Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-13 / 163. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1991. július 13., szombat (Folytatás az 1. oldalról) — Mi az igazság? — A múlt hét vége ut^ a forgalom jelentősen megnövekedett — mondta dr. Fodor János, a Siótour igazgatója. — Kempingjeinkben a létszám elérte az 1990. év azonos időszakáét. A bungalókban, üdülőházakban pedig már többen vannak, mint tavaly ilyenkor. A kempingekben jelenleg 12 ezer üdülővendég tartózkodik, a hét végére feltehetőleg néhány táborhelyen kitehetjük már a „megtelt" táblát. Például a szemesi Vadvirágban jelenleg 1660-an, a zamárdi Autós l-ben 1260-an, a siófoki Aranypart kempingben pedig 1230-an nyaralnak. A lengyelA hét végén várják „az áttörést” Dr. Fodor János (Siótour): A hét végére néhány táborhely tele lesz — Horváth Tibor (Pannónia): Ez még nem júliusi forgalom — Borlai László (Ibusz): Reménykedhetünk... tóti táborhelyre eddig kétszer annyian érkeztek, mint tavaly. Az utóbbi napokban élénkült a fizetővendég-szolgálat forgalma is, az elmúlt évek adataihoz képest azonban jelentős a visszaesés. Ennek oka az adózással kapcsolatos. Horváth Tibor, a siófoki szállodasor helyettes vezetője elmondta, hogy nagyobb a vendégjárás náluk is természetesen, mint. júniusban, de ez még senkit sem emlékeztet a szokásos júliusi forgalomra. E hét végétől várják, hogy valamelyest nőjön a vendégeik száma. A Pannónia négy szállodájában 60-70 százalékos a „töltés”, s a hotelekhez tartozó éttermek forgalma (amely érthető módon függ a szállodák vendégeinek létszámától) sem éri el azt a szintet, amit elvárnának a főszezonban. A nemrég megnyitott német söröző viszont beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s néhány hét alatt népszerűvé vált: sok vendéget is fogad. Borlai László, az Ibusz Balatoni Igazgatóságának vezetője: — Az utcák forgalma láttán a múlt hét végén már úgy tetszett, hogy megkezdődött a balatoni főszezon. Ám a látszat néha csal: csupán a szokásosnál több víkendező érkezett a partra. Még mindig messze vagyunk a „telt ház„-tól, s félő, hogy az idén nem is lesz „telt ház” a Balatonnál. Bár ne így lenne! Az Ibusz egyelőre sok szabad hellyel rendelkezik a fiaető- vendég-szolgálatban és a szállodákban egyaránt. Az előrejelzések, az egyéni foglalások alapján azonban reménykedhetünk, hogy a hét végén lesz „az áttörés”, a nagy idegenforgalom kezdete. (Szapudi) Megvalósult és elmaradt beruházások Aki vállalkozik arra, hogy átnéz régi jegyzőkönyveket, tájékoztató anyagokat, az olvashat arról, hogy például 1975 és 1980 között a Balaton és közvetlen környékének fejlesztésére különféle központi és helyi forrásokból 10 milliárd forintot költöttek. Üzletek, kempingek és szállodák épültek. Sajnos, a környezetvédelmi fejlesztéseket e csomagból is kifelejtették. Jó ötletnek bizonyult, hogy növekedett a zöldterület, ültettek virágokat, facsemetéket, csakhogy a legnagyobb értéket, a vizet védték legkevésbé. Meg az ősi szőlőkultúrát, aztán a mandulásokat. Aki ismeri és szereti ezt a tájat, vidéket, annak fáj, hogy alig maradt az uralkodó szőlőfajtákból, s egyre kevesebb a mandulafa. Pedig e hagyományok feltámasztásához nem kell központi akarat és beruházás sem. Reméljük, hogy a tó vízgyűjtő területéről a következő években már alig vagy egyáltalán nem érkezik mezőgazdasági szennyező anyag a Balaton vizébe. volt idő, amikor azt hittük, hogy gyorsan m^újulnak a Balaton menti műemléki templomok, a híres régi kastélyok, kúriák. Gondoljunk a Tihanyban sok-sok évig elhúzódó (de végül sikeresen befejeződött) templomrekonstrukcióra és még sok másra. Szennyezők 1980-85 között kiváló fejlesztési koncepciót dolgoztak ki a magyar tengerre és térségére. A központban a víz minőségének megőrzése állt. Megkezdődtek azok a vízügyi munkák, amelyek azt szolgálták, hogy csökkenjen az el- iszapolódás és a hínárosodás. A Zala folyó emberemlékezet óta sok hordalékot szállít a Balatonba. A folyó torkolatánál ezért hatalmas vízügyi munkák kezdődtek. A cél: a Kis-Balaton régi, természetes vízszűrő rendszerének a kiépítése volt. E szép elképzelés megvalósítása azonban időközben megrekedt. Nem épült meg a tervezett szennyvízkapacitás nagy része sem. Korszerűsíteni kellett volna a tó menti állattenyésztő telepek trágyakezelését, szennyvíz- elvezetését és még sok minden mást. Szó volt arról, hogy az erdők, rétek természetes szennyező-szűrő szerepét is jobban kihasználják. Sajnos, alig valósult meg valami. S a Balaton-felvidéken — Füred térségében is — egyre több kiszáradt fenyőt, tölgyet látni. A lakosság Csernobil utóhatásairól suttog. De hát ki tudja ezt ellenőrizni? Álom maradt a trolibusz A Balatont és térségét illetően sok érdekes terv született. Ebből egy s más azért megvalósult. De nem szűntek meg a régi szennyezőforrások teljes mértékben, és közben újak is keletkeztek. A csúszás- és omlásveszélyes területeken sem készültek el — sem. az északi, sem pedig a déli parton — a tervezett és igényelt fejlesztések. A közlekedési kultúra valamelyest javult ugyan, de álom maradt például, hogy környezetet kímélő trolibusz járjon a tó körül. A szilárd és folyékony hulladékok összegyűjtése, elszállítása most sem tökéletes. A tervezett faültetések és erdő- telepítések sem valósultak meg teljesen. Javult, de még korántsem kielégítő a postai szolgáltatás, a hajózás színvonala és sok minden más. A Balaton északi és déli partja tele van korszerűtlen szállodákkal. Nem valósultak meg az építési tilalom előírásai sem. A hatóság helyenként túl szigorú, másutt nagyon is elnéző volt. Leginkább ott szigorítottak, ahol nem kellett volna, s ott voltak nagyvonalúak, ahol éppen határozottságra lett volna szükség. A kincs — megvan Az elmúlt évtizedek jó és rossz tapasztalatai arra figyelmeztetnek: egy percre se feledjük, hogy a Balaton nemzeti kincsünk, természeti ritkaság, érték a Kárpát-medencében, Európában. Tegyünk meg érte mindent, amíg nem késő! Cseresznyék István így látják a parti polgármesterek Berény a fejlődés útján Balatonberény leginkább naturista strandjáról híres. Mióta megnyílt a strandhoz tartozó kemping is, még közkedveltebb lett a falu a turisták számára. Nagy Károly, Berény polgármestere a fonyódi könyvtárban dolgozik, faluja képviseletét társadalmi munkában látja el. — Nagyon nehéz összeegyeztetni a két munkát, sok éjszakám rámegy. Amit elkezdek csinálni, azt tökéletesen akarom véghez vinni, ezért legtöbbször a „kályhától” kell elindulnom. Jövjjre valószínűleg nyugdíjba megyek, akkor sokkal több időm lesz a polgármesterségre. Mint a faluról elmondta, Balatonberény Siófok után a legfrekventáltabb üdülőhely volt a 30-as években. Később be- körzetesítették négy belső, elmaradottabb községhez... — Fonyódig gurultak a forintok, és ott eldőltek — mondta a polgármester. — 1989. január 1 -jétől azután ismét önállóak lettünk. Azóta mindenhol bevezették a gázt, mindenkinek tudunk telefonvonalat biztosítani aki csak igényli és kábeltelevízió is működik a faluban. Megépítettünk — mondhatjuk őszintén — egy európai színvonalú naturista kempinget, amelyre a külföldiek is azt mondják: „Ez már igen...!” Ennek ellenére többen azt állítják, hogy nem történt semmi a faluban, sőt, hogy tönkretettük a falut, mert a kempingre sok hitelt vettünk fel. — Mindenki másképp él meg egy-egy eseményt, vérmérsékletétől függően. Talán már lecsillapodtak az indulatok. Sok adó meg fog szűnni, ezt sajnos jövőre kompenzálni kell. Egy falu akkor önálló, ha van iskolája, művelődési háza, önkormányzati épülete és temploma. — Balatonberényben mi hiányzik ezekből? — Szeretnénk egy iskolát, és a szennyvízelvezetésünk sem megoldott. A déli rész ebben a' legbetegebb. S' természetesen pénz, pénz, pénz... Jövő év májusában lesz a Víz- expo, mondták, hogy pályázzunk rá, mert a megfelelő nagyságú területünk van. Ta~ Ián abból is jutna valami... — Azután itt van a kísérleti partszakasz. A VITUKI kikísérletezte, hogyan befolyásolják az áramlatok a partot. Föve- nyes területeket akartak létrehozni, hordtak ide szálfákat, homokzsákokat. Amikor télen a jég Jjiízni kezdett, a szálfákból fogpiszkáló lett, a hómokat meg elvitte a víz. Még iszapot is hoztak ide Keszthelyről. A fövenyes partból két hónap elteltével iszap lett. 35 millió forintot költöttek rá. S most nem tudják rendbehozni, mert nincs rá pénzük, erre is nekünk kellene valahonnan előteremteni... — A kemping bizonyára sok embert vonz. Mennyire érezteti hatását önöknél a turizmus csökkenése? — Leginkább bajorok járnak hozzánk, gyerekeiknek június 29-én fejeződik be az iskola. Nincs nagyobb gond, a falu kezd telítődni és a kemping is. Sok új vállalkozás indult, legtöbben a vendéglátásban látják a meggazgadodás lehetőségét. Rettenetesen drága a Balaton, még akkor is, ha itt lakunk... T. K. SZABAD KEMPINGEK Gamásza, Szabadi 1550 Hullám, Szemes 1300 úgynevezett mobil víztisztítóIfjúság, Sóstó 840 Lidó, Szemes 250 kat is be kellett vetnünk AlAranypart, Siófok 400 Bagódomb, Szemes 1300 mádi, Révfülep, Kenese térAutós I. Zamárdi 300 Vadvirág, Szemes 700 ségében. Autós II. Zamárdi 700 Sellő, Lelle 150 Mint ismeretes, az ivóvizet Autós III. Zamárdi 640 Napsugár, Fonyód 800 csak részben fogyasztják renRév, Szántód 240 Kócsag, Berény 700 deltetésszerűen, s mintegy Magyar Tenger, Hőforrás, Igái 150 30-40 százalékát locsolásra, B.földvár 300 Határ, Barcs 120 portalanításra, autómosásra Túra, Szárszó 200 Kék-tó, L. tóti 600 satöbbi használják. (Erre peCsaládcentrum, családok nélkül Az idei szezonig a déli part nyugati részén — Boglárlellé- töl Keszthelyig — aki koncertre vagy színházi előadásra vágyott, kénytelen volt „átugrani” Balatonföldvárra vagy Siófokra. E gond megoldására a Berek Trade Idegen- forgalmi és Kereskedelmi Kft hozott létre egy színvonalas szórakozóhelyet, cirkusszal, sörsátorral, koncertekkel, gyermekműsorokkal, bevásárlóközponttal, lunaparkkal... Balatonfenyvesen már áll a Family Center. S most kong az ürességtől. — Erre nem számítottunk — mondta dr. Murányi Jánosné ügyvezető igazgató. — Igaz, minden vállalkozásnak megvan a rizikója. Reménykedünk az idegenforgalmi szakemberek előrejelzésében, miszerint hamarosan elindul egy üdülési hullám. Bár ha nem leszünk nyereségesek, akkor is végigcsináljuk. — Miért Fenyvesen hozták létre a Family Centert? — A Nagybereki Állami Gazdasággal tárgyaltunk, amikor felvetődött az ötlet, hogy a lovasstadiont megpróbáljuk valamilyen formában felhasználni kulturális célokra. — A Family Center vállalkozás vagy szolgáltatás? — Nem elsősorban vállalkozás. Sikerült többek között 600-700 intézeti és árvaházi gyereket is elhozatni ide, hogy életükben először cirkuszba jöhessenek. Ebben sokan segítségünkre voltak. A helyi lakosok örülnek a programoknak, hiszen nekik minden itt van helyben, sőt a fizetővendég-szobák iránt is nagyobb lett a kereslet. — Ha a Family Center ezt az évet veszteségesen zárja, jövőre is próbálkoznak majd? — Feltétlenül, ugyanis szeretnénk e megmozdulást hagyománnyá tenni; szeretnénk, ha szolgáltatásainkat előbb- utóbb megismernék az emberek. Balassa Tamás (Fotó: Lang Róbert) Az ivóvízellátás zavartalan (lesz?) a Balatonnál Folytatás az 1. oldalról) — Mintegy 10-12 évre visz- szamenőleg készítettem statisztikákat, amelyek képet adnak a hőmérséklet, a csapadék stb. alakulásáról — mondta dr. Szántó Imre. — Megfigyeltem, hogy kétévenként bizonyos egybeesés tapasztalható mind az időjárást, mind a vízfogyasztást tekintve a térségben. A balatoni nyarakra jellemző egy-egy kánikulai időszak, amely általában július eleje és augusztus eleje között következik be szinte törvényszerűen. Ez a „kánikulai csúcs” bizonyos években csak egyszer jelentkezik, s tart egy hétig, 30-32 fok hőmérséklettel; máskor viszont többször is van „csúcs”. Aztán a 4-5 napos hőséges időszakokat felváltja a lehűlés. A víz- fogyasztás, az ellátás szempontjából kedvezőbb az utóbbi, a változékony időjárás, mert nem „zsigereli ki” a vízműveket. Előfordult már — 1989-ben —, hogy 192 ezer köbméter volt a napi vízfogyasztás, miközben a kapacitásunk csak 174 ezer köbméteres. Ez volt minden idők „csúcsa” a vízfogyasztásban a Balatonnál. Az összes vízmüvet beindítottuk, valamennyi feltöltött medence tartalma az utolsó cseppig elfogyott, de még a „szükségellátókat", az dig megfelelne a kevésbé tisztított víz is.) — Mit vár 1991 nyarától? — Az idén a kánikula 2-3 héttel korábban jött, mint máskor, de a vízellátás zavartalan, hiszen ilyenkor még kevés a vendég. A tegnapi fogyasztás például 119 ezer köbméter volt, 10 százalékkal kevesebb, mint a korábbi évek azonos időszakában. Néhány idegen- forgalmi szakember véleménye szerint a jugoszláv, a bolgár és görög tengerpart hagyományos idegenforgalmának egy része az idén esetleg nálunk jelenik majd meg. Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem. Tény, hogy a napi 182 ezer köbméter víz csak normális forgalom esetén, körülbelül 800 ezer-egymillió vendégnek elég, s ha ezt meghaladja a látogatottság, akkor bizonyos területeken korlátozásokat kell bevezetnünk. Az említett esetben a magasabban fekvő területeken napi 1- 2 órás vízhiánnyal is számolhatunk. — Ez a déli partra is vonatkozik? — A déli parton, például Siófok térségében, az elmúlt három évben megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően, nem lehet gond. Ismeretes, 10 ezer köbméteres ivóvíz-tisztítómüvet építettünk Balatonkenesén, ez szükség esetén Siófoknak és környékének is „besegíthet”. A művek állapota, az emberek szaktudása, hozzáállása mindenképpen garantálja, hogy — ha az igények nem haladják meg túlságosan a kapacitást — tisztességes, biztonságos vízellátás lesz a nyáron. Sz. A.
