Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-18 / 140. szám
1991. június 18., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 A NAP KÉRDÉSÉ Összeillettek a fogaskerekek? A demokrácia hajtóművében minden fogaskerék fontos. Az is, amelyet a kormány forgat, s az is, amelyet az érdekvédelmi szervezetek működtetnek. Hogyan illeszkedtek egymáshoz ezek a fogaskerekek az elmúlt napokban? A figyelmeztető sztrájk elmaradása azt mutatja, hogy a kezdeti csikorgások után végül is jól. Tárgyalások, mejgegyezési készség, kompromisszum — működött a demokrácia gépezete. Javultak ezáltal a lakpsság kilátásai? Igen, mert vélhetően több hasznuk lesz a privatizációból és nagyobb összeg fordítható majd az energiaáremelés kompenzációjára. Van-e tanulsága a döntéseknek? Igen: a nehéz gazdasági helyzetből adódó feszültségek elkerülhetetlenek, de a minden oldalról megnyilvánuló akarat révén mérsékelhetők, részint feloldhatók. Vagyis a fogaskerekeket olajozni kell a demokratikus politikai kultúra kenőanyagával. A kormány tárgyalja a Munka törvénykönyvét Amit lehet, a szerződő felekre bíznak Állástalan mezőgazdászok Mihez kezd a 70 százalék? (Folytatás az 1. oldalról.) A törvényalkotó munka — sporthasonlattal élve — a hajrá szakaszába fordult. Dr. Pál Lajost, a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályának vezetőjét arra kértük: foglalja össze, hogy a legfontosabb egyéni munkavállalói jogokat hogyan határozzák meg az új Munka törvénykönyvében. Kölcsönös megállapodás — Az egész törvényalkotó munkában végig követhető az az alapelv, hogy csak a legszükségesebb területeken építsünk be állami garanciákat, s a műlikavállalók és munkaadók kapcsolatában mindenütt — ahol csak lehetséges — a szerződésben rögzíthető, kölcsönös megállapodás legyen irányadó. Ha piacgazdaság lesz Magyarországon, akkor a munkaerő is piaci áruvá válik, annak minden jellemzőjével. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy ne lenne szükség a munkavállalók szervezett fellépésére, hiszen a korábban is csak szavakban meglevő teljes jogi esélyegyenlőség most még inkább felborulhat amiatt, hogy a munkavállalók és a munkaadók tárgyalási pozíciói — gondoljunk csak a növekvő munkanélküliségre — messze nem egyenértékűek. Éppen ezért az új törvénynek ösztönöznie és minden lehetséges eszközzel segítenie is kell a kollektív tárgyalásokat, teljes szabadságot biztosítva e megegyezési formának — mondta dr. Pál Lajos. — Hogyan érvényesülnek ezek az alapelvek néhány konkrét munkajogi kérdésben? — Vegyük a munkaviszony létesítését és megszűnését. Öt napnál hosszabb munkaviszonyt csak írásbeli szerződés alapján lehet kötni. (Korábban szóban is létrejöhetett érvényes megállapodás.) A törvény csak néhány dolgot ír elő a szerződés tartalmát illetően: az alapbérnek, a munkakörnek és a munkavégzés helyének szerepelnie kell a szerződésben, ám a többi a szerződő felek dolga. Kötelező végkielégítés Módosul a munkaviszony megszüntetésének eddig megszokott rendje is. A törvény természetesen fenntart néhányat a felmondási tilalom ismert eseteire, de meg is szüntet eddig kötelező kategóriákat. Nincs többé fegyelmi büntetés, megszűnik az áthelye- zéses kilépés törvényben szavatolt rendje, viszont életbe lép a kötelező végkielégítés — amelynek mértéke az adott munkahelyen eltöltött időtől függően legkevesebb 2-6 hónapnyi bér, de megegyezés vagy a kollektív szerződésbe foglaltak alapján ennél több is lehet. Kevesebb nem. A felmondási idő minimuma a tervezet szerint a mai 15-ről 30 napra emelkedik és a munka- viszony megszüntetésének három formája lesz. A legegyszerűbb a szerződés közös megegyezéssel történő felbontása egyik fél számára sem jelent semmiféle joghátrányt. Igaz, indokolni sem köteles egyik fél sem, miért fordul ehhez a megoldáshoz. A rendes felmondás esetén legalább 15 nap felmentési idő is jár a munkavállalónak, hogy legyen módja új munkahelyet keresni, ha még bizonytalan lenne, hogy hol fog a jövőben dolgozni. Jár neki a végkielégítés és minden juttatás, amit a szerződés a javára előír. A rendkívüli felmondás — amivel ugyancsak mindkét fél élhet — csak bizonyos feltételek között történhet. Meg kell előzze az egyik fél vétkes szerződésszegése. Ha ez a munkavállalóra vonatkozik, akkor nem tarthat igényt sem végkielégítésre, sem más, a rendes felmondás esetén neki járó kedvezményre. Ha viszont a munkáltató vét a szerződésbe foglaltak ellen, akkor a neki felmondó alkalmazottat minden juttatás és jog megilleti, a felmondási időt és az arra járó átlagkeresetet is beleértve. — Változik a fizetett szabadság tartama is... Munkaügyi bíróság egyeztető fórum — Igen. Az alapszabadság húsz munkanappal indulna és az életkortól függően emelkedne úgy, hogy 45 éves korra 30 napra nőjön. Ehhez még jön az esetleges pótszabadság. Az utóbbit a törvény csak nagyon szűk körben meghatározott munkakörökre írja elő kötelezően, viszont a pótszabadságot érintő megegyezéseknek tág tér nyílik az egyéni és kollektív munkavállalói szerződésekben. — A munkaügyi döntőbizottságok szerepköre módosult, olvastuk nemrég a hivatalos közleménekben. Hogyan érvényesíthetik érdekeiket a munkavállalók a munkaadójukkal szembeni vitáikban? — A törvény lehetővé teszi, hogy a munkaügyi jogvitákat azonnal a munkaügyi bíróságok tárgyalják. Mivel így ezek az intézmények igencsak leterheltek lesznek, a vállalatoknál, üzemekben lehetnek továbbra is egyeztető fórumok, de döntési jogkör nélkül. Életre hívásuk célja éppen az, hogy bírósági per nélkül megoldódjanak a szembenálló felek között a vitás kérdések. — Új munkavállalói érdekvédelmi szervezetek létesítését is előírja, méghozzá a tervezet: az üzemi tanácsokat. Milyen feladat- és jogkörrel? — Az üzemi tanácsok a dolgozók által közvetlenül választott érdekvédelmi testületek lesznek. Mindenütt kötelező a jelenlétük, ahol legalább 15 embert foglalkoztatnak. Az ennél kisebb üzemekben, vállalkozásokban üzemi megbízott veszi át szerepüket. Ez a vezetőkkel való közvetlen kapcsolattartásra, a szociális, jóléti, munkabiztonsági kérdésekben való munkavállalói érdekvédelemre terjed ki. A tulajdonosi igazgatásba nincs beleszólásuk. — Nem lesznek ellenlábasai a helyi szakszervezeteknek? — Ha helyesen értelmezik feladat- és hatáskörüket, akkor aligha, hiszen éppen a meglevő intézményrendszer kiegészítő szerepét szánja nekik a törvény. — Ha életbe lép majd az új Munka törvénykönyve, hatálya kiterjed-e a néhány fős vállalkozásokra vagy a külföldi tulajdonú .magyarországi vállalatokra? Júliusban kerül a kormány elé — Természetesen. A törvény kivétel nélkül minden munkáltatóra és munkavállalóra érvényes. — Mikortól? — Júliusban kerül a tervezet a kormány elé. Utána megtárgyalják az érdekegyeztető fórumok, s a kiegészítések után várhatóan ismét a kormány. De reményeink szerint szeptemberben az országgyűlés tárgyalhatja már a tervezetet,amely elfogadása után válik majd törvénnyé. Schöffer Jenő Az agrároktatás fellelgvárái- ból — Keszthely, Debrecen, Gödöllő — kapott információk szerint munkanélküliként kezdi pályafutását a végzős gazdá- szok tekintélyes része. A három egyetemen megközelítően háromszáz diák fejezi be tanulmányait, közülük ötven- nek van társadalmi ösztöndíja, ami szinte biztos elhelyezkedést kínál. A három intézménybe ösz- szesen hetven állásajánlat érkezett, ami azonban korántsem jelent ennyi munkahelyet, hiszen egy gazdaság több egyetem hallgatóit is versenyeztetheti. Persze a fordítottja is igaz, nem feltétlenül hirdettek meg minden munkahelyet az egyetemet frissen befejező diákoknak. Hivatalosan nem lehet tudni, hányán kezdik pályájukat nyugodtan, ismereteikhez igazodó beosztásban, s hányán sodródnak ötévi tanulmányi birkózás után a szakma szélére vagy éppen a kilátástalan munkanélküliségbe. Tény viszont, hogy a diákok hangulata rossz, keseregnek az elvesztegetett öt esztendő után. Alighanem igaza van annak a keszthelyi tanárnak, aki azt állítja, hogy a végzősök hetven százaléka nem tudja, mihez kezd az államvizsga után. Vannak persze szerencsések, akik néhány esztendeje jó szakot választottak. Keresettebbek az ökonómia iránt érdeklődő, közgazdasági ismereteket szerzett diákok. Köny- nyebben találnak munkát azok is, akiknek nyelvvizsga-bizonyítvány lapul a zsebükben. Az egyetemek igyekeznek enyhíteni diákjaik elhelyezkedési gondjain. A Pannon Agrár- tudományi Egyetemen például felvették a kapcsolatot a munkaerőgazdálkodási hivatalokkal, munkanélküli segélyt kérve az állástalan diplomásoknak. A szerény juttatást az egyetem falain belül toldják meg azzal, hogy a tanszékek kutatási témáiból munkát és csekély fizetést kapnak a kezdő szakemberek. A kettő együttes ösz- szege is alig haladja meg a tízezer forintot, így szárnyaló gondolataik aligha lehetnek közeli jövőjüket illetően az életbe belépő fiataloknak. Törvényszerű volna a kilá- tástalansag? Valóban túlképzés van az agrár szakmában? Előfordulhat, hogy csupán a pillanatnyi tervszerütlenség, a politikai és a szakmai tudatlanság hozta hátrányos helyzetbe a diplomával együttjáró szaktudást. Ha a sokszor és példaértékként emlegetett nyugat felé fordulunk, az utóbbi kérdés áll a legközelebb a magyar valósághoz. A politika az elmúlt hónapokban az elszenvedett sérelmek orvoslására.figyelt, az eddigi struktúra, a nagyüzemek bomladozóban vannak, az új szerkezet pedig még nem mutatkozik. Néhány harcias, de az európai termelési viszonyokban járatlan, öreg gazda szava hangosabb, mint a nyugodtab- ban érvelő szakembereké. Nem kell megőrizni a kolhoz típusú szövetkezetét, de légvár, rózsaszín álom a nadrág- szíjparcellás agrártermelés is. A kettő között pedig a középbirtokok vannak, függetlenül azok szervezeti formájától. Működtetheti a százezer hektáros gazdaságokat szövetkezet, bérlő vagy egyszemélyi tulajdonos; a szaktudást szerzett, gondolkodó, jövőbe látó szakembert egyik forma sem nélkülözheti. Nem túlképzés van tehát a mezőgazdasági szakmákban, hanem a politikai eredetű huzavona miatt késik a hozzáértő emberek megbecsülése és szaktudásuk hasznosítása. Tulajdonosi gondolkodású agrárértelmiségre van szüksége a honi mezőgazdaságnak is, mint tőlünk nyugatra. Lehetnek ők jogszerű tulajdonosok vagy azok közvetlen segítői, ennek eldöntése elsősorban a politika világába tartozik. A föld viszont a politikai akarattól függetlenül szakembert követel. Ha végre nem az indulat, hanem a józan ész vezérli majd a hazai agrárfolyamatokat, évtizednyi távlatban nem kell keseregniük az idén végzett gazdá- szoknak, s az őket követő társaiknak. Éppen ellenkezőleg, egy napjainkban hanyatló műszaki színvonalú mezőgazdaság a találékonyságot, a szellemi tőkét értékeli fel. V. Farkas József Benzinszag nélkül... KEMPING BERÉNYBEN Az ötlet nem újkeletű: egy gazdasági munkaközösség benzinkutat szeretne építeni Kaposváron a 48-as ifjúság útján, a szolgáltatóház és a Petőfi iskola közötti területen. Kérésükkel már az egykori tanácsot is megkeresték, de a környéken lakóknak akkor sem tetszett az elképzelés. A vállalkozók azonban nem mondtak le tervükrők, és ismét előálltak javaslatukkal. Rátkai Ferencet, a Petőfi utcai általános iskola igazgatóját kérdeztük, mi a véleménye a tervezett beruházásról. — Mindenképpen tiltakozunk ellene. Az iskola szomszédságában balesetveszélyes helyzeteket teremt, és szennyezi a levegőt. A tantestület állásfoglalásáról levélben értesítettük a polgármesteri hivatalt. Szabados Pétert ezúttal mint a Honvéd utcai lakók képviselőjét kérdeztük. Neki tetszik-e az ötlet? — Nem. A lehető legrosz- szabb helyre tervezték a vállalkozók, s ezért nemmel is szavazok. Szita Károly nem alpolgármesterként, hanem környezet- védelmi szakemberként kérdeztük ugyanerről. — Hogy szakmailag miként oldható meg a négysávos útról való leágazás a rendőrlámpa közelében, azt a szakembereknek kell eldönteniük. Ók ezt a területet nem tartják alkalmasnak benzinkút létesítéséhez. Én csak a környezetvédelmi szempontokat nézem: ha megépülne a kút, akkor a sávház előtt kétszeresére nőne a légszennyezettség. A YUE-WE Gmk elképzelése ma kerül Kaposvár közgyűlésének napirendjére. Hogy a képviselők igent vagy nemet mondaka-e az ő dolguk. Remélhetőleg nemcsak gazdasági érdekeket néznek, hanem a választóik érdekeit is képviselik. N. J. Ezerszemélyes naturalista-strandot üzemeltet Bala- tonberényben az önkormányzat. A létesítmény szomszédságába egy ezerszemélyes kempinget terveztek. A versenytárgyalást a nagykanizsai Libella Kft nyerte el. A munkák nagy részét a Somogy megyei Piramis Kft végezte alvállalkozóként. A munka rekordgyorsasággal készült el; mintegy száz nap alatt két vizesblokkot építettek fel, és elkészítették a kemping nagy részét. A kemping azonban teljesen még nem készült el, az idén csak ideiglenesen helyezték üzembe az új létesítményt. Ötven bungaló építését is tervezi az önkormányzat a következő években. (Gyertyás László képriportja)
