Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-15 / 164. szám
1991. július 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 5 Bányászzenekarok Fonyódon és Fenyvesen fújták Pattogó fúvósmuzsikától volt hangos a fonyódi hajóállomás, a balatonfenyvesi vasútállomás, a Napsugár kemping és a Dorogi Szénbányák üdülője a hét végén. Négy bányászzenekar hangulatos térzenével szórakoztatta a nyaralókat. Az első alkalommal Bala- tonfenyvesen rendezett országos bányászzenekari fesztivált szombaton este a lovasstadionban dr. Murányi Jánosné, a Berek Trade Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A fúvósok menetzenével, a mazsorettek tánccal vonultak be, majd a 160 zenész Marosvölgyi Károly főkarmester dirigálásával eljátszotta a bányászhimnuszt. A muzsikusok a sörsátorban adtak ízelítőt repertoárukból. Az éjszakába nyúló bemutatón a Dorogi Szénbányák sárisápi bányászzenekara, a nagykanizsai olajbányász-zenekar, a Mecseki és az Oroszlányi Szénbányák fúvósai léptek pódiumra. Népszerű Le- hár-müvek, klasszikus indulók, könnyűzenei feldolgozások csendültek fel. Nagy taps fogadta a Jézus Krisztus Szupersztár-átiratot és az oroszlányi mazsorettek produkcióját is. A pálmát az oroszlányiak vitték el... A rendezők elmondták: a nyári fesztivált szeretnék nemzetközivé szélesíteni. Arra törekszenek, hogy a Ba- laton-parton nyaralók mindig találjanak megfelelő programot. Ma este 21 órakor a Bikini koncertezik a lovasstadionban, a hét végén pedig nemzetiségi fesztivált rendeznek itt. (Lőrincz) Itt akarok maradni, itt akarom bevégezni az életem Varga Béla hazatért (Folytatás az 1. oldalról) Varga Béla, Boglár plébánosa egy esztendeje már járt itthon: a szabadon választott országgyűlés alakuló ülésére érkezett. Akkor kapott nagypréposti rangot. Most, hogy végleg hazatért, lakhelyéül ismét Boglárt választotta. Erre a döntésre is reflektált Szőllősi Ferenc esperes-plébános, amikor köszöntőjében ezt mondta: „Kimondhatatlan a boldogságunk és megmérhetetlen az örömünk, hogy annyi kedvező meghívás ellenére minket, Boglárt választottad otthonodnak, mert úgy érezzük, hogy szereteted irányunkban soha nem szűnt meg, és ezzel a választásoddal folytatni akarod szereteted gyakorlását híveidért ott, ahol a szomorú politikai események egy időre megszakították... Nemcsak a katolikus egyház község, de minden bogiári lakos nevében nagy szeretettel köszöntünk... és azt kívánjuk, a régi otthonod nagyon sok örömet, egészséget és hosszú életet biztosítson számodra. Isten hozott közénk! Dr. Kovács Miklós ünnepnek nevezte ezt a fülledt, forró szombatot. „Varga Béla érkezett meg közénk, szerettei közé, régi otthonába. Hogy szerettei közé jött, ez meggyőződésem. Tudom, mert kinyilatkoztatott ^ hazatérési szándéka után mindenki hívta és hazahívta, aki valahogyan kötődik hozzá. Hívta egyháza és püspöke, hívta a kormány és a Ház, és hívta a köztársaság elnöke. A közjogi méltóságok ezt magánemberként is megtették, és hívtuk mi is. Nem későn és nem késve, hanem akkor, amikor ennek az ideje elérkezett. Hazahívta a város, a város nevében az önkormányzat képviselőtestülete azzal, hogy Szőllősi Ferenc esperes-plébános biztosítja részére az általa épített régi otthont és a város vállalja, amit ez esetben megtehet...” Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő — mint mondta — Varga Bélát utódaként köszöntötte. Varga Béla így felelt az üdvözlésekre: „Attól az időtől kezdve, hogy én ide értem erre az áldott területre, Bala- tonboglár földjére, egy érzés fogott el: minél jobban, minél tökéletesebben tudjam szeretni és szolgálni az én híveimet. A jó Isten megáldott, hogy ezt a gyönyörű templomot megteremthettük egy év alatt. Megáldott azzal, hogy amikor a lengyelek ide menekültek, s mindenkinek, aki hozzátok jött, ti adtatok otthont, szállást. Ezt az egész világ tudja, s ez nem Varga Bélának a megtiszteltetése, ez a magyar balatonboglári népnek a tökéletes szeretete. Ennek a községnek a lakossága soha senkit vissza nem utasított, aki ide jött és segélyt kért. Helyet adtunk mindenkinek... Ti adtatok valamit a világnak, amikor az kétségbeesve, megtaposva a diktátorok talpa alatt szenvedett. Nemcsak Boglár- lellének, hanem az egész világnak meg kell örökíteni Ba- latonboglár dicsőségét, a nép nemes szeretetét, amelyből mindenkinek jutott, aki hozzá közelített. (Fotó: Gyertyás László) Még valamit hoztam ide: szeretetet, és azt akarom, hogy a bogiáriak jobban szeressék egymást, mint azelőtt. Ha szeretjük egymást, az egész világ tisztelni fog bennünket, és emlékezni fog arra: van egy község, amely kiállt az üldözöttek védelmében. Az én életem sok üldöztetés volt, és ezt az üldöztetést arra használtam fel, hogy szolgáljam hazámat. A jó Isten megadta nekem, hogy szolgálhattalak titeket negyvennégy hosszú éven át. Boldog lennék, ha adna még erőt az Úristen, hogy tovább szolgálhassam lelki ügyeiteket.” Varga Bélát visszavárta és szeretettel fogadta Boglárlelle, az azóta várossá cseperedett község. Kercza Imre Szociológiai műhely az Agrártudományi Egyetemen Első díjas az életmódkutatás Nagyatádon a városi lakossá válás problémáit vizsgálják Filmjegyzet Szerelem „első házasságra99 Floriana temetőjét kutatják Lovat is temettek a hajdani Floriana, a mai Csákvár helyén volt római kori település temetőjében. A székesfehérvári István Király Múzeum régészei a nyolcévi szünet után ismét megkezdett kutatások során találták meg a hátaslovat rejtő sírgödröt. Csákvár római kori temetője rendkívül gazdag leletekben. Az 1981-83-ban végzett — s azóta pénz hiányában jobbára szüneteltetett — feltárás során ugyanis 1600 sírt bontottak ki, s azokban kétezernél több kisebb-nagyobb leletet találtak, például ékszereket, üvegtárgyakat, illatszeres és olajos üvegcséket, palackokat, bronzból készült körzőt és római írószerszámot. A kutatás már akkor is sok érdekes adatot szolgáltatott a település történetéről, a késő római kornak már a népvándorlás idejébe hajló időszakáról, az ottani lakosság etnikai összetételéről. Az idei és a jövőbeni kutatásról a régészek az eddigi eredmények kiegészítését, a település történetének teljesebb megismerését várják. Az antik Floriana földrajzi helyzete egyébként valószínűvé teszi, hogy a rómaiak által is sűrűn lakott község azonos a Pannóniát átszelő utak leírásában, az Itinerarium Antóniáiban említett Florianával, amely a leírás szerint Aquin- cumtól 30 mérföldnyire feküdt. (Folytatás az 1. oldalról.) Rendszeresen részt vesznek hallgatóink a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által szervezett művelődéstörténeti nyári egyetem országos pályázatain is — mondta Horváth József.— A legjobb eredményt elértüket külföldi utazásokkal díjazzák. Tanítványaim így eljutottak már Olaszországba, a Szovjetunióba, Ausztriába és Erdélybe. Ebben az évben kiváló dolgozataik jutalmaképpen Jugoszláviába utazhatott két hallgatónk, Dobos Klára és Kovács Tibor. — Ilyen komoly eredményt csak évek óta folyó szociológiai műhelymunkával lehet elérni. — Az állattenyésztési karon több mint tí;z éve faluszociológiai speciálkollégium keretében ismerkednek hallgatóink a megye apró falvainak életével, lakosságmegtartó erejével, elöregedésével, termékkibocsátó szerepükkel és elsősorban közművelődési helyzetükkel. — Mi a speciálkollégium célja? — Nem célunk a szociológusok képzése. Az viszont igen, hogy a mai magyar falu problémáira a faluszociológia szempontjából felhívjuk hallgatóink figyelmét. Ezzel is segíteni kívánjuk őket majdani tevékenységi területük alaposabb megismerésében, beilleszkedésük meggyorsításában, az agrárértelmiség felelősségének kialakításában. Az elméleti előadások mellett a hallgatók rendszeresen végeznek kérdőíves felméréseket néhány kis lélekszámú községben. A vizsgálatba Kaposvárhoz közeli és várostól elzárt apró falvakat egyaránt bevontak. Eddig Szentbalá- zson, Orciban, Szentbalázs társközségeiben Nagybaráti- pusztán, Erzsébetpusztán, Lászlómajorban, Antalmajor- ban, Füzérkajátán végeztek vizsgálatokat. — Dolgoztunk az MTA Földrajzkutató Intézetének, a Szövetkezeti Kutatóintézetnek és az önkormányzatnak. A kész tanulmányokat mindig átadják hasznosításra az ön- kormányzatoknak. A lászló- majori anyagot például a se- gesdi tanács, az erzsébet- pusztait Lábod és Nagyatád, antalmajorét a somogyaszalói önkormányzat használja fel. Az új munkákról Horváth József elmondta, hogy júliusban közösen végeznek felméréseket Nagyatádon a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Martos Flóra Kollégiumának szociológiai körével. A városi önkormányzat minden támogatást megad a feladat megoldásához. Nagyon fontos dolognak tartják, hogy a lakosságot előkészítsék a felmérésekre és szeretettel várják a hallgatókat. — Az Agrár- és Falusi Ifjúság Szövetsége is segíti a felmérésünket — fűzte hozzá Eszményi Attila, a SOTE kollégiumának igazgatója. — Az Ag- rya azt szeretné elérni, hogy a falusi értelmiség maradjon meg falun. Minden akciót támogat, amely elősegíti a vidéki értelmiség visszatérését. Az orvostudományi egyetem azért kapcsolódott be a felmérésbe, hogy megnézzük, milyen egészségügyi következményei vanak a lakóhelyi mobilizációnak. — Nagyatádon mi a kutatás témája? — Szeretnénk feltárni, hogy a falvakból elvándorolt lakosság hogyan él új lakóhelyén — mondta Horváth József —, melyek beilleszkedésük jelentős problémái, mi késztette őket lakóhelyük megváltoztatására. Az elemzést a város három magasházának lakói között reprezentatív minta alapján végezzük. Az itt lakó több mint ezer ember részben falusi, részben városi környezetből származik. Külön figyelmet fordítunk a magasházakban lakó fialatok helyzetének elemzésére. S. Pap Gitta George Faure és Bronte Parrish sohasem találkozott. Ha mégis látták egymást valahol, bizonyos, hogy közömbösen mentek tovább, legföljebb George fordult hátra... Mondhatnók: nem így szokás örök frigyre lépni; de ne ítéljünk korán. Amint az ember gazdagabb lesz egy kellemes (film)él- ménnyel, többnyire erős indíttatást érez, hogy azt megosz- sza másokkal,'a barátaival is. E jegyzet írója is ebben a cipőben jött ki a a mozgókép egyik fellegvárából, hogy közzé tegye Peter Weir Zöld kártya című filmje ihlette gondolatait, s jó szívvel ajánlja a Holt költők társasága rendezőjének legújabb alkotását. Weir nemes egyszerűségű, a szerelemről szinte észrevétlenül elmélkedő művet tett le az asztalra. Középpontjában a francia állampolgárságú George áll, aki New Yorkban szeretne munkát vállalni — amúgy egykor utcagyerek, most zeneszerző és Bronte, aki kertészmérnök s prűd, valamint a Zöld Gerilla nevű külvárosszépítő csapat oszlopos tagja, akinek élete vágya egy Viktória-korabeli, melegházzal ellátott lakosztály — igen ritka errefelé. Sikerük egyetlen lehetősége a házasság: George így megkapná a letelepüléshez szükséges „zöld kártyát”, Bronte pedig a teraszos apartman haszonbérleti jogát. Egybekelnek hát, nem is sejtve, milyen megpróbáltatások terhét veszik nyakukba. A „zöldkártyás” házasságokat ugyanis a hatóságok szinte már „szagról” megismerik, így nem könnyű a kihallgatáson megfelelni a vallatásnak. Pár nap áll rendelkezésükre, hogy megtanulják egymás életét... Gondoljunk csak bele! Amellett, hogy a tömérdek adatot be kell magolni, „illik” ismerni a másik mindennapos szokásait, fogkeféjének színét, arckrémjének nevét, és a többi... Mindez remek alkalom az ismerkedésre, még ha ellenszenv dúl is az ifjú pár lelkében. Közös fényképek készülnek a téli sítúráról, és nyáron, táncról és őserdei macsé- tás felderítésről. Hűha! Nézzük a filmet. S közben érezzük, hogy történik valami velünk. Peter Weir szelíden játszik a szerelem húrjain. E húrok: Gérard Depardieu végtelenségig árnyalt mimikája, valamint Andié MacDowell kedves ártatlansága a biztosíték a harmonikus hangzásvilágra. S ha már itt tartunk, Hans Zimmer zenéje képes volt a nagy jeleneteket is ka- tartikussá tenni: Tracy Chap- man még soha sem szólalt meg ennyire tökéletes pillanatban... Balassa Tamás
