Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-24 / 171. szám (172. szám)
1991. július 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Korszerű agrotechnikai módszerek (Folytatás az 1. oldalról) A szántóföldi bemutatón Kovács Attila főágazatvezető ismertette az érdeklődőkkel a kísérletek eddigi eredményeit. Az arató kombájnok után átvizsgált tarlón a szakemberek meggyőződhettek arról, hogy a Harvade alkalmazása során szinte alig tapasztalható szemveszteség, a hüvelyekben található magvak egyenletesek, épek, minőségük ránézésre is megfelelő. A szakember-találkozó során kérdeztük Somogyvári Lászlót, milyennek látja a nö- vényvédőszer-gyártók jövőjét az egyre kisebb jövedelmezőségű mezőgazdaságban? — Az általunk ajánlott szerek egyik nagyon fontos jellemzője, hogy nem kifejezetten védőszerek, hanem alkalmazásukkal esetek többségében jelentős termésnövekmények érhetők el. A csávázószerünk például 25-30 százalékkal magasabb csíraszámot eredményez a kelési időszakban. Ha ezt megőrzik kiszámítható a javulás aránya. Az érésgyorsító deszikkálók esetén csökkenthető a szemveszteség, megspórolható a szárítás költsége. — A ma bemutatott szerek hazai engedélyezése borsóra, napraforgóra, repcére, szójára terjed ki. Mi a helyzet legfőbb takarmánynövényünknél, a kukoricánál? — Várhatóan az őszi betakarítás idején ennél a növénynél is alkalmazhatják majd a szereket. Eddigi kísérleteink gyakorlatilag azt bizonyítják, hogy az érésgyorsító alkalmazása a gazdálkodó egységeknek hektáronként 5217 forint tiszta nyereséget eredményez. A kaposfüredi termelőszövetkezet eredményeit annak a nyitottságnak is köszönheti, mellyel a legújabb termesztési technológiákat fogadta és fogadja a jövőben — mondta búcsúzóul Sár Gyula elnök. Mészáros Tamás A Strabag Építő Kft tegnap kezdte meg a Bajcsy-Zsilinszky, a Szent Imre és a Tallián Gyula utca aszfaltozását. Várhatóan az ősz közepére készülnek el. (Fotó: Lang Róbert) Pácban hagyott szervezők RENDHAGYÓ ROMAFÓRUM BARCSON Könyv a közgazdasági szabályozókról Jelentős feladat hárul a közgazdasági szabályozókra: egyrészt a jövedelmek realizálása és felhasználása alapján meghatározzák a gazdaságpolitikai célokat, másrészt pedig a konkrét pénzviszonyok szabályozásával a kitűzött gazdasági feladatok megoldására késztetnek. Erre figyelemmel a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Pénzügyminisztérium három munkatársa „A közgazdasági szabályozók 1991. évi változásai” című, közelmúltban megjelent könyvben a közölt ismeretanyaggal támo-^ gatni kívánják a gazdálko-^ dók tevékenységét, a jogszabályokban való jobb eligazodását. A szabályozó-módosítások részletes indoklásával segítik a változások szükségességének megértését, és a gazdasági folyamatokba való beépülését, érvényesülését. , (Folytatás az 1. oldalról) Úgy volt, hogy Horváth Aladár, a cigányszervezet főtitkára és Osztojkán Béla ügyvezető titkár lesz az előadó. Két meghívót is kaptunk. Az egyiket Szegedi Tibor, a barcsi önkormányzat cigány nemzetiségű képviselője küldte, akit a romaparlament a szervezéssel bízott meg. Ez 14 órára invitálta — mint később kiderült — a helyi ön- kormányzat vezetőit, szakembereit, a kisebbségi hivatal képviselőit. A másik, amelyet a romaparlament küldött szét, 18 órára toborozta a helyi cigánylakosságot. Nem volt jó előjel, hogy 12 órakor a budapesti előadók telefon-érdeklődésre azt közölték,.hogy még nem indultak el, .de 16 órára mindenképpen B'atcson lesznek. (Harmadik időpont!) A 14 órára összehívónak csalódottságánál csak “a szervező. Szegedi Tibor — egyébként karbantartó lakatos a Sefag helyi üzentében — szégyenérzete volt nagyobb. Sűrű bocsánatkéréssel igyekezett ellensúlyozni az érthetetlen magatartást. — Ha meg lesz is az eredeti tervek szerint a későbbi fórum, már csak félsikerről lehet szó, hiszen nagyon fontos lett volna, hogy a romaparlament képviselői találkozzanak a helyi önkormányzat vezetőivel, szakembereivel, első kézből értesüljenek a barcsi gondokról — mondta. S még hozzáfűzte: — Remélem, lesz a polgármesterben és munkatársaiban annyi kurázsi, ha nem is hívták meg őket, eljönnek a művelődési házba. Nem volt, mert tiszteletben tartották a romaparlament nyilvánvaló szándékát, hogy helyi vezetők nélkül beszélgessenek a cigányokkal. A 18 órára a művelődési házban összegyűlt, mintegy félszáz — főként fiatal — cigány azonban hiányolta őket. Méginkább hangot adtak ennek, amikor Szegedi Tibor ismét sűrű bocsánatkérés kíséretében bejelentette: a várt •budapesti vendégek nem érkeztek meg," állítólag még a fővárosban elromlott a gépkocsijuk. A jelenlévők hitték is meg nem is. * Szót fogadtak azonban képviselőjüknek, aki azt kérte, ha már ilyen szép számmal együtt vannak, beszéljék meg közös dolgaikat. A válaszadásban segít majd Vértes György önkormányzati képviselő, művelődésiház-igazgató, Orsós György, aki a kapcsolatot tartja a barcsi munkaügyi szervezet és a cigányok között, no és Fehér Ferenc, a gimnázium igazgatója, valamint Németh Imre, a helyi SZDSZ képviselője. A segítségre szükség is volt, mert a cigányokból, akik mintegy 1300 társukja barcsi lakosság 10 százaléka) nevében szóltak, dőlt a kérdés és a panasz. Mivel már mintegy 50 százalékuk munkanélküli, érthetően elsősorban a munkalehetőségek érdekelték őket. Sok jót nem tudtak nekik mondani. Megtudhatták viszont a fiatalok, ha legalább húszán jelentkeznek, akkor szakmát szerezhetnek. Többen azt kérték, tegyék lehetővé, hogy Barcson (ne Kaposváron) végezhessék el a tanfolyamot. Fájlalták az otthonteremtés ki- látástalanságát, a bérezésben ma is gyakran tapasztalható diszkriminációt, a cigánytelep elmaradottságát, az információ hiányát. De nem csak követeltek, hanem az együttműködés szándékát is kifejezték az ön- kormányzattal és a lakossággal. Elmondták: szívesen vállalnak társadalmi munkát környezetük rendbetétele érdekében, ha kapnak segítséget. „Nekünk együtt kell lépni a magyarokkal” fogalmazta meg véleményét egy férfi. Időnként a szenvedélyek is eluralkodtak. Ám mivel a renitenskedő- ket mindjárt a fórum elején kipenderítették, mindvégig az értelmes gondolatok, a közös akarat, a jobbítás szándéka uralta az összejövetelt. Végül azt is megértették, miért nem jutott az ötszázmilliós költségvetésből eddig egy fillér sem a cigánytelepre. Elfogadták: a város intézményeinek működésére fordított pénzekből ők éppen úgy részesülnek, mint a magyarok. Többen kérték: rendezzenek máskor is fórumot, ezen azonban legyen ott a polgár- mester is. Most már ugyanis nem tartja távol őt a budapestieknek a meghívás elmaradásában megnyilvánuló szelid kirekesztő gesztusa. Szegedi Nándor KÉPVISELŐK VAKÁCIÓJA Állatorvosi vizit és fogadóóra Dr. Sipos Imre országgyűlési képviselő munkával tölti szabadságát, ezt azonban cseppet sem bánja. — A parlamenti évadban két állatorvos kollégám helyettesít. Most az országgyűlési szünetben viszonzom a segítségüket. A nemegyszer túlfeszített parlamenti napok után felüdítőnek érzem ezt a feladatot. Amiként azt is, hogy végre huzamosabban otthon lehetek. Mások szabadságuk idejére utazásokat terveznek. Nekem ebből kijut év közben. Most nyáron szerencsére csak a NATO július végi brüsz- szeli közgyűlésére kell utaznom. Szívesebben utazgatok most választókerületemben. Sok fogadóórát terveztem. — Föltételezem, hogy ha állatorvosi minőségében jár házaknál, az is fölér egy-egy kis fogadóórával. — Valóban mindenütt kérdeznek az emberek, és véleményt is mondanak. Sokan csak azt kérdezik: „Mi lesz velünk? Mi lesz az állattartással, a mezőgazdasággal?” Igyekszem megnyugtatni őket, hogy a túltermelési gondok csak átmenetiek. — Megvalósul-e az az Európa Tanácsban tett néhány hónap előtti javaslata, hogy a Szovjetuniónak és Bulgáriának nyújtott nyugati élelmiszersegélyekben magyar áruk is szerepeljenek? — A Közös Piac egyelőre megtorpedózta ezt a tervet. Saját tagországaik termékeit részesítik előnyben, mivel ezekben is nagyok a terményfölöslegek. Itthon azt az „eligazítást” kaptam, hogy a továbbiakban kormányszinten kell minderről tárgyalni. A magyar kormánynak kell fölvennie a kapcsolatot a szovjet, a bolgár kormánnyal, és olyan módon megállapodni, hogy ezek az országok kérjenek segélyt a nemzetközi szervezetektől, amelyek egy részét azután magyar árukban vásárolnák meg. Ez esetben ezek az országok 10-15 százalékkal több áruhoz jutnának ugyanazért a pénzért, mintha nyugatról szerzik be. Hasonlóképp fölvettük a kapcsolatot a FAO-val is, hogy az afrikaiázsiai országoknak nyújtott segélyprogramokban is számoljanak a magyar árukkal. — Említette, hogy két kollégáját is helyettesíti. Föltételezem, a három körzetben sincs sokkal több dolga, mint korábban a sajátjában. Sokan számolták föl a háztáji állattartást... — Sajnos, így van. Különösen a sertéstartó kedv apadt. Pedig, aki kitart, jól járhat. Meggyőződésem ugyanis, hogy az utolsó negyedévre legalább 40-50 százalékkal csökkennek majd a takarmányárak. Márpedig ha a mostani 1200-1300 forintos helyett 6-700 forint lesz a tápár és 450-500 az abrakár, akkor az 56-58 forintos kilogrammonkénti sertésfölvásárlási árral már ki lehet jönni. Az is biztató lehet, hogy az olaszok érdeklődnek a magyar szarvasmarha iránt észak-afrikai piacokra.-— Visszatérve a parlamenti munkára: a fogadóórákon szerzett tapasztalatai szerint az emberek hogyan értékelik a közelmúltban született törvényeket. — A falusi embereket leginkább a kárpótlási törvény foglalkoztatja. Örülnek, hogy hozzájuthatnak jogos tulajdonukhoz, viszont riasztja őket ennek módja. Félnek az árveréstől, attól, hogy akinek több a kárpótlási jegye, jobb földekhez juthat. A kárpótlási jegy ugyanis szabadon átruházható, így lehetnek olyan idősebb, a pénzre is rászoruló emberek, akiktől ügyeskedők áron alul fölvásárolják a jegyeket. Sokan sérelmezik azt is, hogy a kárpótlási jegy nem használható föl folyamatosan egész éven át, mert az Állami Vagyonügynökség fölfüggesztheti azok felhasználását. A másik ügy, amit a legtöbben panaszolnak: a vízdíj drasztikus emelése. Itt néhány képviselőtársammal — köztük dr. Tarján Lászlónéval és Németh Bélával — legalább annyit elértünk, hogy elmaradt a júliusra tervezett további vízdíjemelés. Siklós Csaba minisztertől ígéretet kaptunk, hogy 1992-ig egy új vízügyi törvényt terjesztenek a parlament elé. Ebben egységesítik majd a vízdíjakat úgy, hogy az semmiképp sem lesz magasabb a mostaninál. — A párt tagjaként miként látja a Kisgazdapárton belüli csatározásokat? — Nos, ez aligha használ a pártnak. Ánnál is inkább, mert a vitáknak mégcsak nem is pártpolitikai, hanem csak személyi, belső hatalmi tétje Fotó: Gyertyás László van. Sokak szerint a vidéki emberek érdekeit egyedül Torgyán úr képviseli. Szerintem a 42 tagú frakcióban mindenki a választói érdekeit képviseli. Legföljebb más politikai stílusban, visszafogottabban. Torgyán úr népszerűségének titka abban áll, hogy sokat járt a vidéki emberek között, és jó érzékkel mindig azt mondta, amit hallgatói hallani szerettek volna. A vele szemben álló pólus nem nagygyűléseken, hanem a törvényhozásban kívánta hallatni a hangját, s inkább érvekkel operálva, semmint csak az érzelmekre hatva. Magamat nem sorolom egyik „táborhoz” sem. Én egyszerűen csak egyetértek a kisgazdaprogrammal, s amit ezért teszek, arról választóimnak számolok el. Bíró Ferenc A Világbank és az erdőirtás A Világbank vezetősége úgy határozott, hogy gazdasági eszközökkel próbál gátat vetni a világszinten is mind nagyobb mérteteket öltő erdő- irtásnak. így például korlátozni szándékozik azon hiteleit, amelyeknek egy részét vélhetően erdőirtásra fordítják. Különösen nagy szigort terveznek a trópusi őserdők ügyében: a határozat szerint egyelőre nem finanszíroznak olyan tervezeteket, amelyek veszélyeztetnék az őserdőket. Légi csata a Pan Am-ért Az amerikai TWA és az American Airlines légitársaság közösen próbálja megszerezni a csődbe jutott Pan Am örökséget, szemben a Delta Airlines-szal. A két cég ugyanis hétfőn 450 millió dollárt ajánlott föl a Pan Am hitelezőinek, cserében a Pan Am európai, ázsiai, afrikai és amerikai útjaiért. Kelet-európai munkanélküliség A munkanélküliségnek a kommunizmusban ismeretlen jelensége az elmúlt hónapokban tovább terebélyesedett a kelet-európai országokban, egyre félelmetesebbé téve a jövőt. Becslések szerint a munkanélkülieknek az aktív kereső népességhez viszonyított aránya az év végére eléri a 10 százalékot Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában, nyolcat pedig Magyarországon. Jugoszláviában már most 20 százalékos e ráta, s várhatóan tovább növekszik majd. I BANK A vállalkozó bank: A vállalkozások bankja. (113014)
