Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-31 / 125. szám

1991. május 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Amit a kárpótlási törvényről tudni kell (7.) „Az előszezontól nem várunk csodákat” (Folytatás az 1. oldalról) — Mintegy 50 százalékos a „töltés”, inkább kevesebb, mint több, el tudnánk képzelni ter­mészetesen nagyobb vendég­járást is, de okosabb dolog, ha a realitásoknál maradunk. Fel­tehetően ha az időjárás nem rosszabb, hanem jobb lenne az átlagosnál, akkor sem várhat­nánk az előszezontól csodá­kat. Ezért örülünk ennek a „csaknem 50 százaléknak", és van okunk örülni másért is. Éveken át jogosan bíráltak bennünket az igényes turisták, amiért esős napokon szinte csónakázni lehetett a hotelok előtt. Az idei szezonra befejez­ték a szállodasor csatornázá­sát, következésképpen nem lesz szükség „kétéltű jármü­vekre”. Új létesítmény a Siófok étte­rem hangulatos sörkertje, ame­lyet a hétvégén nyitottak meg, s a napfényes órákban már több vendég felfedezte. A megvaló­sított ötlet azé a Majoros Já­nosé, aki most a Siófok étterem vezetője, de fiatal kora ellenére már több vendéglő létrehozá­sában, „bevezetésében” mű­ködött közre eredményesen a Balaton-parti városban. Ő „nyi­totta” s tette népszerűvé annak idején a Sárköz, a Pikoló ven­déglőket, tavaly előtt pedig megújította — ugyancsak egy halász-, illetve sörkerttel gya­rapítva—a lerobbant Fogas ét­termet. Ezúttal a Siófokot bíz­ták rá, s íme, máris egy újítás... —A Siófok étterem alkalmas arra, hogy sok szállodai ven­déget egy időben étkeztes­sünk, de éppen a helyiség nagysága miatt híjján van an­nak a meghittségnek, amelyre a kvaterkázni, beszélgetni vá­gyó vendégnek szüksége van — mondta Majoros János. — Külföldi utazásaim alkalmával tapasztaltam, hogy a tenger­parti üdülővárosokban — pél­dául Olaszországban — egy­mást érik a kerthelyiségek, ká­vézóteraszok, ahol késő éj­szakáig elüldögélhet a nyaraló és helybeli vendégsereg. A Si­ófok étterem előbb zár be, mint a sörkert, itt még éjjel egykor is betérhet a felhevült vendég egy habzó Reininghausra. Horváth Tibortól hallottuk: a következő hétvégére egy úgy­nevezett német kávézóterasz is elkészül a szállodasoron — az Európa hotel előtt. Sz. A. Ötmillió a A kárpótlás össze­gének megállapítá­sához meg kell ha­tározni a kár mérté­két. Ezt a törvény úgy oldja meg, hogy előírja a kár mérté­kének átalányértékben való meghatározását. Ingatlan esetében — amely kategóriába a lakás, az üzlet, a műhely, az üres belterületi te­lek tartozik — az alapterület után történik a kár mértékének a meghatározása. Ez a váro­sokban 800 forint/négyzetmé- ter, egyéb településen pedig maximum ötszáz Ft/négyzetméter. Válla­lat esetén az állandó alkalma­zottak számától függően alakul a kárpótlás alapjául szolgáló érték. Egy-két főnél ez százöt­venezer forint, majd fokozato­san haladva száz fő felett eléri a maximumot, az ötmillió forin­tot. Ebbe az értékben benne foglaltatik a vállalkozásokhoz tartozó ingóságok, felszerelé­sek értéke is. Föld esetén az átalány ősz- szege ezer forint aranykoro­nánként. (Folytatjuk) Gyorsabb amortizáció, céltartalék a kétes bevételekre Törvény állítja talpra a számviteli rendszert A viharos parlamenti szava­zások sorában meglepő egye­tértéssel született meg a na­pokban az új számviteli tör­vény. A jelenlévő képviselők egyhangúlag szavazták meg azt az új jogszabályt, ameiy a szakértők szerint a feje tetejé­ről végre a talpára állítja a hazai vállalkozások egész számviteli rendszerét. Dr. Sugár Dezső helyettes államtitkárt kérdez­tük a törvény részleteiről. — Mi a legjelentősebb kü­lönbség a korábbi számviteli rendszerhez képest? — A még most is érvényben levő számviteli szabályok el­sősorban a költségvetés szempontjait szolgálják, és csak kevéssé vagy alig alkal­masak arra, hogy tükrözzék egy vállalkozás valós vagyoni, jövedelmi helyzetét. Az eddigi előírások olyan mértékben tér­nek el a fejlett piacgazdasá­gokban alkalmazottaktól, hogy egy nyugati üzletembernek hi­ába prezentálják az egyébként jól működő vállalkozás adatait, ő azzal nem tud mit kezdeni, nem tudja értelmezni. Ezért is terjedtek el az utóbbi időben a magyar számviteli adatokat át­alakító fordítóprogramok, ame­lyek lehetővé teszik, hogy egy nálunk befektetni készülő üzle­tember valós képet nyerjen a kiszemelt vállalatról. Csakhogy minden ilyen közbeiktatott láncszem csökkenti a bizalmat, és végső soron a vállalataink iránti érdeklődést is. Az új számviteli törvény két legjelentősebb eltérése a ko­rábbi előírásokhoz képest az amortizáció elszámolásának 'teljes átalakítása és a céltarta­lékok képzésének lehetősége. Ami az előbbit illeti, az hosszú évek óta vajúdó ügy, amit végre megnyugtató módon si­került rendezni. A mostani amortizációs szabályok köz­ismerten torzak, a valós érték- csökkenésnél sokkal lassab­ban lehetett leírni az elhaszná­lódott állóeszközöket. Az irreá­lis leírási kulcsok miatt gyakran a valós költségeik miatt is adóz­tak a vállalatok, ami nyilván tarthatatlan állapot. A céltartalékok képzése azon a feltételezésen alapul, hogy a vállalkozónál senki sem tudja jobban megítélni a külön­böző követelések kockázatát. A jövőben a vállalkozó maga minősítheti a különböző köve­teléseket, és adózatlan nyere­sége terhére céltartalékokat képezhet. — A számviteli szabályok változása jelentősen csök­kentheti a költségvetés bevéte­leit. Mind a gyorsabb amortizá­ció, mind a tartalékalap kép­zése megnyirbálja azt az adóa­lapot, ami után a vállalatok adóznak. Egyes becslések szerint ez az első évben akár 30-40 milliárddal is csökkent­hetné a költségvetés bevéte­leit. Ebből következik, hogy le­galábbis átmenetileg az adó­kulcsok növelésével kísérelik kiegyensúlyozni a hiányt. A számviteli törvényben azon­ban ezek a tétetek érthetően nem szerepelnek, így most a vállalkozók bizonytalanságban vannak, mire is számíthatnak valójában? — Az átmeneti időszakot meghatározó intézkedések az új nyereségadó-törvénybe ke­rülnek, amit az év második felében tárgyal a parlament. Az átmeneti intézkedésekre feltétlenül szükség van, és nem lett volna helyes mindezt a számviteli törvénybe beépí­teni, majd emiatt azt évente módosítgatni. Számításaink szerint három év alatt kialakul­hat az egyensúlyi állapot. A vál­lalati jövedelmekből ugyanis hosszabb távon semmiképpen sem többet, hanem épp keve­sebbet akarunk központosí­tani, és ennek egyik eszköze ez a most elfogadott törvény. A számviteli törvény ezenkívül nagy hozzájárulást jelent a gazdasági tevékenység régóta hiányolt nyilvánosságának megteremtéséhez is. Az éves gazdasági beszámolót ugyanis könyvvizsgálóval kell hitelesí­teni, és a cégbíróságon bárki számára hozzzáférhetővé kell tenni. P. É. A gazdakörök lehetnek az új típusú szövetkezés bázisai Az átalakulást nem lehet megakadályozni A szereposztásból a falu sem maradhat ki Folytatódik a falusi gazdakö­rök szervezése. A szentbalázsi polgármesteri hivatal a PATE Kaposvári Állattenyésztési Ka­rával közösen — a társközsé­gek számára is nyitottan — megalakította a helyi gazda­kört. A kultúrház nagytermé­ben jöttek össze a gazdák, s szervezők körében örömmel látták Jákli Péter megyei fő­jegyzőt is. Kis Bank Lajos polgármester bevezetője után dr. Tamás Ká­roly, az egyetem termelésfej­lesztési intézetének főigazga­tója utalt arra, hogy a kívánatos gazdasági átalakulás végbe­megy akkor is, ha csak szemlé­lik, ha csak szemlélik ezt vagy ha csak beszélnek róla. De jobb, ha részt vesznek e szer­veződésben. — A helyi önkormányzat, a megyei önkormányzat és PATE célja, hogy segítsen a falvak népének. A főigazgató szerint elsődle­ges feladat megtanulni a vállal­kozást, a pénzgazdálkodást; át kell tekinteni a gazdasági élet szabályozását és a lehető leg­magasabb szinten kell elsajátí­tani azokat a technológiákat, amelynek betartását az euró­pai, szigorú szabványok előír­ják. Az egyetem segítségéről biztosította a jelenlevőket; vál­lalják az időszerű állattenyész­tési, állategészségügyi, nö­vényvédelmi, gyepgazdálko­dási témakörök átfogó ismeret- terjesztését. Jákli Péter megyei főjegyző kijelentette: a megyei önkor­mányzat támogatja a gazdakö­röket; gazdaságfejlesztő prog­ramot szervez, amelynek hát­tere a pályázat útján elnyert vál­lalkozói központ, s gazdaságé­lénkítő információkkal segíti a vidéki vállalkozásokat. Kis Bank Lajos a helyi önkormány­zat nevében felajánlotta a klubhelyiség használatát a gazdakörnek, s ígérte a köz­ségi könyvtár szakirodaimának felújítását és bővítését is. Az összejövetelen megvá­lasztották a szentbalázsi gaz­dakör elnökének dr. Pászthy Györgyöt, a PATE cytológiai in­tézetének igazgatóját, titkár­nak pedig Sárhegyi Ottót, a Surján Rt főmezőgazdászát. A megyénkben megindult, mára már mozgalommá fejlő­dött gazdakörök alakulása a záloga a piacképes áruterme­lésnek, és lehetséges bázisai az új típusú szövetkezésnek. Mészáros Tamás A Kapos Bútor kft közeljövőben megnyíló mintaboltjában kerül bemutatásra az a többelemes szobabútor, melynek összeszerelésén jelenleg dolgoznak (Fotó: Lang Róbert) KELET-EURÓPA ADÓSSÁGAI A regresszió folytatódik? A kelet-európai országok adóssága (beleértve a Szovje­tuniót is) tavaly tovább emel­kedett, és az egy évvel korábbi 117 milliárd helyett 1990-ben már 134 milliárd dollárt tett ki - derül ki a bécsi Nemzetközi Gazdasági Öszehasonlító In­tézet (WIIW) nyilvánosságra hozott becsléseiből. Ezzel szemben a kelet-európai or­szágok keményvaluta-tartalé- kai 32-ről 23 milliárd, a Szovje­tunióé 15-ről 5 milliárd dollárra csökkentek egy év alatt. 5,4 milliárdról 6 milliárdra emelkedett a térség kereske­delmi passzívuma a Nyugattal szemben, annak ellenére, hogy több ország - elsősorban Magyarország és Lengyelor­szág - fejlett országokba irá­nyuló exportjának értéke jelen­tősen növekedett. A deficit növekedését vi­A nagymarosi terület helyre- állítása érdekében tervpályá­zatot írt ki a Dunai Vízlépcső kormánybiztosa, több minisz­tériummal, a Közép-Dunavi- déki Intéző Bizottsággal, s a térség önkormányzataival kö­zösen. A tervpályázat ki írását a nemzetközi jog szempontjai szerint is megvizsgálták, s ez nem sérti a bős-nagymarosi erőműrendszerrel kapcsolatos magyar-csehszlovák állam­közi szerződést—jelentette be Sámsondi-Kiss György, a Du­szont jócskán segítette Romá­nia és Jugoszlávia Nyugatról származó behozatalának emelkedése. Az intézet idei évre szóló jós­latai meglehetősen borúlátóak: ,,A recesszió folytatódik az idén is, mivel a legtöbb ország­ban - kivéve a Szovjetuniót - a piacgazdaságra való áttérést restrikciós politika kíséri költ­ségvetési és pénzügyi téren, il­letve a jövedelmek tekinteté­ben egyaránt,, - írja a jelentés. Várhatóan újabb exportsokkon is át kell majd esniük a térség országainak 1991-ben - teszi hozzá a tanulmány -, részben a KGST összeomlása, részben pedig a Nyugatra irányuló ex­port stagnálása miatt. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a térség valamennyi országa sok valutát kénytelen olajra költeni. nai Vízlépcső kormánybiztosa a tervpályázat meghirdetése alkalmából szerdán Budapes­ten tartott sajtótájékoztatón. A nyilvános tervpályázat — amelyre külföldi magyarok részvételét is várják — célja: a körtöltés elbontásával együtt­járó — az ökológiai prioritáso­kon alapuló — mederszabá­lyozás, optimális parthaszná­lat, a Dunakanyar egyedülálló táji szépségének helyreállí­tása, a tájvédelem és az ide­genforgalmi fejlesztés. Vízkorlátozások Vízfelhasználási korlátozá­sokat vezettek be a Velen­cei-tónál a vízszint további apadásának mérséklésére. Ezzel, valamint a tó vízháztar­tásának szabályozára szolgáló két tároló vizének átemelésé­vel várhatóan 10 centiméterrel sikerül a tó jelenlegi 114 centi- méteres — az optimálisnál 30-40 centivel alacsonyabb — vízszintjét emelni. Hulladékégető Rudabányán Csaknem két éves vita vé­gére tett pontot a rudabányai önkormányzat képviselőtestü­lete, amikor jóváhagyta a hul­ladékégető építését. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a beruházásban érdekelt válla­latok és a település lakossága megvitatta a lehetőségeket és végül úgy döntött, szükség van a létesítményre, mert az mun­kahelyeket teremt amellett, hogy a legnagyobb biztonság­gal megoldja az ipari régió fel­halmozódott veszélyes hulla­dékainak ártalmatlanítását. A zöld városért Ezzel az elnevezéssel je­gyeztek be alapítványt Eszter­gomban, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a környe­zetszennyezést és növeljék a település vonzerejét. Az ala­pítvány nyitott, bárki csatla­kozhat, feladata hogy felku­tassa és nyilvánosságra hozza a környezetet károsító problé­mákat, javaslatot tegyen azok megoldására. Új Skoda 1995-től A Volkswagen részleges Skoda-felvásárlásból szár­mazó első közös termék egy középkategóriájú Skoda autó lesz, amely 1995-től fokozato­san a mostani Skoda Favorit modell helyébe lép. Tervezik a kocsi prototípusát, s két válto­zaton gondolkodnak. Elbontják a nagymarosi körtöltést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom