Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

14 1991. augusztus 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ NAGYATÁD Nagyatád önkormányzatának fontos, hogy a Somogyi Hírlap előfi­zetői, alkalmi vásárlói ennek az ol­dalnak elolvasása után jobban is­merjék a belső-somogyi kisváros je­lenét, a nagyatádiak mostani törek­véseit. A képviselő-testületet az a remény vezérli, hogy a városlakók. — különösen a nagyatádi ifjúság — , továbbá a városi szolgáltatásokra igényt tartó városkörnyéki falusiak hisznek e táj népességeltartó- és - megtartó erejében, és itteni jövőjük megalapozásáért fáradoznak az elvágyódás helyett. A város képvi- selö-testülete hitehagyott, már ösz- szeülni sem akaró tanácstestület örökét vette át. Nincs mögötte min­denttudó és mindenható egypárt, a munkában az elsődlegesen megha­tározó a városért való tenniakarás, a felelősségvállalás. Óriási jelentő­ségű az a tény, hogy a város az el­múlt hónapokban működőképes maradt, s hogy egyre növekvő a közéleti aktívák száma az önkor­mányzat bizottságaiban. Különö­sen a lakásügyi, a városgazdálko­dási és -fejlesztési, a közoktatási és a városrészi bizottságok tagjaira hárult sok feladat: példamutatóan teljesítették azokat. A közeljövőben sok tennivalója lesz a népjóléti és társadalmi bizottságnak. Az önkor­mányzat — bizottságaival — szá­mos kérdést oldott meg döntő több­ségben a városlakók egyetértésé­vel. A közéleti tevékenység élénkü­lését is jelzi több egyesület lét­rejötte. Az egykori mezőváros mai arcula­tát a sokszínűség jellemzi. Oktatási intézményeink útján felnevelő a város. A foglalkoztatási gondok el­lenére is munkaadó és kereskedő. Gyógyvízével és kórházával gyógyí­tó. Kihasználva az adott lehetősé­geket, vendéget vár a táj és az itt élő ember. Meglévő kapcsolatainkat megtart­va új baráti szálakat szövünk hatá­rainkon túl, testvérvárosi kapcsola­tokkal és diákcserékkel Varga Vince polgármester Felnevelő Amióta megépült a nagyatá­di kórház, a helybéli és a von­záskörzetben élő anyák már csak ritkán szülnek a megye- székhelyen. Különösen vonzó számukra, hogy a szülészorvo­sok az úgynevezett „fájdalom- mentes szülés” kiváló ismerői, alkalmazói. Két bölcsőde veszi át tőlük azoknak'a kisgyerme­keknek a gondozását, akiknek szülei a babák otthoni ellátásá­ról nem tudnak teljes mérték­ben gondoskodni. Több mint ötszáz óvodást nevelnek-oktatnak az óvónők — szakmai eredményeik az egész országban ismertek, hiszen a legkorszerűbb mód­szerek alkalmazásában, ezek sajátos feltételeikre való adap­tálásában mindig is jelesked­tek. Van ahol idegen nyelvet tanítanak, természetes anya­gokból játékokat készítenek, van, ahol a keresztény nevelés is megfelelő hangsúlyt kap, és többen úszni tanítják a gyere­keket, van elsősegélynyújtás­sal foglalkozó óvoda is, az álta­lam ismert feladatokon túl—és természetesen egyben e for­mák sajátos tartalmú nevelést is jelentenek. Az általános isko­lák közül az egyikben a halmo­zottan hátrányos helyzetű gye­rekekkel foglalkoznak a spe­ciális képzettségű tanárok, ta­nítók, a másikban sporttagoza­tos osztályok, a harmadikban rajztagozatosok, a negyedik­ben ének-zene tagozatosok működnek hosszú évek óta olyan eredménnyel, hogy az egyaránt ismert és elismert a varosban és a környéken élő szülők, valamint a megye pe­dagógus szakemberei előtt is. Az 1. sz. általános iskola énekkara néhány éve a Dider­gő király című meseoperát a Magyar Televízió karácsonyi műsorában is bemutatta, ta­valy pedig Görögországban léptek föl. Azokból az énekka­rosokból, akik már kikerültek az általános iskolából, tavaly ala­kult meg a „Jubilate” kórus a művelődési házban — az idén már megyei minősítő hangver­senyen értek el nagy sikert. A tanulóifjúság hangszeres zenei nevelésével és oktatásával a zeneiskolai művésztanárok érnek el évről évre kimagasló eredményeket, legutóbb a marcali megyei hangverse­nyen és a franciaországi Pon- tarlier városában — s felejthe­tetlen koncerteket adtak a vá­rosban is. Bár sportcsarnok nincs Nagyatádon, de az iskolák tor­natermei, a sportpályák, az új 50 méteres úszoda, s minde­nek fölött a szép erdei utak ki­váló lehetőséget adnak a diák­ságnak a sportolásra. Különö­sen kedveltek az úszóverse­nyek, kerékpárversenyek, tú­rák, egyre több a triatlonista, az atlétikát, motorozást kedvelő fiatal. Az általános iskolát végzet­tek szinte valamennyien kö­zépfokú intézményben tanul­nak tovább: egészségügyi és kereskedelmi szakközépisko­la, ipari és kereskedelmi szak­munkásképző, gimnázium a helyi kínálat. A városszélen a keleti Al­máskert és folytatása a nyugati Döbrög, a déli bodvicai és tara- nyi, az északi ötvöskónyi és segesdi szőlőhegy kínálkozik a kertészkedésre, de sokan dol­goznak Kiserdő, Lábod, Há­romfa csemetekertjeiben is. A város közművelődési tevé­kenysége messze túlnő a köz- igazgatási határokon. A nya­ranta rendezett képzőművé­szeti tehetséggondozó ifjúsági tábor az egész megyéből szer­veződik, a vonósok tehetség- gondozó táborába pedig még a Nyírségből is jönnek diákok, míg a nemzetközi faszobrász- alkotótelep a világ minden ré­széből érkező, monumentális művek készítésére vállalkozó művészeket fogad kétévente a többhetes szimpozionokra. E kurzusok legfőbb eredménye a résztvevők közösségben foly­tatott önképzése, a kísérlete­zés, emellett szép koncerteket, művészetpedagógiai szem­pontból jelentős kiállításokat is rendeznek, s több szobor az alkotó életművének legjobbjai közé sorolható. A felnevelő város eredmé­nyeinek záloga a tudatos, meg­újulni kész oktató-nevelő mun­ka. A sokszínű palettából egy minta: a drámapedagógiai kör óvónői, tanítói, tanárai, népmű­velői rendszeres továbbkép­zéssel készülnek a rájuk bízott gyerekekkel. Csurgóról, Ber­A lankás belső-somogyi táj a kertészkedő, állattartó farmer- gazdaságra ösztönöz, de eh­hez ma még nem kedvező a piacgazdasági helyzetre jel­lemző „lengyel-szocialista” piacozás. A gazdasági élet a hetvenes-nyolcvanas évek fej­lesztésének romjain él. Szét­esés előtt, áll a nagyüzemi erdő- és mezőgazdaság, a gép-, a konzerv-, a textilipar. Kisvállalkozásokra hullott szét az építőipar, részben a keres­kedelem, többfajta szolgálta­tás. A jó munkaerő nagyrészt talált' magának munkaadót a vállalkozásokban, az „erőtlen” Ez a város hosszú évszáza­dok óta kereskedő, vásározó hely. Üzletek és vendéglátó helyek — újak és régiek — kö­zött jár-kel a vendég, s a hely: béli Nagyatádon. Kevés a hiánycikk, de gyakran nem fogy a portéka. A lakosok bére itt is alacsony, ezért visszafo­gott a kereslet, nem forog az áru. Diszkont üzletek nyílnak gombamód. A termelők zsíros teje letörte a bolti árat, a sajtot, mosóport, cukrot, öltönyöket legolcsóbban a gyárakban kí­nálják a gyártótól szállítók. A tatárjárás idején a közeli Segesd volt a gyógyítás köz­pontja ebben a térségben — a kiránynéi birtok jó vize miatt. Ma a nagyatádi kórház és ren­delőintézet, az itteni gyógyvíz tölti be ezt a funkciót. A csaknem évszázados gyógyfürdő, az új gyógyszálló, a reumaosztály nemcsak a kör­nyékbeli betegeket segíti, ha­zencéről és más környékbeli falvakból is járnak nevelők e foglalkozásokra—talán mintát adva ahhoz, hogy miként tölt­heti be a pedagógus-tovább­képző intézetek meggyengülé­sével keletkezett űrt a helyi szellemi erő aktivizálódása. munkás a termelésen kívülre szorult. A nagyatádi munka­ügyi központ egyre növekvő számú munkanélkülit regisztrál — májusban 800-at, közülük 450 városi lakos. A város a szociális védőhálója az öregek, a betegek megsegítésére irá­nyulhat. A vállalkozások szervezésé­re munkaadókból, érdekvédel­mi szervezetekből most alakít szervezőcsoportot az ön- kormányzat, és széleskörű összefogással segíti a polgár- mesteri hivatal más szerveze­tekkel együtt a kárpótlást igénylőket. A múlt században Horvát- atádnak is hívták ezt a várost. Itt éltek a horvát kereskedők, míg a Dráva túlsó oldalán, Kap- roncán a magyarok. Ez a két város bonyolította le a nyugat­ra irányuló marhaexportot. Nagyatád szakközépiskolája és szakmunkásképzője több­száz kereskedőt nevel. A fel­nőttek társadalma megszer- vezi-e számukra a munkás jö­vőt, a megélhetést? — ez nap­jaink és a jövő egyik nagy kér­dése. nem a nemzetközi gyógyturiz- mus célállomásává is válik ezekben az években. A közelmúltban elhunyt helyi patikus, a kiváló etnobotani- kus, dr. Kóczián Géza munkás­sága révén már évtizedek óta érdeklődnek a természetes gyógymódok iránt Nagyatá­don. Munkaadó Kereskedő Gyógyító Somogyi Solar Triatlon „Ironman” Nagyatád A triatlon három sportágat ötvöz magába: az úszást, a kerékpározást és a futást. Meg­adott távokat folyamatosan, egymás után tel­jesít a versenyző. A sportág Hawaiiból, Kona szigetéről indult el hódító útjára 13 évvel ez­előtt. Magyarországon is egyre többen űzik ezt a sportot, az idén 25 versenyt rendeznek. Nem az eredeti távokat teljesítik a verseny­zők, hanem az úgynevezett rövid vagy ne­gyed távokat (1,5 kilométer úszás, 40 kilomé­ter kerékpár, 10 kilométer futás). Az idén Ka­posváron féltávú verseny volt. Mind több sportoló, vezető igényelte a teljes távú ver­senyt. Magyarországon 1989-ben Balaton­super néven bonyolítottak le első alkalommal hawaii távokkal (3,8—180—40 km) versenyt. Tavaly, Nagyatád kapta az „Ironman” verseny rendezési lehetőségét. A triatlonisták gálabál­ján értékelték a versenyévadot. Nagyatád kapta meg az „év versenye” büszke címet, és egyben a megbízást az újabb verseny rende­zésére. Az idei versenyre nagy körültekintés­sel készül Nagyatád. A város összefogva dol­gozik azért, hogy augusztus 31-én igazi ha­waii hangulat legyen, igyekeznek minden szükséges föltételt megteremteni a verseny­zőknek és a nézőknek. A jelentkező verseny­zők száma megkétszereződött. A rendező Solar Club gondol a nézőkre, a közönség­re, ezért „Super-mini” versenyt is rendez, amelyen jogosultak elindulni a verseny fő támogatói, Nagyatád város képviselő-tes­tületének tagjai, valamint a sponsorok képviselői. A somogyi triatlonisták szövet­sége és Nagyatád önkormányzata a ver­seny győztesének Grand-Prix-t hirdetett meg, a szobrot Deák Zoltán művész farag­ta. Hogy kinek a neve kerül fel elsőnek a szobor talapzatára, ma még nem tudjuk, az azonban az előjelekből máris sejthető, hogy egy nagy verseny tanúi lehetünk augusztus 31-én. Dr. Herr Gyula Vendégváró A vendégeket elsősorban a természeti adottságok miatt in­vitálja ez a város. A környék erdei vadban gazdagok, a va­dászok elhelyezése a minden igényt kielégítő Solar Szálló­ban és vadászházakban bizto­sítható. Akik nem a vadászatot kedvelik, nekik a nagyobb je­lentőségű nemzetközi ese­ményként említhetjük a hosszú távú triatlon országos bajnok­ságot — minden év augusztu­sának utolsó szombatján. Egy helyi kulturális egyesület ren­dezi a programot, a Solar Club. Pihenésre, elmélkedésre, beszélgetésekre kínál kelle­mes környezetet a százados park a város közepén, a Szé­chenyi téren, valamint a simon- gáti kastélypark, a dohánybe­váltó üzem parkja a Dózsa György utcában, a csónakázó tó, az idei nemzetközi faszob­rász szimpozion során készí­tett monumentális szobrokkal ékesített Szabadság park az autóbusz-pályaudvar és vásár­tér szomszédságában, és ter­mészetesen kimagasló értékű látnivaló a város szabadtéri „múzeuma”, a szoborpark. Új falfestményeinek impozáns látványával is várja a hívőket, a látogatókat a katolikus plébá­niatemplom; a festés utáni fel­szentelés szeptember 15-én lesz, a templom búcsúja alkal­mával. Várja a város a labdarú­gást kedvelő környékbelieket is, hiszen NB lll-as lett a Nagy­atádi VSE. A csónakázó tavon megyei és Dunántúl-bajnoksá- got rendeznek a rádióirányítá­sú hajómodellezők, vitorlásha­jó modellezők. Solar Termálfürdő Kapcsolatépítő Az észak-olasz San Vito al Tagliamento város vezetői, a csíki Balánbánya küldöttségei több ízben fölkeresték Nagy­atádot azzal a céllal, hogy test­vérvárosi kapcsolat létesüljön a települések között. Nagyatá­di diákok jártak a franciaorszá­gi Besanconban, francia diá­kok Nagyatádon, osztrák lab­darúgók rendszeresen tábo­roznak Nagyatádon, a finnor­szági Ymatra város is kereste a kapcsolatot a nagyatádiakkal, madridi kórus lépett fel nemrég a városi művelődési házban. Szeptember 21 -én ötven tagú küldöttség jön ide San Vi­tából, ugyanakkor egy olasz énekkar ad koncertet Seges- den, Nagyatádon, s egy misén is énekelnek a katolikus temp­lomban. Az idei faszobrász szimpozion alkalmával több tanácskozás volt annak érde­kében, hogy a baranyai, somo­gyi, zalai, horvátországi, vajda­sági és szlovéniai művészeti alkotótelepek közös program­mal szerepeljenek az 1996-os Expón, s erre a fölkészülést mar most hangolják össze. A legfrissebb hír szerint az auszt­riai Grebenzen terület vezetői is érdeklődnek a kapcsolat ki­építése iránt... I Postahivatal j Helyben Előfizetek 1991 .........................................................-tői a I Somogyi Hírlapra. Kérem, hogy ae előfizetési díjért jelentkezzen a kézbesítő. Név:......................................................................................... Lakcím: ................................................................................ i ______________________________________________________________________i

Next

/
Oldalképek
Tartalom