Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-15 / 164. szám

1991. július 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Kánikulai aratás Somogybán is tart az aratás. Bár az értékesítés miatt még mindig bizonyta­lanságban vannak a gaz­daságok, az idei termést mindenképpen be kell ta­karítani. (Gyertyás László felvétele) KUPA MIHÁLY NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK Felfelé az alagútban PIACIBB TÍPUSÚ ADÓTÖRVÉNY LESZ JÖVŐRE (Folytatás az 1. oldalról.) — Manapság sok mindent hallani a magyar gazdaság ál­lapotáról. Ön a napokban fo­gadta a gazdasággal foglal­kozó újságírókat, s beszámolt féléves tevékenységének eredményeiről. Ugyancsak értékelte a gaz­dasági helyzetet Kádár Béla külgazdasági miniszter, majd pedig megjelent a Pénzügyku­tató Rt Jelentés az alagútból című „adatbázisa”. Egymás­nak ellentmondó megnyilatko­zásokat hallunk ugyanarról a témáról. Miniszter úr, milyen mélyen van az alagút? — Az értékelésekről annyit: ha reálisan nézzük a dolgokat, akkor tulajdonképpen eddig minden, az idei évre tervezett célt tudtunk tartani, kivéve egyetlen dolgot, mégpedig a keleti kereskedelmet. Ez to­vábbra is feszítő gond. Tehát nem véletlenül volt éppen most a miniszterelnök Kohl német kancellárnál, hiszen ő képviseli a mi érdekeinket a londoni csúcsértekezleten. Ez önmagában is nagy szó: né­met kancellár képvisel magyar érdekeket. Van egy sor jó jel a magyar gazdaságban. Például az inf­láció alacsonyabb mértéke, a forint stabilitása, a sok vállal­kozás és a sok mozgás a gazdaságban. Ezért is sürge­tem a privatizációt. Forduló­ponton vagyunk. Elmehetünk nagyon rossz irányba, ha nem vagyunk elég kemények és következetesek, de elmehe­tünk jó irányba is. Az alagút mélységére vonatkozó kérdé­sére azt válaszolom: felfelé megyünk az alagútban. Két gazdasági program? — Az utóbbi időszakban újra fölvetődött: két gazdasági programja van a magyar kor­mánynak. A Kupa-program mint a kormány hivatalos programja és emellett a Kádár Béla-féle koncepció valóban létező realitás? — Véleményem az, hogy mint kormánytag, egy egysé­ges kormány képviselője, nem is mondhatok mást: ha a kor­mány elfogadott egy progra­mot, akkor ez a program az övé, s ez minden miniszterre -kötelező. Hangsúlybeli eltéré­sek lehetnek, de nem hiszem, hogy két program van. Nincs is! — Mi az oka annak, hogy most újra előtérbe került ez a kérdés? — Ez nyilvánvalóan politikai kérdés, s éppen ezért nem akarom kommentálni. — A magyar gazdaság álla­pota a somogyi polgárokat mindenekelőtt a helyben ta­pasztalt jelenségeken keresz­tül érinti. Az idén késett a sze­zonkezdet a Balatonon, az árak magasak és ehhez ké­pest a szolgáltatások színvo­nala alacsony... — Le kell szokni arról, ami a régi rendszerben volt, de nem a vállakozók hibájául róható fel, hogy elkezd valamit és nagyon gyorsan szeretne meggazdagodni, mert attól fél, hogy úgyis elveszik. Nem! Ez egy polgári demokratikus or­szág, amelyben ha valaki tisz­tességesen vállakozik és dol­gozik, akkor hosszú távra kell berendezkedni. A vállalkozó jobban teszi, ha nem „kaszál”, hanem kicsit lacsonyabban tartja az árakat és hosszú tá­von gondolkodik, mert ver­senyhelyzetben vagyunk. Na­gyon nagy az érdeklődés Ma­gyarország mint idegenfor­galmi ország iránt. Olaszok, franciák, izraeliek keresnek befektetési lehetőséget a Ba­latonon is. De nem szabad el­riasztani őket. Okosabb maga­tartásra van szükség, ha sza­bad tanácsot adnom. A Balaton haszna — A Balaton nemzeti kincs, s jelentős bevételekhez jut­tatja a magyar nemzetgazda­ságot. Ugyanakkor az itt ter­melt bevételek jelentős része talán soha nem kerül ide visz- sza... — Ezzel kapcsolatban két dolgot mondhatok: elkezdte a működését a gazdasági kabi­net mellett az a regionális munkacsoport, amely az or­szág regionális gondjaival fog­lalkozik. Ide tartozik a Balaton is mint természetvédelmi és idegenforgalmi kincs. A másik, hogy idegenforgalmi adót, he­lyi adókat ki lehet vetni. Ezzel azt a lehetőséget kívántuk megteremteni, hogy a helyi önkormányzatnál maradjon a pénz és ne menjen el. Arra, sajnos, mindig számítani kell, hogy a pénz egy részét „más­hova fölözik le”. De egyre többnek kell itt, helyben ma­radnia! — Egy kérdésre adott vála­szában említette, hogy ma tárgyaltak az új adótörvény alapelveiről. Melegük volt önöknek is vagy csak nekünk, adózó polgároknak lesz mele­günk jövőre is? Piacibb típusú adórendszer — Nekünk is nagyon mele­günk volt. Az új adótörvény egy piacibb típusú adórend­szer lesz, s nem hiszem, hogy rosszabb helyzetbe kerül az adózó polgár. De erről nem akarok többet elmondani, mert csak az első olvasat megtár­gyalásáról van szó. Sok mó­dosítást kell végrehajtani. Ezt követően augusztusban tár­gyalják a parlamenti bizottsá­gok, s akkor nyilvánosságra hozunk mindent. — Mégis: mitől lehet „pia­cibb” egy adórendszer? — Mindenekelőtt attól, hogy két elvnek megfelel: az alap­elv az, hogy bevételt kell biz­tosítani. Ezenkívül szociálisan igazságosabbnak kell lennie, mint eddig, másrészt pedig a megtakarítást, a befektetést, a vállalkozást kell támogatnia. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János Az MDF választmánya a hatpárti tárgyalásokról Sikeres találmányok Pécsen Seregélyriasztó műanyag sasmadár Újdonságokat vitt az Al­kotó-menedzsment műszaki fejlesztő és kereskedelmi kft kaposvári képviselete a pécsi vásárra. Ezeket a termékeke­ket a mostani sikeres bemu­tatkozás után kezdik árusítani. Návai Zoltán, a képviselet területi igazgatója elmondta, hogy a Toyo konyhai főző- és formázókészülékből naponta sokat vittek el a standjukról. A kis masina segítségével a szokásostól eltérő formájú éte­leket lehet kialakítani, különö­sen alkalmas díszítőelemek készítésére. A használati utasítás ko­leszterinszint-csökkentő, va­lamint zselatinos készítmé­nyek receptjeit is tartalmazza. A seregélyriasztó műanyag sasmadár bárhol felfüggeszt­hető, s mintegy 150-200 négyszögöles területen vé­delmet nyújt a seregélyek, sőt a galambok ellen is. A talál­mány a madarak génjeiben levő ősi félelemreflexekre ala­poz. A kertészetekben és a szőlészetekben csökkenthető a kár az alkalmazásukkal. A kft több levelet kapott azoktól, akik kipróbálták a találmányt. Egy debreceni gazda eddig hangszórókkal riasztotta el a seregélyeket. Szerinte a szél­ben ide-oda lengő műanyag madár sokkal hatásosabb. L. G. (Folytatás az 1. oldalról) „Fehér könyvek” összeállí­tását szorgalmazza a Fórum választmánya, jelentette be Varga István ügyvivő a sajtó- tájékoztatón. Emlékeztetett rá: a választmányon belül Juszti- cia albizottság működik, amelynek célja a történelmi igazságtétel. A „Fehér köny­veknek” is ebben kell segíte­niük. A könyvek feladata — ahogy az erről elfogadott nyi­latkozat is fogalmaz —, hogy feltárják az elmúlt évtizedek jogsértéseit, rögzítve a ténye­ket és a felelősöket. A választmány határozatot hozott arról is, hogy támogatja Zétényi Zsolt MDF-es képvi­selő által a parlamentnek már benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében a legsú­lyosabb, a társadalmi igazsá­gérzetet mélyen sértő bűncse­lekmények nem évülnek el. Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elköve­tett emberölés, hűtlenség, ha­zaárulás tartozik ebbe a körbe. A választmány ülésén részt vett és felszólalt Antall József pártelnök, miniszterelnök, s a választmány ügyvivőinek köz­lése szerint tájékoztatót adott. A pontos témákról az ügyvivők nem kívántak szólni. Szóba került a sajtótájékoz­tatón az is, hogy több MDF szervezeten belül viták van­nak. Az ügyvivők ezt úgy érté­kelték, hogy sok szervezet elégedetlen a végzett munká­val, de ez nem a bomlást je­lenti. Sokak véleménye: ne különélés, hanem körzetesítés Szeptemberben népszavazás a füredi válásról Füred és Toponár önálló­sulni akar — jelentette be a június 18-i kaposvári városi közgyűlésem dr. Kéki Zoltán jegyző. A tanácsrendszer ide­jén — a falu akarata ellenére — kapcsolták Füredet Kapos­várhoz... Kaposfüred boldogu­lását azonban — sokak véle­ménye szerint — most nem a válás, hanem a kerületesítés jelentené, így kaphatna önál­lóságot a városrész. Ennél a megoldásnál mérhető lenne a küzdelem és az elvégzett munka... Dr. Szabó Árpádnétól, a ka- posfüredi önkormányzati kép­viselőtől kérdeztük: — Kik kezdeményezték a szétválást? — Én négy éve lakom Füre­den. Nem tőlem származik a válás gondolata, állampolgá­rok kerestek meg ezzel. Sze­mélyes érdekem nem fűződ­het hozzá, hiszen a válással új választást kellene tartani. Fü­reden röplapokat szórtunk szét, az emberek így tájéko­zódhatnak az önnállósulásról. Augusztus második felében tartunk egy falugyűlést, előtte a városi önkormányzat össze­állítja Kaposfüred bevételeit és kiadásait. E fórumon tájé­koztatást kapnak a fürediek erről is. Szeptember első fe­lében pedig népszavazást tartunk a válásról. Sok hátrány érte az itt élő­ket. Kaposfüreden eddig nem építettek iskolát. Általában fia­talok költöznek ki ide. Hová fognak járni a gyerekeik? Míg a városban csökken az iskola kihasználtsága, mert kevés a gyerek, addig náluk növekvő az igény. — Több füredinek az autó­busz-közlekedés drágulása okoz gondot a válás kap-, csán... — Azt hiszik, hogy az önálló­sággal ritkulni fog a járatok száma és megdrágul a közle­kedés. Fölkerestem a Kapos Volán igazgatóját, s ő meg­nyugtatott: nem tervezik a já­ratok ritkítását, s az ár is ugyanennyi marad... Lehet _ a dologban hiú­ság is. „Én kaposvári vagyok, és nem füredi”— mondhatják. De akkor miért él itt? Azért legtöbben így köszönnek el: „Megyek haza, Füredre.” Tóth Kriszta Reform a számvitelben Központi szabályozás helyett önállóság Tanfolyamok a szakembereknek A piacgazdaság körülmé­nyei között egyre több válto­zásra kell fölkészülniük a gaz­dálkodó szervezeteknek. A közelmúltban elfogadott számviteli törvény szintén átál­lásra készteti mindazokat, akik ezen a területen dolgoz­nak. — A gazdaság eredményes működéséhez szükséges, hogy a piac szereplőinek — döntéseik megalapozásához — pontos, megbízható ada­taik legyenek a vállalkozások vagyoni-pénzügyi helyzetről. Az Országgyűlés ennek érde­kében alkotta meg a számvi­teli törvényt — mondta Szálin­ger Ferenc, az APEH megyei igazgatóságának vezetője. — Fontosnak tartom, hogy a számvitelnek tartalmi és for­mai szempontból is közelíte­nie kell az Európai Gazdasági Közösség irányelveihez, ame­lyek szabályozzák a számvi­telt és a mérlegvizsgálatot. A tulajdonviszonyok átalakítása, a privatizáció miatt szükség van arra, hogy a belföldi vál­lalkozók, a külföldi befektetők döntéseik megalapozásához átalakítsák a számvitelt. Előírt követelmény, hogy ez hű ké­pet adjon a vállalkozók anyagi helyzetéről, mégpedig hozzá­férhető formában. — Milyen új előírások találha­tók a számviteli törvényben? — Első helyen említeném a beszámolási és a könyvveze­tési kötelezettséget. A törvény újraszabályozta a számviteli alapelveket, rögzíti az éves beszámolási rendszer általá­nos szabályait, a mérlegtéte­lek értékelésének előírásait. Más a költségelszámolási, a leltári, a bizonylati rendszer, az eredmény kimutatásának tartalma. Kiemelném a nyilvá­nosságra hozatal és közzété­tel, valamint a könyvvizsgálat kötelezettségét. — A január elsején hatályba lépő számviteli törvény nagy feladatot ró mindenkire — vette át a szót Antal László, a Perfekt pénzügyi szakoktató és kiadó vállalat megyei meg­bízottja. — Alapos előkészí­tésre van szükség. Ennek ér­dekében — a Pénzügyminisz­térium irányításával — orszá­gos továbbképzés indul. Ez csak akkor lehet eredményes, ha a gazdálkodó,vállalkozó egységek, az intézmények és az önkormányzatok mindenkit elküldenek a tanfolyamra, aki­nek a tanulás nélkülözhetetlen a munkájához. Érdemes figye­lembe venni, hogy a törvény életbelépése után megszűnik a mindenre kiterjedő központi szabályozás, nagyobb szere­pet kap az önálló döntés és fe­lelősség. Éppen ezért fontos, hogy a számviteli szakembe­rek alaposan fölkészüljenek a mérleg- és eredmény-elszá­molás rendszerének eddigi legjelentősebb reformjára. Lajos Géza SZABADSÁGON AZ ALKOTMÁNYBÍRÓK Szabadságra megy az Alkotmánybíróság hétfőtől. A ma­gasjogi testület július 15-étől augusztus 20-ig pihen; a bírók teljes ülésen legközelebb augusztus 21-én találkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom