Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-25 / 172. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL 1991. július 25., csütörtök Tab Településünktörténel- mi múltja viharos száza­dokat ölel át. Tab több­ször cserélt gazdát, vá­rosi címerünk jelképei ezt a történelmi múltat tükrözik. A várossá nyilvánítás (1989) előtt Tab volt már mezőváros, de az 1970- es években a járás megszűnése után sze­repkör nélküli település is. A városi rangot vissza­nyerve megindult az önálló fejlődés útján. Célunk a lakosság szol­gálata. S minden nehéz­ség ellenére hiszünk a jövőben. Bizalom, ki­tartás, egymás megérté­se kell ahhoz, hogy le- küzdhessük az akadá­lyokat. Farkas István polgármester Új iskola épült Hatvan nevelő majdnem ezer tanulót oktat Tabon a több épületben elhelyezett általános iskolában. Körülményeik nem a legjobbak. Sok a bejáró tanu­ló is. A feltételek javítása érde­kében határozta el a város ve­zetése egy új általános iskola építését. Mintegy százmillió forintot fordított rá. A város legszebb épülete lett — méltán büszke rá a lakosság. Az új is­kolában benne vannak a TEHO-forintok is. S a követke­ző tanévben elkészül a torna­terme is, módosították az isko­la profilját. A Tabon tíz évig szünetelő gimnáziumot 1989- ben sikerült újraindítani, s eb­ben az épületben helyezik el a gimnáziumi osztályokat. Az ál­talános iskola felső tagozatos kisdiákjai is itt tanulnak, az al­sósok pedig továbbra is más épületekben. Mégis a lehetsé­ges legjobb megoldás ez, mert a későbbiekben nyolcosztá­lyos gimnázium indítására is sor kerülhet. A tanulók kollégiumi elhelye­zése annál nagyobb gondot okoz. A szakközépiskola kollé­giuma most a régi gimnázium épületében működik. Az épületet többször kellett bőví­teni; s minden erőfeszítés ellenére sem sikerült biztosíta­ni a minimális követelménye­ket. Az épületben zsúfoltság van. A négy hálóteremben 75—90 tanulót kell elhelyezni. A szakközépiskola műszerész­tanulóinak elhelyezése miatt hálóvá kellett alakítania a tár­salgót, majd a Videoton munkásszállójában is helyez­tek el diákokat. A Videoton a gyáregység felszámolása so­rán most a munkásszállót is eladja, így az eddig ott lakó 25 tanuló elhelyezése is növeli a gondokat. Az iskola Äzetöi és az önkormányzat tárgyalást kezdett a gyáregység vezetői­vel. A jó megoldást egy új kollé­gium építése jelentené. Szűkös költségvetés A városi önkormányzat költ­ségvetését 1991-ben 239 millió forintban állapította meg. Pá­lyázatokkal kapcsolódott a cél- támogatási rendszerhez; az önkormányzat működőképes­ségének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás kereté­ben 17 millió forintban része­sült. A kiadások 50 százaléka az intézmények működését szol­gálja; az alapfokú oktatásra, a körzeti egészségügyi alap­ellátásra, a szabadidős in­tézmények fenntartására kell, s a gazdasági tevékenységi kö­rök ellátásának legszüksége­sebb költségeit fedezi. Fej­lesztésre 39 százalékát ter­vezték: melynek keretében ebben többek között az új is­kola építése, a vízvezeték­bővítés és a vízkezelési eljá­rás megoldása szerepel. Fel­újításra csak minimális lehe­tőséget ad a költségvetés. A helyi adók bevezetése a kom­munális feladatok megoldá­sát szolgálja. A legnagyobb gondunk az, hogy a rendelke­zésre álló forrásokhoz szűkí­teni kell az intézményhálóza­tot. Az első magyar telefon­részvénytársaság A MagyarTávközlési Vállalat pécsi igazgatósága május 23- án tabi székhelyű telefontársa­ság létrehozását határozta el. A Balatel Telekommunikációs Szolgáltató Részvénytársa­ság, valamint a siófoki és a tabi polgármester közötti együtt­működés az első nagyszabású kísérlet, hogy a magyar, tele­font igénylők tulajdonosi bevo­násával (részvények kibo­csátásával) és hosszú távú érdekeltségével próbálják megoldani a gondokat'— első­ként a siófoki és a tabi körzet­ben. Az 1992 végére befejeződő beruházás összköltsége 1,4 milliárd forint, s ennek során a 84-es körzetben tizennyolc- ezer vonal épül ki. E beruházás révén a már üzemelő 84-es góckörzet mellett a volt tabi já­ráshoz tartozó valamennyi község távhívásos telefont kaphat. Digitális központ épül Siófokon. Részvények augusz­tus 5-től jegyezhetők a körzet jegyzői hivatalaiban. Üdülő- és szabadidőközpont a Jaba völgyében Tab és Zamárdi között fél­úton, Lulla közelében található Jaba-völgy. Festői környezet­ben 200 hektárnyi terület talál­ható itt, ahol egynéhány éve tervezett idegenforgalmi léte­sítmény szolgálná a minőségi turizmust a Balaton hátteré­ben. Ezt fejlesztették tovább a kétéves programhoz csatlako­zó német befektető javaslatai­val. A jelenlegi terv szerint egy egész évben működő üdülő- központ épül itt fedett fürdővel, sport- és vendéglátóegységek­kel: 752 lakóegységes üdülőfa­lu és az 1000 személyt befoga­dó kemping. Az egységek magánvállalkozók bevonásá­val épülnek, s 5—600 ember­nek adna munkát. A vendég­kört egy nagy német utaztató cég és hazai utazási irodák bevonásával kívánják biztosí­tani. A főszezonon kívül külön­böző szakmai és sportrendez­vényeket tartanának itt, és diákcsoportokat fogadnának. A beruházás előkészítését, lebonyolítását az egy éve ala­kult Balaton Ferien Center Kft. végzi. Tagja a tabi önkor­mányzat, a Béke Mgtsz, vala­mint Claus Labus Gross-Um- stadt német építési vállalkozó, s mindazon cégek és ma­gánemberek tőkéjét hasznosí­tani kívánja, akik bíznak a vál­lalkozás sikerében. A befekte­tés várhatóan öt év alatt meg­térül. Foglalkoztatási gondok Tab térségében 1989—1990 döntő változásokat hozott: a munkahelyek megszűnése sú­lyos foglalkoztatási feszültsé­geket okoz. Rövid idő alatt 600- an vesztették el munkahelyü­ket. A létszámleépítések a munkavállalók széles körét érintették. Először a szakkép­zetlen rétegek jelentek meg munkanélküliként, majd a kö­zépiskolát végzettek, a szak­munkások és a felsőfokú vég­zettségűek. A munkanélküli szakmunkások aránya már meghaladja a segédmunkáso­két. A festő-mázoló, hegesztő, központifűtés-szerelő, gépko­csivezető körében a legna­gyobb a munkanélküliség, illet­ve az adminisztrátorok, számí­tástechnikai, illetve mezőgaz­dasági főiskolát végzettek kö­zött. A munkaerő-kereslet csök­kenése a pályakezdők számá­ra is kedvezőtlen. Tavaly au­gusztus—novemberben (a pá­lyakezdők elhelyezése szem­pontjából jellemző időszakban) háromszor annyi volt a munkát kereső, mint az előző év ha­sonló időszakában. A munkát kereső végzősök 20 százaléka a térségen belül, 40 százaléka tabi térségen kívül helyezke­dett el (40 százalékukról nincs információnk). Az idén tovább romlott a fia­talok helyzete; a balatoni sze­zon adta munkavállalási lehe­tőségeket leszámítva, pálya­kezdők számára felajánlható munkahelyet nem jelentettek a foglalkoztatók. Az állást keresők térségen belüli eloszlása erősen diffe­renciált, s mutatja az egyes körzetek sajátosságait. Tabon a legsúlyosabbak a foglalkoz­tatási gondok a Videoton, az ÁFÉSZ, a Hungaronektár, a Volán és a Kaposgép létszám- leépítése miatt. Természete­sen a tabi vállalatok, szövetke­zetek és intézmények létszám- leépítése érzékelhető a térség többi településén is, de ezeken a településeken főleg a mező- gazdasági termelésből élő személyek váltak munkanélkü­livé. Júniusban 730-an kerestek munkát, közülük 579 részesült munkanélküli-segélyben, illet­ve munkanélküli járadékban. (A június havi munkanélküli­mutató 9,1 százalékos.) Érzé­kelhető napjainkban minimális kedvező változás is: a magán- szektor munkaerő iránti igé­nye. A vállalkozók közül többen érdeklődnek a munkahelyte­remtő, illetve a foglalkoztatást bővítő pályázati lehetőségek iránt. Ez remélhetőleg hozzájá­rul majd a térség foglalkoztatá­si feszültségeinek csökkenté­séhez. Vállalkozás — minőség Tabon mintegy 280 vállalkozó tevékenykedik. Az utóbbi időszakban egyre többen kérnek vál­lalkozói igazolványt. A munkahelyek megszűné­se ugyanis sok embert ösztönöz, „inkább leszek vállalkozó, mint munkanélküli” alapon. Pár hó­nap elteltével azonban ezek megszüntetik tevékenységüket. Az indok: nincs fizetőképes kereslet. A kisiparosok és magánkereskedők az üzlet és a tevékenységi kör bővítésével próbálkoz­nak. Fennmaradni csak jó minőségű és olcsó áruval lehet. Ez egyre több ágazatnál tapasztal­ható; például az építőanyagok áremelkedését, az építkezések visszaesését követően a vállal­kozó egyre kedvezőbb feltétellel és árajánlattal várja a megrendelőt. Szociális gondoskodás Szociális támogatásra eddig többnyire idős emberek szorul­tak, az idén azonban ebben is jelentős a változás. Tabon a munkanélküliség miatt egyre több család szorul segítségre. Jelentősen nőtt a gyámügyi és rendszeres nevelési segélyt kérő családok száma is. A szo­rult helyzetbe került családokat — a gyermekek érdekeit szem előtt tartva — természetbeni juttatásokkal: élelmiszerrel, ruhával, tanszerrel, víz- és vil­lanyszámlák kiegyenlítésével segíti az önkormányzat a házi gondozónők bevonásával old­juk meg. A létminimum szintjén élő és rossz egészségi állapot miatt rászoruló időskorúak, fo­gyatékosok esetében nagy szerepe van a közgyógyellá­tásnak, a szociális étkeztetés­nek, a házi gondozásnak: Ta­bon nincs idősek klubja sem, létesítését most tervezik. A bölcsőde épületében megüre­sedett helyiségek ugyanis al­kalmassá tehetők ilyen célra is. így enyhítheti az elszegénye­dés miatti feszültséget. Társult községeink Az önkormányzati választá­sok után volt társközségei kö­zül Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj és Zala képviselő-testülete úgy döntött, hogy hivatali teendőik ellátását Tab Polgármesteri Hivatalával végeztetik el. E kisközségek polgármesterei társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjért végzik munkáju­kat. Igyekeznek minél többet ten­ni. Rá kellett jönniük azonban, hogy az emberek ma nehezen mozdíthatók, a polgármeste­rek és a képviselők gyakran - heves támadásoknak vannak kitéve. Ennek következménye, hogy Torvajon lemondott a pol­gármester és két képviselő, Sérsekszőlősön pedig egy képviselő. Torvajon és Sérsekszőlősön például célul tűzték ki az egész­séges ivóvíz biztosítását, s ehhez a két község együttesen 5 millió 300 ezer forint céltámo­gatást kapott. A lakosság azonban nem fogadta egyön­tetű lelkesedéssel, s sokan in­kább utat akarnak. Heves viták során azonban a polgármeste­rek, képviselők, hivatali dolgo­zók s a programot támogató lakosok kitartó érvelésével mindkét községben sikerült meggyőzni az embereket. A vízmű elkészültével ugyanis jelentősen emelkedik az emlí­tett két község vonzereje. Torvajon az alpolgármester szervezésében sikerült az utak kövezése és murvázása; mely­hez a község lakossága társa­dalmi munkával járul hozzá, s így jelentős pénzt sikerült meg­takarítani. Ugyancsak társa­dalmi munkában tették rendbe Zalán az árkokat, átereszeket, Lullán a közterületeket. Szép bizonyítékai ezek az emberek összefogásának. Helyi ◦dók A lakosság igényeinek jobb kielégítése, az infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédel­mi feladatok ellátása érdeké­ben a tabi önkormányzat 1991. április 1-jétől rendeletéivel a magánszemélyek és a vállal­kozók kommunális adóját, va­lamint az iparűzési adót vezet­te be. A magánszemélyek kommu­nális adója az állampolgárok tulajdonában, valamint hasz­nálatában levő lakás, építési telek, önálló helyrajzi szám alatt bejegyzett üzlet, műhely, nem magánszemély tulajdoná­ban levő lakás bérleti jogához, zártkerti és külterületi, nem la­kás céljára szolgáló egyéb épü­lethez kapcsolódik. A vállalko­zók kommunális adójának alapja, a vállalkozók által fog­lalkoztatott munkaerő éves át­lagban az iparűzési adóé az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó ár­bevétele. Mindhárom adónem mérté­kének meghatározásakor mér­legelte a képviselő-testület a teherviselő képességet, és azt a helyi adókról szóló törvény­ben maximált adómérték kö­zéparányában állapította meg. Az 1991. január 1-jén meg­szűnt borforgalmi adó, telepü­lésfejlesztési hozzájárulás, va­lamint 1992. január 1. napjával megszűnő további központi adó, díjak és hozzájárulások számottevően csökkentik az önkormányzat bevételeit. Ez kényszerítette a képviselő-tes­tületet a helyi adók bevezeté­sére, hogy pótolják a kieső be­vételeket. Kétszáztizenegy lakás gondja A tabi költségvetési üzem átalakulásával egyre több alap- tevékenység ellátása került a gameszhez. A köztisztaság, a közvilágítás, a csapadékvíz­elvezetés és parkfenntartási tevékenységeken kívül e szer­vezet feladata a lakossági és közületi szemétszállítás, a köz­ponti fűtőberendezés üzemel­tetése is. Tevékenységi körébe került egyebek közt 211 bérla­kás. E lakások fenntartása okoz­za a legfőbb gondot: 41 ugyan­is komfort nélküli, öt pedig fél- komfortos. A lakók legtöbb esetben jogos igénye a pénz híján nem kielégíthető. A laká­sok 44 épületben vannak, kö­zülük 23 mártöbb mint 40 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom