Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-15 / 164. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — PÉNZÜGYEINKRŐL 1991. július 15., hétfő A HITELT VISSZA KELL FIZETNI Mozdulatlan számlák, milliók az aktatáskában Mibe fektessük megtakarított pénzünket (1) Erősödő verseny a bankok között Illés Antal (OTP): A lakosság nagyon eladósodott — Főnök! A hamis pénzt adtam oda... Ha nagy összegű pénzre van szükségünk, többnyire a taka­rékpénztárhoz fordulunk. Ho­gyan tudnak nekünk segíteni? — kérdeztem Illés Antalt az OTP Somogy megyei igazga­tóját. — Hagyományos, hosszú le­járatú hiteleket folyósítunk la­kásvásárlásra, lakásépítésre és korszerűsítésre, gáz és egyéb közműépítésre. Fo­gyasztási hiteleket is nyújtunk, ebbe a kategóriába tartoznak az áruvásárlási és a személyi kölcsönök, valamint a KST. A lakossági hitelek harmadik faj­tája a magánszemélyek vállal­kozásainak finanszírozása. Ez húzóágazata a takarékpénz­tárnak. Foglalkozunk a társas vállalkozások (kft., rt.) hitelezé­sével is. Az önkormányzatok is élnek az OTP adta lehetőségekkel: különböző célhiteleket és pre­ferált hiteleket nyújtanak okta­tási és egészségügyi létesít­mények beruházásaira. Ezen­kívül átmeneti pénzzavaraik esetén is segítünk. Új források — Melyik hitelt veszik igény­be a legtöbben? — A vállalkozói hitelek a leg­népszerűbbek. A lakásépítés visszaszorult az építőipar szer­kezeti változásai és lakosság életkörülményeiben bekövet­kezett kedvezőtlen változások miatt. A személyi kölcsönöknél és az áruvásárlási hiteleknél csökkenő a tendencia. Folya­matban vannak a Vállalkozás- fejlesztési, Alapítványhitelei kedvező kamatozással, ha­sonló lesz a Start hitel is. Azon­kívül megyénk elnyerte a taka­rékpénztárak Phane program­ban való részvételi jogát. Ezek mind olyan pénzek, amelyeket nem a takarékpénztári forrá­sokból kell finanszírozni. A többletpénz azt jelenti, hogy mind több vállalkozó tud ked­vezményes kamatozású hitel­hez jutni. A vállalkozóknak jogi, mű­szaki tanácsadást tartunk, se­gítséget nyújtunk az üzleti ter­vek elkészítésében. Részt kí­vánunk venni a folyószámláik kezelésében is. — Milyen ma a fizetési nor­mál? — Nagyon kedvezőtlenek a tapasztalataink. A lakosság nagyon eladósodott. Már feb­ruárban látni lehetett milyen következményei lesznek a kamatadó bevezetésének. Az 1500 forintok komoly megter­helést jelentenek azoknak, akik mondjuk 10-12 éve építettek családi házat. Ha közben volt egy lakáskorszerűsítés, eset­leg a gáz bevezetésére is vet­tek fel hitelt, akkor most 4500 forinttal növekedett a havi tör­lesztés. Itt az önkormányzatok tudnak segíteni a bajba jutott családoknak. A megélhetés költségének növekedése szintén sok he­lyen gondokat okoz a törlesztő részletek fizetésében. Nagy problémát jelent a családoknak a változó kamatú részletek visszafizetése. Ha 3 éve vett fel valaki kölcsönt lakásépítésre vagy vásárlásra, 19,5 százalé­kos kamatra kapta, aztán 26,5- re emelkedett, most pedig 32 százalék. Ha ehhez hozzájön még egy munkanélküliség ez annyi megterhelést jelent az ál­lampolgárnak, hogy elég gyak­ran nem tudnak fizetni. Vállalkozók kockázata — Ilyenkor mit tehet az OTP? Először felszólítást küldünk, aztán letiltjuk a fizetéséből. Ha erre nincs lehetőség mert nem dolgozik az illető, akkor végre­hajtásra kerül sor. Nekünk is nagyon kellemetlen ilyen esz­közökhöz nyúlni. — A vállalkozói hiteleknél is adódnak gondok a visszafize­téssel? — A vállalkozásban mindig benne van a bukás lehetősége is. Sajnos az emberek nem mérik fel, hogy mire képesek, milyen a piac amire be akarnak törni, és esetenként a szaktu­dás is hiányzik. Különösen az újrakezdési hiteleknél tartunk attól, hogy komoly hátralékok keletkeznek. Ennek egyik oka, hogy marketing, reklám vagy adószakértőket sem kívánnak alkalmazni, pedig erre áldozni kellene a vállalkozóknak. A megyei önkormányzatnál meg­alakulóban van egy olyan köz­pont, amely tanácsadással működne közre vállalkozások beindításában. Nagy gondot jelent magyar vállalkozásoknál, hogy a kö­zépréteg nem rendelkezik olyan induló vagyonnal, amely hozzásegíthetné ahhoz, hogy ne mindent hitelből oldjon meg. A hitelek kamatai elég maga­sak, még a kedvezmenyes is 20 százalék körül van. Kevés az olyan ágazat, különösen ter­melő beruházás, ahol a kama­ton felül még nyereséget is tud­nak produkálni. —A vállalkozói hiteleknél kü­lönböző garanciákat kérnek, nyaralót vagy gépkocsit. Ez mennyiben nyújt biztosítékot a visszafizetésre? — Nem szívesen nyúlunk senkinek a vagyonához. — Ez a legutolsó stádium, amikor arra kényszerülünk, hogy elár­verezzük valakinek a nyaraló­ját. Előtte felszólítást küldünk, haladékot adunk. Az a lényeg, hogy milyen indokokat hoz fel az adós. Mert ha valaki hitelt sem arra fordította, amire kér­te, akkor azonnal felmondjuk a hitelt és egy összegben esedé­kessé válik a visszafizetés. Más dolog a késedelmes fi­zetések esete. Hiába termelt, szállította le az árut a vállalko­zó, a „sorbanállások” miatt nem jut pénzéhez. Pár napos, hetes elmaradásoknál megér- tőek vagyunk, hiszen nem az a feladatunk, hogy az embereket tönkretegyük, hanem, hogy segítsük. A diploma nem fedezet — Elképzelhető-e garancia­ként egy szakirányú diploma a vállalkozói hitelkérelemnél? — Magyarországon a diplo­mát fedezetként nem fogadják el a banki munkában. Nyugat- Európában is vannak orszá­gok, ahol a kezdő vállalkozó­nak nem adnak hitelt. Egy évet előbb bizonyítani kell. Hozzá­teszem: ott nagyon fejlett a fo­lyószámla- pénzforgalom, így a bank figyelemmel tudja kísér­ni a kérelmező tevékenységét: hogyan realizálódnak a tervei, milyen a forgalom a folyószám­láján. — Ezt nálunk nem lehet megtenni? Egyelőre nem. Ha elmegy valahova vásárolni, mindenütt kikötik a készpénzfizetést. Nyugaton ez ismeretlen foga­lom. Ezért vagyunk mi informá­cióhiányban. Van pl. egy vállal­kozónk aki megnyitotta a számláját 2 évvel ezelőtt 550 forint törzstőkével és azóta egy árva fillér forgalom nem volt raj­ta. Holott én tudom, hogy jól prosperáló vállalkozása van. De csak készpénzforgalmat bonyolít le, mert az a biztos. A vállalati sorbanállások most már a magánszférára is vissza­hatnak. Több millió forinttal utaznak az iparosok, kereske­dők. Ha mondjuk betonacélt akar venni valaki, készpénzt visz magával, mert sehol nem fogadnak el ha átutalással fi­zetne. — Hogy lehetne ezen változ­tatni? — A sorbanállásokat kellene megszüntetni. Már foglalkozik vele a pénzügyi kormányzat, hogyan tudnánk ennek a lehe­tetlen állapotnak véget vetni. — A megalakult új bankok mennyiben változtatták meg az Önök tevékenységét? — Nem jelentősen. A szerve­zeti felépítésük tradíciójuk egészen más mint a miénk. Amíg nálunk naponta több száz ügyfél jár, addig a keres­kedelmi bankoknál, amelyek általában vállalatokkal, szövet­kezetekkel állnak üzleti kap­csolatban, ott ritkán fordulnak meg az ügyfelek: bérfizetés­kor, hitelfelvételkor. Kisebb for­galmat bonyolítanak le vállal­kozói körben. Azt tudom ajánlani a hitelké­relmezőknek, hogy előbb infor­málódjanak a különböző ban­koknál és azt válasszák ahol a legkedvezőbb feltételeket kí­nálják. Lottódömping volt — Hogyan alakult az első fél­év? A félévet a tervezetnek meg­felelően vártuk. Emelkedett az értékpapírállomány és az át­utalási betétek száma. A lakás­hitelek, az áru- és személyi kölcsönök felvétele csökkenő tendenciát mutat. A vártnál nagyobb összegben kerültek folyósításra a vállalkozási hite­lek. A szerencsejátékoknál az 5 találatos lottó hosszú idejű elmaradása miatt rekord szel­vényértékesítést bonyolítot­tunk le. s. Pap Gitta Sok jel mutat arra, hogy a bankok között erősödő ver­seny indult a — szaknyelven szólva — forrás-bevonásért, azaz a lakossági befektetése­kért. Erre utal például az, hogy mind több külföldi részesedé­sű, úgynevezett vegyes bank kezdi meg működését; folya­matosan bővül a fiókhálózat és gyarapszik a különféle pénz­ügyi műveletek ellátására létre­hozott, szervezetileg önállósult leánybankok száma. Az egész­séges versenyt közvetve-köz- vetlenül ösztönzi az értékpa­pír-törvény is, amely előírja, hogy az értékpapír-forgalma­zást le kell választani a keres­kedelmi bankok tevékenységi köréről. A pénzintézetek szolgáltatá­sai, s ezzel együtt a pénzbefek­tetési lehetőségek skálája az utóbbi időben jelentősen bő­vült: a takarékbetétek mellett megjelentek többek között a letéti jegyek, a pénztárjegyek, az értékjegyek és a diszkontje­gyek. A hitelviszonyt megteste­sítő banki értékpapírok sokfé­leségében közös, hogy — amint azt a központi szabályo­zás kimondja — a 6 hónapon belüli lekötésének kamata nem haladhatja meg a 26 százalé­kot. (A 6 hónapon túli lekötések maximális kamatáról a bankok egymás között állapodhatnak meg, ez — jelenlegi megegye­zésük szerint — 33 százalék. A különböző értékpapír­konstrukciók más-más előnyt ígérnek a befektetőknek, ezért előfordul, hogy az azonos idő­távú lekötésekre — a megsza­bott határokon belül — egymá­stól jócskán eltérő kamatokat fizetnek. A viszonylag alacso­nyabb kamattal kecsegtető bank azonban igyekszik plusz­szolgáltatásokat nyújtani ügy­feleinek. Például úgy, hogy ki- terjedtebb fiókhálózata révén bármikor és bárhol elérhető ér­tékpapírjai. Esetleg úgy, hogy a lejárat előtt visszaváltott papí­rok után fizetendő kamatoknál az általánosnál enyhébb szankciót, kisebb levonást al­kalmaz. De szerepel a tárgy- nyeremény-sorsolás és soféle más eszköz is a befektetők, il­letve a leendő befektetők ke­gyeiért folyó harcban. A bővülő befektetési „választék” és nem utolsó sorban az inflációs folya­mat, amely a legrosszabb üzle­tek közé sorolja a megtakarított pénz otthoni „tárolását”, arra figyelmeztet, hogy a kisebb- nagyobb megtakarításokkal rendelkezőknek érdemes kö­rültekintően tájékozódniuk a pénzügyi műveletek lehetősé­geiről. Sorozatunk következő részeivel, amelyekben az olva­só megtalálhatja a különböző befektetési konstrukciók elő­nyeinek, hátrányainak ismerte­tését, ehhez az eligazodáshoz igyekszünk segítséget adni. (A következő részt holnapi lapunk 4. oldalán közöljük.) Ferenczy-Europress Az olcsóbb is hárommillióidba kerül A személyi szám helyett — azonosító kód gorú ellenőrzési és adatvédelmi eljárások kimunkálásán. — Ha illetéktelenek megsértik e törvényt, tudomást szerez-e az állampolgár róla? Ha igen, hová fordulhat jogorvoslatért? — Elképzeléseink szerint a leendő ombucmanhoz, a lakossá­gi személyiség-jogvédelem meg­bízottjához. — Mennyibe kerül az átállás? — A meglévő adatbázist meg kell őrizni — ezzel az Alkotmány- bíróság is egyetértett —, de meg kell teremteni hozzá a korrekt jogi környezetet. Ha a mostani adat­bankot megszüntetnénk és telje­sen új nyilvántartási rendszert dolgoznánk ki, az mintegy kilenc milliárdba kerülne az államnak, ami értelmetlen kiadás lenne. Ésszerűbb megoldásnak tűnik, ha megtartjuk az országos személyi adatny i I vántartást és ahhoz a sze­mélyi szám helyett az új azonosító kódot kapcsoljuk. így mintegy há­rom milliárd forintból „megúsz- szuk” az átállást. Az első adatvé­delmi törvénytervezetnek június 30-ig kell elkészülnie, a törvényja­vaslat pedig az idén szeptember­ben kerül majd a kormány, illetve a parlament elé. Újvári Gizella Reménytelen vállalkozás... Mint közismert, személyi szám helyett azonosító kódot kapnak majd az állampolgárok. A szak­emberek már dolgoznak az új rendszer kialakításán, amely a Ferenczy Europress értesülése szerint előreláthatólag kevesebbe kerül ugyan, mint eddig hírlett, de még így is elvisz mintegy három- milliárd forintot az államkasszá­ból. A hazaihoz hasonló integrált központi állami nyilvántartás ter­vét a hatvanas évek közepén a társadalmi ellenállás miatt el kel­lett vetni az USA-ban, a hetvenes években pedig Franciaországban és NSZK-ban. A központi adat­bankok által felszínre hozott prob­lémák mindenütt gerjesztői lettek az adatvédelmi törvénynek. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium Vá­lasztási Irodájának vezetője így nyilatkozott: — Az Alkotmánybíróság is megerősítette, hogy a személyi szám csak célhoz kötötten legyen használható. Ezt az elvet követte az önkormányzati választási tör­vény is, amely kimondta, hogy az állampolgárok személyi száma nem hozható nyilvánosságra, de közigazgatási racionalitásnál fog­va — jogszerűen és célhoz kötöt­ten —, mint belső azonosító, használható. — Az Alkotmánybíróság hatá­rozata azonnali hatállyal felfüg­gesztette a személyi szám kötele­ző használatát, mégis sok helyen kérik. Meddig tartható ez az álla­pot? — A személyi szám átmeneti­leg továbbra is szükséges például az útlevelek kiadásához, a honvé­delmi igazgatásban, vagy a bünte­tőeljárásban. Szükség van még rá a pénzkifizetésekhez is, mert je­lenleg csak így követhető nyomon az adóztatás, és használják a tár­sadalombiztosítás ügyintézésé­hez, a munkanélküliek nyilvántar­tásához, a földhivatalokban és a népszavazásnál. — És azután? — Továbbra is fennmarad a népességnyilvántartás egy egy­séges személyazonosító kód alapján. Ezeknek az adatoknak a felhasználása azonban csak szi­gorú jogi korlátok között lesz le­hetséges, törvényi felhatalmazás alapján lehet majd csak az azono­sítót használni. Most dolgozunk az új nyilvántartási rendszer jogi garanciáinak és jogorvoslati rendszerének kialakításán, a szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom