Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-02 / 179. szám
1991. augusztus 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Hová tegyük a drága búzánkat? Rugalmasabb az ügyfélszolgálat Hatósági igazolvány a kárpótláshoz Gyertyás László felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Volt egy pillanat, amikor úgy tetszett, hogy politikai vagy nosztalgikus okokból Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke léphet fel a magyar paraszt mentőangyalának szerepében. Gorbacsovval folytatott telefonbeszélgetésének lehet valamelyest foganatja. A Pravda július 27-i száma legalábbis úgy tálalta ezt a sokat vitatott beszélgetést, hogy azon a szovjet államfő megígérte: Moszkva „aktívan keresi az utat a gazdasági együttműködés nehézségeinek felszámolására,,. Tóth Gyula, az MSZMP szóvivője azonban hozzátette ehhez, hogy „közvetlen gazdasági tárgyalás nem volt,, Gorbacsov és Thürmer között, mert a szovjet vezető helyesebbnek tartotta, hogy a kormányszervek vegyék fel ez ügyben a kapcsolatot. Egy héttel ezelőtt a földművelésügyi tárca 6 millió tonnára becsülte az idei búzatermést, e héten szerdán Öcsödi Gyula, a minisztérium illetékes szakértője az Atlantic Sajtószolgálatnak nyilatkozva 5,8 millióra csökkentette ezt a becslést, föltehetően az érett termést zsugorító bőséges esőzés miatt, amely Békéstől a Tiszahátig szinte egyenletesen áztatta meg a földeket, kevesebb búzát, viszont nagyon nagy kukoricatermést ígérve. A takarmánygabona, a fogyasztásra és a vetésre szánt (Folytatás az 1. oldalról) A Mikai C-64 olyan vegyszer, amely „felszívódó, kontakt hatású, és preventív és kurativ hatású”. Értsen belőle mindenki, amit akar... Egyre több cég kínálja vegyszereit, miközben egyre kevesebb jut vegyszerekre. Erről beszélt Eke doktor is. No meg arról, hogy hiénák uralkodnak a zöldségpiacon. Az árakat akkor lehet leszorítani, ha a termelők közvetlenül értékesítik portékájukat. Ha ők csak 10-12 százalékos hamennyiség levonása után ez még mindig 2,2-2,4 millió tonna fölösleget jelent, ám a dolgok pillanatnyi állása szerint semmiféle katasztrófaveszély nem fenyeget. És ha nem, annak „állam bácsi” ismételt közbelépése és némi szerencse az oka. A kormány 1,3 millió tonnára szóló hitelgaranciája lényegében kivette az anyagi felelősséget a termelők, illetve a szovjet vásárlók pénztárcájából. További óriási anyagi felelősséget vállalt át az állam azzal, hogy a jelenlegi 150 ezer tonnáról mintegy 800 ezer tonnára (nem 210 ezerre, mint egy központi napilap tévesen hírül adta) emeli az állami tartalékokat. Hogy a meglévő és kibérlendő raktárakat miként fogják szabaddá tenni a később érkező kukoricatermés befogadására, az bizony még nem világos. A balesetelhárító lépéseket azonban megtették. Segíts magadon és... A Gabonatröszt utódvállalata kedden „több százezer tonnás” szerződést írt alá egy svájci partnerrel, s megbízható értesülések szerint sikerrel kecsegtetnek a tárgyalások Iránnal és más partnerekkel. Az utolsó nagy kérdés, amely főfájást okoz, hogy mi lesz a szállítással. A hazai kapacitás ugyanis legföljebb 210 ezer tonna kivitelét teszi lehetővé havonta. A búzafelesleg tehát értékesíthető, de a mostani pánikfélelemmel kezdődött nyár szonkulccsal dolgoznak, akkor a fogyasztói árak is lejjebb szorulnak. Példaként említette a neves szakember, hogy tavaly csupán a Nagyatádi Konzervgyár húszmillió forintot fizetett ki az áfészeknek azért, mert felvásárolták és lemérték az uborkát. Ha az ilyen felvásárlási láncok megszűnnének, akkor mi, vásárlók is olcsóbban juthatnánk a savanyított uborkához, és nem savanyú képpel mennénk el mellette. A Somogyi Hírlap megtudta, hogy nem maradhat hatástalan a mezőgazdaság további fejlődésére. Magyarország jelenleg is a második legnagyobb búzatermelő Európában (Dánia után), egy személyre számítva, bár az idén is várható 48-50 mázsás jó átlagtermés valamelyest alatta marad a nyugat-európai hozamoknak. Az idei tapasztalatok nyomán jövőre ismét számolni kell a búza vetésterületének csökkenésével. Ha ez nem történik meg, akkor a mezőgazdasági katasztrófát csak elnapolni sikerül, nem pedig elkerülni és végleg elhárítani. A minisztérium bizakodó. „A termelő megértette, hogy az állam egyre kevésbé nyúl a hóna alá. A vetésterületnek a jövő évtől fokozatosan csökkennie kell, s eltolódást várunk a minőségi búzák irányába” — mondja a szakértő. A válság megoldódni látszik, de a jelenség jó darabig kísért még a mezőgazdaságban. Jön a jól megöntözött kukorica, a burgonya, a nagyszerű termést ígérő alma, a töméntelen paradicsom. Paradicsomból „fölmérhetetlen túlkínálatot” ígérnek, méghozzá a hozzávetőleg 10-15 ezer szerződés nélküli termesztő miatt. Előre kiszámítható, hogy a termés 10-20 százalékát újra beleforgatják a földbe, s hogy végre lesz olcsó paradicsom. Ez az olcsóság persze megint sokba kerül majd az országnak. Havas Klára a körzetben termelt gyümölcsök és zöldségfélék feldolgozására francia tőkével üzem létesül Zákányban. Ez biztos vevő lesz. Közvetlenül a termelőtől viszik el a portékát. Dr. Eke István véleménye szerint el kellene már felejteni a termésátlagokat, jó minőségre van szükség. A jugo- szlávok és az osztrákok máris megjelentek a „nagy piacon”, s olcsóbbak, mint mi. Az uborkával és a zöldségjeinkkel már most befürödhetünk. Nagy Jenő A kaposvári polgármesteri hivatal egyik legforgalmasabb helye a március óta működő közszolgáltatási iroda, ahol a lakcím ki- és bejelentésétől az adóügyekig sok mindent intéznek. — Az ügyfélszolgálat, az ügyfelek jobb kiszolgálásáért jött létre - mondta az iroda vezetője, dr. Farkas Edit. —Az ügyfeleket 8—16 óráig fogadjuk, csütörtökön 8—17.30-ig, pénteken 8—12 óráig. Teljes körű felvilágosítást adunk a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó feladatokról, aztán átvesszük a beadványokat. Helyben adjuk ki például a vállalkozói igazolványokat. — Milyen ügykörökben fogadják az állampolgárokat? — Általános igazgatási ügyekben, ilyen a munka- könyvek kiadása. Foglalkozunk a talált tárgyakkal, hatósági bizonyítványokat adunk ki kárpótlási ügyekben, aztán a népesség-nyilvántartás dolga a lakáscím ki- és bejelentése. Felvilágosítást adunk a hagyatéki ügyekben és a lakásügyekben. Itt kaphatnak tanácsot az emberek a gyám- és szociális, illetve adóügyben is. Az egyéni vállalkozóknak itt engedélyezzük a telephelyet. Ha valaki építkezik, akkor felvilágosítást adunk, megnézzük a terveket. Segítünk a családi szertartások szervezésében. Különleges eset, hogy több parapszichológus is kérte a vállalkozói igazolvány kiadását... — Nagy szerepet kapott az iroda a tejutalványok kiadásában. Voltak-e problémák ezzel? — Többen panaszkodtak, hogy néhány üzletben nem fogadják el az utalványokat. Az üzletvezetők nincsenek tisztában a tej- és tejtermékutalvány felhasználásának jogszabályaival. Az utalványok minden boltban beválthatók, ahol ezeket a termékeket árusítják. Az iroda vezetője szerint legnagyobb érdeklődés most a hatósági bizonyítványok iránt van. Ezeket a kárpótlási ügyekben adják ki. Nőtt a lakcím ki- és bejelentések száma, mert több utca neve megváltozott. — Mennyit változott az ügyintézés? Ha az ember belép egy irodába, óhatatlanul bürokratikusnak látja a munkát. — Megpróbálunk rugalmasak lenni az ügyintézésben, amíg azonban a központi jogszabályok nem változnak, addig nekünk is nehezebb. Régebben egyébként csak két személy végezte a feladatokat, most többféle ügyben adunk felvilágosítást. Tizenheten dolgozunk a közszolgáltatási irodában. — Az állampolgárok bizonyára többször türelmetlenek és idegesek... — Vérmérséklettől függ, ki hogyan viselkedik. Szociális és gyámügyekben egyre elkeseredettebbek az emberek. A lakásigények kielégítése is nehéz, mivel kevés önkormányzati lakás épül. 1991 évre OTP-lakásra névjegyzék nem készül, önkormányzati bérlakásokra is csak akkor, ha a jelenlegi névjegyzék alapján a várakozókat már elhelyezték. Várhatóan szeptembertől már helyben fizethetik be adójukat az érintettek, így szeretnénk egy pénztárat. A számító- gépes rendszerrel megköny- nyítjük az ügyintézést. Ezek megvalósulása „csak” idő és pénz kérdése... Tóth Kriszta Uborkatermesztési bemutató Berzencén TARTÓS LESZ AZ EXPORTOFFENZÍVA ? Túléljük a keleti piac összeomlását Az elmúlt esztendő exportsikerei, valamint az idei első negyedév kétszázmillió dollárra becsült kereskedelmi többlete mintha azt bizonyítaná: a keleti piac összeomlása nem is okoz olyan nagy tragédiát. Minek tulajdonítható a magyar export ilyen mértékű felfutása, és mennyire tartós ez a tendencia? Szatmári Tamás, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma főosztályvezetőjének válasza: — A konvertibilis export dinamikus növekedése nem tavaly, hanem 1988-ban kezdődött. Három év alatt megközelítőleg kétmilliárd dolláros külkereskedelmi aktívumunk képződött. 1990 azonban a maga 950 milliós többletével valóban sikerévnek számított, s a kedvező tendenciák — a statisztikai rendszer év eleji módosítása miatt ma még meglehetősen bizonytalan adatok szerint — 1991 első negyedévében is folytatódtak. — Elmondaná kicsit részletesebben, hogy mi van a számok és a tendenciák mögött? — A rubelexport nagyfokú visszaesése és a belföldi piac beszűkülése arra kényszerítette a gazdálkodókat, hogy növeljék hagyományos konvertibilis kivitelüket. Éz sikerült is. 1990-ben 17 százalékos növekedést értünk el ebben a viszonylatban. De hogyan? Hiszen az csak a dolog egyik oldala, hogy a vállalatok különböző tényezők miatt piacváltásra kényszerülnek. A termékeiket azonban el is kell adniuk. Márpedig, sajnálatos módon, nem számolhatunk be a modernizációt elősegítő fejlesztési programokról, szerkezetváltásról. — Noha 1990-ben tényleg nem valósult meg a műszaki színvonal általános korszerűsítése, a feldolgozóipari, ezen belül a gépipari export elég dinamikus volt. A gazdálkodók inkább vállalták a minimális, esetenként nullajövedelmezőséget, semmint, hogy egyáltalán ne tudjanak eladni. Tudni kell azonban: a hagyományos konvertibilis export növekményének túlnyomó része 1990-ben nem a nagyvállalatoktól származott. A kiemelt termék-főcsoportok exportja ugyanis látványosan visszaesett. Ezzel szemben rendkívül dinamikusan növekedett a kisvállalatok és magánvállalkozók kivitele. — Lehet azt pontosan tudni, hogy a teljes konvertibilis exportforgalomból milyen mértékben részesedett a vállalkozóknak ez a köre? — Statisztikai rendszerünk, sajnos, nem alkalmas még ennek kimutatására. Két dolog azonban bizonyos. Az egyik az, hogy az ötven főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalatok termelése tavaly 250 százalékkal nőtt. Termékeiket valószínűleg nem a szovjet piacon adták el. A belföldi piac valamennyit felszívott ugyan ebből a többlettermelésből, mindazonáltal ez a piac is beszűkült. Ezért a hazai kisvállalkozások teljesítményének növekedését csak a hagyományos konvertibilis piacon való megjelenés tette lehetővé. Hangsúlyozom azonban, hogy megbízható statisztikai adatok hiányában mindezt csak a közgazdasági logikára alapozva állíthatjuk. A másik tényező az, hogy az elmúlt évben számottevően megnőtt a beáramló külföldi működő tőke volumene: az év végén ötezer vegyesvállalat működött hazánkban. Ezek természetesen még kicsik, de akárhogy van is, a külföldi hozza a piacszervezetet, a szaktudást, a technológiát. Minthogy a „híd a Szovjetunió felé”-elképzelés egyelőre nem vált be, a hazai piac pedig korlátozott volt, nyilván a vegyesvállalatok is a hagyományos konvertibilis piacokon értékesítették termékeiket. — Elgondolkodtató, amit mond, mert gyakran lehetett hallani arról, hogy az exportexpanzió a nagyvállalatok sikeres átállásának, piacváltásának eredménye. — Érthető ez, hiszen működik még a nagyvállalati lobby. És tény, hogy a nagyvállalatok „szökési kísérleteinek” volt némi eredménye. Különböző tendereken vettek részt, és árverseny útján is számos esetben beszállítói pozíciókat szereztek. Ezenkívül többen közülük importbázisra épülő korszerűsítést hajtottak végre, s így jelentek meg a piacon. Ez azonban még nem igazi szerkezetátalakítás. — Az első ^negyedéves jó eredmények ismeretében mit gondol: sikerül fenntartani az export dinamikáját? — Nagyon remélem, hogy a kedvező tendenciák a jövőben sem törnek meg, jóllehet a szovjet politikai-gazdasági fejlemények miatt nagy a bizonytalanság, és az is elképzelhető, hogy az előző évekhez képest hetven százalékos lesz az exportvisszaesés. Ezért fokozott követelmény a magyar vállalatokkal szemben a piacváltás felgyorsítása, a feldolgozóipari kivitel erőteljesebb növelése. E folyamat segítésében az államnak is tevékenyen részt kellene vállalnia. Az NGKM például tízmilliárd forintos piacváltási alap létrehozását javasolta a szovjet piacról kiszoruló vállalatok támogatására, az új piacokra való betörésük elősegítésére. Ebből a pénzből bizonyos elengedhetetlen fejlesztéseket kellene finanszírozni. Szeretném továbbá azt hinni, hogy a kis- és középvállalkozók az idén is olyan dinamikusan fejlődnek, mint tavaly, és semmilyen rövidlátó gazdaságpolitika nem fogja vissza lendületüket. És ami talán a legfontosabb: végre felgyorsul a privatizáció, s a megoldatlan tulajdonjogi kérdések sem akadályozzák a külföldi tőke beáramlását. Bognár Károly Kamionok a Dunán Hungaro Lloyd néven vegyes vállalatot alapított a Hungarocamion, valamint a Bayerischer Lloyd Hajózási és Szállítmányozási Vállalat. A cég tevékenységének a célja a menetrendszerű kamionszállítás megoldása a Dunán Passau és Budapest között. A rendszeres forgalom a tervek szerint októberben indul majd. Hulladék-feldolgozás A világhírű olasz Daneco cég ajánlatot tett kommunális hulladékot feldolgozó üzemek létesítésére hazánkban. A beruházást egy másik olasz cég, a Sefigen Gestoni Co. finanszírozná nagyon kedvező, 8.5-9 százalékos kamatú hitellel, amelyet hat év alatt kell visszafizetni. Autóvillamossági üzem épül Autóvillamossági összeszerelő üzem létesítését határozta el az amerikai United Technologies Corporation nevű nagyvállalat leányvállalata, az United Technologies Automotive Gödöllő határában. Az új üzem 1993 végére 1200-1300 dolgozónak ad munkát. Szigorú tesztelés alapján döntik el kit alkalmaznak.
