Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-26 / 173. szám
1991. július 26., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Sikerrel mutatkozott be a szakemberek előtt a Makó Tibor vezette kft Karád típusú csávázógépe. Folyamatos üzemmódban mintegy 3 deciliter csávázófolyadékkal teljes fedettséget ér el a gép 1 mázsa vetőmag felületén. Az egyszerű, forgódobos berendezés jelentősen megkönnyíti az egyébként egészségre is ártalmas munkafolyamatot. Fotó: Kovács Tibor A fekete lista titka Csökkennek a vámtartozások Homokon díszlik a csicsóka Gazdagodást ígér a szegények növénye (Folytatás az 1. oldalról) — Ez az a növény, amely a legmostohább körülmények közt is megél, de tömeget, akár gumót, akár zöldet csak ott ad, ahol megfelelő kultúrában termesztik. Zöldtömegének hasznosítása során vegyszermentesen is termeszthető, tehát felfoghatjuk biotermékként is — sorolta szenvedélyesen dr. Molnár László. Vörös Géza főmezőgazdász ismertetőjében utalt a/ra, hogy a növény gumójának tárolása még megoldatlan, pedig kezdetben éppen a gumóért próbálkoztak. Három évvel ezelőtt nagy reményeket fűztek a csicsókasűritmény sikeréhez. • A kényszer azonban úgy hozta, hogy a nyakukon maradt növényt állati takarmányként kellett hasznosítaniuk, s ebből a kényszerből próbálnak napjainkban jövedelmet teremtő erényt kovácsolni. Büszkén mutatta be az egy hektárnyi, négy fajtát soroló fajtakísérletet is. Balogh Bálint főállattenyésztő etetési kísérleteikről számolt be, kiemelve a költségcsökkentő takarmányféleség termelésnövelő hatását. Dr. Angeli István dietikus szak- tanácsadó főorvos néhány mondatban utalt a növény szerepére az egészségesebb táplálkozásban, s nem titkolta várható exportlehetőségeinket. A szakembertalálkozó során egyértelműen igazolódott, hogy olyan növény termesztésének lehetőségéről kaptak információt, amellyel meggátolható lenne a kedvezőtlen talajok parlagon hagyása, termesztésükkel meg tudnának gazdagodni a szegények növényéből. Mészáros Tamás Támogatják az elmaradott térségeket A pályázat nyitott, pénz még van Tovább csökkentek a vállalati vámtartozások. A júliusi adatok szerint a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kinnlevőségei 21 milliárd forintot tesznek ki. Ezzel szemben a vámhatóság tartozásai, amelyek főként technikai jellegűek, 150-200 millió forint között mozognak. A tartozások nagyobbik részét — majd 17,5 miltiárd forintot — az áfa befizetések elmaradása teszi ki. A közvetlen költségvetési bevételt jelentő vám- és statisztikai illeték befizetések elmulasztása miatt, kb 4 milliárd forint hiányzik. Ennek ellenére a számadatok csökkenő. tendenciára utalnak. Tavaly októberben a vállalati tartozások elérték a 46 milliárd forintot, ami az év végére 28,2 milliárdra, míg az idei év júliusára 21 milliárdra csökkent. A csökkenés az év elején bevezetett intézkedések alZágrábtól a magyar határig A horvátországi Varazdin térségében hozzáfogtak annak az új főútvonalnak az építéséhez, amely Zágrábot köti össze a magyar határral. A 300 millió dolláros költséggel épülő, 95 kilométer hosszú útszakasz a tervek szerint 1999-re készül el. Átalakul az OKGT Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa jóváhagyta azt a rendelet, amely szerint az Országos Kőolajipari és Gázipari Tröszt, valamint a keretében működő vállalatok szeptember 30-án megszűnnek. Az OKGT jogutódjaként pedig megalakul október 1-jén az Állami Vagyonügynökség által alapítandó olajipari részvénytársaság. kalmazásának köszönhető a vámhatóság illetékese szerint. Február óta létezik a parancsnokságon az úgynevezett fekete lista, amelyen a régi és nagy összegű tartozásokkal rendelkező cégek szerepelnek. Ezek számára csak azonnali fizetés esetén végzi el a vámkezeléseket a hatóság. Szintén jó eredményeket hozott az úgynevezett hivatalos promt inkasszó alkalmazása. A harmadik módszer a tartozások behajtására a felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve ennek kilátásba helyezése, ami már önmagában is hatékony eszköz. Eddig majd 100 cég felszámolási eljárásának kezdeményezéséhez csatlakozott a VPOP, amelyből kettő fejeződött már be. Az eddigi tapasztalatok alapján ezekben az esetekben a vámhatóság nem jut hozzá a tartozás teljes összegéhez. Az elmaradott térségek fejlesztését szolgáló támogatások pályázati föltételeiről tartott tegnap előadást és konzultációt Ódry Péter, az Állami Fejlesztési Intézet munkatársa a megyeházán. Régóta köztudott, hogy az elmaradottnak minősített térségek jelentős pénzösszegekhez juthatnak ezáltal, ám ehhez megfelelő minőségű, pontosan kidolgozott pályázatot kell benyújtaniuk az ÁFI-hoz. Enélkül hiába a terv és az elképzelés, támogatás nem adható. Pedig az a cél, hogy minél többen és minél jobb eredménnyel pályázzanak. Ha az eddigi tapasztalatokat vesz- szük figyelembe, akkor köny- nyen előfordulhat, hogy „állam bácsi" nyakán marad az erre szánt pénz. Kik pályázhatnak? A közhiedelemmel ellentétben nem csak az önkormányzatok, hanem vállalkozók és vegyesvállalatok is kaphatnak támogatást, ha infrastruktúrát javító, vagy munkahelyteremtő beruházásra vállalkoznak. Persze nem árt, ha támogatják őket az önkormányzatok, hisz egy megvalósult beruházás munkahelyeket teremt és adózik is. Az állam az infrastruktúrát javító beruházás 50, a munkahelyteremtő beruházás költségeinek 30 százalékát vállalja magára, ha a pályázatot kedvezően bírálja el. Ehhez az szükséges, hogy tartalmazza a költségeket részletesen és napi áron, valamint azt, hogy a többi pénz milyen forrásokból származik. Az is derüljön ki belőle, hogy szükség van-e egyáltalán arra a beruházásra, van-e igény az ott előállított árukra, van-e a környéken megfelelő képzettségű szakmunkásgárda? ' Ez szintén lényeges, hisz az elmúlt évek hasonló beruházásainak hetven százaléka rövid időn belül tönkrement! Szóval sok minden kell ahhoz, hogy a pályázat eredményes legyen, ám mindenről készségesen adnak felvilágosítást Odry Péterék akár telefonon, akár személyesen. A pályázatok beadási ideje és elbírálása folyamatos, senki sem késett le, még pénz is van bőven. Önkormányzatok, vállalkozók: itt a lehetőség! V. O. TUDNIVALÓK A KÁRPÓTLÁSRÓL (2.) Piaci helyzet licitálással Jelentősen megváltozott a kárpótlás körébe vont termőföldek értékesítésére vonat- kozó szabályozás. Az árverés intézményének bevezetésével az a szempont vezette a törvényalkotókat, hogy egyrészt minden jogosult számára azonos föltételeket teremtsenek a földhözjutást illetően, másfelől tudomásul véve, hogy Magyarországon ma nincs földpiac, a piaci helyzetet a licitálással teremtik meg. Az árverésekkel kapcsolatban hamarosan külön jogszabály is megjelenik. A lényeges elemeket azonban az elfogadott törvény rögzíti. Eszerint kétféle árverés lesz. Az egyiken a szövetkezetek és az állami gazdaságok által kijelölt földeket árverezik el. Ezeken azok vehetnek részt, akiknek az elvett földje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van, továbbá az, aki az árverező szövetkezetnek 1991. január elsején és az árverés időpontjában is a tagja, vagy akinek 1991. június 1- jén abban a helységben volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet földje van. A másik fajta árverésen minden kárpótlásra jogosult részt vehet korlátozás nélkül. Ezeket az árveréseket az állam tartja, és az állami tulajdonú földek kerülnek licit alá. A törvény hatályba lépéséig a jogosultak legföljebb az egykori tulajdonlást igazoló szükséges dokumentumok beszerzésével gyorsíthatják ügyük intézését, de magát a kárpótlási igényt még nem lehet benyújtani. A kárrendezési hivatalok ezekben a napokban állnak fel, ide postán kell benyújtani a kárpótlási igényt a megfelelő dokumentumokkal, illetve azok másolatával. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat a kárrendezési hivatalokban,* az önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáin és a postahivatalokban lehet beszerezni augusztus 12-től. Fontos tudnivaló még, hogy milyen üggyel hova kell fordulni. Akinek az elvett ingatlanját érinti a törvény, annak az adott ingatlan helye szerinti megyei kárrendezési hivatalhoz, az ingóságok utáni kárpótlási igénnyel pedig a lakóhely szerinti hivatalhoz kell fordulnia. A kárrendezési hivatalok a benyújtott ügyiratokat hat hónapon belül el kell hogy bírálják, ezt a határidőt egy ízben legföljebb három hónappal lehet meghosszabbítani. (Folytatjuk) Kaposvári mementó Emlékmű a II. világháború áldozatainak Serbán László katonatiszt a múlt év márciusa óta gyűjti a második világháborús somogyi áldozatok nevét. Kutatásai során sok kaposvári lakos fölkereste, hogy elmesélje férje, fia, s más hozzátartozójának történetét. A búcsúzás emlékét, az utolsó, frontról kapott levél tartalmát. A több évtizedes sebek újra felszakadtak. A kaposváriak elmondták azt is: szeretnék, ha a város a második világháborús áldozatokért mielőbb állíttatna egy emlékművet, amelynek tövében bárki, bármikor elhelyezhetné az emlékezés virágait, s a kegyelet apró mécsei is kigyulladhatnának... Serbán László Kaposvár polgármesterének is beszámolt a kezdeményezésről. Szabados Péternek azóta több levelet küldtek a városlakók. E kérésük hamarosan valóra válhat a városi közgyűlés döntése alapján. A megyei jogú város 200 ezer forinttal létrehozta a Mementó alapítványt. Ezt az összeget a Képző- és Iparművészeti Lektorátus 300 ezer forinttal toldotta meg. Az emlékmű elkészítésére pályázatot ír ki a kuratórium a jövő hónapban. Kilenc szobrászművész kap meghívást, ebből három ka-, posvári. Az emlékmű helyét hamarosan kijelölik. Szóba jöhet a Berzsenyi-, a Színház-park és a Domus előtti tér is. A szobrot — amely a második világháborúban elesetteknek, a polgári áldozatoknak és az aknamentesítéskor meghalt kiskatonáknak állít emléket — 1993. május 9.-én szeretnék felavatni. Hogy az élő emlékezet továbbra is tudjon őrködni az elesetteken, további pénzre van szükség. A kuratórium bízik a város polgáraiban, az igazi lokálpatrióták segítő szándékában. Azok a vállalatok, magánszemélyek, hozzátartozók, akik hajlandók áldozni e nemes célra, a Kaposvár Megyei Jogú Város OTP 398002-0653 sz. egyszámláján fizethetik be felajánlásaikat a Mementó alapítványra. (Lőrincz) A város vagyona a fejlődést szolgálja Készül a pénzügyi stratégia Siófokon AZ IMF ELÉGEDETT Teljes gőzzel az Ikarusban Úgy tetszik már nincs szükség az Ikarusban arra, hogy a megrendelések hiánya miatt csak részmunkaidőben foglalkoztassák a dolgozókat; a munkatempó ismét a régi lesz. Az iráni partner kérésére meggyorsították az autóbuszok gyártását a budapesti és székesfehérvári gyárakban. (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetésnek az előirányzottnál nagyobb első féléves hiánya természetesen nem töltötte el túlzott megelégedéssel a delegáció tagjait. Ugyanakkor a kormány ígéretet tett arra, hogy a kiadási oldalt mindenképpen megpróbálja a megadott keretek között tartani. A társadalombiztosításnak körülbelül 28 milliárd forinttal tartoznak a vállalatok. Az IMF úgy értesült, hogy a kormány megoldási javaslatokat dolgoz ki a hátralékok behajtására. Ezt a lépést is üdvözölték a delegáció tagjai. Arra a kérdésre, hogy milyen adatokból dolgoztak az IMF szakértői — minthogy az első félév értékeléséhez nélkülözhetetlen információk még július első hetében sem álltak rendelkezésükre —, Szapáry úr egyszerűen csak annyit válaszolt: „Abból, ami volt.” B. K. (Folytatás az 1. oldalról) Mindkét megoldásban találtak hátrányokat, hisz a belső kezelés bizalmatlanságot kelthet, a gazdálkodó szervezet viszont szabadon vállalkozhat az önkormányzat pénzével,s esetleg veszíthet! Elvi megoldásként ajánlották: belülről indulva szerveződjék a vagyonigazgatási társaság — elsőként egy hivatali számvevő venné kézbe az irányítást, oldaná meg a feladatokat. Ez aztán folyamatosan alakítaná ki a későbbiekben önállóan működő, szoros befolyás alatt álló kezelő szervezetet, gazdasági társaságot. A vagyonkezelés, -hasznosítás stratégiájának kidolgozását az önkormányzat szakértői szervezetre bízza. A tervezetet az önkormányzat a szeptemberi ülésen tárgyalja meg véglegesen. D. E.
