Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-27 / 121. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 1991. május 27., hétfő És elkezdődik... 1. Everts, Stephan (Belgium), 2. Moore, Robert (USA—Németország), 3. Albertin, Greg (Hollandia), 4. Van Drunen, Marcel (Hollandia), 5. Tragter, Pedro (Hollandia), 6. Bartolini, Andrea (Olaszország). A világbajnokság állása négy futam után: 1. Stefan Everts 134 pont, 2. Donny Schmit 129 pont, 3. Robert Moore 112 pont, 4. Pedro T ragter 85 pont, 5. Yves Dema- ria 67 pont, 6. Marcel van Drunen 63 pont. Az első, balszerencsésen végződött futam után kérdeztük a versenyről Horváth Pált, a magyarok első számú reménységét. — A harmadik körben az egyik lejtőn megcsúszott a motor fara és a nagytempó mellett már nem volt időm korrigálni. Feltápászkodtam, és csak az elindulás után derült ki, hogy az aláfordult kormány kivágta az első fékcsövet. Amúgy sem volt sok fékolajam, így hamar kiürült a tartály. — A motort a két futam közt épp most javították meg. Milyen reményekkel indul a második futamban? — Még az edzésen megsérült és azóta sajog a vállam. A pálya nyomvonala körről körre változott, ezt újra meg kell tanulni. Az első futam rajtja jól sikerült, a középmezőnyből estem ki. Remélem, másodszor már őrizni tudom a helyem. Vasárnap, 12.30. Az ünnepélyes megnyitó kezdete. A döntőben való indulásra jogot szerzett országok táblái és zászlai alatt felsorakoznak a résztvevők. A nap sugarai bearanyozzák Cseréntető festői táját, amikor felcsendül a magyar Himnusz. Mintegy tízezer néző font élő koszorút a nemzetközi mezőny köré. Baranyó Károly házigazda, a Surján RT. elnök-vezérigazgatója köszönti jogos büszkeséggel a résztvevőket, azt hangsúlyozva, hogy milyen öröm valamennyi somogyi számára, hogy a rendezés jogát megyénk kapta meg. Neményi Béla, a MAMS új elnöke kíván jó versenyzést a vb indulóinak, majd Paul Bleuer, a nemzetközi szövetség (FIM) kiküldöttje, a zsűri elnöke, hivatalosan megnyitottnak nyilvánítja az idei vb-sorozat negyedik futamát. Ez már az igazi Pontosan 13 órakor csapódott le a rajtgép az első magyar- országi motocross-világbajnoki futam 42 résztvevője előtt. A hatalmas motorbőgésből és porfelhőből a hármas rajtszámú versenyző, Stephan Everts bukkant ki elsőként. A nagy ve- télytárs Donny Schmit alaposan beragadt, az első kanyarból csak tizedikként fordult ki. Ekkor a második helyen 33-as rajtszámmal Celia Luca motorozott, harmadik Joakim Karls- son volt. A két magyar versenyző nem igazán jó helyről startolt, s ez meg is látszott a helyezésükön. Horváth a 25. hely körül, Jeszenszky azonban leghátul szántotta a pályát. Horváth Pali becsületére legyen mondva, mindent megpróbált a jobb helyezés elérése érdekében. Már- már úgy tűnt, hogy sikerül feljebb verekednie magát, amikor a harmadik kör elején egy lejtős kanyar után bukott, és a kör végén ki is állt. Az első fék mondta föl a szolgálatot, rövid szerelés után még egyszer megpróbált a mezőny után eredni, de a negyedik kör végén végleg feladta a kilátástalan küzdelmet. Eközben a mezőny száguldott rendesen, még a már Európa-bajnokságokon megedzett hazai közönség is meglepődött az iramon és az öldöklő csatákon. Továbbra is őrizte vezető helyét, a belga Everts, bár ekkor már a nyomában ott száguldott a tavalyi világbajnok Schmit. Ő egyébként már az első kör végére feljött a második helyre mintegy tíz másodperccel lemaradva a vezető belgától. A harmadik helyért igen nagy volt eleinte a harc, ami végül az ötödik körben végleg eldőlt Robert Moore javára. Az ő hátránya fél perc volt az élen állótól. Ókét meglehetősen tömött üldöző boly követte, amely hat főből állt. De- maria, Surratt, Sweebe, Celic, Belval és Óráig próbálta meg a már több mint másfél percnyi hátrányt ledolgozni, de mindhiába. Belval később bukott is egy nagyot, de a többiek sem tudták megszorítani az első három helyezettet. Schmit még egy pár körön át—mégis csak ő a címvédő — próbálkozott, de aztán már csak a helyezését őrizte, s tartalékolta erejét a második futamra. Az egyetlen versenyben maradt magyar Jeszenszky Péter nem hiszem, hogy szívesen mesélgeti majd első vb-futamának élményét. A rutinbeli óriási különbségek már a rajtnál megmutatkoztak, ám a verseny folyamán nem enyhültek, hanem tovább erősödtek. Sajnos úgy tűnik, aki a magyar bajnokság egyik legjobbja, ebben a mezőnyben nem találja a helyét. Horváth Palinak nagyobb esélyt adtak már a verseny előtt is, amit huszadik körüli helye igazolni látszott. Kára bukásért és a kiállásért, talán majd a másodikban. Az I. futam végeredménye: 1. Everts, Stephan (Belgium), 2. Schmit, Donny (Luxemburg/ USA), 3. Moore, Robert (USA— Németország), 4. Albertin, Greg (Hollandia), 5. Demaria Yves (Franciaország), 6. Van Drunen, Marcel (Hollandia). Elmaradt a nagy csata A második futam előtt mindenki előre dörzsölte a markát, hogy most aztán igazi cross- csemegét fogunk látni. A tavalyi világbajnok várhatóan ugyanis nem hagyja annyiban, nem elégszik meg a 2. hellyel, mint az első futamban, hanem igyekszik megelőzni Evertset. A start azonban sem Everts- nek, sem Schmitnek nem sikerült igazán. Evert negyedikként, az amerikai pedig az ötödik-hatodik helyen fordult rá az első kanyarra. Ismerve azonban tudásukat és küzdőképességüket, bízvást remélhettük, hogy nemsokára az első helyért fognak küzdeni egymással. Aztán, a pálya első harmadának a végén Schmit túlságosan „akart”, kockáztatott és ez megbosszulta magát. Hatalmasat bukott, motorja három méterre felugrott a földről, Donny pedig a gépén átesve a nézők közé zuhant. Sajnos, nem is tudta folytatni, megsérült, a mentők kulcscsonttöréssel szállították kórházba. Nem ez volt az egyetlen bukás a futam során. Már közvetlenül a rajt után a mezőny vége, amelyik a startgép bal oldaláról indulva próbált kitörni a szűkítő előtt összeütközött és heten a földre zuhantak. Ketten közülük már fel is adták. Ha a nagy csata el is maradt, izgalomnak azért nem voltunk híján, hisz az első futam győztese ekkor még a harmadik helyen motorozott, a tavalyi vb- ezüstérmes Moore pedig hatodikként haladt át a célon az első kör végén. A második körre már mindketten egy hellyel előrébb rukkoltak és ez a felzárkózás folyamatosnak bizonyult. Az ötödik körben vette át a vezetést a belga Everts, Bobby Moore a harmadik helyen motorozott, köztük pedig a holland Tragter tépte a gázbovdent. A két magyar fiú helyezése ekkor 28 illetve 29 volt. Ezt követően mép egy említésre méltó esemény történt, mégpedig az, hogy Moore a futam huszadik percében megelőzte Tragtert. Ezek után az élen állóknak már csak az volt a feladatuk, hogy a helyezésüket megtartsák. Ez nem került igazán nagy erőfeszítésükbe. A helyezésekért azonban még folyt a harc, egyetlen pillanatra sem lankadt az iram .Bizonyítja az is, hogy még öt bukást számolhattunk meg, szerencsére ezek között egyetlen sérüléssel járó sem volt, mindenki végig tudta futni a versenyt. Végül is a második futamot is Everts nyerte, Moore és Tragter előtt. Jeszenszky Péter a 30., Horváth Pál pedig a 32. helyen ért a célba. A 2. futam végeredménye: 1. Everts, Stephan (Belgium), 2. Moore, Robert (USA—Németország), 3. Tragter, Pedro (Hollandia), 4. Bartolini, Andrea (Olaszország), 4. Van Rees, Remy (Belgium) 6. Karlsson, Joakim (Svédország). A cserénfai motorcoss-vb futam összesített eredménye: Csak így hívták minden idők eddigi legjobb magyar krosz- szozóját, a hazai motorsport több mint egy évtizeden át ragyogó csillagát. Kilencszeres magyar bajnok, aki vagy húsz vb-futamon képviselte hazánkat. Ezek közül nyolcszor futotta meg a limitidőt, s a legutolsó vb-szereplése során Csehszlovákiában a 16. helyet szerezte meg. Gondolom nem nehéz kitalálni, hogy kiről is van szó. Igen, Németh Kornélról, akinek hazai népszerűsége szinte páratlan ebben a sportágban. Tízezrek rajongását élvezhette, sem azelőtt sem azóta annyian nem látogatták a somogyi motocross rendezvényeket, mint az ő fénykorában. Mondanunk sem kell, hogy ő is ott volt Cserénfán, ahol most már a pályán kívülről figyelhette az eseményeket. — Kornél, gondolt-e valaha arra, hogy itt Somogybán egykor vb-futamra kerülhet sor? — Gyakran megfordult a fejemben. Csak az faj kissé, hogy nem öt-hat évvel ezelőtt rendeztek. A kaposvári közönség rajongásig szerette a krossz- sportot, valahogy a mi időnkben mintha népszerűbb is lett volna, mint manapság. De így is boldog vagyok, s szeretném hinni, hogy az egész hazai sportág profitálhat belőle. —Csak elismerő mondatokat lehet hallani erről a pályáról. Osztja ezt a véleményt? — Igen, de hát mondhat mást az ember arról a pályáról, ahol magyar bajnokságot nyert? Én például három éve itt szereztem az utolsó bajnoki címemet. — Azóta viszont keveset hallani Önről. — Kissé eltávolodtam a sportágtól, de társadalmi munkában ma is edzem a Solymosi testvéreket. — Mit várhatunk a magyaroktól? — Tisztes helytállásnál aligha többet, hogy ez alatt mit értek, hát??? ... magam sem tudom pontosan. Egyszóval nem mi vagyunk a favoritok. — Vannak-e egykori „harcostársak” a mezőnyben? — Legfeljebb a fiaik. A világbajnok Everts édesapjával vettem részt nagy csatákban. — Végezetül egy számunkra hihetetlennek tűnő kérdés? Igaz, hogy Németh Kornél nem kapott meghívót és ugyanúgy sorban állt a pénztárnál jegyért, mint bárki más? — (Hosszúcsend)... Igaz.de ez most nem fontos, ennyivel én is hozzá járulhatok a sportág felemelkedéséhez. A Knrnpl” „rV xYlJI Ilcl
