Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-03 / 153. szám
1991. július 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 F an tóm vállalkozások piaci alkalmazkodása Bácskai Tamás: nem csökken, legfeljebb stagnál a magyar gazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) A ma működő több mint 30 ezer kft. és 7500 vegyesvállalat többsége nem létezik a statisztika számára, holott ma ezek a gazdaság fejlődő részei. Szerintem, ha a ma nem mérhető teljesítményeket is figyelembe vesszük, nem csökken, hanem legfeljebb stagnál a magyar gazdaság. A feketepiac összeomlása — A feketepiaci árfolyamok csökkenése ezek szerint valóban a közelgő fellendülés, a forint stabilizálódásának a jele? — Ez azért nem ilyen egyszerű. 1989-ben a lakosság a gazdaság összeomlásától félt, ezért keresték a dollárt. Tavaly, jóllehet a gazdasági katasztrófa nem következett be, jelentősen csökkent az életszínvonal és csökkent a kereslet a valuták feketepiacán is, mert megnőtt a kínálat, ami lenyomta a dollár és a márka árfolyamát. Tehát a feketepiac összeomlásának csak annyi köze van a magyar gazdaság állapotához, amennyiben jelzi, hogy a hivatalos banki árfolyam eleve nem volt messze a reális áraktól. Ez önmagában jó jel és hosszabb távon valóban segíthet a teljes konvertibilitás elérésében. Szinte teljesen liberalizáltuk az importot, ennek egyes termékeknél már árcsökkentő hatása is van. Például a szórakoztató elektronikánál, amit egyre kevésbé érdemes magánimportban behozni. Más kérdés, hogy a vállalatoknak súlyos versenyhelyzetet teremt az importáru, hogy veszélyezteti a munkahelyeket, ezért lassan gondolni kellene a hazai termelést védő intézkedésekre is. A forint konvertibilitása — Ön szerint mikor lehet konvertibilis a forint? — Szerintem most a magyar gazdaság állapotának megfelelő a forint konvertibilitása, hiszen már csak a tőkekivitel és a lakossági turistaellátmány esik korlátozás alá. Ami a tőkekivitelt illeti, érdemes megjegyezni, hogy Ausztria is alig egy éve szüntette meg az ezzel kapcsolatos korlátozásokat. A lakosság valutavásárlásának szabályozása sem a mi találmányunk: az ötvenes-hatvanas évek fordulóján még.Angliában és Francia- országban is hasonló korlátozások voltak érvényben. Egyébként azzal kell számolni, hogy ha a jelenlegi hazai kamatok mellett tennénk szabaddá a lakosság devizavásárlását, akkor az emberek teljes megtakarításaikat dollára, márkára váltanák. Ezt nem bírná ki sem a forint, sem a pénzügyi rendszerünk. Leértékelik a forintot? — Mostanában sokan rebesgetnek újabb forint-leértékelést, a hivatalos pénzügyi körök fjedig cáfolják még a szándékát is. Ön szerint mi az igazság? — Most, vagy a közeljövőben szerintem mindenképpen 10-15 százalékkal le kell értékelni a forintot. A nagy áremelkedéseket ugyanis meg kell jelentetni az árfolyamban is. Sőt, szerintem egy olyan országban, amely egyedül az olcsóságával lehet vonzó a turista és a tőkebefektető számára, még egy kicsit a reális vásárlóerő alá is kell menni a valuta-árfolyamban. Ha eközben a kormány szigorúan kézben tartja a pénzkiáramlást, ez önmagában nem vezet további inflációhoz. Szendrey Ildikó Komoly gondokkal küzd Kaposváron a Somogy megyei Patyolat Vállalat. Csökkent a megrendelők száma, a tisztítandó ruhák menyisége. Míg tavaly ebben az időszakban két műszakban üzemelt a vállalat, sőt még diákokat is tudtak fogla- koztatni, a mai napon már csak egy műszakban harminc-harmincöt mázsa ruhát tisztítanak. Lehet, hogy a nyár folyamán már diákokat sem tudnak foglalkoztatni. Gyertyás László felvétele "Startoltak" a földművelési hivatalok A tárca meghosszabbított karjai (Folytatás az 1. oldalról.) — Mit követeltek meg a jelöltektől? — Mindenekelőtt a megfelelő szakmai tudást és gyakorlatot. Szakirányú egyetemi végzettség nélkül jelentkezni sem volt érdemes. —A politikai szempontok milyen súllyal estek latba? — Azt nem állíthatom, hogy egyáltalán nem, de a döntő szempont a szakmai alkalmasság volt. Néhány, régebben is állami vezetőként működő szakembert éppen a gyakorlatuk miatt nem is tudnánk nélkülözni. — Hány földművelési hivatalt állítottak fel? — Összesen húszat. Tizenkilencet az ország megyéiben, egyet pedig a fővárosban. — Sokirányú feladat- és hatáskörüket a kormányrendelet részletesen meghatározza. Kérem, emeljen ki ezekből néhányat! — A hivatalok munkájának a magyar mezőgazdaság gyors átalakulását kell minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni. Ehhez alapvetően jól infor- máltaknak kell lenniük. Ezt igénylik a vállalkozók, akik kellő ismeretek híján nem dönthetnek helyesen. Erre van szükségük a termelőknek, akiknek naprakészen kell látniuk a piaci helyzetet, de kellő információk nélkül a tárca vezetése sem tudja ellátni a feladatát. Tehát - a helyi települési önkormányzatokkal együttműködve - meg kell szervezni ezt az információs hálózatot. A másik igen fontos tennivalója e hivataloknak a szaktanácsadási tevékenység. Az újjáformálódó mező- gazdaságban a régi ismeretekkel önmagukban már semmire sem megyünk. Szükség van a modern farmer-gondolkodás elterjedésére, piaci szemléletű termelői magatartásra, ezt pedig valahonnan tanulni kell mindannyiunknak. — Hol működnek a megyei hivatalok? — Általában a megyei ön- kormányzatok épületében kapott helyet az alig 10 fős apparátus, s elmondhatom, hogy az önkormányzatokkal - amelyek nem is tudnák nélkülözni munkájukat - máris igen jó kapcsolatot alakítottak ki, akárcsak az illetékes köztársasági megbízottal. — Úgy hírlik, szervezeti és működési szabályzatuk még egy hónappal a megalakulásuk után sincs. — Ez igaz. Néhány hét türelmet kell még kérnünk a hivatalok vezetőitől. — Milyen kapcsolatban áll a tárca vezetése a hivatalokkal? — A fontos kérdésekben akár napi kapcsolatot is tartunk egymással. Ezenkívül havonta rendszeresen megbeszéljük a legfőbb tennivalókat és ekkor a tapasztalatok kicserélésére is lesz alkalom. — Milyen konkrét feladataik lesznek a következő hónapokban — a szokásos hivatali munkán kívül — az új testületeknek? — Általában ugyanazok az aktuális tennivalók, mintatárca egészének. Például együttműködni a sertéstúltermelés miatti problémák levezetésében, a tárcával és a termelőkkel együtt megoldani a várhatóan jó gabonatermés értékesítési gondjait, a kertészet, a feldolgozó- és boripar hasonló kérdéseit. Schöffer Jenő ADÓBE(NEM)VALLÓK A tavalyi jövedelmek után összesen 117,6 milliárd forint személyi jövedelemadó „gazdagította” a költségvetést — tudtuk meg az APEH elnökének sajtótájékoztatójából. Ez az összeg önmagában nem sokat mond. Az adózók „öszetétele" annál többet: az egyéni vállalkozók 2,7 milliárd, a társas vállalkozók pedig 1 milliárd forint adót fizettek be. A nyugdíjasok adóbefizetése 6,7 milliárd forint, kétszerese a vállalkozók befizetéseinek. Az adóbevallások szerint az átlagjövedelem a főállású munkaviszonyban levő alkalmazottak esetében a legmagasabb. Az érdekességnél több, hogy az egyéni vállalkozók — a bevallások szerint — jóval kevesebbet kerestek, mint a főállású alkalmazottak. A bevallott jövedelmek alapján tehát talán azt is állíthatnánk: ezért nem éri meg vállalkozni ebben az országban. A borravalót, a hálapénzt bevallók „helyzete” a statisztika szerint „egyre rosszabbodik”, hiszen az Így adókötelesek száma és a bevallott ösz- szeg évről évre csökken. Míg 1988-ban 12 ezer orvos vallotta be, hogy hálapénzt kap, addig tavaly már csak 5800. De mentségükre legyen mondva: ők azt ismerték el, hogy évente átlagosan és személyenként 15 ezer forint hálapénzt kaptak. E valójában érdekes jelentés birtokában Minarik György az APEH elnöke megígérte: a jövőben az APEH szigorúbb ellenőrzéseket folytat, például a nyári hónapokban jobban ellenőrzik majd a számlaadási kötelezettség teljesítését. Az elnöki „fenyegetés” mellé — kerülve a demagógia látszatát is — talán még néhány következtetés levonható. Mert nehéz lenne elhinni — még a vállalkozási nehézségeket és a kockázatot is bekalkulálva — , hogy ebben az országban jobban megéri nyugdíjasnak lenni, mint vállalkozónak. A valóságos jövedelmek nagyságának mérésére pedig a befizetett adón kívül még számos más mutató is létezik. Többek között a családi élet- színvonal. Talán azt sem lenne hiábavaló figyelembe venni, hogy mely rétegek közlekednek ma valóban márkás nyugati gépkocsikkal, kik fizetnek be a méregdrága külföldi utakra, s kik lakják a kacsalábon forgó kiskastélyokat és a nyaralókat. Nem csoda hát, ha az egyszerű halandó időnként összezavarodik. A bevallott jövedelmek szerint nélkülöző orvosokkal, benzinkutasokkal, taxisokkal és ügyvédekkel „tűzdelt” országban élünk. A kivételek természetesen tiszteletet érdemelnek, mert tagadhatatlanul vannak... Csakhát az egyszerű ember mindennapos tapasztalata — többek között — az APEH-je- lentésnek is ellentmond. Hogy mi segíthet ezen? Talán egy gyors adóreform. Lengyel János Gabonaártalány Mennyi is az annyi? Neszmélyi Károly, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt a hétfő reggeli tv műsor vendége. Péter-Pál nap múltával az aratásról és a gabonaértékesítésről kérdezték az illetékest. A szakember véleménye szerint a kenyérgabona világpiaci árának erőteljes csökkenése miatt mintegy 300 ezer hektár területen inkább kukoricát kellene termeszteni a gazdaságoknak. Neszmélyi Károly 80-90 dolláros árat jósolt a kenyérgabonára és 130-140 dollárost a kukoricára. A Világgazdaság című lap is naprakész információkkal szolgál a szabadpiaci és árutőzsdei áralakulásokról. A tegnapi szám adatai alapján, a rotterdami tőzsdén júliusra 134,75 dollárrért kötöttek üzletet, szeptemberre 139,25 dollárért. Ha igazak azok az értesülések, miszerint mintegy 200 DEM a fuvarköltsége egy tonna búzának Rotterdamig, akkor mindössze 25-29 dollárt ka- szírozhatnánk a termésért. Ugyanezen a tőzsdén 124-126 dollárra jegyezték a kukoricát, júliusi, szeptemberi és décemberi határidőre. Valahogy ez sem vág egybe a helyettes államtitkár által elmondottakkal. Nem valószínű ugyanis, hogy a termelőnek megfizetik a fuvarköltséget. így azután a laikus szemlélő csak figyeli, de nem érti sem a szakminisztériumi, sem pedig a szaksajtó információit. Vagy ez is olyan, mint a szegény ember tehene? Ha akarom vemhes, ha akarom nem? M. T. Megalakult az ötödik gazdakör A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári kara termelésfejlesztési intézetének támogatásával sorra alakulnak Somogy falvaiban a gazdakörök. Tegnap este a magyaregresi kultúrházban a megyében ötödikként jött létre az önszerveződő csoport. A helyi önkormányzat, Finta István polgár- mester messzemenő támogatásáról biztosította a kibontakozó gazdaköri mozgalmat. Minden percben számíthat Ránk BANK (113014)
