Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-30 / 176. szám

1991. július 30., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 CSAKNEM MINDENKI FELLEBBEZ Befejezés előtt a kivételes nyugdíjak felülvizsgálata (Folytatás az 1. oldalról) A többi volt állami vezető — számuk mintegy hetven — nyugdíjának kiszámításakor korábban a szolgálati idő mel­lett nem a rendeletben előírt tényleges havi átlagkeresetet vették alapul, hanem az állami vezetői tisztséget betöltő személy besorolási bére sze­rint számoltak. A tényleges kereset és a besorolási bér közötti differenciából adódó különbség — amivel most egyes nyugdíjak csökkentek — 500 forinttól 5000 forintig szóródik. Az állami kitüntetések és ki­tüntető címek után járó nyug­díjkedvezmények és a kitünte­téssel folyósított nyugdíjki­egészítések felülvizsgálata során a legtöbb ,gond a Szoci­alista Hazáért Érdemrend tu­lajdonosai, illetve a partizánok özvegyeinek ellátása körül adódott. Az érvényben lévő ál­talános szabályok szerint, ha az özvegyi nyugdíjra jogosul­tat sajátjogú nyugellátás is megilleti, a két ellátás együt­tesen akkor folyósítható, ha összegük nem haladja meg a 7610 forintot. Ha igen, akkor a magasabbat kell adni, a másik szüneteltetése mellett. Ezzel szemben korábban a Szocia­lista Hazáért Érdemrend tulaj­donosainak és a partizánok özvegyeinek esetében kivéte­les eljárást alkalmaztak: a két ellátás közül a magasabbat kapták, kiegészítve az ala­csonyabb nyugdíj összegének 25 százalékával. Július 1-jétől rájuk is érvényesek az özvegyi nyugdíjra vonatkozó általános rendelkezések. A legtöbb munkát a társada­lombiztosítási jogszabályoktól eltérő, kivételes, egyedi eljá­rással megállapított és a volt MSZMP által meghatározott nyugdíjak felülvizsgálata je­lentette. A pártszervek által saját hatáskörben megállapí­tott nyugdíjakról korábban a társadalombiztosítás nem so­kat tudott, az értesítésben csupán annyi állt, hogy iksz- nek vagy ipszilonnak egy bi­zonyos naptól kezdve milyen összeget kell folyósítani. A törvény értelmében ezeket a nyugdíjakat a tényleges szol­gálati idő és a tényleges kere­set alapján újra kell számolni. — Hol tartanak a nyugdíjak újra megállapításával? — A munka dandárján már túl vagyunk. Az eddig vizsgált ügyek száma mintegy 13 ezer. Az új nyugdíjakat a megyei nyugdíjigazgatóságok állapít­ják meg, a folyósítást pedig országosan a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság végzi. A megál­lapító szervek már befejezték a munkát, a nyugdíjfolyósító azonban még dolgozik az ak­tákon. — Eddig hány fellebbezés érkezett és milyen indokok­kal? — Szinte minden határoza­tot megfellebbeztek, külön­böző indokokkal. Folyamato­san érkeznek a levelek ide, a Társadalombiztosítási Fői­gazgatóságra, valamint a köz- társasági elnök hivatalába. — Mekkora megtakarítást jelent ez a társadalombiztosí­tásnak, s mennyire csökken a kifizetett nyugdíjak összege? — Erre számszerűleg vála­szolni csak akkor lehet majd, ha már minden ügyet felül­vizsgáltunk. Már most látható, hogy a volt állami vezetők nyugdíjának csökkentése — Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, Stadinger Ist­ván, Apró Antal, Fock Jenő, Kállai Gyula, Losonczi Pál, Hegedűs András és Grósz Ká­roly esetében - egy-egy sze­mélynél ugyan számottevő, országos szinten mégsem ér­tékelhető a megtakarítás. A többi állami vezető esetében viszont már személy szerint sem olyan magas a csökke­nés összege. A volt MSZMP által megál­lapított pártnyugdíjaknál azt tapasztaltuk, hogy a kiutalók követték a jogszabályokat, szabályszerűen számoltak. Nagy differenciát sehol nem találtunk. A társadalombiztosítás szempontjából lényeges meg­takarítás várható az özvegyi nyugdíjak felülvizsgálatával. Az általános szabályok alkal­mazása miatt elég nagy elté­rések lesznek a korábbi és az újonnan megállapított ellát­mányok között. Ez esetenként több ezer fo­rint is lehet. Csökken a kiadá­sunk a kitüntetésekkel járó, pótlékként tovább nem folyó­sítható nyugdíjkiegészítések esetében is. U. G. Az országban elsőként Siófokon Telefon-rt. alakul (Folytatás az 1. oldalról) A telefon azon túl, hogy az élet ma már nélkülözhetetlen kelléke, mindenhol a világban jó üzlet is a befektetők szá­mára. A vállalat minden lehet­séges anyagi erőforrást igénybe véve javítani szeretne a válságos távbeszélőhelyze­ten. A gazdasági élet központ­jait, Budapestet és a megye- székhelyeket kiemelten sze­retnék fejleszteni, de emellett nem szorulhat háttérbe a falu­program sem. 1993-ban szeretnék elérni, hogy minden faluban legyen 24 órás távbeszélőszolgálat és legalább egy vissza is hív­ható nyilvános telefonfülke. Ahol mindezt nem tudják saját forrásból megvalósítani, ott külső segítséget kell igénybe venni a fejlesztéshez. — Siófokon a lakosok már egy éve szerettek volna együttműködni velünk. Ekkor azonban alapvető műszaki felkészültség hiányában még nemet kellett mondanunk... Tudjuk, hogy — különösen szezonban — az átlagosnál nagyobb a készülékek ki­használtsága. A jelenlegi központ hét és fél ezer előfizetőt bír el, de to­vábbi ötezerötszázan várnak telefonra. A valós igény ennél jóval nagyobb, mintegy tíze­zer. A jövő év végéig megépül a gerincvezeték, s ez lehetővé teszi a központ bővítését. Egy nagyobb arányú fejlesztésre most részvénytársaságot ala­kítunk. Értékpapírokat bárki vásárolhat. A részvénytársa­ság alaptőkéje a nyilvános ajánlattételben foglaltak sze­rint 900 millió forint. 510 millió forint értékben — a postatör­vényben foglalt kötelezettsé­geknek eleget téve — a Táv­közlési Igazgatóság is jegyez részvényeket. Kétféle értékpapír kerül a piacra. Az egyik az úgyneve­zett elsőbbségi részvény, me­lyet a készülékre várók vásá­rolhatnak meg. A másik a törzsrészvény, melyet a társa- ságbah fantáziát látó vállalko­zóknak szánunk. A megbízott broker-cég in­formációink szerint több kül­földi „nagyágyúval” is tárgyal. Részvényt jegyezni augusztus 5-től szeptember 30-ig lehet. Aki elkésik, telefont ezt köve­tően is kaphat. Ha valaki el­sőbbségi részvényt jegyez, ennek több haszna is van. A telefonvonalat az eddigi gya­korlattal szemben megvásá­rolja,, és arról maga rendelke­zik. Értékpapírjai után mintegy évi 30 százalék osztalékot kap és még a beszerelési költsé­geket sem kell fizetnie. Az új központok tizennyolcezer szabad vonalat adnak a kör­zetnek. — Mikor lesz a pénzből tele­fon? — Ha valaki időben befizeti a készülék árát, akkor a Bala- ton-parton 1993 szezonkezde­tére, Tab és térségében 1993 szeptember 31-re már csüng­het az új telefon. Hasonló vál­lalkozást tervezünk Pécsen és Kaposváron is. A tárgyalások folynak, ha az új postatörvény nem köti ki az 51 százalékos állami részvé­telt, akkor sokkal szabadab­ban fejleszthetjük majd a tér­ség telefonhálózatát. Barna Zsolt Dobra verik a gyárat Felszámolják a Váci Konté­nergyárat, miután a fizetés- képtelen üzem igazgatója és a legnagyobb hitelező a Dunai Vasmű a Pest Megyei Bíró­ságtól kérte a csődeljárás megindítását. A szanáló szer­vezet döntése: szeptember 5-én verik dobra a nagymúltú, 500 millió forint értékűre be­csült üzemet. A munkát addig sem szüneteltetik. Lejárt a szabadság a Tungsramnál A Tungsram Kaposvári Elektronikai Gyárának mint­egy nyolcszáz dolgozója közül hétszázat három hét szabad­ságra küldtek. Szerencsére csak vakációról és nem munka hiánya miatti szabad­ságolásról van szó. A dolgo­zók egy részének pihenéséről beutalókkal az üzem gondos­kodott, mások maguk keres­tek nyári elfoglaltságot. A va­káció lejárt, a gyár ismét meg­kezdte a termelést. Azok, akik nem tarthattak a szabadságo- sokkal, a gyár nagy karbantar­tását végezték, biztosították a munkafeltételeket. Nem módosít a gabonaipar Komárom-Esztergom me­gyében a gabonaipar még ak­kor sem módosítja a terme­lőkkel eddig megkötött szer­ződéseket, ha a kormány tör­ténetesen a felvásárlási mini- málárak csökkentése mellett döntene. A vállalat igazgatója szerint tisztességtelen lenne, ha a szerződéseket egyolda­lúan megváltoztatnák, mert ezzel a szorult helyzetben lévő gabonatermelőket bün­tetnék. TUDNIVALÓK A KÁRPÓTLÁSRÓL (5.) Ügyintézési tanácsadó Hasznos kiadványt vehet­nek a kezükbe mindazok, akik megvásárolják a hírlapáru­soknál a "Kárpótlási jegy" című füzetet, mely jó segédlet a törvény megértéséhez, út­mutató a szükséges doku­mentumok beszerzéséhez. A földhivatalokban való adatgyűjtés és bizonyítékok megszerzése a legfontosabb állomása a kárpótlás igénye- vételének. Somogybán a Kaposváron található megyei földhivatal, a városi földhivatal mellett a te­rületileg illetékes barcsi, mar­cali, boglárlellei, nagyatádi és siófoki földhivatalokban kérhe­tők a tulajdont igazoló doku­mentációk. Ha nem tudjuk az ingatlan helyrajzi számát, esetleg régi és új címét, akkor kérjük, hogy telekkönyvi tér­képen azonosíthassuk az in­gatlant. Amennyiben a földhivata­lokban nem jár sikerrel a do­kumentáció beszerzése, for­duljunk a Kaposváron talál­ható Somogy megyei Levél­tárhoz. A levéltárban lelhetők fel az államosításról szóló ha­tározatok, a cégnyilvánköny- vek, a beszolgáltatott részvé­nyekről felvett jegyzőkönyvek és más fontos közokiratok. Az emberek azt gondolják, hogy az ügyvéd olyan, mint a kártyában a Jolly Joker, pó­tolja a hiányzó lapot, megol­dást jelent a reménytelen ese­tekben. Mielőtt ügyvédhez fordulnánk, véssük eszünkbe az ügyvédhasználat négy aranytanácsát. 1. Az ügyvéd nem Isten és a jó ügyvéd is csak félig az. 2. Az ügyvéd mindent megtesz, amit meg kell tenni, de nem mindent, amit meg lehet tenni. 3. Van olyan ügyvéd, aki aranyat ér, de az annyiba is kerül. 4. A reménytelen eset az ügyvéd­nek is reménytelen, azonban, hogy egy eset reménytelen-e, azt legjobban az ügyvéd tudja. Augusztus 12-től terjeszthe­tők be az igénybejelentések. A hátralevő időben szerezzük be a bizonyítékokat, alapos mérlegelés után döntsünk ar­ról, hogy egyénileg, vagy ügy­védi segédlettel kívánjuk a kárrendezést. A hivatalok munkáját és ügyünk gyorsabb rendezését várhatjuk, ha bejelentésünk pontos, minden bizonyítékot tartalmaz. Javában tart a bírósági épület díszeinek felújítása. A kőfaragók szeptemberre végeznek a munkával. A képen a toronyra visszaemelik a megújult követ. Fotó: Kovács Tibor LUXUS A LECSÓ, NINCS BENNE KOLBÁSZ Végtelen árrések Úgy hírlik, ez lesz a legol­csóbb piacok egyike az or­szágban, mondták a múlt hé­ten újra megnyílt Rákóczi téri csarnokban, Budapest VII. ke­rületében. Megnéztem hát, mi­lyen egy olcsó piac. Gréczi Józsefné, aki a Nóg- rád megyei Détárról jött fel az éjszakai busszal, 80 forintos zöldbabot és 25 forintos krumplit árul. Olcsónak mondja magát, s „alacsony” árait annak tulajdonítja, hogy otthon termesztik a felhozniva- lót a férjével, a menyével és a vejével. Éjszakánként ismerő­söknél alszik, egy hónapra mindössze kétezret fizet a ki­pakolásért, s 200 forintos nyugdíjas buszjeggyel jár fel a városba. Azt mondja, így megéri. Én meg azt mondom: nagyon is. Meg kell, hogy érje Taruti Józsefiének is, aki más stra­tégiát választott. Vidékre jár vásárolni a kocsijával és az utánfutóval. A krumplit 14 fo­rintért vette, 21-ért árulja, a szabadföldi paradicsomért 55 forintot adott, 72-ért kínálja. A zöldséget tegnap vette a Bos­nyák téri nagybani piacon, 200-ért kilóját. Éjszaka cso- mózgatták, s most kilónként 300-at kap érte. A tojást saját tyúkjai tojták, s ki tudja, mibe kerülne, ha... De ez esetben nem mehet följebb az árral, mint a vele szemben árusító bábolnaiak. A tyúktojás 2,90 marad, egyelőre. — Ezek elég nagy haszon­kulcsok — mondom a paradi­csomra nézve. ' — Igen, asszonyom, de ez legalább kőkemény, nem lesz belőle leves, mire hazaér — hangzik a szakszerű magya­rázat. — Némelyik konzervgyár 3,50-ért vásárolja fel a paradi­csomot. Hogy lesz abból 72 forint? — Az nem ugyanaz a para­dicsom, csak a rosszabb fajta, a törődött, meg a hibás. Para­dicsomiének megteszi — mondják a piacon, s ugyanezt a magyarázatot hallom a mi­nisztériumban. Ékkora árré­sek mellett gyorsan megszű­nik az őstermelés. A konzerv­gyárak tehát alkalmazkodnak. A Budapesti Konzervgyár már 20 forintjával veszi át a 6-9 centis uborkát a termelőtől. A csarnokban ugyanilyet 48 fo­rintért is láttam. A Dunakeszi Konzervgyár viszont uborkáért 45 forintot fizet a termelőnek a tavalyi 30 helyett. A meggyet ugyanott 62 forintért vásárolják a tavalyi 27 helyett, a sárgabarackot 45-ért a tavalyi 30 helyett. El lehet képzelni, milyen konzervárak lesznek ebből az őszre, de mindenre van ma­gyarázat. Az uborka elfagyott, a gyü­mölcsöt is elverte ajég. És kü- lönbenis. A szabadáras élel­miszerek kereskedelme nem ismeri sem a minimumot, sem a maximumot. A veszteséget többé senki nem egyenlíti ki a gyárnak és a termelőnek. És a vásárló? Az idei lecsó egy többgyer­mekes városi családnak még most, július végén is luxus, akár kolbász nélkül is, hiszen a paradicsom kilója 68-72 fo­rint, a paprika is 40-50 forint között rekedt. Itt a szezon, egyen több friss zöldséget és gyümölcsöt! — biztatnak minket az egész­ségvédők, de a cseresznye meg az eper alig ment 80 fo­rint alá, s már el is tűnt. A sárgabarack alig olcsóbb az őszinél, s a végtelen árré­sek bizonyosan működésbe lépnek a konzerviparban is. — Vajon meddig lesz ez így? — kérdeztem a Földmű­velésügyi Minisztérium egyik szakértőjét. — Minél előbb esünk túl a tulajdonviszonyok reformján, annál gyorsabban szűnnek meg a mesterséges árak, an­nál gyorsabban egyenlítődik ki a kereslet és a kínálat. De a mezőgazdaság az új viszo­nyok között csak reális árakon lesz hajlandó termelni — hangzott a logikus válasz. És a végtelen árrések? Úgy látszik, hogy azok megmarad­nak. Egy piacgazdaságban, ahol a termelői és szolgáltatói lánc minden résztvevőjének meg kell találnia számítását, olcsó piacok nem lesznek többé. És jól kereső vásárlók? Ta­lán... MSE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom