Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-05 / 129. szám
1991. június 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 IDŐZÍTETT BOMBÁN ÜLÜNK Közös gondunk az „üvegházhatás” A mai napon a Föld vala- mennyi országában megemlékeznek a környezetvédelmi világnapról. A természet- és környezetvédők, a társadalmi és hivatásos szervezetek, mozgalmak, a környezetvédelmi hatóságok, a gyermekek és a tudósok és sokan mások országunkban mind fölemelik intő szavukat környezetünk pusztítása ellen. Sajnos, nagyon is időszerű, hogy felelősen átgondoljuk, melyek a legfontosabb teendők a környezeti károk elkerülésére, hogy legalább a további romlást elkerüljük. Az ember léte a Földhöz, az itt kialakult természeti föltételekhez kötött. Bolygónkon az élet csak az alapvető természeti elemek meglétével alakulhatott ki. Körülöttünk minden élőlény: a növény- és állatvilág és mi szintén ezek függvénye vagyunk. Mégis, e természeti kincsekkel világméretekben rablógazdálkodást folytatunk. A pusztítás napjainkra már olyan mértékű, hogy a levegő, vizeink, a termőtalaj, erdeink, a növény- és állatvilág mind védelemre szorulnak. Mi somogyiak még viszonylag kedvezőbb helyzetben vagyunk, hiszen Somogy természeti értékekben hazánk egyik leggazdagabb területe, és a megye 2,5 százaléka természetvédelmi védettséget élvez. Somogyország negyede erdős vidék, vadban gazdag és a Zse- licség, a barcsi ősborókás, a Kis-Balaton mással össze nem vethető értékek. A dél-somogyi, a Dráva-menti területek pedig még nemzetközi viszonylatban is kivételes módon megőrizték az őstermészet értékeit és szépségeit. Meg kell tennünk mindent, hogy ne fenyegethesse a tervezett gyurgyeváci vízerőmű megépítése. A gyenge iparosodás viszonylagos előnyökkel is jár, kevesebb a hulladék, az átlagosnál tisztább a levegőnk. Az ország minden területén, utak mellett, erdőszélen azonban szemét halmozódik, és a sokféle mérgező hulladék alattomosan fertőzi ivóvízkészleteinket. A titokban elásott, vagy vizeinkbe öntött mérgező hulladékok időzített bombák, amelyek bármikor emberéletet követelhetnek. Elegendő utalnom a böszénfai talajmérgezésre, az emberi felelőtlenség egyik riasztó példájára, vagy a rinya- szentkirályi, még tisztázatlan problémákra, ahol újszülöttek károsodásáért lehetséges, hogy a környezetszennyezés a felelős. Lehetne sorolni az ipari és közlekedési légszennyezést, a savas eső pusztítását, erdeink károsodását, de mindezekhez még egy új jelenség is társult, és ez a globális felmelegedés. Hogy miért figyelmeztetnek mindannyiunkat a Föld minden országában a mai napon a légkör fokozódó fölmelegedésére? Azért, mert egy világméretű, olyan új körülményről van szó, amelyet évek óta mi is érzünk. Az aszály, az apadó vizek, a minden évben visszatérő mezőgazdasági károk, a kiszáradt vetemények jelzik, hogy új kihívásra kell fölkészülnünk. A jelenség oka az emberi tevékenység, a nagyarányú ipari fejlődés. Ászén, a kőolaj, a földgáz, sőt egyes térségekben a sok tűzifa elégetésével évente több mint 5 milliárd tonna szén kerül a levegőbe szén-dioxid formájában. Ehhez járul még további másfél milliárd tonna a trópusi erdők irtásából. A széndioxid átengedi a Nap sugarait, de a Föld felszínéről és a felhőkből visszaverődő sugarak egy részét elnyeli, majd visszasugározza a felszínre. Ez a többletenergia okozza az éghajlat lassú melegedését. Es ugyanilyen hatása van a növekvő mennyiségű metánnak, dinitrogón-oxidnak és a halogénezett szén-hidrogénnak, amely ritkítja az ózonpajzsot. A fölmelegedés hatásait illetően többféle elmélet született, egyesek katasztrófával riogatnak, mások megnyugtatnak. Hogy mi a valóság? Egy biztos: a légkör fokozatosan melegszik és lehetséges, hogy a Föld átlaghőmérséklete a következő fél évszázadban 4-5 fokkal is emelkedhet. Számíthatunk tehát arra, hogy hazánkban az éghajlat szárazabbra fordul. Az időjárás ilyen jellegű változása természetesen a mezőgazdaságra, az emberi szervezetre is hat. Van esély arra, hogy a fokozatosan melegebb éghajlathoz jelentős károk nélkül tudunk alkalmazkodni, sőt e folyamat még némi előnyöket is előidézhet. Nálunk, Somogybán, ahol a mezőgazdaság meghatározó ágazat és közismert a kiegyensúlyozott, jó éghajlati adottságaink, időben föl kell készülnünk erre az új kihívásra, hiszen a mezőgazdasági kultúrák az időjárástól mindig függő viszonyban voltak. A feladat egyértelmű; ha a gazdaság fejlődési irányait jól összehangoljuk a várható klímaváltozással, az esetleges károk kivédhetők, csökkenthetők, esetleg még előnyünkre is fordíthatók. A globális fölmelegedés, az „üvegházhatás” a Föld valamennyi országa számára komoly feladatot ad, és az emberiség a közös gondokra közös megoldásokat is keres. Várhatóan létrejön a tervezett, a Föld valamennyi országára kiterjedő megállapodás a gázok kibocsátásának korlátozásáról, és ehhez mi is csatlakozunk. Környezetünk megóvásának ügye az egész emberiséget érintő, közös feladat. A jövő környezetvédelme csak a legszélesebb társadalmi rétegek szoros - együttműködésével képzelhető el. A mai világnap figyelmeztet, hogy időben, széles körű nemzetközi összefogással tegyünk meg mindent a nagyobb környezeti károk elkerülésére. Bolygónk eddig sok-sok évezreden át életteret adott az emberiségnek. Számunkra is kötelező, hogy az alapvető létföltételeket megőrizzük a jövő nemzedékek számára. Dr. Tarján Lászlóné politikai államtitkár, Környezetvédelmi és T erületfejlesztési Minisztérium BÚTOR TETSZÉS SZERINT Raktárházat nyitottak Kaposváron Raktárházat nyitott tegnap délelőtt Kaposváron az egykori sörpalackozó helyén a Kapos- bútor Kft. Choma Zsoltné ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy ezúttal valóban a vevők kedvében akarnak járni: kínáínak mindenféle portékájukból, méghozzá úgy, hogy a vevő igényeihez is alkalmazkodnak. Ha netán valakinek kicsi a szekrénysor, akkor azt megtoldják, méghozzá úgy ahogy azt akarjuk. Nem lehet gond az sem, hogy ízlésünknek megfelelő kárpitot tegyenek az ülőgarnitúrára. Van egy újdonságuk is a kaposvári üzemből: egy egyelőre neve- sincs elemes bútor, aminek az ára felől hiába érdeklődtünk, mert azt egyelőre nem tudták megmondani. Tény azonban, hogy rendkívül tetszetős. Mint ahogy azok a háztartási berendezések is, amelyeket ugyancsak megvásárolhatunk itt. Megtudtuk, hamarosan olyan konyhabútorokat fognak készíteni, amelyekben ezeket praktikusan el lehet helyezni. S még egy jó hír: a kft. valamennyi bútorjához kapható itt alkatrész. Az sem gond, ha éppen kiszakadt a kárpit. Ebből is van pótlás. Ha kell, akkor utánvéttel is elküldik ezeket. Apró bosszúságoktól szabadulhatunk meg ezáltal. A Kaposbútor Kft. újabb kapcsolatainak köszönhető, hogy immáron székeket is kínálnak divatos asztalaikhoz. Ezeknek a vázát a Balaton Bútorgyár készíti, de kárpittal már Kaposváron vonják be. A megnyitó egyben azt is jelenti, hogy Kaposvárnak immáron két nagy bútorboltja van. N. J. JUGOSZLÁVIA DARABOKRA TÖRIK? (2) Határok, választóvonalak Carl Gustav Ströhm, az egyik legismertebb jugoszláv szakértő arról számol be, hogy Jugoszláviában az egykor partizá- nosdit vagy indián—cowboy csatákat játszó gyerekek manapság előszeretettel háborúznak egymással, s ezekben a harcokban horvát rohamrendőrök vívnak szerbekkel vagy magával a jugoszláv hadsereggel. De háborúzhatnak-e egymással a szerbek és a horvá- tok, akik etnikailag és nyelvileg alig különböznek egymástól, akiket igazában csak régimódi nemzeti ideológiák, politikai vezérek és pártok ambíciói vá- lasztnak el egymástól? Hiszen azok, akik ma régmúltból táplálkozó vallási és a modern kor világnézeti különbségeire hivatkozva ellenségeskednek egymással, arra is emlékeznek, hogy korábban évszázadokon át elválaszthatatlanok voltak a törökök, osztrákok, olaszok, németek és mások ellen, egymást váltogató harcaikban. Sőt, egyek voltak akkor is, amikor Sztálin el akarta állni Jugoszlávia függetlenségének útját. Bármennyire különbözzenek egymástól az elvek, s a meghirdetett társadalmi struktúrák — a poszt-titoizmustól kezdve a demokratikus szocializmuson át a tőke demokráciájáig — a gyakorlatban a viták mindenkor ott éleződnek ki, ahol népek, nemzetek együttélése kérdője- leződik meg. Magyarán: ma az látszik minden vitatkozó politikus fő céljának, hogy saját honfitársait saját táborába gyűjtse, s így alkosson — Jugoszlávián belül vagy azon kívül, föderációként, konföderációként vagy akár teljesen önállóan — szúr vérén államot. A valóság azonban ez esetben is bonyolultabb a meghirdetett tanoknál — jelszavaknál. A délszláv etnikai (és vallási) határok ugyanis csak Szlovéniában többé-kevésbé tiszták. Szerb—horvát viszonylatban békés úton elképzelhetetlen „tiszta” nemzeti államok kialakítása, olyan a keveredés a köztársaság határain át. S akkor még senki sem beszélt olyan országrészekről — így Bosznia-Hercegovináról —, ahol a magukat sem szerbnek, sem horvátnak nem tekinthető muzulmánok alkotják a lakosság többségét. S nem esett szó a nemzetiségekről, köztük a Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is élő többszázezres magyarságról, vagy a Koszovóban többségben lévő albánokról. Vajon mindenki jól érti-e Jugoszlávia minden részében, amikor például Francois Mitterrand hangsúlyozottan baráti szívélyességgel fogadja a JuAmit a kárpótlási törvényről tudni kell (11.) Életjáradékra is váltható Akárpótlási jegy- miként a váltó követelést testesít meg — birtokosát azonban nem készpénzre, hanem az állami vagyon privatizálása során annak vásárlására jogosítja fel. Erre sor kerülhet az állami vagyontárgyak közvetlen értékesítésekor — továbbá az állami vállalat gazdasági társasággá történő átalakulása során. Lehetőség van termőföld tulajdonszerzésére is. A tulajdon- szerzés e formáját meghatározott esetekben és szempontok figyelembevételével a törvény vételi joggal is biztosítja. Felhasználhatja a kárpótlásra jogosult a törvény alapján az őt megillető kárpótlási jegyeket fizetőeszközként az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás értékesítése során. A kárrendezési hivatal ilyenkor a kérelemre az ösz- szegről igazolást ad. Életjáradék is folyósítható a kárpótlásra jogosult kérésére — külön törvény rendelkezése alapján — a társadalombiztosítás keretében. A vállalkozók számára lényeges lehetőséget nyújt a törvény azáltal, hogy az egzisztenciahitelről szóló jogszabály alapján a fölveendő hitelnél, illetve a privatizációs hitel igénylésénél a kárpótlási jegyet saját erőként —névértékben—kell figyelembe venni. S végül a kárpótlási jegy mint értékpapír a piacon szabadon forgalmazható. (Folytatjuk) Érdemes legyen megállni LÁBODI TERVEK Lábodon a munkanélküliek száma az utóbbi időben megnőtt, s elérte a negyvenet. Ám nemcsak ez okoz gondot Lassú István polgármesternek, hanem a pénzhiány is. A költség- vetésből csak a legfontosabbakra futja. Az intézmények hamarosan esedékessé váló felújítására egyelőre gondolni sem mernek. Á törvény nem ad módot arra, hogy gyarapíthas- sák az önkormányzati vagyont, megszerezzenek néhány olyan létesítményt, amellyel valamit kezdhetnének. Keresik a bevételek növelésének útját-módját. A képviselő-testület úgy látja, leginkább azzal növelhetné anyagi erejét, ha kihasználná, hogy a falu közlekedési csomópont: a Barcsra, Jugoszláviába, Nagyatádra igyekvőknek át kell menniük Lábodon. Azt kell tehát elérni, hogy az átutazók megálljának, sőt megszálljanak itt. Ez akkor valósulhat meg, ha üdülőfaluvá fejlesztik Lábodot. Ezt pedig a gyönyörű környék lehetővé teszi. Van néhány olyan létesítmény (húsüzem, gépműhely), amelyet bevonhatnágoszlávia összetartásán dolgozó Ante Markovics szövetségi miniszterelnököt: miközben Edith Cresson francia miniszterelnök-asszony úgy nyilatko-. zik, hogy Jugoszláviának „régi démonjait, a köztársasági szeparatizmusokat kell legyőznie”. A darabokra szakadó Jugoszlávia nehezen találná meg a helyét a formálódó új Európában, így szólnak mások üzenetei is Londonból, Brüsszelből. Csak hát Jugoszlávia még nem volt a maihoz hasonló helyzetben. Mert a kérdés több annál, föderáció vagy konföderáció? A történelemben első ízben merül fel, hogy együtt tud-e élni egy államszövetségben — akár konföderáció keretein belül — a magántulajdonra, illetve a „szocialista tulajdonra” épülő gazdaság és társadalom? Kocsis Tamás (Folytatjuk) nak a fejlesztésbe. Nem titok egy szabadidőpark és vadászparadicsom kialakításának terve. Összefogással a nyugati gasthofok mintájára létesíthetnek olyan vendégfogadót, amelyben lesz benzinkút, szerviz. A falu vezetősége tisztában van azzal, hogy mindezt csak olyan vállalkozásokkal valósíthatja meg, amelyekben a „külsők” mellett az önkormányzat is részt vesz, és bevonja a község lakosságát. Az utóbbi a jelek szerint kész társadalmi munkával is támogatni a közösségi célokat. Ezt bizonyítja, hogy a közelmúltban a falu rendjéért, tisztaságáért, a környezet kellemessebbé tételéért szervezett munkaakcióban mintegy kétszázan (a község lakóinak tíz százaléka) vettek részt. Ahhoz azonban, hogy mindenkihez eljussanak az információk, szükség van helyi televízióra. Az első lépéseket már megtették. Háromszázhatvan tagja van a kábeltévének. Nemrégen döntöttek arról, hogy létrehozzák a stúdiót. (Szegedi) BANK HITELES KAPCSOLAT (113014)
