Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-23 / 197. szám

1991. augusztus 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 5 Tikmony fölöstökömre Életmódtábor a Csokonai-modell alapján Fotó: Gyertyás László Könyvtárosok vándorgyűlése Pécsen Díj a legszebb könyveknek — Gyerekek, mi ez: „Ha nem vóna, nem kőne, de ha vóna, szélös világé se annám oda. ” Ezzel a találóskérdéssei kezdte az aznapi foglalkozást Mester József, a kaposszent- jakabi Móricz Zsigmond Műve­lődési Ház munkatársa a szennai iskolában. A megfej­tésre — ami nem más, mint a kopasz fej —, nem jöttek rá a gyerekek. Ám azt, hogy a reg­gelit egykor fölöstökömnek, a tojást tikmonynak nevezték a faluban — sokan tudták. A Horger Antal előszavával 1939-ben Kaposváron megje­lent, dr. Nyíri Antal által írott könyv címe: A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. Remek segéd­anyag ez a hagyományőrző, tehetséggondozó olvasótábor kis lakóinak. — Életmódtábornak is ne­vezhetnénk ezt a pár napot — jegyezte meg Mester József. — A Pécsi Úti Általános Iskola 10-12 éves cigány tanulóinak szerveztük Beck Éva és Fer- káné Pellérdi Zsuzsa kolléga­nőmmel. Négy gyereket Szekszárdról küldött a cigány­szövetség. Nem csoda, hogy a szociálisan és neveltetésük­ben is hátrányos fiúk-lányok gyakran fordultak hozzánk: „Ugye nemcsak este, délután is lezuhanyozhatunk?” Ezek­nek a gyerekeknek még ta­nulniuk kell a helyes életmó­dot, a szokásokat, az illemet... A Csokonai-modell alapján szervezett foglalkozásokat a szabadban tartották. Nem­csak az iskola környéke, a szabadtéri néprajzi gyűjte­mény is kiváló színhelye volt az előadásoknak, játéknak. A cigánygyerekek lelkes patró- nusainak az volt a célja, hogy megismertessék a magyar hagyományokat, fejlesszék a diákok olvasáskultúráját, és felfedeztessék a sajátos ci­gány kultúra elemeit. Lakatos Menyhért Az öreg fazék titka című meséjét dolgozták fel a gyerekek. Égyik részét Tolnai Mária irányításával dramati­zálták. Dr. Szili Ferenc So­mogy és Kaposvár múltját megismertetve „időalagútban” vezette a táborlakókat. Szabó Edit nyugalmazott iskolaigaz­gató Szenna népművészeté­ről mesélt, Csikvár Gábor hangszerbemutatót tartott, Burucz András a fazekasmes­terség titkaiba avatta be az érdeklődőket. Az esték olva­sással teltek, s a könyvtár- használatról is sok szó esett. A régi iskola tantermeiben voltak elszállásolva a lurkók. A vaságyon két kissrác együtt lapozta a magyar-cigány ké­pes olvasókönyvet. Suta Gá­bor — aki már versírással is próbálkozott — örömmel új­ságolta: — Én a kardosfai és a ropo- lyi kiránduláson éreztem a leg­jobban magamat. Madarakat, őzeket láttunk, csodás volt a táj, s az erdészháznál szalon­nát is sütöttünk. A 14 km-es utat hazafelé gyalog tettük meg. A 10 éves Arspirán Etelka a pár nappal ezelőtti esti tánc­házat emlegette, amelyen a szentjakabi cigányzenekar húzta a talpalávalót. De a pé­csi énekes, Csizmadia Sándor dalai is még csengnek fülé­ben. A hullámos fekete hajú Balogh Beáta Szekszárdról jött. A tábortűz hangulatáról beszélt, s arról, hogy jövőre is szívesen ellátogatna Szen­nába. Jól érzi magát, bőséges a koszt, és barátnőt is szerzett magának. A szervezőktől megtudtam: a Garabonciás Szövetségtől pályázaton elnyert 5000 forint volt az induló tőke, amelyet szponzorok egészítettek ki. Az OTP Somogy megyei Igazga­tósága 15 ezer forintot adott, a Knakk Kft, a Kaposhús, a tej­ipar, a zöldért és a sütőipari vállalat az ellátást biztosította: termékeikért nem kellett fizetni a tábor ideje alatt. De segített a Vöröskereszt, a gyógyszer­tári és a családsegítő központ és a Háziipari Szövetkezet is. A vidéket az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet buszával járták. Nemcsak a cigánygyere­kek, Beck Éva táborvezető és társai is elégedettek. Elhatá rozták: ősztől kéthetenként ta­lálkoznak majd a résztvevők­kel az Édosz-könyvtárban, hogy nyomon kövessék a gye­rekek fejlődését, s még jobban tudatosítsák az irodalom jelen­tőségét. A közeljövőben Laka­tos Menyhért is ellátogat hoz­zájuk. Ekkor szeretnék bemu­tatni teljes terjedelmében Az öreg fazék titkát. Lörincz Sándor (Munkatársunk telefonjelen­tése) Pécs immár másodszor ad otthont a Magyar Könyvtáro­sok Egyesülete XXIII. vándor- gyűlésének. Ha a háromnapos program témáját csupán címszavakban fogalmaznánk, szlogenje a következő volna: Változó világ - változó könyvtárak - változó egyesületek. Á sajtótájékoztatón megtud­tuk, hogy a tegnap kezdődött vándorgyűlésen többek között azt is elemzik, hogy hogyan működik az egyesület az 1990 elején az MKE küldött közgyű­lése által elfogadott új alap­szabály szerint abban a meg­változott társadalmi környe­zetben, amely a könyvtárak életében is új helyzetet terem­tett. Az egyesület célja többek között az, hogy kezdeménye- zően vegyen részt a könyvtár­politika és a szakirodalmi tájé­koztatási politika alakításá­ban, gyarapítsa tagjainak szakmai és általános ismere­teit, valamint fejlessze hivatás- tudatát, foglaljon állást a könyvtári képzés és tovább­képzés kérdéseiben, és kép­viselje a könyvtárosok, a szak- irodalmi tájékoztatást végzők szakmai érdekeit. A közoktatás intézményeit követően a könyvtár az a kul­turális szolgáltatás, amellyel valamennyien hosszabb-rövi- debb kapcsolatba kerülünk. A bibliotéka megőrzi az emberi kultúrát, segíti a tanulást, a tu­dományt, s nem utolsó sorban a szórakozást is. A vándorgyűlés résztvevői arra keresik a választ, hogy mindezekből kiindulva a 3500 tagú egyesület, hogyan tudja megvalósítani céljait. A szekcióülések tematiká­jában a következők szerepel­nek: Változó közigazgatás - változó könyvtárak; Könyvtár- használók és könyvtárkerülők, avagy mit tesz és mit tehet ér­tük a könyvtár; Társadalom, értelmiség, kultúra a közelgő századforduló előtt; A szak­mai érdekvédelmi szervezetek szerepe a szakkönyvtárügy jövőjének alakításában; Vál­tozó iskola - változó könyvtár - változó jogalkotás; Másod­fokú bibliográfia, bibliográfiai számbavétel. A vándorgyűlésen Somo- gyot előadóként és szekcióel­nökként Szita Ferenc, a me­gyei könyvtár igazgatója kép­viseli; mai előadásában az egységes közkönyvtári rend­szerről beszél. Holnap hatan vehetik át a Magyar Könyvtárosok Egye- sületéért-emlékérmet. A MKE Könyv-, Lap- és Iro­dalmi Főosztállyal együtt Fitz József-díjban részesíti az előző év öt legszebbnek és legértékesebbnek ítélt köny­vét. Ezt a sikert az idén Varczy Zoltán — Somogyi Győző: Ki­rályért és hazáért (Corvina), Az emberiség krónikája (Offi­cina—Nova), Gazdag Erzsi Meseforrás (Gazdag Erzsi- kuratórium), Márai Sándor- életműsorozat, és Mészöly Miklós Wimbledoni jácint (Szépirodalmi Könyvkiadó) című könyvek érdemelték ki. Végül dr. Újváriné Fűzy Ág­nes, a házigazda pécsi városi könyvtár igazgatója köszöne­tét mondott azoknak az intéz­ményeknek, amelyek támo­gatták a vándorgyűlés meg­szervezését, lehetővé tették e széles körű szakmai találko­zót. T. R. Somogyiak Angliában Vatzlav és Myfair lady SsírSki*vf. iPjE-J»iin ppHpHHH Az Úttörőcsoportok Somogy megyei Szövetségének szer­vezésében és támogatásával tíz diák három hétig tartózko­dott Angliában. A The Wundc- raft Főik elnevezésű termé­szetjáró szervezet meghívá­sára érkeztek a 10-15 éves tanulók Angliába. Megismer­kedtek Londonnal és környé­kével, s táborozáson vettek részt. Emlékplakett Szabó Ferencnek Pro Cultura Hungarica em­lékplakettel tüntette ki András- falvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter Szabó Ferenc atyát, a magyar szár­mazású, Rómában élő jezsu­ita írót, költőt. Az idén hatvan esztendős Szabó Ferenc a va­tikáni rádió magyar műsor­szolgáltatásaival, könyveivel, tanulmányaival érdemelte ki az emlékplakettet. A Biblia Mongóliában Az ország történetében elő­ször megjelent a Biblia a mongol könyvesboltokban. A több évtizedes kommunista uralom megszűntével a mon­gol keresztények kiléptek az il­legalitásból, s már több ezer példányban vásárolták meg a Szentírást a főváros árusító­helyein. A Mongol Biblia Tár­saság azt tervezi, hogy to­vábbi több ezer példányt im­portál Dél-Koreából. A színházbérietek ára nem változott A napokban megkezdődött a bérletszervezés a Csiky Gergely Színház 1991/92-es évadjának előadásaira. A Ju­lian Ria által írt és szerkesz­tett, Czakó Zsolt grafikus kezét dicsérő, elegáns műsorfüzet­ből kitűnik: Friedrich Dürren­matt A nagy Romolus című komédiájával, Alfonso Paso Hazudj inkább, kedvesem című bűnügyi komédiájával, Kosztolányi Dezső - Babarczy László Néró, a véres költő című drámájával, Mrozek Vatzlav című színjátékával ta­lálkozhatunk. De tapsolhatunk Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcijának, Heinrich von Kle­ist A két szomszédvár című tragédiájának és Alan J. Ler- ner - Frederick Loewe - G. Dénes György népszerű mu­sicalének, a My fair ladynek is. Lorca Yerma című tragédiáját a stúdióban láthatjuk. A gye­rekek Hoffmann-Kapecz­Gothár-Selmeczi Diótörő című musicelét láthatják. Mű­soron marad Orwell Állat­farmja, Beckett Godot-ra várva című műve, Goldoni Karne­válvégi éjszakája, valamint két operett: a 3:1 a szerelem ja­vára és a Csárdás. A füzet szerkesztője fotók­kal gazdagon illusztrálva, kriti­kák között tallózva veszi sorra az évad előadásait, és a szer­zőket is bemutatja. Ezután a kaposvári Csiky Gergely Színház népes társulatával ismerkedhetünk meg. A kar­csú gerincű füzet utolsó lapján örömmel nyugtázzuk, hogy a bérleti előadások — A nagy Romolus, Nero, Vatzlav, My Fair Lady, Kakuk Marci — ára a tavalyihoz képest nem emelkedett. A felnőtt bérletek 360-580 forint között mozog­nak. Az ifjúsági és a nyugdíjas bérletek 360-400 forintért vár­nak gazdára. L. S. Csillebércen táborozott a Szelence Gyermek néptáncosok csil­lebérci táborozásáról érkezett haza a héten a boglárlellei Vi- kár Béla Művelődési Ház 40 tagú, Szelence néptánccso­portja. A Gyermekünk Örökség Egyesület szervezésében 400 társukkal együtt, egy hetet töl­töttek a táborban, és a tánc mellett a kézművességgel is megismerkedtek. Településhálózat Megyék - Városok - Köz­ségek 1980-1990 alcímmel je­lentette meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal a Településhá­lózat kiadványsorozat V. köte­tét, melynek alapvető célja, hogy áttekintést adjon az utóbbi két népszámlálás kö­zötti időszak társadalmi-gaz­dasági fejlődésének, átalaku­lásának területi jellemzőiről, folyamatairól. Áz elemző kiadvány a sta­tisztikai eszköztárát használva igyekszik bemutatni a nyolc­vanas évek területi-térbeli fej­lődésére ható legfontosabb tényezőket. Ezen tényezők alatt, a gazdasági és társa­dalmi környezet, a feltétel- rendszer megváltozása, a koncentrációs és dekoncent- rációs folyamatok alakulása értendő, melyek jelentős sze­repet töltöttek be egyes terü­leti egységek közötti színvo­nalkülönbségek mérséklődé­sében vagy éppen annak nö­vekedését eredményezték. Az igényes megjelenésű könyvecskéért 300 forintot kell leszurkolnunk. Ezért a pénzért könnyen áttekinthető szer­kesztésben mazsolázhatunk a számtalan számadatban, vizsgálhatjuk a színes tabló­kat. Olvashatunk a nagytérsé­gek, köztük fővárosunk népe­sedési helyzetéről, infrastruk­turális ellátottságáról, telepü­léshálózatunk demográfiai fo­lyamatairól, gazdasági szer­kezetéről, valamint a speciális térségekről: üdülőkörzetekről, településegyüttesekről. Pon­tosabb eligazodásunkat a függelék segíti. A kiadvány elkészítése so­rán a téma iránt érdeklődők széles rétegeinek információs igényét igyekeztek szem előtt tartani annak reményében, hogy mind több ember szá­mára megkönnyítsék a területi és településhálózati kérdé­sekben való tisztánlátást. B. T. Az új Toyota mentőau­tók berendezése sokkal korszerűbb, mint a régi­eké és a mentéshez használt eszközök elhe­lyezése is tetszetősebb. A mentősök azt is fon­tosnak tartják, hogy ezeknek a kocsiknak a mentőládáiban együtt van minden. Remélhe­tően így érzik majd azok is, akik sokszor akaratuk ellenére igénybe veszik s életüket csak a gyors és szakszerű beavatko­zás mentheti meg. (Fotó: Kovács Tibor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom