Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-11 / 161. szám
1991. július 11., Csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Amerikai szemmel a mezőgazdaságról „TORGYÁN UGRABUGRÁL, MINT EGY VERÉB” Pártay Tivadar: ez a párt meghalt — Nem véletlen az, hogy csoportunk Tolna megyében járt tagjai is részt kívántak venni ezen a kaposvári programon — mondta Tay E. Coble. — Mivel a farmerek többsége nálunk egyetemet végzett, nagyon érdekel ennek a négy karos magyar egyetemnek a működése, az itt folyó munka. — Az Agrárkamarával való együttműködés alapján érkeztek Magyarországra. Milyen céllal indultak el erre az útra? — Látogatásunk legfőbb célja, hogy közelebbről megismerjük Magyarország mezőgazdaságát. Mivel egy mezőgazdaság-szervező vállalat, a Farmerhivatal képviseletében vagyunk itt, elsősorban az itteni mezőgazdaság szervezését szeretnénk áttekinteni. A Farmerhivatalnak nagy szerepe volt lowa mezőgazdaságának fejlesztésében, — ma már csupán ebben az államban 155 ezer tagja van a szövetségnek. A tagságunk jó része igényelte: ismerjük meg az új forradalmakat megélt országok helyzetét, s ha tudjuk, milyen problémáik vannak, akkor segíthetünk, együttműködhetünk velük. — Tehát egy ott jelentkező, belső igény is volt arra, hogy ellátogassanak hozzánk? — Elhatároztuk, hogy Ke- let-Európa felé nyitunk. Ezt követően kaptuk a meghívást. Tizenketten jöttünk Magyarországra, és három megyében három csoportban tettünk látogatást. — Térjünk akkor vissza Somogyba. Ötödik napja tartózkodnak itt, milyen tapasztalatokat szereztek? — Nem szeretném magamhoz ragadni a szót — válaszolta Coble úr — jobb lenne, ha csoportunk mindegyik tagja elmondaná a véleményét. — lowaban ngi mindannyian magánfarmerek vagyunk — 9 mondta John N. Priest — Az elmúlt napokban sok magyar gazdálkodóval beszélgettünk és a legtöbb szó a privatizációról, a földkérdésről és szétosztásról esett. A jövőt illetően nekik is — nekünk is — nagy aggodalmat okoz a magas kamatteher, a gazdálkodást is természetesen érintő infláció. Úgy tapasztaljuk, hogy az itteni szövetkezetek elsősorban szolgáltató jellegűek, és nem olyanok, ahol ténylegesen tulajdonosok az odatartozók. Nagy szerencsének tartom viszont, hogy a magyar gazdálkodók ambiciózusak, tettrekészek és keményen dolgozók. — Úgy vélem — mondta Paul Nelson —, hogy a szövetkezeteknek nagy szerepük lehet a gépi szolgáltatásban. Az amerikai szövetkezetek például hidat építenek az egyéni gazda és a géppark között. Ezzel a szolgáltatással együttjár a karbantartás, a javítás — és természetesen arra is lehetőség van, hogy a gazdálkodó megvegye ezeket a gépeket. Persze ehhez kölcsön kell. A farmereknek tehát szükségük van megfelelő bankrendszerre. Miután az Agrárkamaránál megismerkedtünk a magyar körülményekkel, úgy ítélem meg, az ő elképzéseik hasonlóak a miénkéhez: Amerikában a szövetkezeteknek a termelésfejlesztésben van szerepük, — közel viszik az új technológiát a gazdához. Úgy gondolom, Magyarországon is meg kellene tartaniuk ezt a fontos szerepet a szövetkezeteknek, valamint azt is, hogy legyenek ők az oktatás, a továbbképzés, a farmer ismeretei gyarapításának központjai. — Magyarországon a gazdák csodálatos teljesítményeket érnek el — fűzte tovább a gondolatsort Leland Fynaardt. — Sokkal több élelmiszert termelnek, mint amennyire szükség lenne. Éppen ezért én a hiányosságokat a marketingben látom! lowai példára hivatkozva mondom: ahelyett, hogy kis tételekben értékesítik a termékeiket, a szövetkezeten keresztül nagy mennyiségben kellene ezt eladni. Persze mindehhez meg kell várni a földtörvényt, ismerni kell a föld értékét. így mindenki másfajta döntési helyzetbe kerül, mi is további javaslatokat tehetünk. Azt gondolom, hogy a kormánynak a farmerek mellé kellene állnia, és a krízishelyzetben segíteni őket, míg talpra állnak. Emellett igen fontosnak tartom az újonnan induló gazdák oktatását, továbbképzését, és a piaci gazdálkodás, a piaci értékesítés megszervezését. — A nemzetközi farmerszövetség az év elején Új Zélan- don, a világkongresszuson úgy döntött, hogy a következő kongresszus 1993-ban Magyarországon lesz. Van-e összefüggés a tanulmányút- juk, és e szándék között? — Egyelőre nincs. De a híd kiépítése ezúton is elképzelhető! — Köszönöm a beszélgetést! Vörös Márta A kisgazdapárt, abban az értelemben, ahogyan a háború utáni magyar politikában jelen volt, nem létezik többé, — jelentette ki Pártay Tivadar, a párt 83 esztendős „örökös elnöke”, aki Torgyán József elnökké választása után kilépett a pártból. Az Atlantic Sajtószolgálatnak adott interjújában az idős politikus megjósolta: bármennyire is erőszakoskodjanak most Torgyán és társai, arra nem lesznek képesek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat Magyarországon. — Ön eleinte Torgyán támogatója volt... — Igen, de amikor azt tapasztaltam, hogy semmiféle koncepciója nincs, csak ugrabugrál, mint egy veréb, rájöttem — valami itt hiányzik. Két dolgot ismételgetett állandóan, hogy a kommunisták menjenek a fenébe és az oroszok menjenek haza. És nagyon gyanús volt, hogy a pártközpont és a szovjet nagykövetség — mindkettő nagyon kényes volt az ilyen nyilatkozatokra más esetekben — nem tiltakozott soha. Azt is tudtam, hogy feltétlenül kell lenni beépített emberüknek a kisgazda-vezetésben, hisz mindig is voltak ilyenek. Kezdtem utánanézni Torgyán viselt dolgainak. Annak alapján, ami kiderült róla, mind jobban elleneztem hatalomra jutását. Szent meggyőződésem, hogy (Folytatás az 1. oldalról) A mozdonyvezetőknek még rosszabb a helyzetük. A vezetőfülkékben 60 fokos hőség uralkodik, s az embertelen melegben az előírt szolgálati ruházatot kénytelenek viselni. Szobonyai László „piroskát” vezet. Csöppet sem irigylésre méltó, hiszen ezeken a mozdonyokon állandóan pedá- lozní kell. — Még vizet sem ihatunk órákig, s vécére is csak a nagyobb állomásokon juthatunk el. Ha valakinek hasmenése van, legjobb ha leváltását kéri, hiszen az ilyen típusú gépeken nincs illemhely. Ivóvizet nem vihetünk magunkkal mert fölforr, a kutakból sem vehetünk, mert nitrátosak. A vezetőfülke kiképzése sem túl praktikus. Ilyenkor jobbára orvosi esettel van dolgunk. Olyan emberrel, aki betegesen ' hataloméhes, s úgy vonzza a karrieristákat és haszonlesőket, mint mágnes a reszeléket. — Milyen bizonyítékai vannak? — Erről elég sokat írt a sajtó. Gondoljanak csak Tor- gyánnak a lll/lll-as ügyosztállyal fenntartott, lényegében máig magyarázat nélküli kapcsolatára. A rendszerváltás után pedig az történt, hogy az állandó futkosás, a költséges országjárások gyorsan kimerítették a pénztárcáját. Attól kezdve egy széles szponzori hálózatot épített ki maga körül, amely Hongkongtól Münchenig terjed, s amelyben egy nemzetközi fegyvercsempész cégtől kezdve a Kocsis András és Nagy Imre féle ismert KISZ-vezetőkig mindenki ott van, aki hajlandók őt anyagilag támogatni. Számításaink szerint mintegy 14 millió forintot költöttek Torgyánra. Ezt persze vissza kell majd fizetni. Az egészben az a legveszedelmesebb, amikor egy kis párt egy nemzetközi maffia erőterébe kerül. — Mi köze a Torgyán-féle kisgazdáknak a Pártay-féle párthoz? — Semmi. A vezetőségben egyetlen régi kisgazda sincs. Kizárólag megvásárolható emberekből áll. Programjuk politikai része, a szakszervecsak tojásfőzéshez előnyös, húzódni sem lehet, s a szellőző nyílások is aprók. — Az úgynevezett nagygépeseknél is hasonlóak a gondok, kibővítve a motorzajjal, és a motor termelte hővel. — helyesel Taba Lajos. — Ilyenkor nyáron a közúti átjáróknál is egy frászban vagyunk, nehogy átmenjen valaki a tilosban. Főleg a Balatonnál engedik el magukat az emberek. A Strabag-Hungária Kft. füredi aszfaltüzemében Boldizsár János elmondta, az aszfalt terítéskor a 150—160 fokot is eléri. Az itt dolgozók is alaposan megszenvedik a kánikulát, de mivel többnyire a szabad ég alatt dolgoznak, legalább jó színük lesz. Nagy a hőség a Tungsram Rt. Elektronikai Gyárának kazetekkel és a vállalkozókkal való közösködés irreális. A parasztság bizalmát a kárpótlási törvény miatt elveszítik. Naponta kapok telefonokat és táviratokat, amelyben a parasztok tudatják, hogy ők nem erre a káoszra számítottak. A program gazdasági része semmi mást nem akar, mint kulcspozíciókat a kormányban és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban, hogy Torgyán támogatói megkaphassák fizetségüket. — Miért hagyták Önök, hogy kicsússzon a kezükből a vezetés? — Hiba volt, hogy patronálni kezdtem Torgyánt. A második hibát ott követtem el, amikor Érden könnyelműen kiengedtem a kezemből az elnökséget. Igaz, megromlott az egészségem, de ha akkor ragaszkodom az elnökséghez — s megtehettem volna — ezek az emberek ma nincsenek a párt élén. Azok után pedig, ami most történt, ki kellett lépnem a pártból. Megmondtam előre, hogy ki fogok lépni. Velem együtt távozott a régi párt szelleme és ereje is. Varga Béla már tavaly megmondta: ez nem a történelmi Kisgazdapárt, az meghalt, csak a vadhajtások élnek tovább. — Mi lesz ennek a következménye? Képes ez az új politikai képződmény átvenni a hatalmat az országban? posvári étkezdéjében is, noha csak részlegesen üzemel még. A konyhán dolgozó hölgyek elmondták, hogy a 3 nagy üstből jelenleg csak 1-2 dolgozik, s a 2 nagy gáztűzhelyből is elegendő az egyiket üzemeltetni. Szerencsére el — Nem képes. Torgyánnak nincs semmiféle koncepciója. A kárpótlási törvénnyél megbolondították az országot. A parasztság bizalmát elveszítik, s ezzel a tömegbázist is, hiszen, emlékezzenek, a választások idején a kisgazda szavazatok 53 százalékát parasztok adták le. — Milyen egészséges politikai erőket lát az országban? És milyennek ítéli a kilátásokat? — Meg fog lepődni. Két olyan személyt látok, aki alkalmas a vezetésre. Az egyik Pozsgay Imre, aki nagyszerű, felkészült profi politikus, s első perctől felmérte, hogy az ország azé, aki megnyeri a nemszavazókat. Ez a mostani választás csak a parlamenti demokrácia előjátéka volt, csupa amatőrt hozott felszínre, később majd egy olyan csoport is beléphet a hatalomba, amelynek tagjai értenek a politikához. A másik politikus, akit alkalmasnak tartok a vezetésre, Antall József, őt jól felkészült amatőrnek nevezném. Olyan amatőrnek, aki ugyan minden hiba elkövetésére képes, mégis igen intelligens, jól felkészült ember, aki hatéves korától politizáló emberek környezetében nőtt. A következő választásokig ebben az országban lecsillapodnak majd a kedélyek, az indulatok és az ambíciók. Návai Anikó készült a szellőző, s ez enyhíti a forróságot. A mai ebéd, sertéssült rizs- zsel. Egy hideg meggyleves jobban esne... N. L. ÁRNYÉKBAN 33 FOK (Fotó:Lang) Beruházásokra, intézmények működésére 800 millió támogatás Somogynak Lélegzethez jutottak az önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) Ennek egyik része az a mintegy 550 millió forintos központi céltámogatás, amelyet a folyamatban levő, illetve az új induló, társadalmilag is kiemelt fejlesztésekre ítéltek oda. így például vízgazdálkodásra, alap- és középfokú oktatásra, egészségügyre (gépre és műszerre) és szociális otthoni ellátásra. Kiemelném, hogy a helyi önkormányzatok viszonylag jó pályázatokat állítottak össze. A Tákisz pedig megpróbált segíteni a pályázatok pénzügyi, műszaki és egyéb megalapozásában az önkormányzatoknak. Sokat számított, hogy a korábbi években a jogelőd tanácsok valóban szükséges fejlesztésekbe kezdtek. így az 550-ből csaknem 370 millió forintot a folyamatban levő beruházásokra adtak. Külön kiemelném a középfokú oktatást, mivel az országosan elosztott összeg 20 százaléka — mintegy 220 millió forint — került Somogyba, így olyan létesítmények épülhetnek tovább, mint a kaposvári Táncsics gimnázium tornaterme, aztán lesz pénz a csurgói, a marcali, a barcsi, a tabi és a siófoki középiskolai fejlesztésekre. — Hányán kaptak céltámogatást? — A pályázó 79 önkormányzat közül 68. Kaposvár 98 milliót, Siófok 105 milliót kapott céltámogatásként. A megyei önkormányzatnak — figyelembe véve, hogy átvettek középiskolákat — 75 millió jutott. Marcali 42, Fonyód pedig 30 milliós céltámogatással lett gazdagabb. — Megszűnik-e az intézmények működtetésének eddigi gondja? — A települések a normatív szabályozási rendszerben bizonyos mutatók alapján, azonos módon részesülnek a központi támogatásból. Ez ugyan igazságos elosztás, a pénz azonban még sem elegendő az intézmények működtetésére a községek egy részében különböző elfogadható okok miatt. Ezért döntött úgy a Parlament a költségvetés elfogadásakor, hogy külön központi támogatásról gondoskodik az önhibájukon kívül működés- képtelen helyi önkormányzatok (köztük a megyék) számára. Az újonnan önállóvá vált települések önkormányzatai 300 millió forintot már az év elején megkaptak normatív alapon. A Parlament a közelmúltban 2,6 milliárdot hagyott jóvá azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek nem tudják működtetni intézményeiket. A fővárost és a megyéket leszámítva 1,1 milliárd jutott a helyi önkormányzatoknak. Ennek 20 százaléka került Somogyba. Ezt a céltámogatásnál is fontosabbnak tartom, mivel az intézmények működéséhez szükséges pénz hiánya sokkal súlyosabb gondot okoz, mint egy-egy beruházás halasztása. Amíg az országosan benyújtott igények 27, addig a somogyiak 57 százalékát kielégítették. — Miben voltunk előnyben a többi megyéhez képest? — Elsősorban az intézmények eddig viszonylag kedvező költségvetési ellátottságában, a támogatást ugyanis a múlt év végi szinthez mérték. Ezen kívül azt is figyelembe vették, hogy a települések bevétele kicsi személyi jövedelemadóból. — Hány település részesült ebből a pénzből? — Negyvenhét önkormányzat nyújtott be igényt, s most huszonöt kapott 228 millió forintos támogatást. Néhány település súlyos helyzete rendeződött. Csurgó például 85 millió forinttal gazdálkodhat. Elsősorban a kisvárosok — Barcs, Marcali, Nagyatád és Tab — gondjai enyhülnek. A községek közül Nágocs, Szenna, Gamás, Balatonendréd jutott 5-7 millió forinthoz. Az Országgyűlés még az idén dönt további támogatásokról. Várható, hogy a somogyi önkormányzatok még 120 millió forint céltámogatást kapnak. Lajos Géza
