Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-18 / 140. szám

1991. június 18., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Évadzáró a színházban Nyugalmat és biztonságot a társulatnak! Hat friss diplomás színész leszerződött „Nózi”-díjas: Tóth Géza Rendkívül nehéz és kalan­dos esztendő után, — úgy­mond — ünnepnek aligha ne­vezhető évadzáró ülést kö­szöntött tegnap Babarczy László, a kaposvári Csiky Ger- gely Színház igazgatója. A mű­vészeti munka ugyan a legfon­tosabb témája e társulati ülé­seknek, ezúttal azonban a színház igazgatója — a részle­tes értékelést őszre hagyva — inkább a társulat helyzetéről beszélt. Azért is, mert nagyob­bak a változások az eddigiek­nél, amely a „természetes belső fejlődés” eredménye. Hat, a Színház- és Filmművé­szeti Főiskolán idén végzett színész szerződött Kaposvárra az ütőképes fiatal ítás jegyében és visszajött Dunai Károly is, aki egy évet töltött Nyíregyhá­zán. Tizenhármán válnak meg meg a társulattól,, köztük Lázár Kati és Jordán Tamás—ők ta­nítani fognak Budapesten, de kapcsolatuk megmarad Ka­posvárral — és Rátóti Zoltán színművészek. Komlós István pedig nyugdíjba vonult. Babarczy László hangsú­lyozta, hogy a rendszerváltás­tól függetlenül egyszerűen alapkérdés az, hogy milyen erejű és összetételű társulat jött össze az évek során, amelynek megmaradása a he­lyi progresszív erőknek is kö­vetkezménye. Vagyis Kapos­váron a színházat e törekvés korábban megvédte a központi támadások ellen; s, hogy ez ma is érvényes-e — még kérdé­ses. A igazgató kiemelte: a kul­túrára és az oktatásra pénzt költeni létkérdés, hiszen ezek által leszünk különbek, mint az adott helyzetünk. Sajnos — mi nt mondta — sok a szű k látó­körű érdekember, akinek ez nem evidens. E vélemény an­nak kapcsán is elhangzott, hogy a színház fenntartása még mindig viták tárgya. Ahogy a színházi szakember megfo­galmazta: a gazdák szeretik a színházat, azt azonban már kevésbé, hogy az ennyi pénzbe kerül. Az igazgató sze­retné, ha az 1993/94-es sze­zon végéig érvényes megálla­podás születne a kaposvári és a megyei önkormányzattal, amely nyugalmat és biztonsá­got adna a társulatnak. Ba­barczy László megnyugtatásul mindenesetre elmondta, hogy a jövő évad|jan mindenképpen itt maradnak Ascher Tamás fő­rendezővel együtt — hiszen nem fordult meg a fejükben, hogy egyik percről a másikra megváljanak a társulattól — a továbbiak pedig az önkor­mányzatokkal történt megálla­podástól függ az. A következő színházi évad műsortervéről megtudtuk, hogy Gothár Péter rendezésé­ben a Diótörővei kezdenek, majd Jeles András Valahol Oroszországban című darab­jával részt vesznek a berlini őszi fesztiválon. A Nagy Romu- lus további színentartása mel­lett Kosztolányi Dezső Néró című művét Ascher Tamás rendezi Babarczy László Mro- zek-et, Gothár Péter pedig a Kakuk Marcit viszi színre. Lát­hatjuk a My Fair Lady-t is, és Koltai Róbert, valamint Beze- rédi Zoltán ismét rendez. Ba- •barczy László arról is szólt, hogy a színház részt vesz a ta­vaszi fesztiválon is egy előadá­sával. Ezután dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke biztosította a társulatot, hogy a július 1-jétől Kaposvár­hoz kerülő kettős fenntartású színház továbbra is számíthat a megye figyelmére és támoga­tására, hiszen véleménye sze­rint a fenntartóknak szolgálnia kell a színházat és közönségét. A támogató forintokért ugyanis nem mindennapi élménnyel gazdagította eddig is a társulat a nézőket. Szabados Péter ka­posvári polgármester is igye­kezett eloszlatni a félelmeket és reményét fejezte ki — mégha úgymond „nehéz küz­delmek” árán is — a színház működtetésének önkormány­zati támogatására, a fenntartás biztosítására. A társulati ülés végén a szí­nészek titkos szavazatai alap­ján az idei „Nózi” díjat — első­sorban a gyerekdarabokban nyújtott csoportos színészek­nek járó elismerést— Tóth Gé­zának ítélték. Varga Zsolt Wágner Ferencné: Alföldi tanya jelenítésbe harsogón beleszól egy új hang: Wágner Ferenc­né töqnör, „kiabáló” zöldjei és kékjei. Ez utóbbi szín érőteljes jelenléte taszít és vonz is egy­ben. Az Ódrávai részlet, az Al­földi tanya vagy a csendélet „vangoghos” megfogalmazása már túlmutat az amatőrizmus megszokott jelenségein. Akár csak Országné Tropsa Ibolya fekete-vörös töredékei vagy Polák Judit finom gobelinjei. Hirka Mónika akvarelljei közül a Nyár visszafogott, lágy tónu­sával, felvillanó virágszíneivel már a profizmus és amatőriz­Wágner Ferencné: Csendélet mus határát súrolják. S itt van a Mezey Magdi néni aprólékos pontossággal kidolgozott csendélete, erdőrészlete. Nem a már letűnt, csöndes harmó­nia emlékét őrzik-e ezek a ké­pek? Bizony, azt is. Mint ahogy Laján József Twistcímü, színe­iben és kompozíciójában is mozgalmas képe, amely az öt­venes évek disztingvált fiatal­ságának emlékét idézi. Horváthné Gréczi Mária rusztikus, Tálosi Imréné babos és barna faliszőnyege azon­ban esztétikailag túlmutat ezen a megjelenítésen. Egyszerű, sallangmentes formakincsük a kortárs művészet sorába emeli munkáikat. A XI. dél-somogyi amatőr képző- és iparművészeti kiállí­tás keresztmetszete az amatőr képzőművészetnek. Június 23-ig láthatják az érdeklődők. Várnai Ágnes KIÁLLÍTÁS NAGYATÁDON Amatőrök erénye Körülöttünk a pusztulófélben levő természet, zűrzavaros hétköznapok és zaklatott élet. Ám valahol mintha megállt volna a világ folyása: zöldellő fák, azúrkék víz és bárányfel­hős ég, mezei virágcsokrok pompája a vázában. No, nem a valóságban, csak festménye­ken. így látja, így maradt meg a világ képe azoknak a dél-so­mogyi amatőr képzőművé­szeknek az alkotásaiban, akik­nek nemrég nyílt kiállítása Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Házban. Aki betéved a sok forma­bontó tárlatnak helyet adó kiál­lítóterembe, úgy érezheti ma­gát, mintha a századelő fülledt, erotikus világába csöppent volna vagy romantikus meste­rek követőinek alkotásait szemlélné. Szó sincs itt epigo­Laján József: Twist nizmusról, hiszen az amatőr képzőművészetnek ezen a szintjén mindent szabad. Hogy miért? Tán azért, mert az ama­tőrizmus lényege az iskola nél­küli alkotás élményének vará­zsa. A kötetlen „művészke­dés”, amely a hétköznapok szürkeségét teszi szebbé. S ha yalakinek ez a színes, romanti­kus, idilli világ jelenti a lélek szabadságát, ne törjünk pálcát felette. Főleg akkor ne, ha olyan élményt ad a szemlélő­nek, amelyre nem is számított. Mert hol és mikor látjuk egymás mellett a babócsai rétet, az al- konyi Rinyát vagy a tarnócai házat? Azt a világot, amely Somogy „lelke”. • Vezér Dezső harsogó színei, Pandúr Ferencné visszafogott, egyenletes tónusai, Pallag Ka­talin és Papp Imréné pasztelljei egy letűnt világ hangulatát idé­zik. Ám a konvencionális meg­HARMINC OKTATÁSI INTÉZMÉNY PÁLYÁZOTT A gyermekvédő kamara a szociális képzésért A Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara pályázati felhívására 30 munkát küldtek be a közép- és felsőoktatási intéz­mények. A kamara Pro Educatione Soci­ale nevű alapítványa az egyetemeken és a főiskolákon, továbbá a középiskolákban segíti a szociális szakemberképzést, első­sorban a gyermek- és ifjúságvédelmi mun­kára felkészítő oktatási formákat. Magyarországon szerencsére egyre több felsőoktatási intézményben létesül szociálpolitikai tanszék, és számos helyen képeznek szociális munkásokat. Emellett a posztgraduális oktatási formákat is be­vezették azok számára, akik második dip­lomát kívánnak szerezni. A kamarai alapít­vány ez utóbbit erőteljesebben támogatja, hogy minél előbb enyhíthessék a szociális szakemberek hiányát. Az alapítvány — ez a beérkezett pályá­zatokból is kiderül — a középiskolákra is gondolt: több, az érettségi mellé középfokú szociális végzettséget adó intézmény igé­nyelte a segítséget. Dr. Orbán Istvántól, a kamara elnökétől megtudtuk, hogy a pá­lyázatokat egyetemi és főiskolai tanárok­ból álló kuratórium bírálja el a közeli na­pokban, és 11 millió forint áll rendelkezé­sére a támogatásokhoz. A kaposvári alapítású kamara vezetői csak azt sajnálják, hogy Somogy megyé­ből mindössze a csurgói középiskola pá­lyázott, pedig két felsőoktatási intézmény­nek is van köze a szociális szakemberek képzéséhez... V.Zs. LEMONDOTT A MEGYEI MÚZEUMIGAZGATÓ „Nem kívánok tovább birkózni” Kevés a néző, vasárnap bezár a kaposvári Apolló Üres a mozik pénztárcája Dr. Németh János: Veszteséges a cég, de bizakodunk Másfél hónap után lemon­dott a Somogy megyei Múze­umok igazgatója, dr. Jungbert Béla. Tegnap délután erről munkatársai is értesülhettek. Kérdésünkre dr. Jungbert Béla elmondta: — Néhány nappal ezelőtt nyújtottam be lemondásomat a Somogy Megyei Közgyűlés el­nökének, dr. Gyenesei István­nak. Ezt követően több alka­lommal tárgyaltunk, legutóbb hétfőn, ezután is csakis úgy dönthettem, hogy lemondok a megyei múzemigazgatói állá­somról. Különösebb esemény nem befolyásolta a döntése­met. Az elmúlt másfél hónap elegendő volt arra, hogy ér­demben megismerjem azokat a feladatokat, amik rám várnak, tájékozódjak az intézmény ál­lapotáról. A döntő érv a lemon­dásom mellett az volt, hogy a számomra legfontosabbnak tartott régészeti kutatásokra nem futná sem szellemi sem fi­zikai energiámból, a kandidá­tusi értekezésemet képtelen lennék megírni, annyira leköt­nének a múzeumvezetés fel­adatai. Be kellett látnom, hogy előreláthatólag évtizedekbe telne, míg a megyei múzeumi hálózat kívánalmaim szerint működne. Ennek megvalósí­tása egy életmű lehetne, de nem kívánok tovább birkózni olyan feladatokkal, amelyeket nem érzek a sajátomnak. Egy menedzser típusú igazgató igényét elégíthetik ki ezek a vezetői követelmények. Itt a tudományos munka megszer­vezését is az alapoknál kell el­kezdeni. Tisztázni szükséges, hogy miként kíván gazdája lenni a múzeumnak a megyei önkormányzat, és mit vár el a szakemberektől. A helyi ön- kormányzatok nem tudják át­vállalni a helyi múzeumok mű­ködtetését. A múzeumi raktá­rak állapota siralmas, a megyei múzeum épületének felújítása legalább kétszáz millióban ke­rülne, erre nekünk négymillió forintunk van. Új tudományos munkatársakra is szükség lenne. — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Jungbert Béla, aki au­gusztus 1-én válik meg végle­gesen megyei múzeumigazga­tói posztjától. H. B. Nyitnak a balatoni filmszín­házak, s kinyitnak még akkor is, ha jelentősen emelkedtek a költségek. Dr. Németh János, a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mondta: — Mindent megtetünk, amit lehetett. Igyekeztünk a mozikat a lehető legkevesebb emberrel üzemeltethetővé tenni. A ka­posvári Apolló filmszínházban például az eddigi 10 helyett 4 ember dolgozik, s a hét végi kis forgalom miatt zárva is tart. Ilyenkor a Jehova Tanúi bérlik az épületet. — Van más módja is a taka­rékoskodásnak? — Nagy üzleteket lehetősé­gek híján nem tudtunk kötni. Kisebb bevételeket jelent a mozi előtti helyek bérbeadása vállalkozók részére. Eddig a kertmoziknál bérlet nélkül lehe­tett ülőpárnát kölcsönözni. Most már tőlük is pénzt kérünk. Ha költségeink növekedésével arányosan emelnénk az ára­kat, akkor még egyszer eny- nyibe kerülne egy jegy. Ez kép­telenség, ezért az emelés mér­tékét 15 százalékban állapítot­tuk meg. A tavalyi forgalmunk­hoz képest így is 30 százalékos a visszaesés. Pillanatnyilag veszteséges a cég, de optimis­ták vagyunk. A 13 balatoni mozi (ezenkívül egy van ma­gánkézben) a vállalatot nagy reményeinkre jogosítja. Ko­moly bevételhez juthatnak, ha jó az idő. Karbantartásukat az idén először maguk végezték. Az idén 35-40 új film lesz, és összesen 90-100 filmet vetíte­nek. Egy produkciót két napig tartanak műsoron, majd né­hány hét múlva újra visszavi­szik. A többségük könnyed víg­játék. Az erőszak és a horror — ígérik — nem lesz. Szenzáció viszont igen: a Terminátor és a Predátor című filmek folyta­tása. A vállalat egyharmad- részben érdekelt a budapesti Sztráda autósmoziban is. Ez június 28-án nyílik. B. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom