Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-09 / 106. szám
1991. május 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Kis János, az SZDSZ elnöke nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak A hallgatag többség fogadatlan szószólói mögött nem állnak tömegek (Folytatás az 1. oldalról) — Az SZDSZ-ben lezajlott stílusváltás kétségtelenül szerzett új híveket a pártnak, ugyanakkor a régebbi tagok egy része eltávolodott az SZDSZ-től. Megítélése szerint kiknek a rokonszenve erősödött és kik váltak elégedetlenné? — Ezt nem könnyű megítélni. Mindenesetre a közvéleménykutatási eredmények arra utalnak, hogy az SZDSZ tábora a szakképzett munkások és a széles értelemben vett középrétegek körében szélesedett, míg a nem bérből és fizetésből élők körében veszítettünk népszerűségünkből. Csökkent a támogatottságunk az alacsonyabb szakképzettségű munkások közt is. — Tehát ők hiányolják a korábbi keménykedő, demonstrált radikalizumust? —A számok alapján erre lehet következtetni. Nem udvarolnak a Fidesz-nek — Nem tartja-e meglepőnek, hogy a többi párt közül a Fidesztől kapják a legkeményebb kritikákat, jóllehet nyilvánvaló a két párt eszmei rokonsága. A minap Kövér László Fidesz képviselő például azt nyilatkozta, hogy ön féltékeny a fiatal demokraták politikai hatékonyságára. — Épp az eszmei közelség a magyarázat. Hiszen a Fidesz nekünk sokkal inkább politikai versenytársunk, mint mondjuk az MSZP, vagy a Kisgazdapárt. Ezeknek más a szavazóbázisa. Érthető hát, hogy a Fidesz megpróbál hibákat keresni tevékenységünkben. Mi tárgyilagos és elvszerű viszonyra törekszünk a Fidesszel, ám nem tartozunk „udvarlóik” közé. — A Kupa-program esetleges sikere, azaz az ország gazdasági stabilizálódása, jelentősen megnövelheti a kormány és rajta keresztül az MDF népszerűségét. Számolnak-e a hazai politikai erőviszonyok e lehetőségből fakadó átrendeződésével? A Kupa program sikere nekünk is jó — Egyelőre nem látjuk jelét, hogy ilyen irányban fordulnának a dolgok, jóllehet ez nem elképzelhetetlen. A lehetőséggel olyannyira számoltunk, hogy ez volt az eredeti (Fotó: Szigeti Tamás) várakozásunk a parlamenti választások után. Egy normális négy éves ciklusra rendezkedtünk be ellenzéki pártként. Voltaképpen, ha a gazdasági stabilizáció bekövetkezik az az SZDSZ számára is kedvezőbb helyzetet teremt. Mégpedig azért, mert minél erősebb az elégedetlenség a kormány politikájával szemben annál nagyobb nyomás nehezedik az ellenzéki pártokra, hogy tegyenek már valamit és annál inkább fordulnak felénk is teljesíthetetlen várakozásokkal. AZ SZDSZ-től sokan egyszerűen azt várják, hogy buktassa meg a kormányt és lépjen a helyébe. Ha tehát a kormány hatékonyabban és a széles közvélemény számára elfogadhatóbban tudna működni az csökkentené az ilyen nyomást. A kárpótlás kárai —A szabaddemokraták mindvégig ellenezték a kárpótlási törvényt. Mi az álláspontjuk most, annak elfogadása után? — Az SZDSZ már a legelső parlamenti megszólalásában úgy foglalt állást, hogy ezt a törvényt, le kell venni a napirendről, így tehát a törvény elfogadásával is elégedetlenek vagyunk. Úgy gondoljuk és ebben egyetértünk a Fidesszel és a törvény más kritikusaival, hogy ennek a kárpótlásnak súlyos gazdasági és szociális következményei lesznek, hiszen ez veszélyezteti a kormány meghirdetett pénzügyi politikáját, s ellentétes annak privatizációs politikájával. A törvényből fakadó társadalmi megosztottságra minden módon megpróbáltuk ráirányítani a figyelmet, mivel azonban a törvényt mégis elfogadták, az SZDSZ-nek is tudomásul kell vennie, hogy nem ő kormányoz. Van azonban az ügynek egy alkotmányossági vetülete is, melyet meg kell különböztetni a törvény gazdasági és szociális következményeitől. Mert míg az utóbbiakat kénytelenek vagyunk tudomásul venni, alkotmányossági kételyeink további lépéslehetőséget kínálnak. Nem mindegy ugyanis, hogy egy törvény, mely a magyar társadalmat ilyen mélyen megosztja megfelel-e az alkotmányosság követelményének. Már a törvényelőkészítés során az Alkotmánybírósághoz fordultunk előzetes normakontrollért. Megértjük azonban hogy az Alkotmánybíróság nem élt döntési jogával nem kívánván e precedenst szokássá tenni. Ugyanakkor azt Alkotmánybíróság állás- foglalásából kitűnik, hogy a köztársaság elnöke még a törvény kihirdetése előtt hozzájuk, fordulhat ilyen normakontrollért. Éppen ezért azzal a kéréssel fordulunk Göncz Árpádhoz, más pártokhoz és szervezetekhez hasonlóan: éljen e jogával. „Szószolók”és teljesítőképesség A beszélgetés során Kis János véleményt mondott a sokat emlegetett „hallgatag többségről”. Szavai azért is figyelemre méltóak, mert Somogybán is időről időre megjelennek politikai csoportok melyek magukat a hallgatag többség szószólóinak tekintik. — Nem hiszem, hogy bárki aki a hallgatag többség zászlaját lengeti, valóban e többség képviselője volna. S azt sem, hogy aki e többség nevében nyilatkozik a jövőben is maga mögé tudja állítani a tömegeiket. Meggyőződésem, hogy a „hallgatag többség” aktvizálódásához nem új politikai erők fellépése kell. Fontosabb ennél a politika és a társadalom viszonyának és az ország gazdasági teljesítőképességének kedvező változása. — Köszönjük a beszélgetést. Bíró Ferenc Az Inter-Európa Bank Kaposváron Ha csak indirekt módon is, de tegnaptól egy újabb bankot üdvözölhetnek Somogybán a pénzpiacra figyelők. Az In- ter-Európa Bank pécsi irodája mutatkozott be Kaposváron. A bank 1988-ban alakult Interbank néven, majd 1989 júniusától a részvénytársaságba 10 millió dollárral belépett az olasz Instituto Bancaria San Paolo di Torino, s ettől kezdve már a jelenlegi néven működnek. Idén januárban Pécsett megnyílt első vidéki igazgatóságuk, s most elérkezettnek látták az időt, hogy a pécsi központ munkájával Somogy megyét is megismertessék. A bemutatkozó rendezvényen kérdeztük Felkai András vezérigazgató-helyettest, milyen újdonsággal tud cége versenyezni 60 kilométer távolságból a somogyi irodával is rendelkező, lábukat már megvetett bankokkal? — Bankunk teljes körű kereskedelmi banki szolgáltatással áll ügyfeleink rendelkezésére, ami mellett két speciális terüóletünk van. Egyik a privatizáció. Az Inter-Európa Bank jelentős nemzetközi kapcsolatai segítségével megkönnyíti a vállalatok privatizációját. Partnert keres ha kell, tanácsadással szolgálunk, és akár tőkével is beszállunk az üzletbe. Egyik legjelentősebb üzletünk is ilyen, cégünket bízták meg az NM Rotschild második lépcsős privatizációjával. De konkrét szerződésünk van már a Pécsi Bőrgyár privatizációjára és még egy hasonló többmilliárdos baranyai üzemmel is aláírtuk a szerződést. Bankunk kiterjedt nemzetközi kapcsolatai segítségével a nemzetközi okmányos műveleteket, devizaátutalásokat 2-5 nap alatt el tudjuk végezni, s ezt csak kevesek mondhatják el magukról. A bank tehát egyelőre nem szorgalmazza egy kaposvári iroda felállítását, bíznak abban, hogy szolgáltatásaik, hitelkonstrukciójuk elég csábító ahhoz, hogy Somogyból is sokan keressék fel őket. A távolság pedig csupán elméleti — mondták — hisz számítógépes rendszerükre a közeljövőben vidéken is rákapcsolódhatnak a partnereik, addig pedig telefaxon küldött megbízásokat is elfogadnak. V.O. Sajtóügynökséget alakít az Axel Springer Kiadó Az egyik legnagyobb nemzetközi sajtókonszern magyarországi vállalkozása, az Axel Springer Budapest Kiadói Kft — az egyik társtulajdonossal, Josef von Fe- renczyvel együtt — sajtó- ügynökséget alakít Budapesten. Miként dr. Bayer József, a kft ügyvezető igazgatója elmondta, a sajtóügynökség célja a kft kiadásában megjelenő magyar napi- és hetilapok, egyéb sajtótermékek folyamatos cikkellátása. Ezen kivül a Springer-sajtó világ- hálózatából feldolgozott legérdekesebb írásokat közreadja az egész magyar sajtó számára. Tudósítja a külföldi Springer-lapokat a magyar bel- és külpolitika, a hazai társadalmi élet legfontosabb eseményeiről, folyamatairól. A sajtóügynökség — kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, korszerű műszaki berendezéseit kihasználva — felkészül arra, hogy a jövőben a szerkesztőségek egyedi igényeit is kielégítse, mint hazai, mint nemzetközi témákban.A sajtóügynökség mindössze néhány fős szerkesztőségét a magyar közélet, az újságírói szakma kiválóságaiból álló, folyamatosan szerveződő és bővülő szerzői gárda egészíti ki. A sajtóügynökség gyors előkészítő munkálatok után hamarosan ajánlataival jelentkezik a magyar és a külföldi sajtó szerkesztőségeiben, s várja azok megrendeléseit. Még egyszer a megyei hatáskörű intézményekről A Somogyi Hírlap többször is beszámolt arról, hogy a megyei intézmények sorsát illetően vita van Kaposvár és a megyei közgyűlés között. Legutóbb a lap május 2-i (csütörtöki) számában, a megyei közgyűlésről szóló tudósításban olvastuk: „Dr. Kolber István tájékoztatta a közgyűlés tagjait, hogy mire nem jutottak a megye és a megyei jogú Kaposvár tárgyalásain a megyeszékhelyen levő és megyei szerepkört vállaló intézmények hovatartozásáról, finanszírozásáról”. Pedig jobb lett volna, ha arról számol be, amire jutottak. A bizottságok a tárgyalás során ugyanis elfogadhatónak tartották a következőket: 1. Valamennyi Kaposváron levő normatív finanszírozású, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott intézményt adjon át a megye a megyei jogú városi önkormányzatnak. A város ezeket az intézményeket átveszi vállalva a felújítási és fejlesztési kötelezettségeket, és ezekkel kapcsolatosan a címzett és céltámogatásokon kívül semmiféle igényt nem támaszt. 2. A színház működéséhez hiányzó pénz harmadát, a megyei, kétharmadát pedig a városi önkormányzat vállalja. 3. A Somogy Megyei Könyvtár működtetésére intézmény- fenntartó társulást hoznak létre fele-fele arányban vállalva a költségeket. Az ehhez esetleg integrálódó városi könyvtár teljes költségét a város biztosítja. 4. Amennyiben a hatásköri törvény a megyei kórházat a megyei önkormányzat fenntartásába rendeli, akkor a városi önkormányzat lemond a kórház, a csecsemőotthon és a kórházi óvoda fenntartásáról a megye javára. 5. Eltérő törvényi rendelkezés esetén minden egyéb intézmény vonatkozásában a két önkormányzat tiszteletben tartja a megállapodásban foglaltakat. (Ezek a Csiky Gergely Színház, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, a Zója Nevelőotthon, a Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona.) Eddig tartott az a rész, amiben a két tárgyaló delegáció konszenzusra jutott. Az emlékeztetőben ugyanakkor megjegyezték: a fentieken túl a megyei jogú város igényt tart az ATI-ra, a Somogyi Képtárra, a Városi Galériára és a Latinca Múzeum épületére. Ezek sorsáról későbbi tárgyalásokat kérlek. Érthetetlen számunkra, hogy dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke hozzám írt levelében az áll, hogy: „Tekintettel arra, hogy az április 29-i egyeztető megbeszélésen nem jött létre megállapodás, a megyei közgyűlés a hatályos jogszabályok alapján hozta meg döntését. Ugyanakkor figyelemmel volt a városi ön- kormányzat vezetőivel folytatott tárgyalásokon elhangzott álláspontokra”. Nos, ez az a kérdés, amivel nem értünk egyet! Vagy elfogadja a megyei közgyűlés a megállapodás minden pontját vagy — mint ahogy történt is — nem. Ebben az esetben abból nem ragadhat ki részleteket! Szerintünk nem lehet a színház és a megyei könyvtár ügyét kiragadni az egészből és külön kezelni! A megyei közgyűlés nevében többször elhangzott s megjelent az újságban, hogy az intézmények működését, biztonságát szeretnék előtérbe helyezni. Ez olyan látszatot kelthet, mintha ezzel ellentétes szándékkal kezelné a szóban forgó intézményeket a megyei jogú város. Ez alkalmas az olvasók megtévesztésére. Hangsúlyozom, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendezési elve jogszabályok által determinált. Mi nem akartunk intézményeket szétszedni és tevékenységük szerint más-más fenntartóhoz terelni az egyes intézményi szervezeti egységeket. Szerintünk jogszabály írja elő azt is, hogy mely intézmények fenntartásáról kell a megyei önkormányzatnak gondoskodni. Ezért sem érthetünk egyet az olyan véleménnyel, amely például a május 4-i Somogyi Hírlapban a megyei ön- kormányzat álláspontjaként jelent meg „Mivel a város nem tart igényt a Somogy Megyei Művelődési Központ városi szolgáltatásaira, ezért a megyei közgyűlés csak a módszertani feladatokra biztosítja a feltételeket”. A tárgyalásokon felmerült olyan variáció is, hogy a fenti intézmény szabadidőklubját átveszi a város. Ez azonban később már nem vo.lt téma, mivel a működtetést a megyei tárgyaló fél garantálta. Az előbbi idézett cikk egy másik részében már így nyilatkoztak: „Azoknak a megyei intézményeknek, amelyeknek a működéséhez nem jár normatív állami támogatás — a pedagógiai intézet, a levéltár, az SMK, a múzeum, az ifjúsági- és sportrendezvény iroda —, a megyei közgyűlés teljes egészében biztosítja a működésükhöz szükséges pénzügyi feltételeket." Szerintünk—és a jogszabályok szerint — ide kell sorolni hatodikként—a megyei könyvtárat is. Az a tény, hogy a könyvtár fenntartásának felét átvállalná a város — gesztus. Mint ahogy az is: a színház „veszteségeinek” harmadát a megye vállalja. Az említett hat intézmény fenntartásának fedezetét, illetve a forrását a jogszabályok a megyéhez rendelik. Nem értem, miért nem a döntés után nyilatkoztunk mindketten, együtt, mint ahogy abban az április 29-i két delegáció megállapodott. Éppen azért, hogy ne lehessen a megállapodást kétféleképpen értelmezni! A megyei közgyűlés elnöke levelében tudatta velem, hogy „...A várossal folytatandó tárgyalásokra létrehozott megyei bizottságot a közgyűlés megszüntette. További tárgyalásra, egyeztetésre a megyei önkormányzat tisztségviselőit hatalmazta fel.” Szabados Péter Kaposvár polgármestere IBM — Okos enged... 60 százalékkal csökkenti egyes asztali számítógépeinek árát az amerikai IBM cég. Bejelentették, hogy a piaci verseny erősödése miatt „okos enged” megfontolásból döntött a számottevő árcsökkentés mellett. Eddig a számítógépgyártók versenye inkább a fejlesztésben mutatkozott meg, nem pedig az árak terén. Az IBM több termékét is jóval olcsóbban adja keddtől, a leglátványosabban azonban a 65 megaby- tos memoriájú RISC System-6000 Powesta- tion-Poweserver ára csökken: 130 ezer dollárról 52500-ra.