Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-14 / 137. szám

MA: RÉSZLETES MŰSORÚJSÁG m SOMOGYI HÍRLAP • • ____/ I I. évfolyam, 137. szám Ára: 7,90 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1991. június 14., péntek Egyházi vezetőkkel találkozott az izraeli államelnök Hájim Herzog szovjet zsidó kivándorlók között Hájim Herzog és kísérete a Budai várban Lemaradásban az ejőprivatizáció Kétezer-ötszáz üzlet vár eladásra — A Balaton-part a szezon után jön Antall József Madridba utazik Felipe González spanyol mi­niszterelnök meghívására An­tall József, a kormány elnöke június 17-én egynapos munka­látogatásra Madridba utazik. Feloldott szankciók Az ENSZ BT szankcióbizott­sága tovább enyhítette a Kuvait megszállása miatt hozott Rák­ellenes szankciókat és har­mincegy ország számára lehe­tővé tette a befagyasztott iraki kintlévőségek kifizetését. Az érintett országok bankjaira vo­natkozó döntéssel az ENSZ elő kívánja segíteni, hogy Bagdad léfontosságú cikkeket, gyógy­szert és élelmiszert vásároljon. Sehol sem volt sztrájk Az MSZOSZ Országos Sztrájkbizottságának Elnöksé­ge tegnapi ülésén megállapítot­ta, hogy az erre vonatkozó felhí­vás visszavonása következté­ben az országban sehol sem volt sztrájk, a szakszervezeti tagság, a munkavállalók több­sége egyetértéssel és meg­nyugvással fogadta a megálla­podás hírét. Megszűnik a SZER magyar adása? A George Bush elnök által kiküldött bizottság azt ajánlja, hogy szüntessék meg a Sza­bad Európa Rádió Magyar- országra, Csehszlovákiába és Lengyelországba irányuló adásait, mert már nincsen szükség rájuk. A tervek sze­rint a SZER-t, a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rádiót, az Amerika Hangja rádiót és a kormány tájékoztatási hivata­lának tv-adásait egyetlen hi­vatal irányítaná. A bizottság ajánlása szerint hamarosan megszűnne a SZER magyar, csehszlovák, lengyel adása és korlátoznák a jelenleg 44 nyelven sugárzó Amerika Hangja tevékenységet is. Hájim Herzog Izrael Állam, hivatalos látogatáson Magyar- országon tartózkodó elnöke tegnap délelőtt a fővárossal ismerkedett. Az államfő és né­pes kísérete reggel Raoul Wal­lenberg emlékművéhez látoga­tott, leróva kegyeletét a máso­dik világháború idején zsidók ezreit megmentő svéd diploma­ta emléke előtt. Az út innen a Várba vezetett. Hájim Herzog a Halászbástyáról gyönyörködött a főváros panorámájában, majd rövid sétát tett a Budavári Palo­tában. Az izraeli államfőt és kísére­tét szállító autókonvoj innen a pesti oldalra kanyarodott. A Margit-híd hídfőjénél elhelye­zett emlékműnél Hájim Herzog lerótta kegyeletét azoknak a magyaroknak az emléke előtt, akik 1944—1945 telén estek a nyilas rémuralom áldozatául. A déli órákban Izrael államelnöke meglátogatta a Szovjetunióból kivándorló zsidók átmeneti szállását a főváros peremén, ahol virággal köszöntötték. Há­jim Herzog megismerkedett a 600 ember befogadására kiala­kított táborkomplexum lakóinak elhelyezési körülményeivel. Je­lenleg mintegy 230 ember él az átmeneti szálláson; számuk időről időre változik a Szovjet­unióból érkezők és az Izraelbe továbbutazók számának függ­vényében. A táborlakók általá­ban egy napig tartózkadnak a magyar földön létrehozott át­utazó szálláshelyen, majd in­nen az EI-AI és a Malév gépei szállítják Izraelbe a kivándorló­kat. Hájim ypfzog, mint a tábort működtető Izrael Állam első polgára, részletesen tájékozó­dott leendő honfitársainak élet- körülményeiről az Izrael felé vezető út első állomásán. Ezután Szabad György, az Országgyűlés elnöke ebéden látta vendégül Hájim Herzogot és kíséretét. Hájim Herzog délután a ma­gyarországi történelmi egyhá­zak vezetőivel találkozott szál­lásán és csaknem egyórás esz­mecserét folytatott velük. A megbeszélésen részt vett dr. Pálos Miklós államtitkár és Sto­rno Marom Izrael budapesti nagykövete. Slomo Marom este fogadást adott rezidenciáján Hájim Her­zog tiszteletére. (Munkatársunk telefonjelen­tése.) A kereskedelem jelenleg a magyar gazdaság legeredmé­nyesebb szektora. Még akkor is, ha az előprivatizációs tör­vény ellenére a szerkezetváltás nem olyan ütemben halad, mint az a tárca, illetve az érdekeltek elvárnák. Hogyan alakult az el­telt egy év és milyen intézkedé­A tegnap délutánig össze­számlált szavazatok alapján mind egyértelműbb, hogy Bo­risz Jelcin kapta a voksok több mint felét—jelentette be a köz­ponti választási bizottság elnö­ke. Oroszország választópol­gárainak több mint 70 százalé­ka vett részt a szavazáson. Az oroszországi politikai hangulat szempontjából mindig is meg­határozó Moszkvában — kerü­letenként eltérően — 60 és 72 „Magyarország történetében fontos határkő ez a nap, amikor kiváló magyar és nem magyar tudósok a világ minden részé­ből feltárják kutatásaik eredmé­nyét, s felvetik a vitás kérdése­ket 56 történetéről”—mondotta Juhász Gyula történész az Or­szágos Széchényi Könyvtár fő­igazgatója „Az 1956-os forra­dalom helye a szovjet kommu­nizmus alkonyában” című nem­zetközi tudományos konferen­cia csütörtöki megnyitóján. Kende Péter professzor, az 1956-os magyar forradalom tör­ténetének kutatója hangsúlyoz­ta: ezt a forradalmat világtörté­nelmi eseményként tartja szá­mon a nemzetközi közvéle­sekre készül a kormány a folya­mat meggyorsítása érdeké­ben? Ez volt a témája a tegnapi ipari és kereskedelmi miniszté­riumi sajtótájékoztatónak, me­lyet Schagrin Tamás helyettes államtitkár, a kereskedelmi ágazat vezetője tartott. (Folytatás a 3. oldalon) százalék körül alakult a részvé­tel. A Jelcinre leadott szavaza­tok száma 66 és 82,8 százalék között mozgott, vagyis a parla­menti elnök mindenütt megsze­rezte a megválasztásához szükséges biztos többséget. Jelcin a nagy ipari központok­ban a szavazatok 60—70 szá­zalékát kapta, szükebb pátriájá­ban, Szverdlovszkban pedig 90 százalékos eredményt köny­velhetett el. mény. A háromnapos tanács­kozást az 1956-os magyar for­radalom történetének Doku­mentációs és Kutatóintézete — a brüsszeli Nagy Imre Intézet hagyományainak folytatója — szervezte, s ez a mostani ta­nácskozás az intézet első hazai és nemzetközi bemutatkozása. A konferencián amerikai, angol, francia, olasz, német és kelet­európai kutatók vesznek részt és 1956-ot a szovjet-típusú kommunista rendszer évtize­dek óta mélyülő válságának, s mai szétporladásának össze­függésében kívánják megvitat­ni. A konferencián most első alkalommal lesz szó 1956 kér­déseiről a forradalom céljainak lényegi megvalósulása után. Jelcin győzött Nemzetközi konferencia kezdődött az 1956-os magyar forradalomról Jótékonysági est Kaposváron Az MDF a fogyatékosokért 1989 decemberében a sopro­ni Petőfi téri általános iskola ér­tei mifogyatékos gyerekei láza­san készültek apró-cseprő ajándékaikkal, amit aztán áruba bocsátottak. Ekkor született meg az ötlet, hogy hasonló ak­ciókat máshol is lehetne szer­vezni. Az ország valamennyi iskoláját megkeresték, hogy közösen tegyenek az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetbe kerültekért. Kérték az ország közvéleményének segítségét is. (Folytatás az 5. oldalon) Emlékkő Nagy Imrének Bensőséges ünnepséget tar­tottak tegnap este 6 órakor Budapesten a Fenyves utca és az Orsó utca sarkán. Ortutay Tamás szobrászművész fel­avatta Nagy Imre és a többi ne­ves, valamint névtelen áldozat emlékére felállított emlékkövet és az általa ültetett vérbükkfát. A szobrász befüvesítette a terü­letet, szegélyét bazaltkőlapok­kal rakta körül a saját költségén. A nem hivatalos megemléke­zést Nagy Imre kivégzésének közelgő évfordulója alkalmából tartották. Ismét Szentpétervár Nem hivatalos adatok szerint Leningrád lakóinak többsége a szerdai elnökválasztással egy- időben tartott népszavazáson úgy döntött, hogy a város kapja vissza régi nevet: hívják ismét Szentpétervárnak. A város ezt a nevet 1703-ban alapítójától, Nagy Péter cártól kapta. Ha a hivatalos adatok megerősítik ezt az eredményt, az komoly erkölcsi vereséget jelent az SZKP számára. Belgyógyászok vándorgyűlése Több mint 300 orvos részvé­telével Kaposváron rendezi meg a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciója 38. vándorgyűlését. Az egész­ségügyi főiskolán e hét végén kezdődő és 18-ig tartó eszme­cserén 5 referátum és 126 elő­adás hangzik el egyebekközt a vesebetegségek és határterü­leteik, valamint a gyomor- és bélbetegségek témakörében. A gyűlés nyitott lesz minden ér­deklődő orvos számára. Vízum­könnyítések Jeszenszky Géza magyar és Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter tegnap Varsó­ban aláírta a két ország közötti vízum mentes utasforgalomról szóló új egyezményt. Ennek legfőbb újdonsága a korábbival szemben az, hogy 30 helyett 90 napos tartózkodást tesz lehető­vé vízum nélkül a magyar, illet­ve a lengyel turistáknak egy­más országában. Silov altábornagy a Parlamentben A szovjet csapatok magyar- országi kivonása óriási presz­tízsnyereséget hoz a Szovjet­unió számára a világpolitiká­ban, a kivonulás egyben a szov­jet hadsereg erkölcsi megújho­dását is jelenti — hangoztatta Antall József miniszterelnök tegnap a Parlamentben, amikor búcsúlátogatáson fogadta Vik­tor Silov altábornagyot, a kivo­nuló Déli Hadseregcsoport pa­rancsnokát. Az apropót az szol­gáltatta, hogy június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagy­ja hazánk területét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom