Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-07 / 104. szám

1991. május 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Boltozni csak pontosan, szépen Ahol érdemes is A piachoz naponta kell al­kalmazkodni — mondják a bar­csiak. A helyi áfész nem szé- gyenli bevallanai, hogy voltak hibás döntései, de amikor eze­ket meghozták, maguk sem gondoltak, hogy rossz lapra tesznek. Takács László elnök szerint Ilyesmi manapság egyre többször előfordulhat a gazdaságban. A lényeg, hogy időben felismerjék a tévedése­ket. Csináltak egy száraztész­tát készítő üzemet Lakócsán. Úgy tűnt, hogy jó bolt lesz. A kí­nálat túlságosai? nagy, hát le­mondtak róla. Nyitottak agro-hobby boltot, de nem a legjobb helyen. Azóta áthe­lyezték az autóbuszpályaudvar mellé, ahol sokan megfordul­nak. Az egykori Otthon Áru­házból ABC lett. Ezt ugyancsak a helyi igények miatt alakították át. Három év alatt 97 millió fo­rintot fordítottunk fejlesztésre — mondta Takács László. Megtehették, mert nyeresé­gesek voltak. Most, ha nem is olyan mértékben, mint az el­múlt években, folytatják a fej­lesztéseket. Barcson például egy műszaki szaküzletet épí­tenek nyolcmillióért az új vá­rosközpontban. Csokonyavl- sontán 15 millió forintos beru­házással egy vegyesboltot és egy vendéglőt csinálnak az egykori Becsali csárda romjai­nak helyén. Babócsán a ruhá­zati, Illetve vas- és műszaki boltjukat újítják föl. Úgy gondol­ják, hogy ezekkel a boltokkal el­fogadható kereskedelmi háló­zatot alakíthatnak ki. Az elnök szerint mégsem elégedettek, Ismert, hogy ruhára manapság keveset költenek az emberek, ugyanakkor igényesebben vá­logatnak az élelmiszerek kö­zött. Létrehozták nagykeres­kedelmi vállalkozásukat, hogy olcsóbban adhassanak egyes termékeket, mint a konkuren­cia. Jelenleg hatszáz féle ter­méket szereznek be közvetle­nül a gyártóktól, azoktól, akik korábban szóba sem álltak ve­lük. A barcsi termelőszövetke­zettel például egyezséget kö­töttek, hogy termékeit olcsób­ban kínálják. N.J. (Fotó: Gyertyás) Mélyponton az ágazat A birkatürelem sem segít Gyapja van, de piaca nincs A hús- és tejtermelésé a jövő PRÓBA KAPOSVÁRON Katalizátorok pártján Az ágazat fennmaradásá­hoz készítettek programot, mert mint Tolnai Gyula ügyve­zető igazgató mondta : a birka­szeretet ma már nem elég. Te­gyük hozzá: a birkatürelem sem segít. — Az új helyzet, az eladha­tatlan gyapjú, a majd felére csökkent vágóértékesítés a szakmát változtatásra kény­szeríti. Biológiai és tartástech­nológiai váltásra egyaránt szükség van. Olyan terméket kell nagy tömegben és olcsón előállítani, amely el is adható — kezdte az ügyvezető igaz­gató. A szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint csak a szaporulat és a tej elad­ható. Az a szaporulat, melyből a vágóállatok mintegy 95 szá­zaléka a nyugateurópai pico­kon értékesül. Itta hazai terme­lők magas támogatást élvez­nek, ezzel szemben a pár éve még 30-35 százaléknyi állami dotáció már 15-re zsugorodott, sőt jövőre meg is szűnik. — Mi adhat mégis reményt a túlélésre, az ágazat fennmara­dására ? — Megélhetést is biztosító vállalkozásként kell üzemel­tetni a juhágazatot. A korábbi genetikai programunkat kellett továbbfejleszteni. A szapora merinó most van fajtaelisme­rési eljárás alatt. Jobb szaporu­lata mellett ausztrál minőségi gyapjú termelésére képes a fajta. — Most, hogy a gyapjúter­melésnek befellegzett, mi a reménykeltő az új fajtában _? — Á biztonságos ikereílés (2-3 bárány) , valamint a brit tejjuh-val való keresztezés so­rán az anyai tejtermelőképes­ség biztosítása és ezáltal az utódok biztonságos felneve­lése lehet a siker záloga. Ott pedig, ahol adottak a fejési technológia lehetőségei, az ér­tékesített juhtej már tiszta nye­reségként — így Tolnai Gyula. —Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nyári és a karácsonyi értékesítésekre, ehhez kell az állományt felkészíteni. Az anyai tejhozam egymagában kevés, kell a takarmányozás is. Bár le kell mondanunk a gyap­júértékesítés lehetőségéről, de a „British Milkseep”olyan fajta, melynek gyapja merinó jellegű, tehát ha lesz valaha konjunktú­rája, akkor egyszerű visszake- resztezéssel ismét válthat az ágazat. Mészáros Tamás (Folytatás az 1. oldalról) Kalmár László, a megyei közlekedési felügyelet igazga­tója a tapasztalatokról ezt mondta: — Kardos úr porcelán katali­zátorát két- és négyütemű mo­torokba egyaránt be lehet majd építeni. Tudomásom szerint egy nyugati cég, valamint a Zsolnay gyár is részt vesz a munkában. A nálunk elvégzett vizsgála­tok igen kedvező eredménnyel zárultak. Csak jellemző példaként em­lítem, hogy egy Wartburg széndioxid-tartalma a katalizá­tor beszerelése előtt 4,7 volt, utána 0,47 lett. Ez megfelel azoknak a követelményeknek is, amelyeket 1993-ban tá­masztanak Magyarországon a járművekkel szemben. A be­rendezés igen jól semlegesíti a többi káros anyagot is. Vizsgál­tuk azt is, hogy az úgynevezett fojtás mennyire csökkenti á ka­talizátoros jármű sebességét. Megállapítottuk, hogy ez mindössze csak öt kilométer. A felügyeletnél elmondták, ha a katalizátor az elképzelé­seknek megfelelően megvaló­sul, szinte forradalmasíthatja Magyarországon a környezet védelmét a közlekedésben. Ugyanis a kispénzű emberek is megvehetik, hiszen előrelátha­tóan az ára 10 ezer forint alatt marad. A felügyeletnél hangsúlyoz­ták, hogy nem motorcserékkel kell elhárítani a kétütemű jár­művek környezetre gyakorolt káros hatását. Ugyanis azt állít­ják: a motorcserék amellett, hogy drágák, sok veszéllyel is járnak. Tudomásul kell venni: agyá­rak a gépkocsik konstruálása­kor minden téren kellő össz­hangot teremtenek a motor és a karosszéria között. Ennek utólagos megbontása sok kel­lemetlenséggel és sokféle ve­széllyel jár. Ezért a felügyelet szakem­berei katalizátor-pártiak. Szegedi Utazhatnak a vállalkozók Több lehetősége lesz a vál­lalkozóknak arra, hogy részt vegyenek jelentős nemzetközi kiállításokon, vásárokon. A Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma segí­teni kívánja a magánvállalko­zókat, hogy termékeiket ered­ményesebben ismertethessék meg a külpiacokon, hozzájut­hassanak a szükséges piacku­tató és marketing ismeretek­hez. Kuvaiti bankjegycsere A Magyar Nemzeti Bank köz­reműködik a magyar állampol­gároknál, jogi személyeknél levő kuvaiti dinár bankjegyek cseréjében. A Kuvaiti Központi Bank ugyanis arról értesítette az MNB-t, hogy a múlt év szep­temberéig kibocsátott és forga­lomba hozott . bankjegyeket visszavonják, s azokat 1991. szeptember 30-ig a tulajdo­nosnak névértéken megtérítik. Berzencei választék Iparcikk bolt lesz az MSZMP berzencei épületéből. A helyi­séget megvásárolta a csurgói áfész, s azt átalakítva tartós fo­gyasztási cikkeket árulnak majd itt. Ugyanakkor bővítik a korábbi vegyesboltot is 80-100 négyzetméternyi raktárral, így a határmenti nagyközségben jelentősen növelhetik a válasz­tékot. Béres-cseppes üdítő Drink 21 néven, Béres- cseppes üdítőital gyártását kezdte meg a nyíregyházi Nyírségi Konzervipari Vállalat. A termék forgalmazása — a pi­aci bevezetést szolgáló rek­lámkampány megkezdése után — e héten kezdődik. Eurosport — vége Tegnap befejezte működé­sét az Eurosport műholdas te­levízió csatorna — közölték Londonban. Az egész nap sportműsort sugárzó adót Ru­pert Murdoch Sky televíziója működtette 17 európai tévétár­saság közreműködésével. Az Európai Közösség nemrégiben úgy döntött, hogy ez a csatorna sérti a szabályos versenyre hozott rendelkezéseket. Az első negyedév gazdasági mérlege Jelek és kérdőjelek A kárpótlás beindíthatja a spirált A magyar gazdaság a vártnál lényegesen jobban teljesített az év első negyedében, és ez akkor is bizonyos optimizmusra ad alapot, ha sok súlyos, sőt aggasztó gond tornyosul elénk az elkövetkező hónapokban. Nem váltak be azok a jóslatok, hogy átlépve a kritikusnak nevezett negyven százalékot, vág­tatóvá, esetleg kezelhetetlenné válik a magyar infláció. Egye­lőre 32 százalék körül van az infláció várható éves értéke, és ez valószínűleg nem emelkedik tovább, ha csak a kárpótlási törvény túl gyors végrehajtása, vagyis az árufedezet nélküli kárpótlási jegyek tömeges megjelenése nem indítja be az áremelkedések spirálját. A fekete is húzó A fogyasztási cikkek piaca is mutat bíztató jeleket. A már szinte minden korlátozás nél­küli import egyre több területen valódi versenyt teremtett. A szórakoztató elektronikai cik­kek ára például lassan, de fo­lyamatosan csökken, az élel­miszerboltokban is mind több­ször kínálnak teljes értékű árut 10-30 százalékkal olcsóbban. Jóllehet az élelmiszergaz­daság, elsősorban az állatte­nyésztés jövője ma még szinte csak kérdőjelekkel jellemez­hető, de kétségtelen tény, hogy a túltermelésre határozott piaci válasz született: olcsóbb lett a hús, ráadásul nem is átmeneti­leg, hanem immár tartósan. A szakértők szerint a magyar lakosság jól hasznosítja az immár sok éves válságkezelési tapasztalatait, sikeres túlélési stratégiákkal rendelkezik. Jól­lehet a munkanélküliség gyor­san nő, és már hivatalosan is 150 ezren vannak állás nélkül, közülük mind többen épülnek be, kapnak munkát a második illetve a fekete gazdaságban. Ez persze önmagában nem ör­vendetes, hiszen az illegális gazdasággal számtalan prob­léma van, — nem adózik, nincs az ott dolgozóknak társada­lombiztosítása, — ám ettől még tény, hogy a magyar gaz­daságnak jelenleg ez az igazi „húzóágazata” és meglehet, hogy még jóidéig ez lesz. Nem tanulság nélküli felidézni, hogy Olaszországban a hatva­nas-hetvenes évek zűrzavaros politikai kulisszái mögött, lé­nyegében az árnyékgazda­ságból nőtt ki a mai, valódi olasz gazdasági csoda, ame­lyik Európa élmezőnyébe emelte az országot. Veszélyben a túlélés Az idei év igazi nagy veszély- forrása a szovjet kapcsolat összeomlása, az ottani belső viszonyok teljes zűrzavara mi­att. A Kelet-Európába irányuló exportunk az idén a tavalyinak csak mintegy egyharmada lesz. Ráadásul máris 500 millió dollár értékű olyan áru ment ki a Szovjetunióba, amelynek az el­lenértékét egyelőre csak re­mélhetjük, azt is csak meglehe­tősen halványan. Ezzel együtt a vállalatok még erre a rendkí­vüli erős és váratlan sokkra is tulajdonképpen éretten rea­gálnak, hiszen a fejlett orszá­gokba irányuló exportunk igen jól, a vártnál is jobban alakul. Ugyanakkor a magyar válla­latok jelentős része egyelőre a saját túlélését sem látja biztosí­tottnak. Az ipari termelés tíz, az értékesítés 8 százalékkal esett vissza az első három hónap­ban, a beruházások állománya mintegy 40 százalékkal kisebb a tavalyinál. A pénzügyi szféra feszültsé­gei sem enyhültek, változatlan a vállalati sorbanállás. Érdekes módon itt is a lakosság maga­tartása a legracionálisabb; mi­közben az ország „kinyögte” az OTP-nek a lakáskölcsönök visszafizetését, általában mér­sékelte egyéb kiadásait is. A szakértők szerint ugyan­akkor többszázezren állnak „ugrásra készen” hogy a vállal­kozások feltételeinek javulá­sával önálló egzisztenciát te­remtsenek maguknak. Sajnálatos tény azonban, hogy a csak bérből és fizetés­ből élők, valamint az eltartottak relatív helyzete egyre romlik. Aki nem tudja a munkaerejét a másodlagos gazdaságban ér­tékesíteni, az a főállású jöve­delmek jelentős értékvesztése miatt folyamatosan szegénye­dik. Ez a tendencia ma már a középréteget is nagy számban sújtja. Az idei év további veszé­lye, hogy a kárpótlási törvény következtében esetleg nagy számban válhatnak munka- nélkülivé a termelőszövetkeze­tek dolgozói, akik ráadásul rendkívül rossz helyzetbe ke­rülnek a munkaerőpiacon, mert szakképzetlenek és a város­ban nincs lakásuk. Egyre szegényebbek A nagy állami ellátó rendsze­rek, az oktatásügy, az egész­ségügy, a szociálpolitika egyre szegényebbek, és ez mégin- kább sújtja azokat, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt ezekre szorulnak. A magyar gazdaság jelenlegi állapotát elemző szakértők egyetérte­nek abban, hogy a következő hónapokban a válság tovább mélyül, de egyes szektorokban már a fellendülés jelei is mutat­koznak. Folytatódik a verseny- futás az idővel, a túlélésért, amire az első negyedév végén többjei van mint három hónap­pal korábban. Pusztai Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom