Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-07 / 131. szám
1991. június 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 A PÉNZÜGYMINISZTER BEJELENTÉSE NYOMÁN Mit kell tenni a forint konvertibilitásáért? A kormány egyéves fennállása alkalmából rendezett nemzetközi sajtókonferencián Kupa Mihály pénzügy- miniszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a konvertibilitást — vagyis a forint szabad átválthatóságát más pénznemekre — Magyarországon egy éven belül megvalósítják. Egy másik kérdésre felelve még elmondta azt is, remény van arra, hogy különböző hosz- szú lejáratú nemzetközi megállapodások révén sikerül javítani Magyarország pozícióját. Ezek a kijelentések rendkívül figyelemreméltó elmozdulásra engednek következtetni, mert a kormány ugyancsak Kupa pénzügyminiszter nevével fémjelzett gazdaságpolitikai akcióprogramja még a Nemzetközi Valutaalappal történt megállapodás értelmében csupán azt irányozta elő, hogy három esztendő alatt fokozatosan valósul meg a forint konvertibilitása és 1994-ben kerül sor a forintnak a nemzetközi pénzpiacon történő bevezetésére. A jelek szerint azonban időközben olyan jelentős változások következtek be a világgazdaságban és az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataiban, amelyek lehetővé teszik a konvertibilitás jóval korábbi időpontban történő bevezetését. Ami a világgazdaságot illeti, az úgynevezett Kupa program a közelkeleti válság idején még kénytelen volt hordónkénti 25-29 dolláros olajárral számolni. Amint ismeretes, az olaj világpiaci ára most ennél jóval alacsonyabb szinten mozog, ami olcsóbbá teszi a jelenleg már teljes egészében konvertibilis elszámolásban történő olajbehozatalt. Egy másik kedvező változás, hogy küszöbön áll Magyarország társulása az Európai Közösséggel, ami — a textil és acélárukat kivéve — előreláthatólag lehetővé teszi a magyar ipari cikkek 1992-től történő szabad exportját a Közös Piac 12 tagállamába. Mindenekelőtt azonban arról van szó, hogy — fájdalmas megrázkódtatások árán ugyan, de mégis — sikeresen előrehalad a külgazdasági stratégiának a piacváltásra történő koncepciója. Ennek köszönhető, hogy Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank illetékes elnökhelyettese szerint „május végére a folyó fizetések többlete meghaladja a 200 millió dollárt'' — ami más szavakkal annyit jelent, hogy a kivitelből és az idegenforgalomból származó bevételek 200 millió dollárral múlták felül a behozatalra és az esedékes kamatokra fordított összes kiadásokat. Pozitív tényező az is, hogy a hivatalos és a fekete vagy szabad árfolyam közötti különbség jelentősen csökkent. Míg például a Schilling 6,5-7 forintos fekete árfolyama már alig tér el a hivatalostól, addig a múlt év decemberében a forint hivatalos árfolyamának 15 százalékos leértékelése előtt még 8-8,50 forcintot tett ki a fekete árfolyam. Míg tehát az év elején hivatalosan leértékelték a forintot, a nyugati pénzpiacot követő fekete piac ellenkezőleg felértékelte a forintot. Ezért valószínű, hogy a forintban tartott takarékbetétek 20 százalékos forrásadójának eltörlése után már mind a vállalatoknak, mind a lakosságnak megérné, hogy forintban tartsa pénzét. Amennyiben tehát a kamatpolitikát a forint megszilárdításának szolgálatába állítják és ezzel egyidejűleg néhány más olyan intézkedést is tesznek, amely csökkenti a konvertibilis valuták iránti keresletet — mint például az, hogy a valutás boltok áttérnek a forintban történő árusításra — akkor lehetővé válik a konvertibilitás drasztikus leértéke: lések nélküli bevezetése. Ezáltal viszont nem csupán az állami devizabevételek növekednének, hanem jelentősen emelkedne az ország „árfolyama” is és a nemzetközi pénzvilág végre az eddiginél sokkal nagyobb mértékben választaná el Magyarországot mint gazdasági partnert a válságban levő keleteurópai térségtől. Bíró Gerd Évente ötvenmillió darab biztositó betét olvadó szálát gyártják Kaposváron a Villamossági Gyár biztosító II. üzemében.A két amperestöl a hatvanhárom amperesig terjedő biztosítékokat az ország egész területén forgalmazzák, ugyanakkor bőven jut belőlük a nyugati megrendelőknek is. Gyertyás László felvétele Amit a kárpótlási törvényről tudni kell (13.) Külföldi is igényelhet • Az a külföldön lakó, aki igényt tart a kárpótlásra, kérelmét a Fővárosi Kár- rendezési Hivatalhoz kell hogy küldje. Természetesen a külföldi igénylőnek is csatolnia kell a kérelemhez a kárpótláshoz egyébként szükséges okiratokat. A kárpótlási igényeket — írásbeli kérelem formájában —, a megyei „fővárosi” kárrendezési hivatalokhoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásának a helyét a törvény eltérően szabályozza attól függően, hogy a károsult ingatlanai egy vagy több megyében voltak, továbbá, hogy a jogosult állandó lakóhelye belföldön vagy külföldön van. Ha az igénylő ingatlanai egy megyében helyezkedtek el, akkor mindig az a kárrendezési hivatal az illetékes, ahol az ingatlan fekszik. Ha a jogosult ingatlanai több megyében voltak, akkor a kérelmét — az ingatlanok fekvése szerint bármelyik megyei kárrendezési hivatalhoz be lehet nyújtani (például a jogosult földjei Veszprém és Fejér megyében voltak, akkor mind Fejér, mind Veszprém megyében be lehet adni a kérelmet a kárrendezési hivatalhoz). A kárpótlásra vonatkozó igényt — írásbeli kérelem formájában —, a jogosult a kárpótlási törvény hatályba lépését követően kilencven napon belül kell, hogy benyújtsa az illetékes kárrendezési hivatalhoz. Az említett határidő jogvesztő, ez azt jelenti, hogy a törvény hatályba lépését követő kilencven naponlúl kérelmet benyújtani már nem lehet, mert a károsult az igényjogosultságát elvesztette. A kárpótlási igények benyújtásakor előfordulhat, hogy az igénylő nincs abban a helyzetben, hogy a kárpótlási igényét megalapozó tulajdonjogát — miután más hatóságnál még folyik az ezzel kapcsolatos eljárás —, bizonyítani tudja. Ez esetben csupán igazolni szükséges, hogy a kárpótlási igényét megalapozó tulajdonjogának megállapításához szükséges más bírósági, hatósági eljárást megindította. Ilyenkor az eljárást a kárrendezési hivatal felüggeszti. Az ügyben az eljárást majd csak a bírósági, hatósági döntést követően fogja folytatni. (Folytatjuk) Nem kell suttogni Korszerű OTP-fiók Csurgón Tegnap Csurgón a város vezetőinek és a bankok képviselőinek jelenlétében új helyiségbe költöztetett, korszerű OTP-fiókot adott át rendeltetésének Illés Antal az Országos Takarékpénztár Somogy Megyei Igazgatóságának vezetője. Az igazgató elmondta: Csurgón az utóbbi időben mintegy 30 százalékkal nőtt az OTP forgalma. A régi fiók ennek már nem felelt meg. Az új helyiség 70 négyzet- méterrel nagyobb a korábbinál. Lehetőség nyílt arra, hogy megteremtsék a különböző banki műveletek feltételeit és helyet dajanak a számítógépeknek, amelyek a világbanki program keretében elindult korszerűsítés alapját jelentik. Ebbe az is beletartozik, hogy az ügyfelek kultúrált körülmények között tárgyalhassanak ügyeik intézőivel. Mivel Csurgón a vezetőnek sikerült külön szobát biztosítani, itt már megtették az első lépést ebbe az irányba. Nem kell suttogniuk azoknak, akik nem akarják, hogy pénzügyeikről mások is tudjanak. A bizalmas jellegű megbeszélésekre különösen szükség van azóta, hogy fellendült a vállalkozás, a valutaforgalom, pénzkihelyezés. A csurgói fióknál minden olyan, a pénzforgalommal kapcsolatos műveletet elvégeznek, amit a kaposvári központban. A korszerű pénzügyi szolgáltatás feltételeinek megteremtéséhez hozzájárult a helyi ön- kormányzat is. (Szegedi) Izrael tárgyalni akar Herzog: Yachtjaink gyakran húztak el egymás mellett Eliat és Akaba igencsak közel van egymáshoz, s Chaim Herzog izraeli államelnök bízik abban, hogy a két szomszéd ország sincs távolabb attól, hogy megkezdődjenek a Jeruzsálemben oly régen várt tárgyalások Jordániával. Egy héttel magyarországi hivatalos látogatása előtt egyebek között erről beszélgetett jeruzsálemi rezidenciáján Izrael állam elnöke az Atlantic Sajtószolgálat munkatársával. Tapasztalt politikus Herzog 75 éves, és a hatodik az izraeli államfők sorában. ír származású lévén a második világháborúban a brit hadsereg tisztje volt, ezt megelőzően azonban már jogot tanult Londonban és Jeruzsálemben. Később az izraeli hadsereg hírszerzőfőnöke lett, majd katonai attasé Washingtonban és Ottawában, azt követően pedig ' ENSZ-nagykövet, 1983-ban elnökké választották. Az interjú időpontjában az elnököt ugyanaz foglalkoztatta leginkább, ami a nemzetközi sajtót: Am- manból bizonytalan jelzések érkeztek arról, hogy Jordánia esetleg kész lenne közvetlen tárgyalásokat folytatni Izraellel. Első kérdésünk természetesen erre vonatkozott: — Csak üdvözölni tudom ezeket a jelzéseket, akkor is, ha netán kiderül, hogy csak próbaléggömbök voltak — mondta az elnök. — Meggyőződésem, hogy szükség van a nyílt tárgyalásokra Izrael és szomszédai között, s a „nyílt” szót itt külön szeretném aláhúzni. Sok függ a többi arab ország reagálásától. Remélem, az nem lesz ellenséges. Annak idején forradalmi tett volt Szadat elnök jeruzsálemi látogatása. Kairóban, az arab világ és az Arab Liga központjában ma is ki van tűzve az izraeli zászló, mert ez az ország diplomáciai kapcsolatot létesített velünk. Kedvező jelnek tekintem, hogy ennek dacára a radikális Szíria is felállított ott követséget. — Húszéin jordán király szeret vadászrepülőgépeket vezetni. Ön szintén repül. Talán nem lennének nehéz tárgyalópartnerei egymásnak... A Knesszet állásfoglalásától függ — Úgy tudom, Húszéin mostanában nem katonai repülőgépeket vezet... És vannak más közös érdeklődési területek is. Annak idején ő Aka- bában hajtott végre tengeri ejtőernyős ugrásokat, én meg Eilatban. Ugyanezekből a kikötőkből indultunk vitorlázni is, s nem egyszer előfordult, hogy yachtjaink elhúztak egymás mellett. — Ön kész megállítani a hajóját, elnök úr? — Természetesen. És minden izraeli vezető kész erre. Készek vagyunk bármikor és bárhol tárgyalásokat kezdeni Jordániával. — Beleértve a területi kérdést is ? Egyáltalán: érvényes még a „terü- letet-békéért" elve? — Erről annyit mondhatok, hogy az izraeli politikában jelenleg megosztottság van ebben a kérdésben. Én mint államfő ezért nem is nyilatkozhatok erről, amíg a Knesszet állást nem foglal. De ez a körülmény nem akadályozhatja meg a közvetlen tárgyalásokat. Izrael ugyanis a megoldás első fázisaként kész autonómiát adni a palesztinoknak, s e tekintetben nincsenek nézetkülönbségek. — Az arab-izraeli háborúk című könyvében Ön kifejti, hogy a közel-keleti válság a kelet-nyugati konfrontáció része volt. Ebben most óriási változások vannak. Mi lesz a Közel-Kelettel? — Ha Ön valamiféle új rendről beszél, amiről mostanság elég sokat írnak a Közel-Kelet kapcsán, akkor nem értünk egyet. Személyes véleményem szerint ez illúzió, és azt hiszem, ilyen illúzióik azoknak vannak, akik nem nagyon ismerik ezt a térséget. Ebben a térségben ugyanis néha egyetlen éjszaka alatt változnak vélemények és álláspontok. És őszintén megmondom, egyébként sem látom jelét semmiféle új rendnek. Mégpedig azért nem, mert minden arab ország a saját érdekeiből indul ki. — Elnök úr, Ön a legközelebbi napokban Magyarországra utazik. Miért éppen hozzánk vezet az útja? Magyarország volt az első — Mondhatnám azért, mert Magyarország volt az első, mely meghívott. És valóban így van, mert Havel csehszlovák elnök arra kért, hogy Csehszlovákiába a nyár végén utazzak, mert akkor lesznek ott olyan események, amelyeken szívesen látnának. Walesa, a lengyel elnök két héttel ezelőtt járt itt nálam. Ennek ellenére szeretném hangsúlyozni: ennek a választásnak, hogy először Önökhöz utazom, van jelentősége. Magyarország nagyon fontos ország számunkra, mellyel elsőként tudtuk helyreállítani kapcsolatainkat. Jól fejlődő kereskedelmi kapcsolataink vannak vele, mi pedig sokat tudunk segíteni a nyugati integrációhoz való csatlakozásában, hiszen Izrael például társult tagja az Európai Közösségnek, melyhez Magyarország csatlakozni kíván. — Milyen érzésekkel készül erre az útra? — Nagy örömmel utazom Budapestre. Ismerem a magyarországi zsidóság hosszú történetét, s büszke vagyok arra a hozzájárulásra, amely- lyel a zsidók a magyar fejlődést segítették, amint arra is, amit Izrael állam kapott a magyar származású izraelitáktól. És még sokáig sorolhatnám azokat a körülményeket, amelyek ezt az utazást számomra oly vonzóvá teszik. Készülök erre az útra. Könyveket olvasok és filmeket nézek Magyarországról. És ezek alapján is azt mondhatom, nem félek a csalódástól. — Köszönöm az interjút, viszontlátásra, Budapesten. Bokor Pál
