Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-27 / 121. szám

1991. május 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 93. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Az elektronikában a „mini” a divat Amit a kárpótlási törvényről tudni kell (3) Bányák, gyárak Igencsak magas mércét állí­tottak a hazai, beruházási ja­vakat előállító vállalatok, vál­lalkozók elé az egyre nagyobb területen bemutatkozó európai kiállítók. A hazai vállalatok kö­zül sok, sajnos, még mindig nem veszi tudomásul, hogy termékeinek színvonala nem éri el a „mércét”. Mi sem iga­zolta ezt jobban, mint a ma­gukba roskadó szakemberek egymás közötti eszmecseréje, a versenytárs kiállítók állandó figyelése. A bemutatók sorában kie­melkedő volt az elektrotech­nika és az elektronikai ipar ve­télkedése. Bár a gyengeá­ramú, kisfeszültségű termé­keknél legfontosabbnak a mi­niatürizálást tartották az ipari formatervezők, az erősáramú készülékek, berendezések al­kalmazásánál sem tekinthettek el a kivitelezés finomságaitól. — Minden tekintetben a mi­nőség a meghatározó, és ebbe az irányba kell fejleszteni ter­mékeinket, mert csak az lehet a jövőben piackonform, aki ezen a kiállításon is tud üzletet kötni — summázták véleményüket a Kaposvári Villamossági Gyár képviselői. A 19 fő termék-családjukkal, egy német beruházóval közö­sen szeretnének bekapcso­lódni a szovjetunióbeli lakásé­pítési programba. Felméréseik szerint ugyanis egyre jobban szűkül a belföldi piac, s a tal- ponmaradás esélyét az export- lehetőségek növekedésében látják. Elektronikai vezérlésű ter­mékeik közül nagy az érdeklő­dés a szellőzésvezérlők és a fogyasztásmérők iránt. A szer­kezetátalakítással bajlódó hús­ipar részére ajánlották az elekt­romos húsfüstölő készülékek újabb vezérlőegységeit. Kellemes technikai megle­petésként hatott az új fejlesz­tésű, hegesztett vasmagos transzformátor-család bemu­tatása, valamint az energiata­karékos halogénlámpa és egyéb fényforrások transzfor­mátorai. Napjainkban a KVGY több mint 50 százalékban gyárt tömegterméket, középfeszült­ségű termékeivel szinte kizáró­lagos szállítója az áramszol­gáltatónak. — A fizetőképes kereslet szerint kell szervezni a mű­szaki fejlesztést — mondják a kiállítók, de ennél is nagyobb teherként nehezedik ipa­runkra, hogy 1992-től életbe lép az egységes európai szab­ványrendszer. Ez a fejlesztés számlájáról is pénzt visz el. Elektrotechnikai és műszer­iparunk, valamint a fémmeg­munkálás gépeinek piacvesz­tése a KGST összeomlásával — óvatos becslések szerint is — elérheti a 75 százalékot. Új piacokra nyitni, hagyománya­inkat megőrizve csak úgy lehet, ha értékmérő alapnak tekintjük az egységes Európa, valamint a fejlett Nyugat bemutatkozá­sát. M. T. A földreform és a te­lepítés befejezésé­vel összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 1949. évi XXIV. törvény alapján birtokpo­litikai célra igénybe vett ingat­lan helyett csereingatlant csak olyan dolgozó parasztnak kel­lett juttatni, aki a földmű­ves-szövetkezet tagja lehetett. További feltétel volt még, hogy a csereingatlan területe a megmaradt területtel együtt 25 kataszteri holdat, értéke pedig a háromszázötven aranykoro­nát nem haladhatta meg. Akik tehát földműves-szövetkezet tagjai nem lehettek vagy csere- ingatlant — az előzőek miatt — nem kaphattak, károsultak vol­tak. Károsultnak tekintendők továbbá azok a személyek, akik a korábbi jogszabályok alapján csereingatlanra voltak jogosultak, valamint azok, aki­ket az igénybevétel miatt teljes kártalanítás illetett volna meg. Ezen személyek esetében a törvény ugyanis a pénzbeni kártalanítást a kataszteri tiszta jövedelem negyvenötszörös forintösszegében maximálta. Az 1949. évi 3. tvr. és a 16100/1950. (Vili.23.) FM. sz.r. a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosítá­sáról szóló jogszabályok alap­ján azok, akiknek földje tagosí­táskor a téesz táblájába esett és sem azonos értékű cserein­gatlant, sem pénzbeli kártala­nítást nem kaptak, károsultnak tekintendők. Az 1949. évi 20. tvr. egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről. E jogszabály alapján kerültek ál­lami tulajdonba mindazok a magántulajdonban álló ipari, közlekedési, bánya- és kohó­vállalatok, amelyeknél a mun­kavállalók száma a 10 főt el­érte. (Fia a vállalat részvény- társasági formában működött, a részvények kerültek állami tu­lajdonba.) E törvény rendelke­zett valamennyi nyomdaipari vállalat államosításáról, to­vábbá azon öntödék állami tu- lajdonbavételéről is, ahol a dolgozók létszáma az 5 főt el­érte. Kiterjedt az államosítás azon malmokra, amelyeknek napi őrlőképessége a 150 má­zsát elérte vagy meghaladta, autójavító műhelyekre és ga­rázsokra, amelyeknek üzemi alapterülete a száz négyzet- métert elérte, a hajókra és uszályokra, amelyeknek a gépi ereje a 30 LE-t elérte, a mozgó- fénykép-üzemekre (berende­zésekkel együtt) és az e célt szolgáló ingatlanokra. (Folytatjuk) Kaposváron tanácskoztak a baranyai, a somogyi, a tolnai és a zalai küldöttek AZ MSZMP A TAVASSZAL PARLAMENTI VÁLASZTÁST AKAR Thürmer Gyula: Szeretnénk, ha a kormány az egy esztendő tanulságaiból levonná a következtetést A lakosság kétharmada életszínvonalcsökkenésre számít Növekvő árak, kullogó keresetek 18 millió bírságra A Dél-dunántúli Környezet- védelmi Felügyelőség csak­nem 18 millió forintnyi szenny­vízbírságot szabott ki 57 gaz­dálkodó szervezetre tavaly Ba­ranyában és Somogybán. Az előző évivel összehasonlítva 5 millióval nőtt a bírság, miköz­ben csak héttel több szerveze­tet büntettek meg. Sztráda­tőkeemelés A Sztráda Skála Kereske­delmi Részvénytársaság rend­kívüli közgyűlésén döntöttek az alaptőkeemelésről. 200 százalékos árfolyamon 41,5 millió forint névértékű rész­vényt bocsátanak ki, s ebből 5 miiló forint értékűt — előnyös feltételekkel — a társaság dol­gozói vásárolhatnak meg. Konkurencia helyett partnerként A holland parlament mező- gazdasági bizottságának ha­zánkba látogatott képviselői előtt Sárossy László, a Föld­művelésügyi Minisztérium poltikai államtitkára kijelen­tette: a nyugat-európai orszá­gokhoz nem konkurensként, hanem partnerként szeretnénk kapcsolódni. A magyar agrár- szakemberek a minőség javí­tására, a különlegességek elő­állítására törekednek. Finn cég Magyarországon A finn Forste cég a Fjord és az Agroker mellett részvé­nyese lett egy magyarországi közös hűtőgép-vállalatnak. A Forste ügyvezető igazgatója szerint nem a gyors nyereség a céljuk, hanem stratégiai befek­tetésről van szó, hogy ti. Ma­gyarországról követhessék a kelet-európai piac fejlődését s kiviteli csatornákat találjanak. Óriási kereslet lenne ezekben az országokban hűtőberende­zések iránt, a kereslet azonban egyelőre nem fizetőképes. Az országban elsőként Ka­posváron tartott a XV. kong­resszusára készülő Munkás­párt regionális tanácskozást a baranyai, somogyi, tolnai és za­lai koordinációs bizottságok, alapszervezetek kezdemé­nyezésére. Thürmer Gyula, a Munkás­párt elnöke a párt több vezető­jének, a négy megye központi bizottsági tagjainak társasá­gában sajtótájékozatót tartott tegnap délben a tanácskozás színhelyén, a POTE Egész­ségügyi Főiskoláján. Az elnök úgy látja, hogy a több mint egy év alatt a Mun­káspárt megerősödött, önbi­zalma megnőtt, a párt iránti ér­deklődés és bizalom erősödik a társadalom különböző rétegei­ben. Egyre kevesebb szó esik a múltról, a pártot az foglalkoz­tatja, mit ajánlhatnának a dol­gozó embereknek, hogyan le­hetne megvédeni a ma és a holnap kenyerét, munkáját, létbiztonságát.. A Munkáspárt — fogalmazott Thürmer Gyula — egy erős párt magabiztos­ságával, s egy leendő parla­menti párt felelősségtudatával készül a XV. kongresszusra. Thürmer Gyula a kormány egyéves tevékenységének ér­tékelésére is kitért a sajtótájé­koztatón. — Ha nekünk most bizonyít­ványt kellene adni a kormány tevékenységéről, nem monda­nánk azt, hogy osztályismét­lésre ítéljük. Elég volt ebből a kormányból egy évig is. Ha Magyarorszá­gon nem sikerül rövid időn belül lényeges változásokat elérni, akkor elsőként a mezőgazda­ság hullik szét, ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy az ország kenyér nélkül marad és az ipari munkanélküliek így is növekvő táborát újabb százezrek fogják vidéken gyarapítani. A Munkáspárt elnöke kiállt az önkormányzatok mellett, szerinte ugyanis széthullásuk irányíthatatlanná tenné az or­szágot. Bírálta a túlságosan nagy ha­talomkoncentrációt, azt, hogy túlsúlyban van a miniszterel­nöki hatalom, terjed a bürokrá­cia, egyre több a miniszteri tárca. A kormányzat egyre több olyan törvénytervezetet ter­jeszt a parlament elé, amelyről utóbb kiderül: alkotmányelle­nes. — Mi szeretnénk, hogyha a kormány nem struccpolitikát folytatna — mondta az elnök —, nem a homokba dugná a fe­jét, hanem az egy esztendő ta­nulságaiból levonná a követ­keztetéseket. Még nem késő! A tragédiához, amely előttünk áll, politikai döntések vezetnek. Sem a kárpótlási törvény, sem az egyházi ingatlanok vissza­adásáról szóló törvényterve­zet, nem gazdasági, hanem po­litikai indíttatású. Mi azt javasoljuk, hogy leg­később 1992 tavaszán legyen parlamenti választás. Addig készüljön új választási törvény- tervezet a parlamenten kívüli pártok, érdekképviseletek be­vonásával. Lehetséges, hogy az általunk már javasolt köztár­sasági konzultatív tanács for­májában kellene megvalósí­tani. Elképzelhető azonban az is, hogy a magyar társadalom számára egy új nemzeti kerék­asztal is rokonszenves gondo­lat lehet. (Lajos) Az ország lakosságának kétharmada úgy véli: az idén olyannyira romlik anyagi hely­zete, hogy még a napi megél­hetéshez szükséges cikkek megvásárlása is egyre inkább gondot okoz. Az átlagosnál na­gyobb mértékben jelentkeznek ezek a gondok a középkorúak­nái. A túlnyomó többség — a megkérdezettek 95 százaléka — arra számít, hogy a kerese­tek emelkedése nem fogja fe­dezni az árak növekedését és csak 3 százalék van az ellen­kező véleményen. Mindez a Magyar Közvéle­ménykutató Intézet közelmúlt­ban végzett országos repre­zentatív vizsgálatából derül ki. A megkérdezettek 90 száza­léka azzal számol, hogy az Viharfelhők tornyosulnak a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregysége fölött. Mint május 23-i lapunkban megír­tuk: Suba János, a vállalat igazgatója leváltotta az önálló­ságra törekvő 3. számú gyár­egység igazgatóját, Horváth Gyulát. Mivel a tabi dolgozói kollektíva úgy érezte, hogy a fegyelmi határozat ellenük is irányult, ezért beadványban követelték Horváth Gyula visz- szahelyezését gyáregy­ség-vezetői beosztásába, mi­vel személyében látják a bizto­sítékot munkájuk eredményes irányítására, illetve munkahe­lyük megtartására. Azt is leír­ták: ha a vállalat igazgatója nem változtat álláspontján, ak­kor figyelelmeztető munka- beszüntetést tartanak. idén kevesebbet tud vásárolni jövedelméből, mint tavaly, 7 százalék ugyanannyit és csak 2 százalék többet. E tekintet­ben nincs számottevő érdem­leges különbség kor, település vagy iskolai végzettség szerint. A reprezentatív minta ala­nyainak 84 százaléka úgy ítélte meg, hogy ki tud jönni a pénzé­ből — közülük 38 százalék vi­szonylag simán, 40 százalék viszont csak igen szigorú be­osztással —,10 százalék még beosztással sem képes erre, 6 százalék viszont jól, illetve gondtalanul megél. Mivel a mintába a szélső jövedelmi helyzetben élők többnyire nem kerülnek be, illetve nem haj­landók nyilatkozni, feltételez­hető, hogy a válaszadók jel­A tabi petíciót 155-en írtak alá, s pénteken adták át Buda­pesten a BVG igazgatójának. A vállalat vezetője ekkor egyeztető tárgyalásokat kez­dett a tabi gyáregység két kül­döttével — noha azoknak nem volt erre felhatalmazásuk a kö­zösségtől. A két küldött — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — azt közölte a BVG igazgató­jával: „ők a beadványt ezzel a szöveggel nem tudják képvi­selni, mivel sztrájkot nem akar­nak. Erről tudomása van az őket képviselettel megbízó dolgozóknak is.” Ma délelőtt Tabon — a hírek szerint — munkásgyűlést tar­tanak a BVG gyárgységében. Vajon hoz-e megnyugtató megoldást e botrányos ügy­ben? K. J. lemzően az „alsó és felső” kö­zépréteg között helyezkednek el. Ők arra a kérdésre, hogyan látják a helyzetüket a 3-4 évvel ezelőtti állapothoz képest, így válaszoltak: 16 százalékuk nem érez változást, 80 száza­lékuk jelez romlást, 4 százalé­kuk pedig javulást. Helyzetük romlását legnagyobb arány­ban a nyolc általánost végzet­tek, illetve a szakmunkások ér­zékelik, lakóhelyük szerint pe­dig a községekben élők. A megkérdezett nyugdíjas ko­rúak több mint 90 százaléka azt mondta magáról, hogy ki tud jönni a pénzéből (közülük 59 százalék az „utolsó fillérig" be­osztja jövedelmét), és csak 6 százalékuk jelzi, hogy még be­osztással sem képes erre. Érdeklődés és kockázat- vállalás Az iparban a vállalkozók 21,8 százaléka, az építőipar­ban 11,4 százaléka, a belke­reskedelemben és az idegen- forgalomban 26,7 százaléka dolgozik külföldi tőkével. A há­rom szakterületen megvizsgált 16 ezer vállalkozásból 3590-et alapítottak külföldi tőkével, s közülük 1449 zárta veszteség­gel a múlt évet—ez derül ki egy minisztériumi felmérésből. Látszólag nagy a külföldi tőke érdeklődése, ám a befektetett pénz értékét tekintve ez csu­pán puhatolózásnak, próbál­kozásnak fogható fel, illetve olyan üzleti kockázatvállalás­nak, amely akkor is megéri, ha a vállakózás nem sikerül. Az 1436 ipari vállalkozásból egyébként 525 zárta veszte­séggel az évet, legtöbb a gép­ipar és a könnyűipar területén. Viharfelhők a tabi BVG fölött Kinek a nevében tárgyaltak a küldöttek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom