Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-27 / 148. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1991. június 27., csütörtök Szennyvíziszap hasznosítás Osztrák szomszédaink nagy erőfeszítéseket tesznek a salzburgi „szennyvízi­szap-koncepció” megvalósí­tása során a szennyvíziszap víztelenítésén, elrothasztásán valamint a higiéniailag elfo­gadhatóvá tételén alapuló eljá­rások tökéletesítésére. A tar­tományban 37 biológiai tisztító- telepről 8200 tonnányi száraz­anyag-mennyiséget gyűjtenek be, melynek 57 százalékát komposztálják, 27 százalékát közvetlenül a mezőgazdaság­ban hasznosítják, 10 százalé­kát tárolják, s 6 százalékát talaj- javításra használják. Veszélyes irodagépek Miközben a légkör ózonpaj­zsa vékonyodik, az irodákban egyre nagyobb töménységben található az ózon. A munkahe­lyek fokozódó ózonterhelésé­ért a másológépek, a lézer- nyomtatók a felelősek. Ezek az irodagépek állandóan elektro­mos töltéseket hoznak létre, amelyek a kétatomos oxigén molekulákat atomos oxigénné bontják, és ezek aztán ózonná egyesülnek. A megnőtt ózon­koncentráció nyálkahártya-in­gerlékenységet, fejfájást, kö­högést, légszomjat és szédü­lést okoz, sőt a munkateljesít­mény és a koncentráló képes­ség csökkenését is előidézi. Természetes gyógymód Németországban a búzatáb­lákon végzett kísérletek szerint a szarvasmarha-hígtrágyával történő permetezések számot­tevően visszaszorítják a sárga­rozsda és a lisztharmat megbe­tegedéseket. Minél egyenlete­sebben oszlik el a leveleken a permet, annál tökéletesebb a gombaölő hatás. A sertéshíg­trágya hasonló gombaölő ha­tást mutatott. Levéltetvek ellen gombák Kaliforniában a dísznövény- termesztésben mind nagyobb károkat okoznak a levéltetvek, főleg a Myzus persicae és az Aphis gossypii fellépése jár sú­lyos károkkal. Ellenük sikerrel védekeztek a Verticillium leca- nii nevű hasznos gombából nyert spórák kijuttatásával. A módszer igen hatásos, s kör­nyezetbarát volta miatt gyors elterjedésére lehet számítani. Újjáépítés Kuwaitban Kuwait újjáépítése 35-5o millió dollárba fog kerülni — közölte nemrég a felszabadított olajor­szág londoni nagykövete. Ko­rábbi nemzetközi becslések 100 milliárd dollárra tartották a megszállás és a háború okozta károkat. A hidak és az utak nagyrészt jó állapotban van­nak, a kórházak működnek. Nagyobb újjáépítésre az olaji­parban lesz szükség, amely szinte teljesen elpusztult. Kölcsön — bizalomból A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén várhatóan ösz- szesen 5 milliárd dollár köl­csönt nyújt a kelet-európai ál­lamoknak. Az IMF vezérigaz­gatója szerint vannak bizonyos problémák — gyors az infláció, lassú az állami vállalatok priva­tizációja —, ám ezek megold­hatók, ha az érintett államok ki­tartanak a reformelképzeléseik mellett, és megfelelő támoga­tást kapnak a nemzetközi kö­zösségtől. Csalnak, lopnak, hamisítanak A vevő magányossága Magyarországnak Európá­ban egyedül, nincs fogyasztó- védelmi törvénye. Az elmúlt év­tizedek többé kevésbé szabá­lyozott kereskedelme most át­csapott az ellenkezőjébe: a kí­vánatos liberalizált kereskede­lem sajnálatos „melléktermék­ként” káoszt hozott. — Mit tesz ilyen helyzetben a fogyasztási érdekvédelem ál­lami őre, a Kereskedelmi Piac­felügyelőség? - kérdeztük az intézmény vezetőjétől, Dániel Pétertől. — A mi jogosítványunk a szervezett kereskedelemre vonatkozik, vagyis azon keres­kedők ellenőrzésére, akik vál­lalkozói, illetve működési en­gedéllyel rendelkeznek. Az ezen a körön kívül esők felett semmiféle ellenőrzési jogunk nincs. Még a rendőrség is ne­hezen boldogul velük. A most is érvényes bírsághatárokat 1973-ban állapították meg. A felső határ 10 000 forint, és en­nek ma már semmiféle elret­tentő, visszatartó ereje nincs. A kereskedői morál megromlott, nincs jogi háttér, nincs megfe­lelő apparátus és nincs meg az állampolgári fegyelem, mely külön-külön és együttesen ga­rantálná a kereskedelem tisz­tességes működését. — Hol tapasztalják a legtöbb visszaélést? — Szinte mindenütt előfor­dulnak felháborító esetek. Egy 16 000 forintos gyermekkocsit a minap szinte sírva hoztak be a szülők, mert kiderült, hogy a gyerek számára veszélyes és használhatatlan. A kereskedő nem volt hajlandó a kártalaní­tásra és jelen pillanatban nincs is hatóság, mely erre kénysze­rítené. Ha a vevők bírósághoz fordulnak az rengeteg idő és bosszúság, a per eltart két évig, — addigra a gyerek már kocsi nélkül közlekedik. Or­szágszerte hamisítják a ter­mékmárkákat a Pumától az Adidasig, nincs márkavédelem a forgalmazott termékekre. Külföldön ez másként van. Ha Németországban egy ke­reskedő vizezi a sört és rajta­kapják, akkor az ipartestület ki­tesz egy táblát az üzletére: „Vi­gyázat! Itt a sört vizezik!” —Azért valami nálunk is tör­ténik az ellenőrzések során? — Nagy baj, hogy kevesen vagyunk. Budapesten har­mincezer szolgáltató, tizen­nyolcezer kereskedő működik, — a mi ellenőri gárdánk 22 fő­ből áll IA társadalmi ellenőr-há­lózat, a népi ellenőrzés meg­szűnt. A tapasztalatok szerint va­lamilyen módon ma minden harmadik vevőt megkárosíta­nak. Ez az összeg sok milli- árdra rúg. Ugyanakkor ennek az összegnek a töredékéért fel lehetne állítani egy ellenőr­zésre valóban alkalmas, tisz­tességesen megfizetett szer­vezetet. Alapvető változást csak a fo­gyasztók jogainak törvénybe foglalásától remélhetünk és at­tól, ha a felügyelőség és a fel­ügyelők kiszolgáltatott hely­zete megszűnik. Mikroelektronika mindenütt Ma már életünk szinte min­den területén megleljük a pa­rányi, elektronikus áramkörö­ket. így miniatürizált elektro­nika dolgozik a dallammal keltő ébresztőórában, a programoz­ható sütőben, a távirányítású televízióban, lemezjátszók­ban. Mikroelektronikai áramkö­rök segítik az autózást, az ipari robotokat, az orvosi technikát — és még sokáig lehetne foly­tatni a felsorolást. A főszereplő, a mikropro­cesszor, azaz az integrált ele­mekből felépített, logikai áram­körrendszer, amely el tudja vé­gezni mindazokat a feladato­kat, amelyeket egy számítógép központi egysége képes elvé­gezni. Ám a különleges áramkörök technikájának megtervezői nemcsak a mikroprocesszorok létrehozásánál bábáskodtak, hanem a nyomtatott áramkö­rök (NYÁK) rendszerének kia­lakításánál is, melyekkel elke­rülhető a bonyolult huzalozás, ami a jelenlegi sűrűségben már nem is lenne alkalmazható. Az, hogy az elektromos és elektro­nikus készülékeink mindegyike ma már cserélhető részegysé­gekből — panelekből — épít­hető össze, a fejlett NYÁK—technikának köszön­hető. Hazánk legkorszerűbb, nyomtatott áramkörü lapo­kat gyártó üzeme Sárisápon JÚLIUSTÓL A KERESKEDELMI BANKOKNÁL A Start-hitel pályázati feltételei A vállalkozni szándékozó ál­lampolgárok zöme tud arról a 100 millió márka összegű bankközi hitelszerződésről, melyet hazánk kedvezményes feltételekkel kötött Németor­szággal. A sokat emlegetett Start-hitelt a Deutsche Ausgle­ichsbank nyújtja a magyar jegybanknak. A megállapodás szerint az idén legfeljebb 40 millió márka hívható le, amit az MNB ugyanilyen mértékű fo­rintrésszel egészít ki. Az előí­rások szerint a hitel csak bel­földi magánszemélyeknek nyújtható — kft.-ék, rt.-ék, gaz­dasági társaságok nem pá­lyázhatnak. A hitel mértéke maximum 11 millió forint lehet. A hitelezés lebonyolítása-a hi­telképesség ellenőrzésétől az odaítélésig — a bankok hatás­körébe tartozik. Fedezete pénzintézetenként változhat. A pályázatok benyújtásához szükséges nyomtatványokhoz ingyenesen, a lakóhelyhez legközelebb eső ipartestület­nél lehet hozzájutni. Ugyanitt 150 forintért megkapható a pá­lyázati feltételeket összefog­laló tájékoztató. A kérelmeket a kijelölt helyi pénzintézeteknél lehet benyújtani. Az már biztos, hogy a hitel elosztásában a kö­vetkező bankok vesznek részt: a Budapest Bank, az Innofi- nance, az Ipari Fejlesztési Bank, a Konzumbank, a Real­bank, a Magyar Hitel Bank Széchenyi István Főigazgató­sága, a Mezőbank, a Merkantil Bank, a Magyar Hitel Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank, valamint a Postabank. A tárgyalások még folynak arról, hogy csatlakoz­nak-e hozzájuk mások is. A hitel igényelhető vállalko­zás alapításához, de vállalko­zás átvételéhez is, amennyi­ben a pályázó a vállalkozás működéséhez szükséges anyagi és nem anyagi feltéte­leket átveszi, és elődjének te­vékenységét nagyjából válto­zatlanul folytatja. Felhasznál­ható a kölcsön már működő vál­lalkozásba való belépéshez is. Fontos feltétel, hogy az egzisz­tenciateremtéssel kapcsolatos beruházásokat három éven be­lül meg kell kezdeni. A hitelek odaítélését nem befolyásolja, hogy a pályázó saját vagy bé­relt helyiségben akarja-e foly­tatni tevékenységét. A forint­ban felvehető kölcsön pályázó­jának a tervezett összköltség legalább 30 százalékát saját, il­letve egyéb forrásból kell fi­nanszíroznia — a saját része­sedés nem lehet kevesebb az összköltség 10 százalékánál. A kifizetés teljes egészében forintban történik. A kamat 17,5 vagy 18,5 százalék. A futamidő a tevékenység milyenségétől függően 10-15 év. A Start-hitelt egyenlő havi vagy féléves rész­letekben kell törleszteni, ám minden előzetes bejelentés nélkül, határidő előtt is viszafi- zethető részben vagy egész­ben. A pályázat benyújtásakor dokumentálni kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a terve­zett tevékenység leírását, a be­ruházási és finanszírozási ter­vet, a várható forgalom és jö­vedelemalakulás adatait. Az Iposz—tói nyert információ szerint a tényleges hitelezésjú- lius 1 -je után kezdődik meg, és a bankok két hét alatt folyama­tosan elbírálják a beérkezett pályázatokat. Az első tényle­ges hitelkihelyezésre július második felében kerül sor. A kisgazdaságok gépesítésének történetéből Tanít a múlt A politikai, gazdasági dönté­sek kedveznek a kisüzemek kialakításának, a farmergaz­daságok elterjedésének. Szemmel látható jele ennek a megvédett, megmentett foga- tos gépek reneszánsza. A kö­zelmúltban három fogatos ve­tőgépet szállítottak Kaposvá­ron keresztül. Az egyik ember­től megkérdeztem: ismeri-e a vetőgép gyártóját? A har­mincöt év körüli tulajdonos még nem hallott a Kühne Me­zőgazdasági Gépgyárról, pe­dig ez a név a hajdani paraszt- gazdaságokban fogalom volt. Somogy élen járt Pillantsunk hát bele Somogy mezőgazdaságának múltjába. Irodalmi, levéltári forrásokból tudjuk, hogy Somogy — első­sorban az igényesebb nagybir­tokoknak köszönhetően — mindig lehetőséget biztosított a mezőgazdasági technika fejlő­désének. A korabeli gépekkel való ellátottság itt mindig meg­haladta az országos átlagot. Beépített járgányos cséplő­géppel, már 1802-ben találko­zunk Ádándon. Az 1850-es évek végén már általánossá válik a járgánnyal hajtott stabil, majd mobil cséplőgép. Az 1839-ben épített magyaratádi cséplőgép mérete lenyűgöző: a két szinten elhelyezett gép teljes hossza 9,6 méter, ma­gassága 5,3 méter. A teljesen fából készült gép teljesítménye naponta 4,2—4,5 tonna volt. Kühne eke Hasonló stabil gépet találunk ezekben az években Lengyel­tótiban, Simongátön, Berzen- cén. Az 1870-es években már minden somogyi faluba,eljutott a cséplőgép, közülük 130-at gőz hajtott. A gőzgép alkalmazásában Somogy ugyancsak élen járt. Az első gőzgépet 1852-ben hozzák be Magyarországra (látható a Mezőgazdasági Mú­zeumban), egy-két év múlva néhány már megyénkben is ta­lálható a Czinderi, a Festetics, a Hunyadi, az Inkey birtokokon. Ezeknek a gépeknek köszön­hető, hogy a hosszas, nagy veszteségekkel járó cséplés egy-másfél hónapra zsugoro­dott. Talajművelő eszközök A növekvő kereslethez iga­zodóan ugyancsak a 19. szá­zad első évtizedeiben került sor a talajművelő eszközök korszerűsítésére. A kormány­deszkát a kovácsoltvasból ké­szült kormánylemez váltja fel, megjelenik a késes csoroszlya. A nagybirtokokon az 1850-es években általánosé válik az ún. Zugmayer eke, ennek javított változatai, a híres cenki és a Vidacs eke. Ezek segítették a mélyebb és egyenletesebb ta­lajművelést, a belterjesebb gazdálkodásra való áttérést. Ez idő tájt írja Csorba József Somogyról: „... a szántó és vető, a soros ekék, boronák, hengerek, a rét-tisztító, széna Kukoricamorzsoló (Kühne) gyűjtő, arató, cséplő, kukori­camorzsoló gépek naponként ismeretesebbek lesznek...” A növekedéssel együtt az eszközök egyre moderneb­bekké váltak. Az ezredforduló előtt a faekéket már nem is jel­zik, ugyanakkor 13 gőzeke dolgozott az uradalmakban, az első a répáspusztai MIR birto­kon. 1895-ben már megjelenik az első belső égésű'motor is, és 1915-ben már több van ezekből, mint a gőzgépek­ből. 1935-ben 522 traktort számláltak Somogybán. A kor­szerű gépek előbb a közép- és nagygazdaságokban jelennek meg, ám a kiegyezést követő évtizedekben javul a paraszt- gazdaságok eszközellátott­sága is. A törpebirtokokon meghatározó marad a kézi erőre alapozott munkaszerve­zés. A mezőgazdasági gépeket a 19. század első felében angol, német, osztrák, morva terület­ről szerzik be az uradalmak. A század közepén megjelennek a hazai gyártmányú mezőgaz­dasági gépek is. A külföldet is megjárt iparosok a nyugati gé­peket másolják, alakítják át a hazai viszonyokra. Vasöntöde Boronkán A megyénket is érintő Sop­roni Kereskedelmi és Iparka­mara jelentése szerint az 1860-as évek elején Győrben (Stádel Károly), Mosonban (Pabst— Krausz, később Kühne), Pécsett (Madarász) je­lentősebb, 18-24 személyes üzemek voltak. Somogybán Marcali mellett Boronkán va­söntödével indult egy gépgyár. Később Kaposváron is alapí­tottak egy gépkészítő üzemet. (Folytatjuk) Dr. Király István Szabolcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom