Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-13 / 136. szám
1991. június 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Kié a búzacsőd? Tizenhat tetszetős kivitelű pavilont épített fel a Fonyódi Építőipari Szövetkezet Fonyódon. Az új létesítményeket kiskereskedők, butikosok pecsenyesütök és más egyéb szolgáltatásokkal foglakozók vásárolták meg. A pavilonok téliesítettek, s így egész évben üzemeltethetik a kereskedők. Gyertyás László felvétele 55 „LEFÚJTAK A SZTRÁJKOT! Megállapodás született a kormány és a MSZOSZ között Fegyveres rablótámadás Sok vagy kevés lesz a búza az idei nyáron? Nincs ember Magyarországon, aki e kérdésre pontos választ tudna adni. Nem is igen várható ez, hiszen a kenyerünk alapanyaga a politikai csatározások eszközévé vált. A múlt évi aszály után a szövetkezeti érdekképviselet — a MOSZ - megkongatta a vészharangot, jelentős takarmányhiányt prognosztizálva. A Földművelésügyi Minisztérium vagy hitt az azóta nem igazolódott prognózisnak, vagy egyszerűen csak gyengének bizonyult az érdekképviselettel szemben. A lényeg, hogy bármelyik esetben szakszerűtlenül jártak el, segélyekért folyamodtak, miközben hazai cégek már a gabonaspekulációval foglalkoztak. Védik a mundért A szakemberek számítása szerint jelenleg mintegy 200-300 ezer tonna búzafelesleg van az országban. A minisztérium a mundér becsületét védendő, megtiltotta az exportot, vagyis egy korábbi hibás döntést újabb hibával igyekeznek „korrigálni". A megbízott államtitkár nyilatkozata szerint a „a vezetés nem járathatta le magát, másrészt az ár miatt sem volt indokolt a tilalom feloldása”. Kései a szigorú intézkedés, hiszen a minisztériumi vezetés ugyan következetes maradt korábbi, felületes döntéséhez, de éppen ezzel járatta le magát. Másfelől aligha lehet szakszerűnek tekinteni azt a minisztériumi álláspontot se, hogy az export megtiltásával a hazai piacon letörhetők a búzaárak. Minden józan ésszel gondolkodó gazda tudja, hogy néhány hét múlva árpát lehet etetni az idei termésből; s alig van állattartó, aki e pár hétre ne tartalékolna takarmányt. A bérbeli mezőgazdászok azt is pontosan tudják, hogy aratás idején a legolcsóbb a gabona. Mindezekből következik, hogy június első felében aligha lehet jelentősebb vásárlásokkal számolni, vagyis az árletörési terv vélhetően megmarad az elképzelések birodalmában. Ugyanígy csupán jóslatnak tűnik az idei 14 millió tonnás gabonatermés is. A gazdaságok kalászokból több mint egymillió hatszázezer hektárt vetettek, s a kukorica területe is meghaladja az egymillió egyszázezer hektárt. A vetés nagysága a korábbi esztendőkhöz hasonló, így átlagos termést feltételezve, tulajdonképpen reálisnak tetszik a 14 millió tonna gabona. Esős tavasz után De lesz-e átlagos termés az idén? A kukorica vetése a csapadékos és hűvös időjárás miatt megkésett, a vetőmagnak mintegy kétharmada májusban került a földbe, amire igen ritkán van csak példa. Az időjárás még helyrehozhatja korábbi mulasztását, pótolhatja a hátrányos indulást a kukoricafölBefejeződött a vizsgálat a szovjet csapatok által okozott környezeti károkról, amelyek pontos értékét nem közölte a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium. Arra hivatkoztak az illetékesek, hogy mivel a tájékoztatóval egyidőben kezdődtek meg a tárgyalások a szovjet és a magyar fél között a károkozás mértékének és a térítés összegének ügyében, a magyarok nem akarnak nyomást gyakodeken, mindez azonban csupán remény. A búza átlagos termésében is csak bízni lehet, hiszen ahhoz a következő hetekben gondos növényvédelemre lenne szükség. A gazdaságokból kapott hírek szerint azonban sokhelyütt egyszerűen nincs pénz a növényvédőszerek megvásárlására; másutt viszont a várható búzaértékesítési nehézségek miatt szándékosan nem szórják ki a vegyszereket. Ha a védekezés elmarad, három-öt mázsával is csökkenhet a hektáronkénti hozam, s lemondhatunk a 14 millió tonna gabonáról. Ez még jól is jönne az ágazat irányítóinak, mert megkímélné őket a túltermelési válság kezelésének gondjától. A hazai szükséglet ugyanis alig haladja meg a 12 millió tonnát, így átlagos esetben kétmillió tonna a felesleg. Ám ha az időjrás és a szándékosan „gondatlan” gazdák fékezik is a termésátlagokat, egymillió tonna körüli túltermeléssel akkor is lehet számolni. A külpiacok azonban elfogytak a hazai gabonatermelők számára. A búza világpiaci ára /— az amszterdami kikötőbe szállítva — 96 dollár tonnánként, az itthoni előállítás önköltségen számolva is 90 dollár körül mozog. Nyilvánvaló tehát, az export veszteséges. Nincs ez másként tőlünk nyugatra sem, a szakirodalmi adatok szerint azonban ott mintegy 40 dollárral támogatják a kormányok a búzatermelőket. Ki vesz tölünk? Eddig a magyar búza legnagyobb része a Szovjetunióba talált gazdára, most viszont ezen a piacon sem bírjuk a versenyt. A nyugati országok egyéves hitellel szállítanak kenyérgabonát az éhezéssel küszködő Szovjetuniónak, amit mi nem engedünk — engedhetünk — meg magunknak. Bár azt azért érdemes volna végiggondolni, ha nem szállítottunk hitelbe a potenciális vevőnknek, a gazdák nem tudnak termelni, következésképpen adót sem fizetnek, ami megint csak a költségvetést apásztja. Pedig kellene számolgatni, hiszen ha az export tartósan elapad, s a termelés körülményei átlagosak maradnak, feltétlenül csökkenteni kell a búza vetésterületét. Kétmillió tonnás felesleget feltételezve, mintegy 400 ezer hektáron kell más nö- vényttermelni. De vajon milyen növényt? E kérdésre csak a világpiac ismeretében lehet felelni, ami nem elsősorban a gazdák dolga, hanem az ágazati irányításé. Az információk azonban rendre elmaradnak, a termelők a sötétben tapogatózva indítják el vetőgépeiket. Ezt sokféleképpen lehet minősíteni, azt azonban nem lehet rá mondani, hogy a piacgazdaság szokásos jelensége. Mi pedig, állítólag, abba az irányba tartunk. rolni tárgyaló partnerükre az adatok nyilvánosságra hozatalával. A károk felmérésére eddig 131 millió forintot fordítottunk. Csupán Sármelléken 500 ezer köbméter talaj vár tisztításra, azonnali beavatkozásra van szükség Kalocsa, Debrecen, Tököl térségében, ahol az ivóvízkészletet veszélyezteti a talajba jutott kerozin. Az élővilágban okozott károk és tájrombolás következményeit elsősorban Nádudvaron, Kedden Kaposváron és Siófokon Tajvani szakemberek találkoznak somogyi vállalkozókkal (Tudósítónktól.) Június 18-án Wango- hien-Min, a tajvani kis- és középvállalkozásfejlesztő kormányhivatal vezérigazgatója és Yee Sosien vezérigazgató-helyettes látogat Somogyba. A látogatás céljáról Jákli Péter főjegyző a következőket mondta: — A tajvani szakemberek somogyi vállalkozókkal, gazdasági szakemberekkel szeretnének találkozni, és tapasztalatokat szerezni tőlük a helyi lehetőségekről. Tájékozódni is akarnak az üzletkötésekről és a beruházási lehetőségek konkrét feltételeiről. A találkozó június 18-án 13 órától lesz a megyeháza i(Kaposvár, Csokonai u. 3.) földszinti termében. Erre várunk minden olyan vállalkozót és vezető gazdasági szakembert, aki érdeklődik a tajvani gazdasági kapcsolatok iránt. A részvételi szándékot az érdeklődők előzetesen a 82/12-775-ös telefonszámon jelenthetik be. Erre azért van szükség, hogy az érdeklődők köréről a vendégeket informálhassuk. Kedden 17.30-tól hasonló fórumot szervez Siófokon a városházán (Fő tér) a megyei ön- kormányzat Siófok várossal közösen. Ezt a lehetőséget azoknak a vállalkozóknak és vezető menedzsereknek ajánlom, akik üzleti, illetve beruházási lehetőséget tudnak kínálni a befektetési lehetőséget kereső tajvani üzletembereknek. Hajduhadház-Tégláson, Haj- máskéren, Esztergomban, Győrben és Tatán kell haladéktalanul megkezdeni, amíg a folyamat nem válik visszafordíthatatlanná. Ezenkívül a szombathelyi, székesfehérvári, szolnoki, debreceni, kecskeméti és budapesti laktanya-komplexumok területén várnak azonnali eltakarításra építési törmelékek és üzemél- tetési hulladékok. (Ferenczy-EUROPRESS) (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány képviselője azonban hangsúlyozta: a költségvetés bármilyen módosításához mindenképpen parlamenti döntésre lesz szükség. A munkavállalói oldal Lakner Zoltán bejelentését örömmel tudomásul vette. Nem sokkal ezután hasonlóan jó hírek érkeztek a kormány és az MSZOSZ tárgyalásairól, bizonyítván, hogy ami az ÉT ülésén történt, feltehetően valóban nem taktika, hanem a kormányzat újragondolta a dolgot. A leglényegesebb kérdésekben végül sikerült megállapodni. A kormány az eredeti 2,1 milliárd forint helyett tárgyalási alapnak elfogadta azt, hogy az energiaárak kompenzálására 5 milliárd forintot hajlandó költeni. Tehát ezt az ösz- szeget a kormány reális tárgyalási alapnak tekinti. Ahogy Herczog László, a tárca helyettes államtitkára fogalmazott: ez az állásfoglalás komoly elkötelezettséget jelent nem tárgyalási taktika. De a forrás megteremtésére még időre van szükAz év elején jött létre a nagyatádi Nyomda Kft. Addig a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat telepeként működött a 80-90 személyt foglalkoztató kisüzem. A változó gazdasági körülmények — a privatizációs folyamat megindulása — indokolták, hogy a korábbi formát az új váltsa fel, mert ennek több, — a gazdálkodást kedvezően befolyásoló — előnye is van. Önállóan gazdálkodhatnak, így, és kedvezőbbek a bérgazdálkodás szabályzói is. Amikor a múlt év második felében a kft-vé alakulás szóba jött, arról is dönteniük kellett a dolgozóknak, hogy belépnek-e tagként az új szervezetbe és így önállóvá, függetlenné váljanak, vagy csak a nyomdaipari vállalat lesz a tagja, mint egyszemélyes kft. A helybéliek az önállóság mellett döntöttek és közülük 19-en résztulajdonosként be is léptek a kft-be, de ség. A végső egyeztetésekre az ÉT ülésén kerül majd sor. Abban is megállapodás született, hogy a privatizációs bevételek egy részét újabb munkahelyek teremtésére fordítják. A kormány a 15 százalékos mértéket a szakszervezetekhez hasonlóan elfogadhatónak tartotta. A bérszabályozás mostani korlátainak némi lazítására is kötelezettséget vállaltak. Arra is konkrét ígéret hangzott el, hogy június 21-étől a munkavállalók ismét visszakapják az évenként egyszeri vasúti kedvezményt. Lapzártakor minden jel arra mutatott, hogy elmarad a mára meghirdetett figyelmeztető sztrájk, mert a kormánynak és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének végül sikerült megállapodniuk. Nagy Sándor, az érdekképviseleti tömörülés elnöke közölte: javasolni fogja az Országos Sztrájkbizottságnak, hogy tekintsék érvényesnek a kormánnyal folytatott tárgyalásokat és fújják le a munkabeszüntetést. természetesen a nyomdaipari vállalat maradt a legnagyobb alaptőkéjű résztulajdonos. Az egymillió forintnyi készpénzes alaptőkével és 14 milliót érő epporttal indult a kft. Azóta fél év telt el. A kezdeti tapasztalatokról Takács Ferenc, ügyvezető-igazgató mondta. — A kft-vé alakulás bizonyos szervezeti és tartalmi változásokkal is járt. Fontos feladatunk, hogy a létszámot ne kelljen csökkenteni, mindössze hat dolgozónktól váltunk meg átszervezés miatt. Korábbi partnereink csökkentették megrendeléseiket. Ez újabb termékek gyártását is eredményezte. Megkezdtük a hullámdobozok és a színes fóliák gyártását, könyvek, füzetek, újságok nyomását is. Jelentősen növeltük a lakossági szolgáltató tevékenységünket, a születési értesítőktől, az esküvői és névFegyveres rablótámadás történt tegnap reggel Győrött. A győri Vízmű és Fürdő vállalat pénzszállítmányát - a dolgozók fizetését - szállító két rendőrt fegyveres férfi támadta meg, több lövést adva le rájuk. Az egyik sérült rendőr viszonozta a tüzet, ám a támadó egy pénzes táskát felkapva autón elmenekült a helyszínről. Tiltakozó polgármesterek Több mint 3100 polgármestert hívtak meg a holnap délutánra tervezett nagygyűlésükre a főváros és a területi ön- kormányzatok vezetői. A nagygyűlésen petícióban utasítják vissza azt a kormányzati elképzelést, mely szerint az önkormányzatok vagyoni helyzetét csak az egyházi ingatlanokról és a kárpótlásról szóló törvény elfogadása után rendeznék. Vendég előrejelzés Az előrejelzések szerint az idén a Balaton parton a vendégek fele német lesz. A tavalyinál többen jönnek Ausztriából, s várhatóan nő a Skandináviából érkezők száma is. jegykártyákon keresztül a könyvkötésig sok mindennel foglalkozunk. Most egy újabb dobozgyártó és egy papír- szél-ragasztó géppel gyarapodnak. Ezek növelik a termelékenységet. A napokban kerül vissza a nyomdába két frissen végzett fiatal ofszet-nyomó szakember, akik a színes munkákat végzik majd. Ezekre egyre nagyobb az igény. Dolgozik már a fényszedő üzem is; itt készülnek többek között az újságok, a könyvek (általában 10 ezer példány alatti szériában), a folyóiratok, a nyomtatványok. A kft-nél rugalmas a munkaidő, ha a megrendelések akadoznak, akkor a dolgozók egy részének 75 százalékos bérrel szabadságot adnak, ha a munkák úgy kívánják, akkor pedig hosszabb a munkaidő is. Dorcsi Sándor V. Farkas József Elkészült a kártérkép Fél éve önállóak Uj termékek a nagyatádi nyomdában
