Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-02 / 179. szám

1991. augusztus 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Hová tegyük a drága búzánkat? Rugalmasabb az ügyfélszolgálat Hatósági igazolvány a kárpótláshoz Gyertyás László felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Volt egy pillanat, amikor úgy tetszett, hogy politikai vagy nosztalgikus okokból Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke lép­het fel a magyar paraszt men­tőangyalának szerepében. Gorbacsovval folytatott tele­fonbeszélgetésének lehet va­lamelyest foganatja. A Pravda július 27-i száma legalábbis úgy tálalta ezt a sokat vitatott beszélgetést, hogy azon a szovjet államfő megígérte: Moszkva „aktívan keresi az utat a gazdasági együttműkö­dés nehézségeinek felszámo­lására,,. Tóth Gyula, az MSZMP szóvivője azonban hozzátette ehhez, hogy „köz­vetlen gazdasági tárgyalás nem volt,, Gorbacsov és Thürmer között, mert a szovjet vezető helyesebbnek tartotta, hogy a kormányszervek ve­gyék fel ez ügyben a kapcso­latot. Egy héttel ezelőtt a földmű­velésügyi tárca 6 millió ton­nára becsülte az idei búza­termést, e héten szerdán Öcsödi Gyula, a minisztérium illetékes szakértője az Atlantic Sajtószolgálatnak nyilatkozva 5,8 millióra csökkentette ezt a becslést, föltehetően az érett termést zsugorító bőséges esőzés miatt, amely Békéstől a Tiszahátig szinte egyenlete­sen áztatta meg a földeket, kevesebb búzát, viszont na­gyon nagy kukoricatermést ígérve. A takarmánygabona, a fo­gyasztásra és a vetésre szánt (Folytatás az 1. oldalról) A Mikai C-64 olyan vegy­szer, amely „felszívódó, kon­takt hatású, és preventív és kurativ hatású”. Értsen belőle mindenki, amit akar... Egyre több cég kínálja vegyszereit, miközben egyre kevesebb jut vegyszerekre. Erről beszélt Eke doktor is. No meg arról, hogy hiénák ural­kodnak a zöldségpiacon. Az árakat akkor lehet leszorítani, ha a termelők közvetlenül ér­tékesítik portékájukat. Ha ők csak 10-12 százalékos ha­mennyiség levonása után ez még mindig 2,2-2,4 millió tonna fölösleget jelent, ám a dolgok pillanatnyi állása sze­rint semmiféle katasztrófave­szély nem fenyeget. És ha nem, annak „állam bácsi” is­mételt közbelépése és némi szerencse az oka. A kormány 1,3 millió ton­nára szóló hitelgaranciája lé­nyegében kivette az anyagi fe­lelősséget a termelők, illetve a szovjet vásárlók pénztárcájá­ból. További óriási anyagi fele­lősséget vállalt át az állam az­zal, hogy a jelenlegi 150 ezer tonnáról mintegy 800 ezer tonnára (nem 210 ezerre, mint egy központi napilap tévesen hírül adta) emeli az állami tar­talékokat. Hogy a meglévő és kibérlendő raktárakat miként fogják szabaddá tenni a ké­sőbb érkező kukoricatermés befogadására, az bizony még nem világos. A balesetelhárító lépéseket azonban megtették. Segíts magadon és... A Ga­bonatröszt utódvállalata ked­den „több százezer tonnás” szerződést írt alá egy svájci partnerrel, s megbízható érte­sülések szerint sikerrel ke­csegtetnek a tárgyalások Iránnal és más partnerekkel. Az utolsó nagy kérdés, amely főfájást okoz, hogy mi lesz a szállítással. A hazai kapacitás ugyanis legföljebb 210 ezer tonna kivitelét teszi lehetővé havonta. A búzafelesleg tehát érté­kesíthető, de a mostani pánik­félelemmel kezdődött nyár szonkulccsal dolgoznak, ak­kor a fogyasztói árak is lejjebb szorulnak. Példaként említette a neves szakember, hogy tavaly csu­pán a Nagyatádi Konzervgyár húszmillió forintot fizetett ki az áfészeknek azért, mert felvá­sárolták és lemérték az ubor­kát. Ha az ilyen felvásárlási láncok megszűnnének, akkor mi, vásárlók is olcsóbban jut­hatnánk a savanyított uborká­hoz, és nem savanyú képpel mennénk el mellette. A So­mogyi Hírlap megtudta, hogy nem maradhat hatástalan a mezőgazdaság további fejlő­désére. Magyarország jelen­leg is a második legnagyobb búzatermelő Európában (Dá­nia után), egy személyre szá­mítva, bár az idén is várható 48-50 mázsás jó átlagtermés valamelyest alatta marad a nyugat-európai hozamoknak. Az idei tapasztalatok nyomán jövőre ismét számolni kell a búza vetésterületének csök­kenésével. Ha ez nem történik meg, akkor a mezőgazdasági katasztrófát csak elnapolni si­kerül, nem pedig elkerülni és végleg elhárítani. A miniszté­rium bizakodó. „A termelő megértette, hogy az állam egyre kevésbé nyúl a hóna alá. A vetésterületnek a jövő évtől fokozatosan csökkennie kell, s eltolódást várunk a mi­nőségi búzák irányába” — mondja a szakértő. A válság megoldódni lát­szik, de a jelenség jó darabig kísért még a mezőgazdaság­ban. Jön a jól megöntözött ku­korica, a burgonya, a nagy­szerű termést ígérő alma, a töméntelen paradicsom. Pa­radicsomból „fölmérhetetlen túlkínálatot” ígérnek, még­hozzá a hozzávetőleg 10-15 ezer szerződés nélküli ter­mesztő miatt. Előre kiszámít­ható, hogy a termés 10-20 százalékát újra beleforgatják a földbe, s hogy végre lesz ol­csó paradicsom. Ez az olcsó­ság persze megint sokba kerül majd az országnak. Havas Klára a körzetben termelt gyümöl­csök és zöldségfélék feldolgo­zására francia tőkével üzem létesül Zákányban. Ez biztos vevő lesz. Közvetlenül a ter­melőtől viszik el a portékát. Dr. Eke István véleménye szerint el kellene már felejteni a termésátlagokat, jó minő­ségre van szükség. A jugo- szlávok és az osztrákok máris megjelentek a „nagy piacon”, s olcsóbbak, mint mi. Az ubor­kával és a zöldségjeinkkel már most befürödhetünk. Nagy Jenő A kaposvári polgármesteri hivatal egyik legforgalmasabb helye a március óta működő közszolgáltatási iroda, ahol a lakcím ki- és bejelentésétől az adóügyekig sok mindent in­téznek. — Az ügyfélszolgálat, az ügyfelek jobb kiszolgálásáért jött létre - mondta az iroda vezetője, dr. Farkas Edit. —Az ügyfeleket 8—16 óráig fo­gadjuk, csütörtökön 8—17.30-ig, pénteken 8—12 óráig. Teljes körű felvilágosí­tást adunk a polgármesteri hi­vatal hatáskörébe tartozó fel­adatokról, aztán átvesszük a beadványokat. Helyben adjuk ki például a vállalkozói igazol­ványokat. — Milyen ügykörökben fo­gadják az állampolgárokat? — Általános igazgatási ügyekben, ilyen a munka- könyvek kiadása. Foglalko­zunk a talált tárgyakkal, ha­tósági bizonyítványokat adunk ki kárpótlási ügyekben, aztán a népesség-nyilvántartás dolga a lakáscím ki- és beje­lentése. Felvilágosítást adunk a hagyatéki ügyekben és a la­kásügyekben. Itt kaphatnak tanácsot az emberek a gyám- és szociális, illetve adóügyben is. Az egyéni vállalkozóknak itt engedélyezzük a telephelyet. Ha valaki építkezik, akkor fel­világosítást adunk, megnéz­zük a terveket. Segítünk a csa­ládi szertartások szervezésé­ben. Különleges eset, hogy több parapszichológus is kérte a vállalkozói igazolvány kia­dását... — Nagy szerepet kapott az iroda a tejutalványok kiadásá­ban. Voltak-e problémák ezzel? — Többen panaszkodtak, hogy néhány üzletben nem fogadják el az utalványokat. Az üzletvezetők nincsenek tisztában a tej- és tejtermék­utalvány felhasználásának jog­szabályaival. Az utalványok minden boltban beválthatók, ahol ezeket a termékeket áru­sítják. Az iroda vezetője szerint legnagyobb érdeklődés most a hatósági bizonyítványok iránt van. Ezeket a kárpótlási ügyekben adják ki. Nőtt a lak­cím ki- és bejelentések száma, mert több utca neve megváltozott. — Mennyit változott az ügy­intézés? Ha az ember belép egy irodába, óhatatlanul bü­rokratikusnak látja a munkát. — Megpróbálunk rugalma­sak lenni az ügyintézésben, amíg azonban a központi jog­szabályok nem változnak, ad­dig nekünk is nehezebb. Ré­gebben egyébként csak két személy végezte a feladato­kat, most többféle ügyben adunk felvilágosítást. Tizenhe­ten dolgozunk a közszolgálta­tási irodában. — Az állampolgárok bizo­nyára többször türelmetlenek és idegesek... — Vérmérséklettől függ, ki hogyan viselkedik. Szociális és gyámügyekben egyre elke­seredettebbek az emberek. A lakásigények kielégítése is nehéz, mivel kevés önkor­mányzati lakás épül. 1991 évre OTP-lakásra névjegyzék nem készül, önkormányzati bérlakásokra is csak akkor, ha a jelenlegi névjegyzék alapján a várakozókat már elhelyez­ték. Várhatóan szeptembertől már helyben fizethetik be adó­jukat az érintettek, így szeret­nénk egy pénztárat. A számító- gépes rendszerrel megköny- nyítjük az ügyintézést. Ezek megvalósulása „csak” idő és pénz kérdése... Tóth Kriszta Uborkatermesztési bemutató Berzencén TARTÓS LESZ AZ EXPORTOFFENZÍVA ? Túléljük a keleti piac összeomlását Az elmúlt esztendő export­sikerei, valamint az idei első negyedév kétszázmillió dol­lárra becsült kereskedelmi többlete mintha azt bizonyí­taná: a keleti piac összeom­lása nem is okoz olyan nagy tragédiát. Minek tulajdonítható a magyar export ilyen mértékű felfutása, és mennyire tartós ez a tendencia? Szatmári Ta­más, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma főosztályvezetőjének vá­lasza: — A konvertibilis export di­namikus növekedése nem ta­valy, hanem 1988-ban kezdő­dött. Három év alatt megköze­lítőleg kétmilliárd dolláros kül­kereskedelmi aktívumunk képződött. 1990 azonban a maga 950 milliós többletével valóban sikerévnek számított, s a kedvező tendenciák — a statisztikai rendszer év eleji módosítása miatt ma még meglehetősen bizonytalan adatok szerint — 1991 első negyedévében is folytatódtak. — Elmondaná kicsit részle­tesebben, hogy mi van a szá­mok és a tendenciák mögött? — A rubelexport nagyfokú visszaesése és a belföldi piac beszűkülése arra kényszerí­tette a gazdálkodókat, hogy növeljék hagyományos kon­vertibilis kivitelüket. Éz sikerült is. 1990-ben 17 százalékos növekedést értünk el ebben a viszonylatban. De hogyan? Hiszen az csak a dolog egyik oldala, hogy a vállalatok különböző tényezők miatt piacváltásra kényszerül­nek. A termékeiket azonban el is kell adniuk. Márpedig, saj­nálatos módon, nem számol­hatunk be a modernizációt elősegítő fejlesztési progra­mokról, szerkezetváltásról. — Noha 1990-ben tényleg nem valósult meg a műszaki színvonal általános korszerű­sítése, a feldolgozóipari, ezen belül a gépipari export elég di­namikus volt. A gazdálkodók inkább vállalták a minimális, esetenként nullajövedelmező­séget, semmint, hogy egyálta­lán ne tudjanak eladni. Tudni kell azonban: a ha­gyományos konvertibilis ex­port növekményének túl­nyomó része 1990-ben nem a nagyvállalatoktól származott. A kiemelt termék-főcsoportok exportja ugyanis látványosan visszaesett. Ezzel szemben rendkívül dinamikusan növe­kedett a kisvállalatok és magánvállalkozók kivitele. — Lehet azt pontosan tudni, hogy a teljes konvertibilis ex­portforgalomból milyen mér­tékben részesedett a vállalko­zóknak ez a köre? — Statisztikai rendszerünk, sajnos, nem alkalmas még ennek kimutatására. Két dolog azonban bizonyos. Az egyik az, hogy az ötven főnél keve­sebbet foglalkoztató kisválla­latok termelése tavaly 250 százalékkal nőtt. Termékeiket valószínűleg nem a szovjet piacon adták el. A belföldi piac valamennyit felszívott ugyan ebből a többlettermelésből, mindazonáltal ez a piac is be­szűkült. Ezért a hazai kisvál­lalkozások teljesítményének növekedését csak a hagyo­mányos konvertibilis piacon való megjelenés tette lehe­tővé. Hangsúlyozom azonban, hogy megbízható statisztikai adatok hiányában mindezt csak a közgazdasági logikára alapozva állíthatjuk. A másik tényező az, hogy az elmúlt évben számottevően megnőtt a beáramló külföldi működő tőke volumene: az év végén ötezer vegyesvállalat műkö­dött hazánkban. Ezek termé­szetesen még kicsik, de akár­hogy van is, a külföldi hozza a piacszervezetet, a szaktudást, a technológiát. Minthogy a „híd a Szovjetunió felé”-elkép­zelés egyelőre nem vált be, a hazai piac pedig korlátozott volt, nyilván a vegyesvállala­tok is a hagyományos konver­tibilis piacokon értékesítették termékeiket. — Elgondolkodtató, amit mond, mert gyakran lehetett hallani arról, hogy az expor­texpanzió a nagyvállalatok si­keres átállásának, piacváltá­sának eredménye. — Érthető ez, hiszen műkö­dik még a nagyvállalati lobby. És tény, hogy a nagyvállalatok „szökési kísérleteinek” volt némi eredménye. Különböző tendereken vettek részt, és árverseny útján is számos esetben beszállítói pozíciókat szereztek. Ezenkívül többen közülük importbázisra épülő korszerűsítést hajtottak végre, s így jelentek meg a piacon. Ez azonban még nem igazi szerkezetátalakítás. — Az első ^negyedéves jó eredmények ismeretében mit gondol: sikerül fenntartani az export dinamikáját? — Nagyon remélem, hogy a kedvező tendenciák a jövőben sem törnek meg, jóllehet a szovjet politikai-gazdasági fej­lemények miatt nagy a bizony­talanság, és az is elképzel­hető, hogy az előző évekhez képest hetven százalékos lesz az exportvisszaesés. Ezért fo­kozott követelmény a magyar vállalatokkal szemben a piac­váltás felgyorsítása, a feldol­gozóipari kivitel erőteljesebb növelése. E folyamat segíté­sében az államnak is tevéke­nyen részt kellene vállalnia. Az NGKM például tízmilliárd forintos piacváltási alap létre­hozását javasolta a szovjet pi­acról kiszoruló vállalatok tá­mogatására, az új piacokra való betörésük elősegítésére. Ebből a pénzből bizonyos el­engedhetetlen fejlesztéseket kellene finanszírozni. Szeretném továbbá azt hinni, hogy a kis- és középvál­lalkozók az idén is olyan di­namikusan fejlődnek, mint ta­valy, és semmilyen rövidlátó gazdaságpolitika nem fogja vissza lendületüket. És ami ta­lán a legfontosabb: végre fel­gyorsul a privatizáció, s a megoldatlan tulajdonjogi kér­dések sem akadályozzák a külföldi tőke beáramlását. Bognár Károly Kamionok a Dunán Hungaro Lloyd néven ve­gyes vállalatot alapított a Hungarocamion, valamint a Bayerischer Lloyd Hajózási és Szállítmányozási Vállalat. A cég tevékenységének a célja a menetrendszerű kamion­szállítás megoldása a Dunán Passau és Budapest között. A rendszeres forgalom a tervek szerint októberben indul majd. Hulladék-feldolgozás A világhírű olasz Daneco cég ajánlatot tett kommunális hulladékot feldolgozó üzemek létesítésére hazánkban. A be­ruházást egy másik olasz cég, a Sefigen Gestoni Co. finan­szírozná nagyon kedvező, 8.5-9 százalékos kamatú hitel­lel, amelyet hat év alatt kell visszafizetni. Autóvillamossági üzem épül Autóvillamossági összesze­relő üzem létesítését hatá­rozta el az amerikai United Technologies Corporation nevű nagyvállalat leányválla­lata, az United Technologies Automotive Gödöllő határá­ban. Az új üzem 1993 végére 1200-1300 dolgozónak ad munkát. Szigorú tesztelés alapján döntik el kit alkalmaz­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom