Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-31 / 177. szám
1991. július 31., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Sikeres külgazdasági piacváltás Németország a legnagyobb kereskedelmi partner (Folytatás az 1. oldalról) A statisztikákból pedig kitűnik, hogy a jelzett félévben mind az export-, mind pedig az importáruk átlépték a határt. Más kérdés, hogy mi a fizetési séma és más az ellenérték tényleges beérkezése, ami az adásvételtől számított 180 nap is lehet — jegyezte meg a miniszter. A számok pedig azt bizonyítják, hogy változatlanul eltérő tendencia tapasztalható a keleti és a nyugati kereskedelemben. A keleti területen változatlanul érezteti hatását a Szovjetunióban kibontakozott válság, és az ottani döntési bizonytalanság erősen sorvasztja külkereskedelmi kapcsolatainkat azzal az állammal, amely a korábbi évtizedekben hazánk legnagyobb gazdasági partnerének számított. Exportunkban — amely immár teljes egészében konvertibilis — a Szovjetunió részesedése nem éri el a 10 százalékot, az importban pedig mindössze 14 százalék. Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere az immár egyesült Németország, amelynek részesedése a magyar exportból már meghaladja a 25 százalékot. Ausztria aránya 12 százalékra nőtt, miközben a teljes kelet-európai részesedés a fizetőképes kereslet beszűkülése miatt alig 15 százalék. Kádár Béla felhívta a figyelmet arra, hogy gyors ütemben bővül az együttműködés a tengeren túli országokkal, elsősorban Japánnal, és bár a fejlődő országokba csökken kivitelünk, ugyanakkor importbázisunk megújul ezekben az országokban, és már most 13 százalék fölé emelkedett a korábbi 5-6 százalékról. Mindazon nyersanyagok, amelyek a korábbi KGST-piac megszűntével elmaradnak, a fejlődő országokból beszerezhetők. Behozatalunk 65 százaléka a fejlett ipari országokból származik, ezen belül a Közös Piac részaránya 40 százalék. Az import 2 milliárd dollárral nőtt a múlt év azonos időszakához képest, és ebben a legnagyobb tétel a teljes egészében konvertibilis valutáért vásárolt energiahordozók és a villamos energia ára. Az energiahordozók felét ebben az évben már a Kelet-Európán kívüli országokból, nagyrészt a fejlődő régióból szerezzük be. A fogyasztási cikkek és gépek, berendezések behozatalának emelkedése a mennyiségi növekedés mellett minőségi javulást is jelent. Az importliberalizáció ebben az évben már a fogyasztási cikkek széles választékának megjelenéséhez vezetett. Az is igaz, hogy mindez a vártnál nagyobb gondot okoz a piaci versenyre még nem eléggé felkészült hazai iparnak. Tájékoztatója végén Kádár Béta külgazdasági miniszter külön kitért a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokra. Bejelentette, hogy folyamatos levelezésben áll szovjet partnerével, Katusevvel. A jövő héten megkezdődik a katonai tárgyalások újabb menete a szovjet csapatok által okozott környezeti károkról, pontosabban a magyar kártérítési igényekről. A magyar küldöttséget Annus Antal altábornagy, a szovjetet pedig Grisin admirális vezeti majd, ugyanis a korábbi szovjet tárgyaló- partner, Silov altábornagy megfelelő felhatalmazás nélkül akarta rákényszeríteni akaratát a magyar félre. Ez a tárgyalás kizárólag a kártérítési témákat érinti. A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok egésze augusztus végén kerül terítékre, amikor Kádár Béla először Katusevvel találkozik, szeptember 10-e táján pedig Scserbakov szovjet miniszterelnök-helyettes lesz a partnere. Polesz György Egy nyolcéves Steyr traktor árválkodik a lábodi közvetítő udvarán. Harmincegy és harmincöt éves társai pár hónapja kétszázezer forintért keltek el. Akkoriban a kárpótlás reményében még vitték a gépeket, mostanra azonban a bizonytalanság apasztotta a fizetőképes vásárlóerőt. A vállalkozás befulladt, már fillérekért sem kellenek az idős koruk ellenére is megbízható masinák. Fotó: Lang Róbert Váltás előtt az üzemek — Elbocsátások, termeléscsökkentés Tab a munkanélküliek városa lesz?! Tab azok közé a települések közé tartozik, amelyek a 60-as évek közepétől a vidéki iparosítási program során részesedtek az úgynevezett szocialista nagyipar áldásából,. Úgy is mondhatnánk: Tab a megyei ipartelepítés mintapéldájának számított... Az elmúlt két és fél évtized lényeges változásokat hozott a tabi iparban — ahol átmenetileg — nem maradtak el a termék-, illetve termelés-szerkezeti változások sem. A nagyvállalatok (Videoton, BVG, Mezőgép, Buda-Flax) gyáregységszintű szervezeti * kialakítása az ipartelepítés sajátos, ugyanakkor természetes velejárója volt Taióon is. A gyáregységekre alapozott, főleg gépipari és számítástechnikai termelés a KGST országokban hosszú éveken 3 át jó piacot talált, s a vállalati | bevételekből nemcsak a termelési beruházásokra futotta j (igaz, nem sok), hanem a Ta- bon dolgozók lakáshoz juttatására is. (A Videoton például 1981-ben 102 családot juttatott saját otthonhoz.) Ennek a korszaknak azonban már vége. A tabi termelő- egységeknél most a túlélés a tét! A legtöbb dolgozót 1972-től napjainkig a Videoton helyi gyáregysége foglalkoztatta. Az egykori ezer dolgozóból mára alig 370-en maradtak. Ám az ő sorsuk is változatlanul bizonytalan. A vállalati központ lemondott róluk, legtöbbjük foglalkoztatására nincs remény... A Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi közössége sincs könnyű helyzetben. Bár itt elbocsátás még nem volt, kérdés, miként dől el az önállósodási indítványuk. Ezt a vállalati központ elutasította, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium privatizációs és szervezetfejlesztési főosztálya viszont támogatta. A vállalati központ és az elkülönült gyáregység már elkészítette a vagyon- és kötelezettségmegosztást, ám döntés még nincs... A Kaposgép (korábban Mezőgép) gyáregysége július 1-jétől korlátolt felelősségű társasággá alakult, helyzete azonban nem javult, ugyanis termékei iránt csekély a hazai fizetőképes kereslet, az árak pedig nyomottak... A második féléves tervezett árbevételük nagy részére még nincs szerződés, így akármi is megtörténhet... A So- mogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat tabi gyára ( ez a város legrégebbi ipari üzeme) júniusban egy hónapig már szüneteltette a termelést, a dolgozókat pedig állásidőre küldte. Az építőanyagok iránti kereslet csökkenése nagymértékben befolyásolja a néhány éve csaknem százmillió forintért korszerűsített gyár dolgozóinak további sorsát is. Ma még termelnek, ámhogy egy-két hónap múlva szükség lesz-e rájuk, az kérdés... A tabi ipari üzemek közül elsőként — 1990-ben — a Buda-Flax Kempingcikk Vállalata alakult át kft-vé. A rugalmasabb lehetőségeket kínáló és nagyobb mozgásteret biztosító szervezeti formában működő cégnél, amely kempingcikkeket és farmerruházatot készít, szintén gondok vannak a gazdasági helyzet miatt. Gyenge a hazai piac. A kft-ben jelenleg csökkentett ütemű a termelés, a gépeket tartják karban. Várhatóan tíz nap múlva indulnak teljes kapacitással, ugyanis a külföldi kereslet a sátor iránt elég élénk. A Hungaronektár kaptárgyártó üzemének kft-vé való szervezése is egy lehetőség volt a talponmaradáshoz. Az áremelkedések korlátozták tevékenységüket, a kaptárak iránti kereslet is csökkent. A változtatás elkerülhetetlen! A tabi és a környékbeli foglalkoztatási gondokat csak növelheti a tsz-ek bizonytalan helyzete, ugyanis a térségben a bedegkéri, a kányái és a ná- gocsi is küldött már el embereket. így aztán nem csoda, ha július közepén csak Tabon két- száztizenketten voltak állás nélkül, a munkát keresők száma viszont már 298. Jogos tehát a félelem, hogy Tab rövidesen a munkanélküliek városa lesz... Krutek József Negyven törvény vár megalkotásra „Erőt gyűjt a T. Ház’ Tagadhatatlan, hogy megoszlanak a vélemények az Országgyűlés elmúlt hónapokban végzett munkájáról. Azt azonban senki nem vitatja, hogy sok időt és energiát követelő, fárasztó „menetelés” után kezdhették m^g a honatyák a napokban nyári szabadságukat. — A mintegy másfél hónapos, augusztus 21-ig tartó időszak ezúttal csakugyan teljes szünet lesz — mondja Soltész István, a parlament főtitkára. — Olyannyira, hogy a bizottságok, de még az ad hoc- és albizottságok sem üléseznek, s az elnök, Szabad György előjegyzési naptárában is csak külföldi vendégek — az ausztrál parlamenti delegáció tagjainak — fogadása szerepel. — A képviselőknek csakúgy, mint a munkájuk föltételeit megteremtő parlamenti apparátusnak szüksége is van az erőgyűjtésre. Minden jel arra mutat, hogy az idei „második félidő” az eddiginél is feszítettebb, már-már a teljesítőképesség határait súroló jogalkotói feladatok éjé állítja az Ország- gyűlést. Érzékeltetésül annyit, hogy a kormányzat jelzései szerint legalább 40 készülő vagy már formába öntött — kivétel nélkül fontos és időszerű — tervezetet kellene megtárgyalnia és törvénybe iktatnia a plénumnak. Múlhatatlanul szükséges például a költség- vetési, valamint az államháztartási törvény megalkotása. De sürgető kodifikációs feladat egybek között a szövetkezeti, a koncessziós törvény, a Nemzeti Bankról szóló jogszabály és egy sor más gazdasági törvény megalkotása. S akkor még nem szóltunk az 1939-49 közötti sérelmek orvoslására hivatott jogszabályról vagy éppen a sajtótörvényről. Mindez előre vetíti azt, hogy augusztus végétől a lehető legmagasabb fordulatszámmal kezd ismét működni a törvényhozás gépezete, s már most megjósolható, hogy még a karácsony és újév közötti napokat is a parlamentben fogják tölteni a honatyák. (bajnok) A rombolás senkinek sem érdeke Nem volt üzemzavar az Az olaj fele Jugoszlávia felől érkezik i Közös sírkert Hannoverből érkeztek középiskolások a Komárom-Esz- tergom megyei Bajnára, ahol a helybeli fiatalokkal együtt a II. világháborúban elhunyt magyar és német katonáknak közös sírkertet építenek a falu temetőjében.^ 150 német és 27 magyar katona földi maradványait nemrégiben exhu- máltatta a Német Katonasírokat Gondozó Egyesület a baj- nai kastély udvarában. 1944-45-ben a hajdani Metternich kastélyban hadikórházat rendeztek be, s az ott elhunytakat a kastély udvarán hántolták el. Később a temetőt lerombolták, sportpályát és utat építettek rá. A bajnai lakosság kezdeményezésére exhumáltatta a németországi egyesület az elhunytakat és a település ön- kormányzata térítésmentesen biztosított területet. Ma írják alá Pozsonyban a magyar és a csehszlovák kormány képviselői azt a szerződést, amely lezárja és rendezi a megyénket is átszelő Adria kőolajvezetékkel kapcsolatos vitákat. Ebben azt is rögzítik, hogy a hazánkon át húzódó Adria vezetékrendszer a jövőben magyar tulajdon. (A vezeték építéséhez ugyanis annak idején Csehszlovákia kölcsönt adott) Északi szomszédunk egy ideig nem vette igénybe szolgáltatásait. Ma már viszont rendszeresen szállítunk olajat Csehszlovákiának a Barátság I vezeték felhasználásával, tudtuk meg Buday Rezsőtől, a siófoki székhelyű Gáz és Olaj- szállító Vállalat műszaki vezérigazgatóhelyettesétől. — Hány százalékát elégíti ki hazánk olajszükségletének az Adria vezetéken szállított kőolaj? — kérdeztük a vezérigazgatóhelyettest. — A finomítók által feldolgozott 6 millió tonna kőolajból 3 millió tonnát kapunk a Szovjetuniótól. A másik három millió jön az Adria vezetéken. — Volt-e üzemzavar az Adria vezetékrendszeren a jugoszláviai polgárháborús helyzet óta? — Nem volt. Az olaj folyamatosan érkezik a tengeri kikötőből. A Jugoszláviában tartózkodó átvevőnknek sem esett baja, normális feltételek között dolgozhat. — Mostanában egyre több hír érkezik arról, hogy déli szomszédunknál a terroristák vasutat robbantgatnak. Vajon nem fenyegeti-e ez az Adria olajvezetéket is? — Polgárháborúban nincs ez sem kizárva. Jósolni nem tudok. Meggyőződésem azonban, hogy erre nem kerül sor. Ugyanis az Adria vezetéknek Szerbia olajellátásában is jelentős szerepe van. Senkinek sem érdeke tehát, Adrián hogy üzemképtelenné tegye a vezetéket. (Az Adria Sisaknál délkelet, tehát Szerbia felé leágazik.) — Ha netán mégis ferob- bantanák, a havária mai szintjén mennyi időre lenne szükség a helyreállításhoz? — Nem ismerem a jugoszláviai olajipar havária készültségének színvonalát. Azt tudom, hogy nálunk körülbelül egy napra van szükség vezetékszakasz cseréjével járó üzemzavar megszűntetéséhez. Ha lehetőség van a helyreállításhoz, nem kell tehát katasztrofális kieséstől tartani. (Szegedi) r Segítjük gondjai megoldásában (113014) I I I I I I I I I I J
