Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-10 / 160. szám

1991. július 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Somogyiak a pécsi vásáron Negyvenmillió forint kitüntetésekre Hulló csillagrendek (Folytatás az 1. oldalról) Sikert arattak a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium pedagógusának, Torma Já­nosnak — a gimnázium turul­madarát is ő készítette — munkái is. A fiatal tanár az 503-as szakmunkásképző Lánc- híd-makettje és a Somssich Pál-szobor mellett kovácsolt­vas kaput, lámpát és egy mű­ködőképes cséplőgépet is ho­zott Pécsre. A mesztegnyői honismereti kör által adott népművészeti gyűjtemény adja a megfelelő keretet a bemutatónak. Vasné Kovács Judittól meg­tudtuk: ez a vásár elsősorban üzleti kapcsolatok kiépítésére hasznos. Sikerült olyan bel­földi, illetve külföldi partnere­ket találniuk, akik egyrészt ajánlatokat is tettek, másrészt jól hasznosítható tanácsaikkal segítik majd a megye kister­melőit. — Szeretnénk kiiktatni a felvásárló cégeket, s egyene­sen a vevőnek eladni az áru­inkat — mondta. — Találtunk egy adatbankot, amelynek segítségével kiküszöbölhetjük a csak magas jutalékért infor­máló cégeket. Különféle ajánlatokat is vi­szünk haza, többek között somogyi kiflikrumpli, málna, uborka stb. termesztésére. A feketeszederről pedig, ame­lyet felénk sokan termelnek, kiderült, mennyire keresett cikk. Tegnap a bemutatók mellett több, a mezőgazdaság hely­zetéről szóló előadást tartot­tak. Szó volt a tulajdonviszo­nyok változásáról a mezőgaz­daságban, a biológiai szemlé­letű tápanyag-utánpótlásról, az időszerű termelési és ér­dekvédelmi feladatokról. Az előadók közt szerepelt dr. Gyúró Ferenc, a TESZ orszá­gos elnöke is. A somogyi kertbarátpavilon hatalmas közönségsikert ara­tott. Sokak szerint jó eséllyel pályázhat a vásár legszebb kiállítása címre. N. L. (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként ha a törvényt augusztus 20-ig kell végrehaj­tani, nagyon sok gyakorlati, technikai problémával kell számolnunk, és a kapkodás könnyen hibákat szülhet. — A korábbi kitüntetések — mint az előterjesztés indoko­lása utal rá — nemcsak hatá­lyukat, hanem erkölcsi értékü­ket is elvesztették. — Aligha kérdőjelezhetők meg — akár egy politikai rendszerváltozás után is — annak az érdemei, aki mond­juk fölfedezte a C-vitamint vagy olimpiai aranyérmet nyert, esetleg életét kockáz­tatva részt vett a fasizmus el­leni harcban. Itt jegyzem meg, hogy akik nem politikai indí­tékból kapták a mind mosta­náig adományozott Zászló­rendet, ezután is jogosultak lesznek az ezzel járó nyugdíj- pótlékra. Sőt, akik például tíz évvel ezelőtt kapták meg és most mennek nyugdíjba, azoknak szintén jár a pótlék. — A Köztársasági Érdem­rendből és Érdemkeresztből, azok különböző fokozataiból évente mintegy 1500-at fog­nak adományozni. Mibe kerül ez a költségvetésnek? — Az idén összesen 40 mil­lió forintot költhetünk kitünte­tésekre, de elképzelhető, hogy szűknek bizonyul ez a keret. Szendrey Ildikó Tengőd jóléte A földhivatal felkészült 57 választópolgár döntésével ismét működőképes az önkormányzat A megüresedett képviselői helyek betöltésére az időközi választás második fordulóját a hét végén tartották Tengődön. Akárcsak két héttel korábban, most is nagy volt az érdekte­lenség a helyi népképviselők választásakor. A választási névjegyzékbe fölvett 528 vá­lasztásra jogosult állampolgár közül mindössze 57-en vá­lasztották meg Kórusz Ella, Bárány Béla, Keserű Ferenc és ifj. Tihanyi Sándor képvise­lőjelöltet az önkormányzati testület új tagjainak. Benedek Katalin, a telepü­lés jegyzője mondta: — A va­sárnapi választás eredménye még nem hivatalos, ugyanis a szavazást követően három nap óvási lehetőségük van az állampolgároknak. Ezért a megválasztott képviselők megbízólevelüket még nem kapták meg, ezt várhatóan csütörtökön adják át. A válasz­tási szervek mindent elkövet­tek annak érdekében, hogy ismét működőképes önkor­mányzat legyen Tengődön. Hogy ilyen lesújtó eredmény született, az nem rajtunk mú­lott. Végre békesség és ösz­szetartás kellene a faluban, az önkormányzati testületben, hogy megkezdődhessen az érdemi munka. Szabolcs Árpád polgármes­ter: — Tudomásul vettem, hogy a település lakossága csak ennyire érdeklődik a vá­lasztások iránt. Ennek elle­nére az új képviselőtestület megpróbálja „fölrázni” a la­kosságot aJásultságból. A jú­lius 19-i falugyűlésen ismertet­jük a fejlesztésekkel kapcsola­tos elképzeléseinket. Bízom abban, hogy mindez érdekli majd a lakosságot... Kórusz Ella megválasztott képviselő: — Hivatalosan még nem értesítettek a megválasz­tásról. A jelölést azért vállal­tam, mert sok a gond a köz­ségben, és szeretnék tenni va­lamit. Lelkiismeretem és belá­tásom szerint az igazságos döntések érdekében szállók majd síkra. Őszintén meg­mondom, nagyobb .bizalmat vártam a lakosságtól... A vá­lasztás eredményét megis­merve föltehetjük a kérdést: a döntések meghozatalánál ér­vényesül-e majd a népakarat? Krutek József a kárpótlásra (Folytatás az 1. oldalról) A földhivatalok mindig a jogszabályok ideológia nélküli pontos végrehajtói voltak. A tagosítás és tsz-szervezés pedig szakmai szempontból semmiben sem volt kisebb feladat, mint a kárpótlás vég­rehajtása. Ha kell, belső átszervezéssel — Úgy érzem, hogy a kár­pótlás ügye vajmi kevéssé ha­sonlítható az ötvenes évek tu­lajdoni változásaihoz. Az em­bereket — mint ön is említette — érdekli a törvény végrehaj­tása. Fölkészült-e erre a föld­hivatal? — Eddig mi mentünk a helyszínre, most az emberek keresnek meg bennünket. Előre nem tudjuk megítélni, mekkora rohamra számítha­tunk. Belső átszervezéssel — ha kell, a hiányzó munkaerő pótlásával — el fogjuk végezni feladatunkat. Már most sokan keresnek meg bennünket. A lakosság egy éve készül a tör­vény elfogadására, a téma a választások óta levegőben van, így sokan gyűjteni kezd­ték az adatokat. Irattárak titka — Ha megérkezik egy ügy­fél, a lehető leggyorsabban elő kell keresni a szükséges iratokat. Ennek határt szab­hat, hogy a korabeli adatok nagy része a nagyberki levél­tárban porosodik. — Valóban megoszlanak az anyagok a földhivatal és levél­tár közt. Az elmúlt évtizedek nagyszabású munkái ellenére is mostoha körülmények közé kerültünk, így irattár híján' kénytelenek voltunk az akták egy részét a levéltár őrzésére bízni. Rendkívül jó köztünk a kapcsolat, így ez a kettősség nem jelenthet gondot. — Negyven évig mindenki azt hitte, hogy a korabeli te­lekkönyvekre többé már nem lesz szükség. Mekkora rész semmisült meg a papírokból? — Mindössze kis töredéke. Sohasem tekinthettük ezeket az iratokat holt dokumentu­moknak. Tulajdoni viták ese­tében is folyamatosan dol­gozni kellett velük. Ezért a megsemmisülés, kopás a táro­lási gondokon kívül éppen a használatnak köszönhető. A sublót kincsei — Mivel tehetik az ügyfelek gyorsabbá az ügyintézést? — Rengeteg elfelejtett irat fekszik otthon a sublótban. Mielőtt eljönnek hozzánk, ke­ressék meg ezeket és hozzák magukkal. Nagy segítség ugyanis, ha tudjuk, hol kezd­jünk keresgélni. Más akta tar­talmazza például a földelvételt és az önkéntes földfelajánlást, bár lehet, hogy ez nem is volt egészen önkéntes. Az otthon tárolt dokumentumok ennek kiderítéséhez nagy segítséget adhatnak. — Mennyi idő alatt kaphat­juk kézhez a szükséges zára­dékot? — Jobb esetekben percek alatt, de bizonyára lesznek — főleg örökösödési gondok mi­att — olyan vitás ügyek is, amelyek végére csak a bíró­ság tehet pontot. B. Zs. Magyarországon az engedélyhez is engedély kell Szezámmagos szili pékség Szép József, hajdan pesti vendéglős nemrég Németor­szágba utazott, hogy egy mo­dernebb gépsort szerezzen be a somogyszili pék részére. Körútja során támadt néhány ötlete, majd hazatérve német beruházással fölépített egy kenyérüzemet. A szili péknek azóta sincsenek gépei. Somogyszilban néhány német rendszámú Fiat mikro- buszból mostanában ingyen kenyeret, finom pékárut osz­tanak: az épülő kenyérüzem próbasütésének eredményeit. S hogy miként jut eszébe va­lakinek egy ilyen beruházás ebben a kis faluban? Szép Jó­zsef, az „Ide-Süss” Kereske­delmi és Szolgáltató Német — Magyar Kft. pékségének ügy­vezető igazgatója így felel a kérdésre. — A német gyáros, akinél a gépek felől érdeklődtünk visz- szakérdezett: miért kizárólag Somogyszilban gondolko­dunk? Ne csak ezt a kis falut akarjuk ellátni, mert ezzel a technikával nem gazdaságos. Ajánlotta, hogy többen álljunk össze, építsünk fel egy csar­nokot, és ők behozzák a tech­nológiát szakemberekkel együtt. Behozták. Hermann Egle, aki 40 péküzem tulajdonosa Ulmban és környékén, a fiá­val, a somogyszili Petőfi Tsz-szel, és Szép József vál­lalkozóval megalapította a kft.-t. A termelőszövetkezet­nek különösen hasznos az üz­let, hiszen a péküzem tulajdo­nosai évi 3 millió forintot fizet­nek a területért. Kötelezték magukat arra is: ha jó minő­ségű lesz az évi búzatermés, akkor nagy részét megvásá­rolják. Az üzem munkalehető­séget teremt mintegy 25 em­bernek, főként fiataloknak. Somogyszil „öregedő” falu, létkérdése, hogy legyenek fia­taljai. A somogyszili üzemből hat­féle magvas (len-, szezám-, köménymagos stb.) finom pé­káru, és ugyanennyi féle ke­nyér kerül ki. A félbarna-, barna-, és rozskenyéren kívül gyártanak majd hagyományos fehérkenyeret is. Most dolgoznak a hambur­gerzsemle készítésének tech­nológiáján, fölméréseik szerint ugyanis a nálunk kapható termék minősége nem megfe­lelő. Egy 12 órás műszakban 40 ezer finom pékáru, 3 ezer ke­nyér és 3-4 ezer hamburger­zsemle előállítására lesz ka­pacitásuk, ha igény lesz rá, átállnak a két műszakra. Ter­mékeiket Kaposváron, Dom­bóváron, Igáiban és környé­kén, valamint a Balaton-part Siófok és Fonyód közötti sza­kaszán kívánják árusítani. — Terveink közé tartozik a helyszíni sütés — folytatja Szép József: mi itt megcsinál­juk a kész terméket, amit mí­nusz 32 fokon fagyasztunk. A helyszínen mindössze 12 perc alatt lehet majd megsütni. — Mikor kerülnek majd a boltokba a termékeik? — Szeretnénk egy hónapon belül elkezdeni a termelést, de sajnos Magyarországon az engedélyhez is engedély kell. Minden német gépet — amely ott évtizedek óta működik — nálunk le kellett vizsgáztatni. Ez külön tortúra. Hermann Egle őszre már a vállalkozás bővítését tervezi. Balassa Tamás (Fotó: Gyertyás László) 3 Emberek, gépek, aratás Flekken a nyár. A gépek az indulás előtt csata­sorba álltak, most pedig már egymástól kissé eltá­volodva, porfelhőben végzik feladatukat. Az ember, aki a rajt előtt az utolsó csavarokat meghúzta, az utolsó elle­nőrző munkát elvégezte, többnyire most vezeti, kormányozza az eszközt. Míg nézi a kalásztengert, figyeli a gép zúgását, a visszajelző műszereket — közben gondolkodik. Most vizsgázik az ő munkája, — és most vizsgázik má­sok munkája is. Ennek még lesz helye — nézi a lassan fogyó ár­patáblát. De holnap jön a búzái Azzal mi lesz? Nem rajta múlik. Neki „csak” az a dolga, hogy üzemképes legyen a gép, és hogy tisztességgel, becsülettel arasson. Porfelhőbe burkolózva mennek a kombájnok. Alig látni őket. Mint ahogy azt sem, mi lesz sorsa a sok százezer hektáron megtermett búzának... Nyomoz a Hungária is A kötelező felelősségbizto­sítás új rendszerének beveze­tése óta csökkent a kárbeje­lentések száma. Ma már min­denki meggondolja, hogy vál­lalja-e a különböző károkért a felelősséget. Zsebre megy ez is: a sok balesetet okozót bün­tetik, a jól vezetőket viszont dí­jazni fogja a jövőben a bizto­sító. A bitosítási csalások fel­derítésére létrehoztak egy csoportot Budapesten Láposi Lőrincz vezetésével, s a közeli jövőben területi nyomozóiro­dákat is kialakítanak. ÍBAIMKl Pénz­ügyekben döntsünk együtt! (113014)

Next

/
Oldalképek
Tartalom