Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-04 / 154. szám
1991. július 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Az „OKGT-nagybácsi” nélkül Önálló cég a siófoki KW Baráti jobb Tvernek Szabados Péter polgármester: „...lehetőségek vannak az együttműködésre” Szeminárium — támogatással A genfi székhelyű Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a kö- zép-kelet-európai térség szakszervezeti mozgalmát segítendő többek között hazánkban is tanfolyamot szervez, amelyen a munkavállalók érdekvédelméről kapnak tájékoztatást a szakszervezetek aktivistái. A projektek teljes költségét a holland kormány finanszírozza. Kötelező biztosítás A Hungária Biztosító július 1-én és 2-án körübelül kétezer autósnak fizetett kártérítést a kötelező felelősségbiztosítás alapján, ám a balesetek közül csak száz következett be e napokon. Kifizetésekor semmi probléma nem adódott, a károkozóknak minden alkalommal volt biztosításuk. Az autósoknak a külföldi utazásoknál zöld kártyával kell igazolniuk a biztosítás meglétét, a biztosítók csak a saját ügyfeleiket látják el e kártyával. Rendészeti hivatal Július 1-jével megalakult a BM Rendészeti Hivatala. Ezzel különválnak a közigazgatással, illetve az egyes fegyveres szakszolgálatokkal foglalkozó szervezeti egységek a minisztériumban. Az új hivatal főként a koncepcionális, törvényelőkészítő feladatokkal foglalkozik. Segítségével a miniszter közvetlenül érvényesítheti politikai akaratát. (Folytatás az 1. oldalról.) Majd mintegy 3 év alatt ki kell alakítanunk egy privatizációs stratégiát. A KW, mivel meglehetősen sok érdekeltségű vállalat, együtemben nem privatizálható. Olyan partnert ugyanis nehéz elképzelni, aki egyformán érdekelt lenne valamennyi tevékenységünkben. Az IKM ajánlása ezzel kapcsolatban azt is magában foglalja, hogy célszerű egy 51 százalékos állami többséget a legnagyobb szakágban, a csővezetéképítésnél megtartani a jövőben is; következésképpen vállalatunknak a következő két-há- rom évben meg kell valósítania azt a nagyszabású kormányzati elképzelést, mely az egyoldalú energiafüggőséget óhajtja megszüntetni. A do- rog-győri vezetéképítés máris ezt szolgálja: december 31-ig elvégezzük ezt a munkát, 600 milliméter átmérőjű, nagynyomású vezetéket adunk majd át. Remélhetőleg folytathatjuk Ausztria felé, Baumgarten térségében, ahol lehetővé tehetjük — a kormányzati elhatározás értelmében — a nyugati rendszerekkel való összekötést. A KW a vezetéképítésen kívül még sokféle munkát végez, több „izmos” ágazata van. Részt vesz például a hírközlés fejlesztésében. Bicske és az országhatár között a legmodernebb optikai kábelfektetésben, -szerelésben működik közre, Budapest és Röszke között pedig ugyancsak egy nagyszabású kábelfektetési, -szerelési tevékenység részese. — Érdekeltek vagyunk Ku- vait újjáépítésében — mondta az igazgató. — Az ottani mun-, kálatokat a háború kitörése miatt hagytuk abba, s most meg kell várnunk, míg a tüzeket eloltják, mert csak ezután kezdődhet el egy reális újjáépítési program megvalósítása. Tudomásunk szerint a legnagyobb kár éppen az olaj- és a gázrendszerekben keletkezett, de főként az olajrendszerekben. Az összes többi hagyományos építési munkálatokat hamarabb el lehet végezni, mint az olajipari rendszerek kijavítását. Megtudtuk, hogy a mintegy 70 millió forint értékű gépparkunkat az iraki csapatok elvitték. Ennek pótlásáról, illetve a kárpótlásról ugyancsak tárgyalnunk kell. A változás a vállalat kollektívájában sem eufóriát, sem szomorúságot nem váltott ki. Sajnálják ugyan, hogy a „hátuk mögül” eltűnik a tőkeerős OKGT, mely különösen külföldi vállalkozásaik alkalmával hitelt érdemlő „nyomatékül” szolgált, kellő biztosítékot jelentett. — A továbbiakban e „pártfogó nagybácsi” nélkül is meg kell tudnunk élni, például a bankgaranciákat önállóan, és nem az OKGT égisze alatt, mint eddig — megszerezni. De tény az is, hogy az emberek már régóta tudják, hogy az a legbiztosabb, ha saját magukra számíthatnak. Versenyföltételekhez szoktunk, ezek közepette nyertünk el a közelmúltban is minden fontos munkát. A partnereinket ezután is az olajiparban találjuk meg, és továbbra is arra törekszünk, hogy kiegyensúlyozott emberi, szakmai kapcsolatot tartsunk fenn velük, megrendelőinkkel. Főként a Gáz- és Olajszállító Vállalattal, aztán a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalattal, az Áforral, a Nagykanizsai Kőolajfúró Vállalattal és más cégekkel. A Közel-Keleten kívül, úgy tetszik, Németországban is lesznek esélyeink arra, hogy részt vegyünk a keletnémet területek infrastruktúrájának helyreállítását szolgáló munkában. Tengizben ugyancsak jelen vagyunk a Vegyépszer alvállalkozójaként. A szovjet piac Magyarország számára is igen fontos. Egyáltalán nem elhanyagolható, hogy milyen föltételek mellett kaphatunk onnan energiát. Szapudi András Kaposvár „hivatalos” testvérvárosa volt hosszú időn keresztül Kalinyin: kulturális és politikai delegációk váltogatták egymást a két városban. Az elmúlt hónapokban sok minden történt. Az Orosz Köztársaság kikiáltotta önállóságát, s Kalinyin is visszakapta régi nevét. Ma Tvernek hívják. Onnan érkezett haza hétfőn Szabados Péter a megyei jogú város polgármestere, az elmúlt napokban Fekete-Páris Lajos ön- kormányzati képviselő és dr. Kéri Lajos közigazgatási igazgató társaságában. Akkor búcsúztak a Szovjetuniótól, amikor Magyarországról hivatalosan is búcsúztattuk az ideiglenesnek mondott szovjet csapatokat. — Polgármester úr, az MDF szervezői közül Ön is azok között volt, akik leragasztották a Kalinyin városrész névtábláját. Most pedig annak a delegációnak a vezetőjeként járt Oroszországban, amelyik újabb kapcsolatokra törekszik Kalinyin- nal, pardon... Tverrel. — Nekem soha sem volt bajom a testvérvárosi kapcsolattal, hiszen 1968-ban magam is jártam Kalinyinban, s élveztem az orosz emberek vendégszeretetét. Most is hasonló élményekkel találkoztam. Mi a Kalinyin név ellen tiltakoztunk. Nem tartottuk az orosz történelem olyan hiteles politikusának, akiről érdemes bármit is elnevezni. — Kalinyinból Tver lett. Most hitelesen lehet tárgyalni? — Lehet, sőt kell. A két város továbbra is együttműködhet. Tárgyalópartnereink elmondták, hogy szívesen nyitnának egy olyan boltot Kaposváron, ahol a város üzemeinek portékáit kínálnák, s hasonlónak adnának helyet Tverben is. Szó lehet az üzemek együttműködéséről. Nem bartell üzletekről van szó, hanem tisztességes kereskedelemről. Mindketten tudunk olyant előállítani, amit harmadik piacon lehet értékesíteni. — Fontosak vagyunk mi a „búcsú” után Tvert köszöntve? — A mi búcsúzásunk egybeesett a városok napjával. Tvernek két testvérvárosa van Németországban, egy-egy Franciaországban, Olaszországban, Finnországban, illetve az Egyesült Államokban. Vannak testvérvárosaik a Szovjetunió különböző területein is. Minket megkülönböztetett figyelemmel fogadtak és a legfontosabb kérdésekben tárgyalhattunk a város vezetőivel is. Ez önmagában is mond valamit. N. J. A burgonyabogár bejött 1947-ben, de otthon felejtette természetes kártevőit TANÁCSKOZÁS SZŐCSÉNYPUSZTÁN Uj védekezési módszerek A kaposfüredi termelőszövetkezet burgonyatábláján ismerhették meg azok a szakemberek a DowElanco legújabb, kitinszintézisgátló szereinek hatását, akik meghallgatták a tanácskozáson dr. Hajdú Frigyes, magyarországi képviselő és dr. Jasinka János, a NTSZ kaposvári intézete igazgatójának előadásait. Olyan, emberre és környezetre kevésbé ártalmas szerekről volt szó, melyek hatása ugyan nem taglószerű, de napok múlva igencsak látványos, a gazdaságos termesztéshez elengedhetetlen. Dr. Hajdú Frigyes a szántóföldi bemutató után válaszolt a Somogyi Hírlap kérdéseire. —A gazdaságos termesztés iránti törekvések arra ösztönöznek, hogy csökkentsék az agrotechnikai módszerek használatát. Mi a meglátása, a növényvédelem területét is érinti ez a fajta "spórolás"? —Cégünk egyike a legdrágább szereket előállítóknak. Érzékenyen érintene bennünket az ilyenfajta spórolás, de véleményem szerint a szemmel is látható hatású szereket egyelőre nem nélkülözhetik. Először a műtrágyák, a talajfertőtlenítők, majd a csávázószerek és a prae-emergens szerekre kerülhet sor. Megfelelő szerkombinációkkal csökkenthetők a költségek, de ezt bízzák a gyártókra. — A hazai burgonya több mint hatvan százalékát a magángazdálkodásban termesztik. Kellő hatékonyságú és vé- delmű-e ott a növényvédelem? — A föltételes forgalmú növényvédőszerek ismeret- szerző tanfolyamai lezajlottak. Mindenképpen fontos nemcsak a továbbképzés, hanem az új ismeretek megszerzése is. Érre kiváló a gazdaköri (Fotó: Gyertyás László) mozgalom terjedése. A forgalmazók, a kereskedők felelőssége sem elhanyagolható. A kereskedő legyen olyan szakember, akinek megvannak a növényvédő ismeretei. —Mi a véleménye az egyre inkább terjedő bio-termesztésről? —Bio-termesztés csak ott valósítható meg, ahol korlátlan területekkel rendelkeznek. Magyarországon megmarad kiskerti szinten, mert van rá igény. De a mindenképpen gazdaságos, üzemi méretű ag- rikultúra nem nélkülözheti továbbra sem a növényvédelmet, mert különben nem lesz mit ennünk. A jövő viszont az integrált növényvédelemé, a célirányos, minimális vegyszerhasználaté. Mészáros Tamás Nyáron is csúszik a szán (Folytatás az 1. oldalról.) — Ez így nem igaz. Voltak esetek, amikor nem a legszerencsésebb volt a fakitermelés, de higgye el, hogy az itteni erdészek jól fölkészült szakemberek, akik szívügyüknek tekintik az erdőgazdálkodást. Ezért is hívtuk össze Somogybán ezt a tanácskozást. — A marcali erdészet vezetőjétől, Németh Antaltól kérdeztük: mit keres itt a ló? — Egyszerűen arról van szó, hogy nem volt pénzünk a kiközelítések gépesítéséhez. Fogatokat fogadtunk. Először egytengelyes kocsikkal, majd szánokkal dolgoztunk, amelyek — bármilyen hihetetlenül hangzik — még a kánikulában is csúsznak. És olcsóak. — Alkalma volt a háromnapos tanácskozás idején a kollégáival beszélgetni... — Bemutathattuk a kaposvári műszaki erdészet által kikísérletezett hasítógépet, láthatták a KCR 5010 típusú rakodógépünket a zalakomári vasútállomáson, s tippeket is adtunk egymásnak különböző eszközök alkalmazására. — Sajnálom, hogy nem hoztam magammal egy csomag zabot, mer azt hiszem — a kollégái ezt súgták — több lovat nem fogok látni az erdészetek tulajdonában. — A somogyi ötlet — mondotta dr. Tibay György — nem elvetendő, de valóban kellenének lóhoz értő szakemberek is. A technológia jó, környezetkímélő, de évekre van szükség ahhoz, hogy a kivágásoknál mindenhol lovakkal és szánkókkal dolgozzanak. A háromnapos—ma befejeződő —tanácskozás célja volt, hogy mindenki megismerkedhessen a legjobb lehetőségekkel. Remélve, hogy ismét emberléptékű erdőgazdálkodásunk lesz. Nagy Jenő Alkotmányellenes az atádi zártkertek adóztatása A Nagyatádi Városi Tanács 1987- ben vetette ki a zártkerti építmények adóját egy pénzügyminisztériumi rendelet alapján. Ezt az intézkedést a tanács egy évvel később visz- szavonta. A Somogy megyei Tanács 1988- ban Nagyatádon folytatott felügyeleti vizsgálata során ezt az eljárást törvénysértőnek minősítette. Ez egyébként akkor több mint félezer zártkerti tulajdonost érintett. A megyei tanács utasította a városi vb-titkárt, hogy a mulasztást szüntesse meg és az adót vesse ki. Ezt a titkár megtagadta és a végrehajtó bizottság az 1990 júniusi ülésén arra hatalmazta fel, hogy terjessze az ügyet az Alkotmánybíróság elé azzal a javaslattal, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a pénzügyminiszter 62/1985.XII.30/PM. számú rendeletét az erdő- és mező- gazdasági ingatlanok adóztatásáról. Az eltelt egy évben az ügyben több levélváltás volt az illetékesek között és egy dosz- sziényi iratanyag keletkezett. A napokban megérkezett az Alkotmánybíróság hatoldalas levele, amelyben megállapítja, hogy az 1985. évi 23. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott irányelv rendelkezése, amely szerint „nem lehet gazdasági épületnek minősíteni az olyan épületet, amelyben a létesített pihenőhelyiség a 12 négyzetmétert meghaladja és alaprajzi beosztásánál fogva rendeltetésszerű használatra önmagában alkal- mas.„Az ilyen építmény a használat jellege szerint adóköteles” — kitétel alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánbíróság elrendeli a határozatnak a Pénzügyi Közlönyben való közzétételét. Megjelenése után azt nem lehet alkalmazni. Az Alkotmány- bíróság határozatának indoklásában részletesen alátámasztja döntését és hangoztatja, hogy „sem a törvényerejű rendelet, sem a miniszteri rendelet nem határozza meg, hogy az adómentesség megállapítása szempontjából mi tekinthető rendeltetésszerű, illetőleg rendeltetéstől eltérő használatnak. Közli, hogy a hatályos 2/1986/11.24./ ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzata 30 négyzetméterben állapítja meg a zártkerti övezetekben létesíthető gazdasági épületek alapterületét, és rögzíti, hogy az épület ideiglenes tartózkodásra alkalmas lehet, de maximálja a pihenőhelyiség alapterületét. Végezetül megállapítja, hogy „ az irányelv sérti az Alkotmánynak a jogalkotó hatáskörök megállapítására vonatkozó szabályait”. Több mint ötszáz zártkerttulajdonos vets^ megnyugvással tudomásul á Alkotmánybíróság törvényellenességet megállapító határozatát. (Dorcsi)
