Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

1991. május 30., csütörtök

SOMOGYI HÍRLAP

5

Muzsika az óvodában

A fonyódi zeneiskola hétköznapjai

Péterfi Zsófia és Bogdán Gábor négykezesét Takácsné Baja Erika tanárnő hallgatja (Fotó: Kovács Tibor)

MA BEMUTATÓ Újvidékikaposvári együttműködés

Liliom - rendezte: Babarczy László

Az Újvidéki Magyar Szín- íj ház vendégszerepei ma ! este hét órától a Pécsi Nemzeti Színházban. Molnár Fe- srenc Liliom című darabját r! mutatják be, amelyet Ba- , barczy László — az újvidéki ‘és a kaposvári színház kö- í zott kötött államközi egyez- jmény alapján — vendégként rendezett.

Mint Faragó Árpád, az Új- S vidéki Magyar Színház \ igazgatója elmondta, a Kaposvárral kötött megállapo- | dás nem korlátozódik a ren- fdezői meghívásokra, tá- I gabban értelmezi a két szín- ; ház közötti együttműködést. ? Hasonló szerződések Ma- | gyarország számos társula- | tához kötik az újvidéki szín- : házat, s ezek körét igyekez- : nek a közeljövőben bővíteni.

Jugoszláviában a ma már egyetlen magyar nyelvű í színház társulata mindösz- sze 11 szerződtetett színésszel, s csak - hazánkból és Jugoszláviából - meghí- . vott rendezőkkel dolgozik.

Barátunk a természet

Szentiványi Árpád fotóit ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a kaposvári Latinca művelődési központ aulájában Pap János, az intézmény igazgatója. A Somogyi Fotóklub AFIAP, PSA-díjas alkotója Barátunk a természet címmel állította össze kollekcióját.

Szőttesek, gyöngyök

Aieksic Márta legszebb szőtteseiből és gyöngyeiből nyílt kiállítás a Somogy Megyei Művelődési Központban. Az ismert szövő alkotásai június 8-ig láthatók.

Árnyas fák között, a fonyódi | hegyen kapott otthont a zene- < iskola. Ideálisabb, nyugodtabb környezetet el sem képzelhetne az ember azoknak a kis- . diákoknak, akik itt ismerkednek meg a hangszeres játék j rejtelmeivel. Az udvaron, a j domboldalba ágyazva nemréI

1 giben alakítottak ki egy szabadtéri „hangversenytermet”, amely remélhetőleg a nyáron | már sok értékes produkciónak ad helyet.

Ám nemcsak a környezet ideális. Az épület faburkolatú belső termei, szobácskái és a koncertterme külső megjelenésükben is kellemes látványt nyújtanak. S mint mindenütt, itt is életet lehel a falak közé a ki- szüremkedő muzsikaszó: a zongora, amelyen Takácsné Baja Erika tanárnő irányításá- j val Péterfi Zsófia és Bogdán Gábor gyakorol éppen egy négykezes darabot.

— Eredetileg 125 tanulóra tervezték az iskolát, de mára ! 186-an tanulnak itt hangszeres t zenét — mondja Kováts An- tainé igazgató, aki láthatóan j büszke intézményére. Tíz ki- ' nevezett, fiatal és tehetséges i pedagógussal oktatják fa- és i rézfúvós hangszereken, zongorán, mélyhegedűn, gitáron és hegedűn a fonyódi, valamint a környékbeli tehetséges diákokat.

— Tanáraink kihelyezett tagozatot hoztak létre a bog- lári-lellei általános iskolákban. Olyan szép az érdeklődés, hogy szeptembertől, váraha- tóan önállósodnak — újságolja.

Fonyód ilyenformán zenei centrummá válik a Balaton déli partján, ami azért is fontos, mert a színvonalas zenei nevelésen túl várhatóan a nyári zenei programoknak is otthonává válhat.

A megyei közgyűlés és a jelenlegi önkormányzat is támogatja a munkájukat. Igaz, az úgynevezett fejkvóta — évi 19 ezer forint — kevés a zeneiskola fejlesztéséhez, de ügyes gazdálkodással sikerült új

hangszereket vásárolni, a hibásakat megjavíttatni. Hiányzik még egy cselló, és a klarinét tanszakot is szeretnék kiépíteni. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a diákoknak is nagyobb összeggel kell hozzájárulniuk a taníttatásukhoz.

— Érdemes-e?

— Minden évben volt egy-egy pályára irányított gyerekünk — mondja az igazgatónő. — A fejlődés egyenletes, nagyon elhivatott, tehetséges kollégák biztosítják a képzés színvonalát. Az iskolában máris szép hagyománya van a hangversenyeknek. A rézfúvós zenekar mellett — amelyet Varga Ferenc irányít — a kicsikből is szeretnének szeptemberre egyet létesíteni. Tehetséges gyermekből pedig

nincs hiány. Itt ugyanis már az óvodában megkezdik a válogatást, és úgynevezett előkészítő tagozaton oktatják játékos formában a leendő zeneiskolai növendékeket.

Összeállt az idei, nyári kamarazenei koncertek programja is. Vendégként fellép a mannheimi zeneművészeti főiskola zenekara, majd Mozart Requiemje csendül föl, és végül a Vonós Kvartett hangversenyében gyönyörködhet a közönség. A gondos rendezők háromnyelvű prospektusokkal várják a vendégeket. Helyet kapnak a bemutatkozásban a társművészet képviselői: Szikra János, Farkas Béla és Papp S. Gábor festőművészek.

Várnai Ágnes

Arcok a színház világából

„Szabadúszó

ANDORAI PÉTER — PRÓBA UTÁN

Kézfogása, mint megjelenése — és illata —, férfias. A legszebben beszélő magyar színészek közé tartozik, játéka minden színház- és filmszerető embernek élmény. Stílusán azonban mi sem érezhető „fal- fúrós" (filmbeli) vagányságá- ból, humorából; szűkszavú és morózus. Talán azért, mert Andorai Péterrel közvetlenül a Bűn és bűnhődés próbája után beszélgettünk. Szvidrigaljov szerepe mély nyomot hagyott hangulatában. Nem a veszprémi társulat tagja, csupán erre a szerepre szerződött Veszprémbe. Szabadúszó.

— Szinte egész évben zsinórban forgatok — válaszolta terveire vonatkozó kérdésemre. — Most a Lukács Andor által rendezett filmben, majd Dobray Györggyel a Szandi karrierjét bemutató produkcióban, amelyben én játszom a menedzsert. Aztán következik Gyarmathy Lívia rendezése: ez a történet egy felbomlófélben levő házasságról, a pesti éjszakai életről szól, megfűszerezve az újgazdag, kicsit gyanús maffiaelemekkel. Ezután egy amerikai-magyar koprodukcióban játszom.

— A forgatás vagy a színpad az ön világa?

— Mikor mi adódik. Nagyon szeretek forgatni, de erre ritkábban van lehetőség. Úgy tűnik, ez az időszak most nekem kivétel. Ám szeretem a színpadi munkát is, ha jó a társulat és jó a rendező. Éz azonban ritkán jön össze ITöbbek között ezért is jó a szabadúszás, mivel a társulathoz tartozás kötöttséget jelent.

— Mit jelent ma Magyarországon szabadúszónak lenni?

— Csak azok mernek szabadúszásra vállalkozni, akik biztosak abban: munkalehetőséghez jutnak.

— Ezek szerint ön biztos ebben? Sikeres színész?

— Igen, úgy gondolom, hogy ebben, illetve az előző évadban sikeres vagyok. A múltról nem tudok beszélni.

— Ha visszatekint színészi múltjára, volt olyan szerep, amely próbatételt jelentett?

— Igen. Három évvel ezelőtt a József Attila Színházban a III. Richárd. Azóta olyan igazi

(Fotó: Lang Róbert)

nagy szerep nem „talált meg”.

— És pályafutásának melyik legkedvesebb alakítása?

— Ilyen is volt, bár nagyon régen. Tíz évvel ezelőtt játszottam Capek Végzetes szerelem című darabjában egy szomorú bohóc szerepét. Szerettem és nagyon közel állt hozzám. Úgy érzem, sikerem volt...

— Milyen szerepekről álmodik?

— Sajnálom, hogy a XX. századi amerikai, angol és olasz drámákban eddig nem játszhattam. De ide sorolhatnám a klasszikusok közülk Ibsent, Bemard Shaw-t, a régebbi generációból O'Neilt vagy Tennessee Willliamst. Szeretnék a darabjaikban játszani, ám manapság talán nincs is nagy divatjuk ezeknek a szerzőknek.

— ön sikeres színész. Elégedett is?

— Nem vagyok teljesen elégedett. Biztos, hogy nagyon sok tanulnivalóm van.

— Kit tart a ma élő színészek közül zseniális tehetségnek?

— Az amerikaiak közül tudnék választani: mindenekelőtt Marlon Brando, Robert DeNiro, Dustin Hoffmann, Meryl Streep, de Depardie*j-t is fantasztikus tehetségnek tartom.

— Fáradt? — próbálok célozni kissé fásult állapotára.

— Igen. Ez a darab már lefutott, váratlan volt a fesztiváli meghívás. így már nehezebb „olyan” állapotba kerülni, mint amilyent ez a darab kíván.

Tamási Rita

VAN AMIBŐL ÖT, VAN AMIBŐL SZÁZÖTVEN

Ünnepi

könyvek között

Mutatós könyvheti prospektust jelentetett meg a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A jobbnál jobb kiadványokat fölvonultató füzetben tallózva örömmel nyugtázhatjuk: az idei könyvhéten is szép számmal jelennek meg rangos művek. Milyenek?

Például az Egyetlen verseink című antológia, amelyet a Leg- kedvesem verseimhez hasonlóan többen szerkesztettek.

A magyar irodalom 117 jeles költője 128 verset ajánl a líra szerelmeseinek. Az idén is kézbe vehetjük — az ünnepi könyhéten féláron — a Körképet, a Rivaldát és a Szép verseket. Maradjunk még egy kicsit a líránál! Nagy sikerre számíthat Petri György verseskötete, s L/fassy József Rezeda-álom című munkája is. Most megjelent, négy fejezetből álló kötetébe Utassy felnőtteknek is szóló gyermekverseket válogatott. Tandori Dezső Koppár Köldüs című könyvének főszereplője kopár koldusként bolyong Koppenhága, Párizs, Köln és Düsseldorf utcáin. Az utazás élményei azonban „tovább tördelik a lélek még ép területeit”.

Oszip Mandelstam, a sztálini terror áldozatául esett költő születésének 100. évfordulójára jelenhetett meg életművét az eddig legteljesebben bemutató magyar nyelvű versgyűjtemény, a Sófényű csillagok. A mély, roppant gödör című vers néhány sorával ajánljuk figyelmükbe: „Gyöngédséget

tettess az ágy mellett, magad/ dajkáld magad, míg élsz, a nyegle / unalmat elfogadd, szomorúságodat/úgy éld meg, mintha mese lenne. ”

A magyar prózairodalom olyan művekkel gazdagodott, mint Békés Pál Érzékeny utazások Közép-Európán át című regénye. A kalandos történet hőse Jorik András antikvárius- tanonc, aki egy váratlanul jött örökség révén nekivág Kö- zép-Európának, s a titokzatos és számos históriai „kalandot” ígérő utazást örökíti meg naplójában. A Magvető adta ki Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című kötetét. A szerző ezt írja: „Személyes kötelességemnek éreztem, az Újvidéken és környékén meggyilkolt 3309 szerb és zsidó áldozat rekviemjének megörökítése után, azoknak a 40 ezret meghaladó ártatlan magyaroknak is emléket állítanom, akiket a vérszomjas szerb partizánok megtorlásul 1944 őszén öltek meg."

Esterházy Péter Az elefántcsonttoronyból című munkáját két éven át folytatásokban olvashattuk a Hitel hasábjain, most könyvben is megjelent. Érdemes elolvasni ezt is, mint Karinthy Frigyes eddig kevésbé ismert, szellemes írását, a Fából vaskarikát. A legutóbb 1924-ben, Pólya Tibor rajzaival megjelent, s talán már a feledés homályába merülő monológot most a Móra Könyvkiadó jóvoltából vehetjük kézbe. Az Akadémiai Kiadó a Helikonnal társulva adta ki Márai Sándor Vendégjáték Bolzanóban című müvét, amelyben a XVIII. század híres-hírhedt kalandorának, Giacomo Casanovának az élettörténete elevenedik meg. Szakonyi Károly Napfényes Granadája félszáz novellát tartalmaz. A gyűjteményben éppúgy található családi legendárium, fiktív napló, mint mese és tárca. Igazi kuriózumnak számít Stark TamásHadák útján című dokumentumkötete. A Magyar Királyi Honvédség második világháborús részvételét számos fotó és színes amatőrfelvétel, katonalevél, hadinapló illusztrálja.

A memoárirodalom kínálatából Fodor András A kollégium című naplójába szintén érdemes belelapoznunk. A feljegyzések 1944-től 1947-ig tartanak, bemutatva az Eötvös Kollégium felszámolásának hiteles történetét.

A világirodalom jelesei közül említést érdemel Elias Canetti. A Nobel-díjas osztrák író csaknem félezer oldalas esszéje, „minden kétséget kizáróan a XX. századi európai gondolkodás egyik legnagyobb alkotása, amennyiben a világ minden jelenségét egyetlen rendező elv függvényének, a tömegnek és a tömeg működésének tekinti. ”

Örülök, hogy Ancsel Éva ismét megjelentette bekezdéseit. E sajátos, ám mindannyiunknak szóló kötet nemcsak a közelmúltban született 120 új bekezdést, hanem két régebbi könyvének anyagát is tartalmazza. Faludy György egy csendes-óceáni sziget kunyhójába bújva készített feljegyzéseket környezetéről. A Jegyzetek az őserdőből című könyv 1988-ban már megért egy torontói kiadást. A kanadai közkönyvtárak az év könyvévé választották. Vajon Magyarországon is ilyen népszerű lesz?

Az ünnepi könyvhét alkalmából több mint hetven új könyv hagyta el a nyomdákat. Bízunk abban, hogy ide, Somogyba jut mindegyikből. A könyvesboltokban járva megtudtuk: a kínálat zöme már a raktárakban van. A Holló és társánál is hozzájuthattunk a prospektushoz, s a jobbnál jobb munkákból kedvünkre válogathattunk. A vezetők ígérik: mindenből lesz kellő mennyiség, ám az árusítást csak a könyvhét első napján, május 31-én kezdhetik meg.

Balogh Istvánnétól, a kaposvári József Attila könyvesbolt vezetőjétől tudom: minden kötetből ígértek többet-keveseb- bet a terjesztők. Többnyire 1Ó0-150 példányt kapnak egy-egy könyvből, de lesz olyan kötet is, amiből csak öt jut az üzletnek. Hogy ez elég lesz-e a vásárlóknak, előre nem tudni. Egy bizonyos: a szerzők, kiadók és eladók annak örülnének legjobban, ha mindegyik gazdára találna.

(Lőrincz)