ezért tapasztalható oly gyakran, hogy a két kocsi közötti félméteres helyre befurakodik egy motoros... — Valóban nagy a keveredés. Ennek köszönhető, hogy tíz jármű közül hármon-né- gyen koccanás nyomai láthatók. — Mennyi az átlagos rendőrfizetés Franciaországban? — Ésszerűen, szervezetten folyik a pályára való felkészítés, így nem kell lasszóval fogni a rendőröket. A francia átlagkereset 5-7000 frank között mozog. A közterületi szolgálatot ellátó rendőrök 6-8000 frankot kapnak, a bűnügyi nyomozók beosztástól függően 8-12 ezer frankot visznek haza. — Mit adaptálna a francia rendőrség munkájából? — A határozottságot és a munkastílust. A francia rendőrség is törvényadta keretek között dolgozik. Mivel egy stabil társadalom áll mögötte a maga biztos intézményrendszerével, a rendőrök munkája sokkal célratörőbb. Lőrincz Sándor Emberbőr-bank Fogy a vodka A kínai néphadsereg 304. számú kórházában van az ország legnagyobb ember- bőr-bankja: összesen mintegy 200 négyzetméternyi emberbőrt tárolnak itt 194 Celsius fokon, folyékon nitrogénben. Ez a tartósítási technika, amelynek kifejlesztéséhez 20 év kutatás volt szükséges, a bőrt 18 évig is képes épségben konzerválni. A Sztolicsnaja, angolul Sto- lichnaya vodka fogyasztása, amely együtt hullámzott a szovjet politika árapályával, a kudarcba fulladt államcsíny után ugrásszerűen megnőtt az Egyesült Államokban. Az orosz vodka nem volt az egyetlen sláger; Kaliforniában a Gorby-babáknak volt nagy keletje. Több mint 700 babát adtak el egy nap alatt. Kelet felé terjeszkedik Szervezett bűnözés Európában (2.) A szervezett bűnözés az élet szinte minden területére betette a lábát, és csaknem valamennyi bűnesetben — akár egyszerű táskalopás, akár lakásbetörés — mind gyakrabban ott állnak az egész világot átfogó szindikátusok — állítja Hans-Ludwig Zachert, a német Szövetségi Nyomozóhivatal elnöke. A szervezett bűnözés ma már nemcsak kábítószer-kereskedelemre terjed ki, hanem az összes bűneset 60 százalékát kitevő lopásokra, így a betöréses lopásokra, a táskalopásokra, autólopásokra és -feltörésekre, sőt a pornográfiára és az emberkereskedelemre is. A konkrét káron kívül a bűnesetek lélektanilag is nagyon rossz hatással vannak a lakosságra, hiszen az emberek félnek kimenni az utcára, és — általában is — aggódnak. A hivatalok és vállalatok (Az alábbi exkluzív sorozatot a német Die Welttel együttműködve készítette a Fe- renczy-Europress sajtóiroda.) is nagyon gyakran célpontjai a szervezett gengszterizmusnak. A legveszélyesebb azonban az, ahogyan a bűnözés mind nyíltabban beleépül a legális társadalomba. Ennek egyre több a nyoma Magyarországon is. Sikeres vállalkozók vagy szabadfoglalkozásúak ismeretségét keresik: olyanokét, akik időnként megfelelő információkat szolgáltatnak vagy a kölcsönös szívesség alapján — legtöbbször gyanútlanul, olykor zsarolás hatására — egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek az alvilággal. Ezáltal a bűnszövetkezetek nemcsak az adott személlyel kerülnek, lépnek kontaktusba, hanem rajtuk keresztül a politikával, a gazdasággal és az államigazgatással is. A vállalkozók széles rétege így köny- nyen az alvilág csapdájába kerülhet; elég, ha beszállnak egy rendkívül nagy profittal kecsegtető üzletbe — anélkül, hogy előzőleg az áru eredetéről, illetve az eladókról informálódnának —, és máris zsa- rolhatóvá válnak... Az ilyen típusú összefonódások rendkívül megnehezítik a rendőrség munkáját, hiszen senki nem szívesen vallja be, ha belekerül az ördögi körbe — főleg ha még haszna is van belőle. A sikeres bűnfeltárást sok országban — Németországban éppúgy, mint Magyarországon — nehezíti, hogy a jogszabályok nem tartanak lépést a növekvő bűnözéssel és az elkövetések új formáival. Hiába gyanúsít a rendőrség valakit és szerzett be róla számtalan információt; ha nincs konkrét tett, a rendőri szervek nem tehetnek semmit a gyanúsított ellen. Hiányzik a megfelelő nemzetközi együttműködés is. Pedig a szervezett bűnözés régen átlépte az országhatárokat, és a szindikátusok nagyon sok esetben az egész világra kiterjesztették működési területüket, Kelet-Közép-Eu- rópára különösképpen. Szakemberek tapasztalatai szerint az Európa keleti térségében bekövetkezett és zajló változások nyomán Németország válik egyre jobban a bűnözés egyik fő csomópontjává. Míg régebben Nyugat-Európa a bűnözés szempontjából egybefüggő terep volt, ma már az alvilág egyre jobban terjeszkedik Kelet felé, s közben őrzi nyugati pozícióit is. Az egyik feltűnő példa erre Lengyelország, amely az évek során a nemzetközi autó- csempészet fő célországává vált. Lengyelország doppinghatású amfetaminok előállításában is „jeleskedik”... Az utóbbi időben hasonló „fejlődés” figyelhető meg a Szovjetunióban, amely az Afganisztánból és Pakisztánból Európába kerülő kábítószer fő tranzitországa lett. A Balkán északi részéből legújabban a kábítószercsempészek Magyarországon és Csehszlovákián keresztül hozzák Kö- zép-Európába árujukat. Németország pedig egyre inkább átveszi a Kelet és a Nyugat közötti kapu szerepét. Éppen ezért különösen a németek szorgalmazzák a nemzetközi együttműködést, és egy Európai Bűnüldözési Hivatal felállítását. De ez még várat magára... (Folytatjuk) Ferenczy-Europress Nincs béke a napernyők alatt Kocsma-ring Hedrehelyen Még egy éve sincs, hogy Hedrehelyen Váradi Géza engedélyt kapott palackozott bor forgalmazására, majd később ugyanott a felesége italbolt üzemeltetésére. Júlusban a helyi önkormányzat jegyzője, Porga Györgyné írásban szólította fel Váradinét, hogy „az italboltot jelenlegi helyén szüntesse meg, és úgy alakítsa ki, hogy kétszáz méteren belül alsó fokú oktatási, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény ne legyen.” Figyelmeztette: az üzletet harminc napon belül helyezze át, ellekező esetben az üzlet bezáratásáról intézkedik. „Koalíciós” nézőpont Talán még a vendéglő udvarán felállított napernyők is megrezzentek attól, amit e felszólítás után mondott az érces hangú Váradi. Bizonyos, semmi olyat nem tett, ami miatt kiérdemelte volna ezt a határozatot, és senki sem figyelmeztette állítólagos kihágásaira. Abban viszont már nem volt biztos, és ma sem az, hogy a személyeskedés hátterében örökségi viták miatt máig nyugtalan rokona, az MSZP-hez való tartozása, a konkurens szövetkezeti kocsma áll-e. Legvalószínűbbnek a pártállást tartotta, mivel tudomást szerzett arról, hogy a pártokat képviselő és magát koalíciónak nevező négy személy indítványozta az említett határozat kiadását. A helyi „koalíció” képviselői — Tóth Ferenc nyugdíjas, a kisgazdapárt szervezetének vezetője, Bőhm József, az MDF helyi képviselője, Schán György alpolgármester és Vass Józsefné, a képviselő- testület tagja — másként látják ezt. Azt állítják, hogy a Vá- radi-féle kocsma zülleszti a községet: a tulajdonos nem tartja be a zárórát, gyakran éjfélig tekéznek a szórakozóhely udvarán. Nem egyszer előfordult, hogy vendégei megbotránkoztatják a járókelőket; a zajok zavarják a közeli templomban az áhítatot, az iskolai nevelést. A legfontosabb azonban, hogy nincs meg a kétszáz méter az iskola és a szórakozóhely között. Ha borul az asztal Az első lépést dr. Tarján Lászlóné államtitkár hedrehe- lyi látogatása alkalmával tették meg. Jött is egy vizsgáló- bizottság a megyétől. Ez azonban tévedésből nem Vá- radiék vendéglőjére, hanem a közeli szövetkezeti kocsmára csapott le. Kétségtelen: újabb lendületet ők adtak az ügynek, amikor a jegyző kijelentésére — kellő nyomaték kellene a megszüntető határozathoz — vállalták egy beadvány aláírását. Az egyébként nem Hedrehelyen lakó jegyző, akinek a munkája ellen a kisgazdapárti Tóth Ferenc szerint kifogások merültek fel, táppénzre ment, miután valaki — ahogy mondani szokták — rá akarta borítani az asztalt. Mintha a ppl- gármester elbizonytalanodott volna a helyi gondok és ellentétek láttán. Mindennek ellenére a kisgazdapárt helyi szervezetének képviselője szerint a község elindult a fölemelkedés útján: a pártok és a termelőszövetkezet között jó az összhang. Ezért kell megakadályozni, hogy Váradi vendéglője zül- lessze a lakosságot. Az alpolgármester, aki a vállalkozók képviselőjeként is tevékenykedik a környéken, kijelentette: szükség van Hedrehelyen vállalkozásra, de nem így. A Váradinál iszogató vendégek — mintegy tizen — a kocsmáros elleni támadásnak tartják az önkormányzat lépését. Pedig erre szerintük nem adott okot, hiszen itt mindent olcsóbban szerezhetnek be, mint másutt. Nevetségesnek tartják a kétszáz méter távolsághoz való merev ragaszkodást. Ilyen alapon sok száz szórakozóhelyet — egyebek mellett a kaposvári Kapos presszót is bezárhatnák. A falunak is van véleménye A vendéglőbe nemigen járó hedrehelyiek szerint a kocsmaügyből nem kell pártügyet csinálni, még oly módon sem, hogy a pártok képviselői felvállalják becsukatásának előmozdítását. Szerintük a Várnáiéhoz közeli szövetkezeti vendéglőből, no és a moziból is — különösen, ha diszkó van — hetedhét országra terjed a zaj. Váradiék vendéglője a falu lakosságát nem zavarja. Egy nyugdíjas vasutas szerint ott, ahol ma ez a kocsma van, korábban is az volt, és senkit se bántott. Ám ennek ellenére a határozatot senki sem vonta visz- sza. A Váradi család számára pedig minden nap a rolólehúzás rémét hozza közelebb. Ha erre kényszerítik — mondta a családfő —, harcolni fog igazáért. De valóban le kell-e húzni a rolót? Még inkább megosztani a falut, szétzilálni a főként gazdasági téren talpra állni próbáló kisebb-nagyobb közösségeket? Aligha! Nem akkorák a bajok, hogy kellő toleranciával, egymás igényeihez igazodással ne lehetne orvosolni azokat. Elsősorban az önkormányzati vezetés művészetétől függ, hogy miként. Szegedi Nándor Keresünk az ÖKM Magazin szerkesztőségébe olyan gépírónőt, aki járatos a számítógépes szöveg- feldolgozásban. Felvétel: szeptember 15-től, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni a 12-403-as siófoki telefonszámon, ill. az ÖKM, 8600 Siófok, Pf. 105 címen írásban lehet. (113842/a) Keresünk Siófokon éves állandó bérletre, irodahelyiség céljára legalább négyszobás villátgarázs- zsal, 1991. novemberi beköltözéssel. Ajánlatokat a 12-403-as telefonon napközben, vagy az ÖKM, Siófok, Pf. 105 8600 címen, „Egész évben”jeligére várunk. (113842)
