Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-06 / 103. szám

1991. május 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Új szolgáltatás vállalkozóknak Napokon belül új szolgáltató szervezet kezdi meg tevé­kenységét a vállalkozók igé­nyeinek kielégítésére. Az új szervezetet VOSZ Nemzetközi Vállalkozói Kereskedelmi Köz­pont néven azért hozták létre, mert az utóbbi időben rohamo­san megnövekedett a magyar vállalkozót kereső külföldi cé­gek képviselőinek látogatása a VOSZ-nál. Hungarológiai Intézet Újvidéken Intézeti napokat tart Újvidé­ken a Hungarológiai Intézet, amelynek kemény kihívások­kal kell szembenéznie az utóbbi időben. Az intézetet át­szervezés fenyegeti, újabb anyagi nehézségek várnak rá a szerb kormány nemrég beje­lentett takarékossági prog­ramja miatt, s jelenleg szüne­telnek a Magyar Tudományos Akadémiával kötött csereprog­ramok is, mivel Újvidéken nem kapják meg az 50 százalékos térítést. Tavaszi limlom-akció a megyeszékhelyen Hitelért is sorbaállnak Az élelmiszer „puha cikk” — mondják a bankárok Lakner Csaba, az inkei ter­melőszövetkezet főkönyvelője mondta, hogy korábbi taktiká­juknak köszönhetően pénzügyi gondjaik ugyan nincsenek, mégsem elégedettek. A hús­kombinát az adósuk, a Kapos­vári Tejipari Vállalat késve fi­zet, s a megtermelt tejet nem veszi át teljes egészében. A decemberi számlájukat a na­pokban egyenlítették ki. Április közepén már mindig volt szer­ződésük a gabonaiparral; most nincs. A külkereskedelem nemhogy támogatja, hanem gátolja külföldi szerződéseiket. Kényszerpályán — Ilyen és ehhez hasonló gondokkal nincsenek egyedül — mondotta Tölgyesi Miklós, a Kereskedelmi Bank Rt nagy­atádi bankszervének vezetője. Tudja, hiszen 251 kisvállalkozó és 22 dél-somogyi mezőgaz­dasági üzem számláját kezelik. Ilyenkor, tavasszal sorbaállnak a hitelekért a gazdaságok, mert bár 35 százalékos a kamat, vetni kell, műtrágyát kell venni, egyszóval termelni kell. — A bankok elsőrendű ér­deke a gyors pénzforgatás. Úgy tűnik, hogy ez nem megy. — így van. ősztől júniusig alig van befizetés. Csak hitelért jönnek a gazdálkodók. A vető­magra és növényvédő sze­rekre fölvett hitelt legkorábban hat-nyolc hónap múltán tudják visszafizetni. A mezőgazda- sági üzemek annyira kény­szerpályán mozognak, hogy épületberuházásra, a gépvá­sárlásra már nem is költenek. Ez komoly válságot idézhet elő. Hosszú távú lekötések kel­lenének; egy országot nem szabad bizonytalanságban hagyni. — A bank hitelpolitikájával befolyásolhatja a gazdálko­dást. Nagy készletek — Mi minden jó vállalko­zásba beszállunk. Hitelre azonban csak a hitelképes üzemek számíthatnak. A hitel- képtelen gazdaságokat csak állami garancia mellett tudjuk kisegíteni. Illetve akkor, ha ná­luk külföldi vevő jelentkezik biz­tos vásárlási szándékkal. Kü­lön ügy az élelmiszeripar. Be kell látnunk, hogy a KGST-piac összeomlása zavarokat oko­zott. Nagy készletek halmo­zódtak föl. Nehezen lehet vevőt találni, így az élelmiszeriparba befektetett forintok lassan té­rülnek meg, ezáltal kevesebb jut a mezőgazdaság újrafinan­szírozására. Megtörténhet, hogy a jogos igényeket sem tudjuk kielégíteni. — Ha olyan gondok vannak, mint amilyenek az imént el­hangzottak, felvetődik, hogy egyáltalán érdemes-e beru­házni a mezőgazdaságban. Új üzletágakat! — Előbb-utóbb normalizá­lódnak a viszonyok, s akkor is­mét föllendülhet ez az ágazat is. A mezőgazdaságban, itt Dél-Somogyban is sok lehető­ség van. Nekünk is érdekünk, hogy ezeket a lehetőségeket megtalálják, növeljék bevétele­iket. Csak egyetlen példát emlí­tek: feketeribizlivel eddig keve­sen foglalkoztak, pedig nagy iránta a kereslet. Most — világ­banki hitelből — huszonhét gazdát segítettünk ahhoz, hogy huszonhét hektárt bete­lepítsen ezzel a bogyós nö­vénnyel. S ez csak egy lehető­ség a sok közül. — Egy bank csak hitelezés­ből aligha tud megélni. Addig is, am íg bekövetkezik a várt fel­lendülés, mit tudnak tenni? — Új üzletágakat keresünk. Áprilistól például vállaltuk a de­vizaszámlák vezetését is. Nagy Jenő Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében javít és és tor* galmaz targoncákat a kaposvári Carker kft. Elsősorban bol­gár gyártmányokat szervizeinek, de a legújabb japán típuso­kat is ellenőrzik. (Fotó: Kovács Tibor) A KW kuvaiti kapcsolatai REMÉNYEK SIÓFOKON A belvárosban kihelyezték azt a 25 konténert, amelyekbe feleslegessé vált kacatjaikat egy héten át hordhatják a kör­nyékbeliek. Harner Rudolftól, Kaposvár főkertészétől meg­tudtuk: minden héten máshol helyezik el a szemeteskonté- nereket, május 9-15 között például az északi területeken és Füreden lesznek. A tavaszi limlom-akció utolsó helye To- ponár és Töröcske lesz, ahol június 12-19. között állítják föl a konténereket. Minivilág fényképeken Mikroszkópos fényképezés és filmezés címmel Bernáth Gyula, a Somogy Amatőrfilm- és Videóstúdió vezetője tart di­avetítéssel egybekötött előa­dást Kaposváron az SMK sza­badidőklubjában ma este 6 órakor. Vuncs Istvánnak e té­mával kapcsolatos videófilmjét is levetítik az érdeklődőknek a Compur Fotóklub összejövete­lén. Az Országos Kőolaj- és Gá­zipari Tröszthöz úgynevezett külsőkörös egységként tartozó siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat július elsején önállóvá válik. Mindez öszefügg azzal a je­lentős átalakulással, amely nemrég kezdődött a trösztnél. Szabadon gazdálkodnak A KVV-nél a változás első szakaszában a termelőegysé­gekből olyan társaságokat hoznak létre, amelyek egy­személyes rt. tagjaiként sza­badon gazdálkodhatnak lét­számmal, bérrel. Ezek idővel jogi önállóságot élvező „profitcenterekké” vál­nak. A változást megalapozzák az idei jó kilátások is. Kuvait­ban, ahol a múlt évben a hábo­rús helyzet miatt mintegy 70 millió forint értékű gép, beren­dezés maradt, folytatni akarják az 1989-ben elkezdett munkát. — Kuvaiti partnereink az egyelőre Londonban emigrá­cióban élő szakembereik révén kerestek meg bennünket. A legelső alkalommal felvesszük a már Kuvaitban levőkkel is a kapcsolatot. Ok ugyancsak jelezték to­vábbi együttműködési szándé­kukat — mondta Horváth Tibor igazgató, aki ez év márciusá­ban került a vállalat élére. Lesz elég munka belföldön is. Folytatják a dörög—győri nagynyomású vezetékrend­szerépítését. A hírközlési rész­legnek bőven ad munkát a ma­gyar távközlés fejlesztési prog­ramja. Találnak piacot a csőké­szítményeknek (fittingeknek) is. Ismét részt vesznek a ten- gizi munkákban. Április 16-án már elindult az első csoport. Júniusig százra növekszik a kint dolgozók száma. Kedvező eredményekkel kecsegtető tárgyalások folynak nyugat-európai megrendelé­sekről, továbbá svéd-magyar vegyesvállalat létrehozásáról. A cél: speciális minőségű fittin­gek előállítása és értékesítése. Növekvő igények — A vállalat nevét reprezen­táló vezetéképítés továbbra is meghatározó lesz a KVV-nél. Ezt indokolja egyebek mellett az is, hogy a világban — így hazánkban is — újra megnőtt a vezetéképítés iránti igény. Ké­szen állunk arra,' hogy a nyu­gati energiarendszerekhez való csatlakozás kiépítésében részt vegyünk — mondta az igazgató. A vállalatvezető a siker alap­vető feltételének tartja a belső érdekeltség megteremtése, a magas szintű piaci munka, a jó partnerkapcsolatok kiépítése mellett az önbizalom növelését is: — Szakítani kell a nehézsé­gek túlhansúlyozásával. Ezt, sajnos, korábban vezetői szin­ten is sugalltuk a dolgozóknak. Az állandó fenyegetettség ér­zése ugyanis pesszimistává, bénultá teszi az embereket, s mondanom sem kell, hogy ez nem vezet jóra. Vállalatunk dolgozói már nem egyszer bizonyították: ké­pesek eleget tenni az elvárá­soknak, tehát ezt figyelembe- véve minden okunk megvan az önbizalomra, az optimizmusra. Szegedi Nándor „Elhelyezik” a személyi számot. (Fotó: Kovács) Az autók új személyi száma A tolvajok réme Az autósok legfőbb ellensége ma már nem a rozsda, hanem az autótolvajok, fosztogatók népes tábora. Védekezni ellenük szinte lehetetlen. A legforgalmasabb parkolóban fényes nappal éppúgy meglepik a kiszemelt négykerekűt, mint éj­szaka a lakattal zárt garázsban. Az elcsent kocsik nyomára csak ritkán bukkan a rendőrség, akkor is többnyire kifosztva, összetörve kerülnek elő. Ebből a közbiztonsági hullám­völgyből legegyenesebb kiút az országos össze fogás... De hogyan is lehetséges ez? A napokban a Magyar Autó­klub kaposvári műszaki állo­másán is elkezdték az autók egyéni megjelölését. Ennek a lényege: homokfúvással 0,1 mm mélyen alumíniumo- xid-porral a gépjármű rend­számát minden üvegalkatré­szébe „belekarcolják”. Az egyéni jelölés, az autó „szemé­lyi száma” így tizenöt helyen válik láthatóvá a kocsin, az iga­zoltató rendőrnek, határőrnek vagy éppen az újdonsült tulaj­donosnak pedig rögtön a sze­mébe ötlik, ha valamelyik jel nem stimmel. A megjelölt autó­kat a klub szakemberei számí­tógépen regisztrálják, az ada­tok országos nyilvántartásba kerülnek. Hogy a „siker” biztosabb le­gyen, a rendszer létrehozója, az Autoregiszter Klub a rendő­röket anyagilag is érdekelté szeretné tenni, így remélhető­leg szemüket mind gyakrab­ban járatják majd a kocsik jelö­lésein. Nyári szezonban a Bala- ton-part az autótolvajok para­dicsoma. A strandok mellett, a hétvégi házak kihalt udvarán őrizetlenül hagyott kocsik könnyű prédái a fosztogatók­nak. Az eltűnt kocsik megtalá­lására pedig igen kicsiny a re­mény. A segítség egy szivar alakú kicsi szerkezet, amely a tolvajok legkellemetlenebb úti­társa lehet. Méretei miatt bár­hol elrejthető, ha azonban a kocsi indításakor „elfelejtik” ki­kapcsolni, a vezető számára nem, de a rendőrautó számára jól hallható jelzéseket sugároz. A tervek szerint ez év nyaráig minden járőrkocsit és határát­kelő-állomást ellátnak a szük­séges jelfogókkal, így bizto­sítva a mind könyebb kézrexe- rítést. Szintén az idei nyártól szerelik a megyében az autó­klub hozzáértő szakemberei a kis rádióadót az érdeklődők kocsijaiba. Egyelőre csak Ka­posváron, s a közeljövőben Si­ófokon is. Barna Zsolt Tart a vita Kárpótlási jegy a tőzsdén? A Budapesti Értéktőzsde nemrégiben levelet juttatott el a Pénzügyminisztérium­hoz a kárpótlási jegyek tőzs­dei bevezetésével kapcsola­tos álláspontjáról. Rotyis József, a Tőzsde- titkárság helyettes vezetője elmondta: a tőzsde az érték­papírt állampapírként kí­vánja kezelni. Bár e papírra vonatkozóan az értékpapír- törvény nem írja elő tájékoz­tató készítését, a Tőzsdeta­nács megítélése szerint va­lamilyen egyszerűsített prospektust célszerű lenne összeállítani. A kárpótlási jegyek beve­zetésének az is feltétele lenne, hogy az Állami Va­gyonügynökség tájékoz­tassa a tőzsdét a papírok fel­használási lehetőségeiről és beváltásuk esetleges felfüg­gesztéséről, hiszen értékü­ket nagymértékben befolyá­solja, hogy mikor és mire le­het őket felhasználni. Ugyancsak szükséges a két intézmény közötti további koordináció abban az eset­ben, ha már tőzsdére beve­zetett cégek részvényeinek megvásárlására fordítható a kárpótlási jegy. Á tőzsde megítélése sze­rint a kárpótlási törvénynek utalnia kell arra is, hogy a je­gyekre több ponton — így az információ-nyújtási kötele­zettséget, a bennfentes ke­reskedelem szabályozását il­letően — az értékpapírtör­vény előírásai vonatkoznak. Rotyis József szerint a kárpótlási jegyek szabályo­zott piacának megteremté­sével akár növekedhet is az értékpapír-piaci kereslet, mindenekelőtt a külföldi be­fektetők oldaláról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom