Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-18 / 167. szám

1991. július 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Somogybán felvásárolják a szerződött gabonát Dr.Tóth Károly a régi-új igazgató a megyei élén A Somogy megyei GMV pénzügyileg nem képes a sa­ját szükségletein felüli gabo­namennyiség megvásárlá­sára, sőt előfordulhat, hogy további felvásárlási korlátozá­sokra lesz szükség. — Mi lesz a 120-130 ezer tonna felesleggel? — Somogy gabonából több­lettermelő megye. A vállalati stratégia szerint szerettünk volna opciót szerezni az eset­leges exportra. Ha a termelő­nek egyáltalán megéri ilyen nyomott áron exportálni. Úgy tetszik, hiába van a vállalatnak 50 ezer tonnára exportszer­ződése, nincs rá fedezet, ter­melői viszontszerződés. Az egyetlen, ami reménykeltő, hogy kormányszintű kijelenté­sek garantálják a felesleg kül­piaci értékesítését. — Korábban úgy nyilatko­zott, hogy azonnal vissza kel­lene szerezni elvesztett piaca­inkat és új piacok után kellene nézni. Ma is így látja? — A piacszerzés mindenki számára követelmény. Ezt a kormánynak menedzselnie kell. Egyelőre parttalan viták várhatók a termelőkkel, mert megyei szinten nem vagyunk képesek levezetni a feszült­ségeket. Ismerem a megye mezőgazdaságát, tény, hogy nincs alternatívája Somogy­bán a gabonatermesztésnek. A termelői önkorlátozás szin­tén véges, 15-20 százaléknál nem lehet nagyobb. — És ha a termelők önál­lóan keresnek megoldást az értékesítésre? — Bizonyos mennyiséget biztosan el tudnak helyezni, csak sajnos, ugyanazon a pi­acon, ahol mi is jelentkezünk. A piac felvevőképessége be­határolt, s az eszközök a GMV tulajdonában vannak. Cél­szerű volna a jövőben közö­sen működtetni. Ezáltal az előnyök és a hátrányok is kö­zösek lennének. — A tőzsdén már nem je­gyeznek kötéseket gabonára, az ár elérte a minisztérium ál­tal meghatározott legalacso­nyabb árat. Úgy hírlik, csök­kenteni akarják az étkezési és takarmánybúza minimálárát. Több vállalat máris beszün­tette a felvásárlásokat. Mi a helyzet Somogybán? — Folyamatosan tart a szerződött mennyiségek fel­vásárlása. Ha a szombati kormányülésen csökkentik a búza legalacsonyabb felvásár­lási árát, akkor szerződött partnereink "vis maior” jelzést kapnak tőlünk. — Ha csökkennek a felvá­sárlási árak, a belőlük készült termékek olcsóbbak lesznek? — A kizárólag új termésű búzából őrölt liszt biztosan, és ugyanezt mondhatom a ta­karmánykeverékekre is. — Talán a végső elkesere­dés hozta azt a morbid ötletet, hogy kazánban égetik el a bú­zát. Mi erről a véleménye? — Abszurdum és bűn. Semmiképpen nem ez a meg­oldás. Az országon belüli felté­telek megteremtése során az elsődleges az agrártermelés szerepének pontos meghatá­rozása a magyar gazdaságpo­litikában. Mészáros Tamás A jó ötlet kevés, ha szűkös a költségvetés BEÁZIK A TETŐ, BEFÚJ A SZÉL Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér — régi bölcselet, amely manapság érvényes az önkormányzatok gazdálkodá­sára és fejlesztési tevékeny­ségére is. Kaposvár megyei jogú vá­ros költségvetése az idén nem dúskál anyagi javakban. Vajon jut-e pénz a halaszthatatlan feladatok elvégzésére? — kérdeztük Szita Károly alpol­gármestert. — A fejlesztésre, a felújí­tásra szánt pénz mindig ke­vés, kiváltképpen az idén — mondta Szita Károly —, de bí­zom abban, hogy a legsürgő­sebb feladatokat elvégezzük. Nem kis gondot okoz az in­tézmények felújítása. Első­sorban iskolákról és óvodákról van szó. Ezen a területen nagy az elmaradás. Több he­lyütt beázik a tető, befúj a szél, nem tudnak fűteni. Az in­tézmények felújítására az idén negyvenmillió forintot fordí­tunk. Ennek nagy része tető- felújításra és tetőszigetelésre, valamint ajtók-ablakok cseréje jut. Ez az energiatakarékos­ságot szolgálja. — A másik fontos feladat az úthálózat korszerűsítése. Na­gyon sok rossz állapotban levő út van a megyeszékhe­lyen, s több kilométer a földes utak hossza. Húszmillió forin­tot költünk az utak felújítására. Új aszfaltszőnyeget kap a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Szent Imre utca, a Tallián utca egy része, a Damjanich és az Apponyi utca. Ezt a munkát vállalkozásba végeztetjük el. Az a cég kapja a megbízást, amely a 20 millió forintért a leghosszab utat építi. Csak az lehet a célunk, hogy négy év múlva Kaposváron ne legye­nek földes utcák. Az idén há­rom utcát szeretnénk „sártala- nítani”. A Körösi Csorna Sándor utca, ahova esős időben a mentők sem tudnak bemenni, a Kisrómahegyi utca és egy rövid átkötő út a Zaranyi-lakó- telepnél várja az útépítőket. — Sokakat érint a gázveze­ték-építés. Azt vállaltuk, hogy a gerincvezeték építést folytat­juk, s a lakosság döntse el, hogy ráköt-e a vezetékre avagy nem. Ez az idén a Vi­rág, a Béla király és a Vak Bottyán utcát érinti. Tehát csak a gázbekötés lehetősé­gét tudjuk biztosítani, azt nem, hogy támogatjuk a házi rákö­téseket. A gerincvezetéket fo­lyamatosan kiépítjük, mert ennek a költségeivel a lakos­ságot már nem lehet terhelni. — Sajnos, a szennyvízprog­ram nem szerepel a város költségvetésében. Szeretnénk e területen országos céltámo­gatást nyerni, hogy megte­remtsük a szenyvízbekötés lehetőségét. Négy év alatt ta­lán elérjük, hogy a város nagy része csatornázott lesz. Eh­hez viszont ki kell építeni egy főgyűjtő hálózatot, ám ez több tízmillió forintba kerül... — Vannak olyan városré­szeink, ahol nincs egészséges ívóvíz. A legrövidebb időn be­lül szeretnénk megszüntetni ezt az áldatlan állapotot. A ki­vitelezők pályázat útján nyer­hetik el az adott munkát. A ha* táridő csúszásokért pedig nagy összegű kötbérrel felel a vállalkozó. (Lengyel) A hét végén kiürült a csorbahegyi tároló Kevesebb vizet fogyasztunk Van elegendő ivóvíz a Balaton-parton is Kormánydöntés a jövő héten Élesen bírálják a tervezetet Szdküzem­gazdász­képzés Győrött Bel- és külpiaci vállalkozá­sokban egyaránt jártas szak­üzemgazdászok képzése kezdődik ez év őszén Győrött. A négy féléves oktatást a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola a Győr-Moson-Sop- ron megyei önkormányzattal közösen szervezi diplomával már rendelkező hallgatók számára. Az önköltséges képzésben résztvevőknek fél­évenként hét alkalommal egésznapos foglalkozásokat tartanak. Eközben egyebek között a nemzetközi pénz­ügyekről, a külkereskedelmi technikáról, a vállalkozások és a jog összefüggéseiről, to­vábbá a tőzsdézésről szerez­nek ismereteket. Emellett rendszerezik az új számviteli törvénnyel kapcsolatos gya­korlati tudnivalókat, megis­merkednek a vállalkozói és a piaci munka során alkalmazott döntési eljárásokkal, kapcso­latteremtés fortélyaival. Az egyes tantárgyak eligazí­tást nyújtanak a hallgatók számára a vállalkozások kü­lönböző válfajainak gazda­sági, jogi és szabályozási kér­déseiben, az elméleti és a gyakorlati oktatás útmutatást ad a különféle külkereske­delmi ügyletek megszervezé­séhez, és lebonyolításához. (Folytatás az 1. oldalról) A gabonaforgalmi vállalatok több megyében is megpróbál­ják a termelőket szerződés- módosításra kényszeríteni, mégpedig azzal a céllal, hogy a felvásárlási árakat a jelenleg még érvényben lévő minimál­árra szorítsák. Fizetési föltételeikkel — vál­tóval történő fizetéssel, a véte­lár kiegyenlítésének lehetőleg későbbre halasztásával és más eszközökkel — ugyan­csak lehetetlen helyzetbe kényszerítik a termelőszövet­kezeteket és az állami gazda­ságokat. Egyes termelő üze­mekben már a munkabérek fi­zetésére sincs pénz, és álta­lános jelenség, hogy a vetés­hez szükséges beruházásokat is képtelenek finanszírozni, radikálisan csökken a műtrá­gya vásárlása és a vetőmag beszerzése. A választmány elfogadha­tatlannak tarja a minimálár tervezett csökkentését, mivel szerintük ez nem segítene a fölöslegek eladásában, csu­pán a termelők és a forgalma­zók közötti vertikumon belüli jövedelemfelosztást módosí­taná. Szükségesnek tartják a sze­rintük 2,531 millió tonnás csak külföldön értékesíthető meny- nyiség exportjának állami tá­mogatását, gazdaság-diplo­máciai és anyagi eszközökkel. Ez számításaik szerint majd 5 milliárd forintot igényelne. A belső piaci feszültségek feloldására pedig mintegy 15 milliárd forint hitelre lenne szükségük a termelőknek. Az utóbbi nem jelentene az állam részéről többlethitel nyújtást, hiszen a termelők hitelei ép­pen ebben az időszakban jár­nak le. Tehát itt csupán a hite­lek prolongálásáról lenne szó. A váltók közbeiktatásával nyújtott segítséget, ami a ter­vezetben szerepel, a termelők nem tudják felhasználni, mert például üzemanyagot is csak készpénzért kapnak — hang­súlyozza a választmány állás- foglalása. Az állami gabona-interven­ciós készlet 800 ezer tonnával való növelését támogatják a termelők, de elhibázottnak tartják azt a föltételt, hogy a gazdaságoknak annyival kell csökkenteniük termelésüket a jövőben, amilyen mennyiséget ebben a formában felvásárol­nak tőlük. A jelenlévők sürgették azt is, hogy a jövő évi szabályo­zás föltételeit július 31-ig hozza nyilvánosságra a kor­mány. A választmány szor­galmazta a Gabona Tanács mihamarabbi létrehozását is. Ismét lesz nyári vásár Ismét megrendezi nyári vá­sárát a Somogyker Rt. A fel­halmozott készletek értékesí­tése mellett fel akarják venni a versenyt a konkurenciával is, az utóbbi hónapokban ugyanis jelentősen vissza­esett a ruházati forgalom, de számítanak az érdeklődésre. A kamarai ajánlásnak megfe­lelően augusztus közepén ad­ják olcsóbban portékáikat. A kánikulai napokban re­kord mennyiségű víz fogyott el Somogybán és a Balaton kör- nyékén.A múlt pénteken pél­dául a balatoni településeken 168 394 köbméter fogyott el. A vihart követően jelentősen visszaesett a vízórák muta­tója. Hétfőn már csak 129 734 köbmétert mutattak. A Bala­tonnál nincs vízhiány. Igaz néhány csőtörés bosszantotta a nyaralókat. Kaposváron a múlt hét vé­gén fogyott a legtöbb víz. Ek­kor 33 009 köbmétert használ­tunk el. Nagyobb is lehetett volna a felhasználás, ha szombaton a csorbahegyi tá­roló nem ürül le, és nem lett volna nyomáscsökkenés. Ezen a kánikulai napon Zse- lickislak és Töröcske maga­sabban fekvő részein egy ideig csak „hörögtek” a csa­pok. A szolgáltatók tartályko­csikkal hordták a vizet Bar­cson is. Ott a hétvégén három órán keresztül akadozott az el­látás. A megyeszékhelyen most már csak 27-28 ezer köbméter a napi fogyasztás. A hőség után semmi sem za­varta a vízügyeseket. KÉRDŐJELEK Osztozkodás Hosszú ideje az újságok első oldalán szerepel a szak- szervezeti vagyon felosztása körüli vita. Ki-ki pártállása szerint teszi le a maga voksát ezen vagy azon az oldalon, mert kár volna tagadni, a hát­térben keményen dolgoznak a politikai érdekek. De látott-e a figyelmes új­ságolvasó mostanában akár egyetlen röpke félmondatot arról, hogy mondjuk a sok- gyermekes családok további segélyezésén dolgoznak a szakszervezetek? Irt-e vala­melyik lapunk arról, hogyan lehetne olcsóbbá tenni a fél­házzal működő szakszerve­zeti üdülőket, ahová csak személyi jövedelemadó terhe mellett mehet a család? Sze­repelte-e akár csak az apró­betűs hírek között is, hogy a kisnyugdíjasoknak rendkívüli segélyt vitt a postás egykori munkahelyük szakszervezeti bizottságától, hogy a mai mé­regdrága gyümölcsárak mel­lett fél kiló málnára is fussa...? Sajnos, nincsenek ilyen hírek. Pedig ez az igazi szakszervezeti téma, s ez érinti-érdekli az embereket. Az illetékeseket most mégis más gondok kötik le. Osztoz­kodnak, és tiltakoznak. S ha jól sejtjük, nem egy hétig, nem is kettőig tart majd ez az állapot. Nem kellene megvé­deni az érdekvédelem ügyét? Somfai Péter íbaimkI Betét Valuta (113014)|

Next

/
Oldalképek
Tartalom