Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-06 / 130. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. június 6., csütörtök Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Megint a kisnyugdíjasokon csattan az ostor MEGKÉRDEZTÉK, VÁLASZOLUNK " Késik a kárpótlás— írtuk néhány héttel ezelőtt. Olvasónkkal együtt — akit annak idején ártatlanul a Szovjetúnióba deportáltak — azt panaszoltuk, lassú a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedése azt követően, hogy a Kárpótlási Hivatal megállapította a nyugdíjemelés jogosságát. Megtudtuk, hogy ha lassú is, de érdemi az ügyintézés a hivatalnál és az igazgatóságon is, de akkora tömeg jelentkezik kárpótlásért, hogy az igények kielégítése nem történhet meg máról holnapra. A Kárpótlási Hivatal például egy hónapban mintegy kétszázezer okmányt ad postára. Sok kérelem pontatlanul, illetve hiányosan érkezik hozzájuk, s ez is késlelteti az ügyintézést. Itt jegyezzük meg: jó példa az emberek segítőkészségére, hogy amikor olvasónk levele a lapban megjelent, hamarosan jelenkezett levélírónk egy kaposvári sorstársa és közölte a Kárpótlási Hivatal budapesti címét, telefonszámát azzal, hogy ott érdeklődjön, neki is a hivatal segített. Köszönjük a jótanácsot! Milyen előfeltételei vannak a téesz-nyugdíjasok és járadékosok részére adható kivételes nyugellátásnak? — kérdezték azután, hogy a Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége keretében működő Nyugdíjas Érdekvédelmi Bizottság munkájáról írtunk. Méltányosságból azok nyugdíja emelhető, akik sajátjogú nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, hozzátartozói nyugdíjban, hozzátartozói baleseti nyugdíjban legalább három éve részesülnek, illetve rendszeres szociális járadékot kapnak. Környezettanulmánnyal állapítják meg a kérelmező szociális helyzetét, a kivételes ellátásra való rászorultságát. Kaphat-e fizetett szabadságot—shaigen, mennyit—aza dolgozó, aki év közben megy nyugdíjba? Ugyanis gyakori eset, hogy a nyugdíjazás év közben történik, s ilyenkor bizony számít, hogy a nyugdíjazásig munkaviszonyban töltött idő figyelembe vehető-e fizetett szabadság szempontjából. Mert figyelembe vehető! A nyugdíjba vonuló dolgozónak annyi idő után jár fizetett szabadság, amennyit az adott évben munkában töltött. Brugovicz Károlynénak válaszoljuk Törökkopányba: miután előző levelét és dr.Gruber f Attila polgármester válaszlevelét is közöltük a Nyugdíjasok oldalán, vitájukban a következőkben nem kívánunk részt venni. Állásopontjuk megismertetésére lehetőséget adtunk ezeken a hasábokon, a további véleménykülönbség tisztázására, kérjük, szíveskedjen helyben, a polgármesteri hivatalban módot találni. Búcsú előtt Ez a kép címe. A fotós nem mondja meg, milyen búcsúra gondol—s így van ez rendjén! Szó lehet itt a falu jeles ünnepéről: ilyenkor az év legnagyobb szabású vendégfogadására készül a település ap- raja-nagyja. Búcsú előtt jogos és érthető a várakozás: vajon jönnek-e a városba szakadt gyerekek meg a kisunokák? S az idős ember még egy nagy búcsú előtt áll. Erre is készül, hogy ha eljön az idő, ne érje váratlanul. Rendbe rak maga körül mindent. Fáradt tekintete megpihen a millió- szőr látott, megszokott tárgyakon. Búcsúzik... A fényképet nézve rejtély marad, melyik búcsúról eshet itt szó. A kép hallgat. Csak az öregasszony arca, tekintete beszél. Hét évtizedről vagy nyolcról? Sokról... Mennyi örömről és mennyi szenvedésről? Fejtsd meg, kedves Olvasó! —sz —c (Gyertyás László felvétele) Az idei nyugdíjasok támogatása Hamarosan a parlament szociális bizottsága elé kerül az a javaslat, amely szerint inflációkövető nyugdíjemelésben részesülnének azok a nyugdíjasok, akik az idén mentek, illetve mennek nyugdíjba s emiatt nem kaptak a legutóbbi emelésből. Új címen a kaposvári szövetség Elköltözött kaposvári, Rákóczi téri irodájából a Nyugdíjasok Kaposvári Szövetsége. Új címük: Kaposvár, Fő utca (volt Május I. utca) 37-39. szám, 311-es szoba. Postafiók 39, telefon: 15-122, 231-es mellék. Kedvezmény autóklub-tagoknak Az Autóklub Békés megyei szervezete jelentős kedvezményben részesíti nyugíjas, mozgássérült és törzstagjait. A műszaki szolgáltatásokért a legalább tíz éve nyugdíjas tagjainak 20, a két évtizede nyugállományban levőknek 30 százalék kedvezményt nyújt. Előfordult már, hogy Mizeckíj Viktor (Kaposvár, Iszák u. 8.) levelét lényegében „egy az egyben", majdhogynem kurtítás, illetve kommentár nélkül közöltük ezeken a hasábokon. Most is ezt tesszük — ami hozzáfűzni valóm néhány megállapításához akad, azt végül elmondom majd; addig is álljanak itt a levélből idézett sorok: „Nem volt szándékomban több levelet írni a Nyugdíjasok oldala címére, amikor azonban elolvastam a Levelek című írást, amelyben egyebek között az áll, hogy az utóbbi időben kevesebb levelet hoz a posta a nyugdíjas olvasóktól, mint korábban — akkor eszembe jutottak Lőrincze Lajos szavai: Mondd az igazat, amit gondolsz, ami a megyőző- désed...Kicsit megkésve fogtam tollat, hogy megírjam, mit gondolok s mi a meggyőződésem... Tavaly októberben arról írtam, hogy hiába mondjuk mi a magunkét, hiába panaszkodunk — rajtunk, kisnyugdíjasokon csattan az áremelések ostora. Még korábban küldött levelemhez a szerkesztő úr fűzött néhány gondolatot, azt írta, hogy szeretné, ha az oldal olvasói — nyugdíjasok, társadalombiztosítási, pénzügyi szakemberek, a szociális gondoskodás minőségének javításán fáradozó intézmények felelős vezetői és munkatársai — véleményt mondanának a nekik szánt hasábokon...Az azóta eltelt időben még nem találkoztam részükről elhangzott „ébresztő gondolatokkal, véleményekkel” ezen az oldalon; leveleink nem találtak visszOlvasóink írják hangra az illetékeseknél.,, Őket nem érdekli ez a rovat, mert nem kisnyugdíjasok és soha nem is lesznek azok. Ezért érkezik kevesebb levél a szerkesztőségbe... Az idén januárban azt írták, hogy január 1 -jétől nő a legkisebb nyugdíjösz- szeg. Arról nem esett szó, hogy ez az összeg a jövőben is — tehát az emelés után is — a legkisebb marad. Hol van annak a nyugdíjemelésnek a mértéke az élelmiszerek, a gyógyszerek, az energiahordozók s köztük is főként a fűtőanyagok áremeléséhez képest?! Vajon a nyugdíjasotthonok, a „népkonyhák” elérik-e azt, hogy a kisnyugdíjasok helyzete lényegesen javuljon? Az elmúlt télen nem egy kisnyugdíjas tartózkodott napközben rendszeresen a nyugdíjasotthonban, mert otthon nem volt mivel fűtenie, s a hideg lakásban eltöltött éjszaka után szüksége volt rá, hogy a teste átmelegedjen... A kisnyugdíjasok részére nem hoztak létre támogatási alapítványt. A most kezdődő kártalanításokból nekik nemigen jár valami, mert tőlük nem vettek el kastélyt, földet, emeletes házat — de egyvalamit mégiscsak elvettek tőlük, illetve nem adtak oda nekik: a megfelelő bért a becsületes munkájukért annak idején... Sok-sok millió dollár és márka bejött eddig az országba, s mégis becsukódnak az üzemek, gyárak kapui — szaporodnak a munkanélküliek, nőnek az árak. Miért nem telik arra, hogya kispénzű magyar könnyebben boldoguljon? Jó lenne, ha a kisnyugdíjasok egyre nagyobb tömege méltó figyelemben és megszolgált, kiérdemelt megbecsülésben részesülne. Jobbat vártunk és egyre ezt várjuk a jövőben is...” Egy szegény országtól nem telik többre, mint amennyit eddig adott, illetve ezután juttat a nyugdíjasainak — mondhatnám a levélből vett idézeteket kommentálva. Ám jól tudom, hogy ezzel csak részigazságot ismételnék és Mizeckíj Viktor (nyugdíjastársaival együtt) igencsak megmosolyogna vagy éppenséggel megorrolna rám. És igaza (igazuk) lenne! Mert mindez nem magyarázat s főként nem mentség arra, hogy a (jogos) panaszok túlnyomó többsége süket fülekre talál, s — például — ezen az oldalon a nyugdíjasokon és a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőin, munkatársain kívül senki se hallatja a véleményét, állásfoglalását egy-egy téma kapcsán! Aztán: a közömbösség—vagy a valós helyzet félreismerésének? — csúcsa volt a rádióban a közelmúltban folytatott beszélgetésnek az a pontja, amikor a tüzelőanyagok áremelése kapcsán az egyik országos illetékes intézmény képviselője kijelentette: ki-ki ezután is meg fogja tudni oldani a fűtését, s ahogyan eddig — tudomása szerint — senki sem fagyott meg tüzelőanyag híján ebben az országban, ezután sem fagy meg... Az érvelés durvaságától most tekintsünk el, de szerintem az illetékes úr rosszul tudja, amit tudni vél a téli fagyos napokról, a fagyhalálok, a kihűlések okairól egyes városok, falvak és tanyák szegények lakta lakásaiban...Az pedig, ami az erdei hulladékfa összegyűjtésére és tüzelőként való hasznosítására „jó tanácsként” elhangzott, egyenesen megmosolyogni való, naiv álomkerge- tés. Ugyanis a gyerekkori tűzifa-gyűjtés emléke is felidéződött, mint az akkori idők természetes tevékenysége, ma is követendő (és követhető!) példája...Csak éppen a recept hiányzott arra, hogyan fűtsünk télen gallyal, rő- zsével, hulladékfával, esetleg kukorica- és napraforgószárral a panelházakban, a tízemeletesekben, a központi fűtés és gázfűtés csőhálózatával atombiztossá szőtt — font beton —; és téglatömbökben. Szóval, amíg ilyen „megnyugtató” megállapítások és a tüzelőellátást „javító” tippek ország-világ füle hallatára elhangzanak, addig még az irányjelző táblát is korai ácsolni, amelyik azt mu- tatja:merre van Európa... (A szerk.) Siófokon, Földváron adóznak Az üdülőhelyi díj és a nyugdíjasok Nyár és üdülés szorosan összekapcsolódó fogalmak: általában — persze, csak ha lehetséges — ebben az évszakban igyekszik együtt pihenni a család itthon vagy külföldön. Több nyugdíjas mostanság az iránt érdeklődik: kell-e üdülőhelyi díjat fizetnie frekventált hazai üdülőhelyen, s ha igen, mennyire apasztja az a pénztárcáját? Minderről a következőket tudtuk meg: Korábban tanácsi rendelkezések mondták ki a nyaralóhelyeken, hogy akár csoportosan, szervezetten, akár pedig magánemberként üdült a nyugdíjas, nem kellett üdülőhelyi díjat fizetnie (ugyanez vonatkozott a 18 évesnél fiatalabb vendégre is). A vendégektől szedett díj egyébként eltérő volt az ország különböző pontjain, az összeg 2-től 12 forintig terjedt. Most a helyi önkormányzatoktól függ, szedik-e továbbra is az üdülőhelyi díjakat vagy bevezetik az idegenforgalmi adót. Az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság szerint az előbbi megoldás, vagyis az üdülőhelyi díj mellett döntöttek a legtöbb helyen, viszont az önkormányzatok egy része — például Balatonföldváron, Siófokon, Balatonszéplakon—az idegenforgalmi adó bevezetéséről határozott, és a fizetési kötelezettséget a nyugdíjasokra is kiterjesztette. Ami a szervezett beutaltak napi és személyenkénti idegenforgalmi adóját illeti, Boglárlellén például egész ébven egységesen 30 forint a taksa, Siófokon elő- és utóidényben 40, főidényben (július 1-jétől augusztus 31-ig) 60 forint, Balatonföldváron pedig 20, iletve 30 forint az idegenforgalmi adó. Legtöbb helyen a 18 éven aluliak nem fizetnek — ez a döntés megfelel a korábbi tanácsi rendelkezés ide vonatkozó paragrafusának —, a nyugdíjasok viszont igen, s ez „újdonságnak” számít! Érdekes kivétellel csupán az almádiak módszerében találkozni: náluk az egész évre szóló, egységes idegenforgalmi adó naponta és személyenként 25 forint, ám nem tartoznak adót fizetni a nyugdíjasok, a 14 éven aluli gyermekek, a három- és többgyermekesek. Lám, így is lehet... H.F. CSODÁLKOZOM (Egy nyugdíjas feljegyzései) Gyakran hallani: — Én már semmin sem csodálkozom, itt már minden megtörténhet! Nem is akadok fenn azon, ha hallom, látom, hogy valahol a magyar határon „törököket fogtak” a magyar határőrök, sőt egy csomó nigériait (!) is elkaptak. Azon sem lepődöm meg, hogy itt a szomszédban, Pécsett, kábítószerrel üzletelő fiatalokat füleltek le. Azon is legfeljebb csak bosszankodom, hogy garanciális Trabantomon egy jelentéktelen valamit kétezerért cserélt ki a garanciális javításokai megbízott szerviz. A hibás én voltam, fizettem. Voltak, akik utána felvilágosítottak, mondván: csak a hülye dob ki ilyesmiért pénzt, lett volna más megoldás is... Tanulságként: ha az ember nem akarja, hogy baleknak nézzék, kerülje a tisztességes megoldásokat. Ügyes(kedő)é a világ. * * * Van azért olyasmi is, amin még tudok csodálkozni. A napokban bementem Kaposváron valami apróságért a Szivárvány mozi melletti vas-műszaki áruházba. Reggel 9 óra tájban lent és az emeleten is négy-négy főnyi személyzetet (elárusítók, pénztáros) találtam. Unatkozva ténfe- regtek, tévéztek. Egyrészt azért, mert nem volt vevő, másrészt, mert zömmel önkiszolgáló rendszerű ez a bolt és a vásárlónak segíteni a vásárlásban nem is szükséges(?). Ennyi ember itt látnivalóan —sőt: szembetűnően!—felesleges! Két dolog jutott eszembe hamarjában. Az egyik: valószínűleg bagóért „dolgoznak” itt a jobb sorsra érdemes, erejük teljében levő fiatalemberek, miközben elvesztik maradék önbecsülésüket is a nap nap utáni tétlenségtől, mert erejükhöz, tudásukhoz mérten semmittevés az, amit tenniük kell. A másik: ha közülük valaki megvenné az üzletet, azonnal elegendő lenne neki a fele személyzet az üzemeltetéshez, a többit szélnek eresztené... Mi az, amin csodálkozom? Az, hogy mindezt tudva e helyen és még sok más helyen is e hazában a vezetők és beosztottak meg tudták őrizni hidegvérüket és nyugalmukat úgy, mintha körülöttük a világban mi sem történt volna. Ölbe tett kézzel várják a megváltó kapitalizmust... Kerner Tibor
