Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-25 / 120. szám
1991. május 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Borúlátó tabi „prognózis” Egyre több a munkanélküli — Gondok a közművelődésben Tab képviselőtestülete csütörtöki ülésén tárgyalt a város és térsége foglalkoztatási helyzetéről. Rózsavölgyi István, a megyei munkaügyi központ igazgatója a képviselőtestület tagjaitól megkérdezte: mi az elképzelésük a munkanélküliek számának csökkentésére. Tabon az állástkeresők- nek már a fele középsiskolai végzettségű, ám emelkedett a felsőfokú végzettségűek száma is. A szellemi foglalkozásúak közül a legtöbb munkanélküli az adminisztrátor, agrár- vagy műszaki szakember. Míg tavaly októberben 204-en kerestek munkát, a legutóbbi — májusi — adatok szerint már 689-en. Április végén — bejelentett létszámleépítés címén — 492 munkanélkülit tartottak nyilván Tabon. A munkaerő iránti kereslet csökkenése a pályakezdők számára is nagy gond. A tavaly végzett diákok mintegy 20 százaléka tudott csak elhelyezkedni... A mostani tanév befejezésével pedig újabb, mintegy 150 pályakezdő helyben foglalkoztatása megoldatlan. Tabon a „prognózis” sem jó. Az előzetesen bejelentett leépítések alapján augusztusban mintegy 650 személy elbocsátására kerül sor; ehhez jönnek még a pályakezdő munkanélküliek, így az év végére 12001500 munkanélküli várható, ami 15 százalékos munkanélküliségi mutatót jelent. Hogy a foglalkoztatási feszültséget miként lehetne csökkenteni, milyen munkahelyteremtő beruházások várhatók, erről nem szólt a tájékoztató. Mint ahogy a témában felszólaló képviselők sem tudtak igazában megoldást javasolni. A képviselőtestület megtárgyalta a művelődési központ és a városi könyvtár szervezeti struktúrájának felülvizsgálatáról készített előterjesztést is, ugyanis az önkormányzati törvény hatályba lépéséig a Zichy Mihály Művelődési Központ szakmai irányítása alá tartoztak a társközségi népművelési ügyvezetők és a művelődési házak. A művelődési feltételek tárgyi romlása mellett a szakmai munkában is visszaesés következett be. Az előterjesztés készítői úgy látják, hogy az épület jobb kihasználása érdekében a művelődési központ adhatna helyet a zeneiskolának, s akkor együtt jelennének meg azok a kulturális tevékenységek, amelyek a zeneiskolán keresztül az oktatás egészéhez integrálhatók. Az ülésen döntötek arról, hogy az érdekelt szakemberek bevonásával megvizsgálják ennek a lehetőségét. , (Krutek) Oldódik a sertéspiaci feszültség Az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy többlet export- támogatással segíti oldani a sertéstenyésztésben jelentkező feszültségeket. A túlsúlyos (120 kg feletti) sertéseket felvásárló szervezetek, az igazolt mennyiséggel egyenértékben, hasított félsertés és darabolt sertéshús esetén plusz 10 százalék expottá- mogatást igényelhetnek. A támogatás az október 30-ig kiszállításra kerülő tételekre vehető igénybe. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány sürgősen tekintse át a területen kialakult helyzetet és vizsgálja meg a hosszú távú megoldás lehetőségét. BALATONLELLE VÁLNI AKAR Amit a kárpótlási törvényről tudni kell (2) Akiket megillet és akiket nem A Boglárlellei Városi Önkormányzat képviselőtestülete csütörtöki ülésén foglalkozott a balatonlellei városrész kiválási szándékával. Az ülést a Balatonlellei Baráti Kör kérésére a leilei művelődési házban tartották a lakosság nagy érdeklődése mellett. Balatonlellét, mint ismeretes, 1979 január 1-jén egyesítették Balatonboglárral. Ez már akkor is ellenérzést váltott ki a leilei lakosság egy részéből, és annak ellenére sem csitult el, hogy az egyesített település 1986-ban városi rangot kapott. 1990-ben aláírást gyűjtöttek kiválás ügyben népszavazás kiírására. Ez 1990. december 9-én meg is történt. Az eredmény nem volt túl meggyőző: a jogosúltak 55,6 százaléka ment el szavazni, közülük 84,4 százalék voksolt a válás mellett. Ez év január 4-én újra terítékre került a kérdés. A képviselőtestület akkor úgy döntött, nem él a felterjesztés jogával, ám alkotmányi vizsgálatot kért az ügyben. Ez nem ígért gyors eredményt. A Boglárlellei Baráti Kör azonban nem hagyta elhanvadni a parazsat, levélben szólította föl a képviselőtestületet, hogy három napon belül hívjon össze ülést és az önkormányzati törvény 101. paragrafusa alapján tegyen eleget a leilei nép akaratának. Arra az esetre, ha ezt az ön- kormányzat megtagadná, tüntetést és éhségsztájkot helyezett kilátásba. Ilyen előzmények után a csütörtöki ülésen dr. Kovács Miklós polgármester indítványozta, hogy a testület a január 4. javaslat alapján az előkészületektől függetlenül éljen felterjesztési jogával. A testület a javaslatot megvitatta, és úgy döntött, hogy a leilei városrész kiválása ügyében benyújtott kérelmet a január 4-én készült javaslat szerint felterjeszti a köztársasági elnökhöz. Megbízta az előkészítő bizottságot a szükséges feladatok elvégzésével. Hozzájárult, hogy a munkába a Balatonlellei Baráti Kör és a társadalmi szervezetek képviselőit, külső szakértőket is bevonjon. A polgármester hangsúlyozta: a testület mostani döntése nem a kiválást, hanem a folyamat egy állomását jelenti. Hogy Bala- tonlelle ismét önálló lesz-e, az a köztársasági elnök döntésétől függ. (Szegedi) M A törvény által nyújtott kárpótlásra csak természetes személyek tarthatnak igényt. Az állampolgársággal összefüggésben a kérdést a törvény a következő módon rendezi. Kárpótlásra jogosult a magyar állampolgár, továbbá az, aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt és akit a magyar állampolgárságától való megfosztással kapcsolatban ért a vagyoni sérelem. Kárpótlásra jogosult továbbá az a nem magyar állampolgár, aki 1990. december 31-én életvitelszerűen Magyarországon élt. Kárpótlásra a volt tulajdonos tarthat igényt. Nem tarthatnak igényt kárpótlásra azok, akiknek igényét nemzetközi szerződés már rendezte. A kárpótlási törvény rendelkezése értelmében amennyiben a kárpótlásra jogosult tulajdonos elhunyt, akkor leszármazóit illeti meg a kárpótlás. Ha az elhunytnak leszármazol nem voltak, akkor a túlélő házastárs a jogosult. A kárpótlással összefüggően az örökléssel kapcsolatban azonban indokolt kiemelni, hogy ez esetben nem érvényesülnek a Polgári Törvénykönyv öröklési szabályai. Az örökösök csak az elhalt felmenő után a felmenőt megillető rész erejéig egymás között egyenlő arányban jogosultak a kárpótlásra. Amennyiben a leszármazó meghalt, és nem volt leszármazója, akkor az őt megillető tulajdoni hányad után a kárpótlás nem jár. Nevezetesen az örökhagyó unokája a nagyapa másik elhunyt fia után - akinek gyermekei nem voltak - nem igényelhet kárpótlást. Csak az ő apját megillető részre tarthat igényt. Házastárs esetében pedig a következőkre szükséges a figyelmet felhívni. A túlélő házastárs csak akkor jogosult a kárpótlásra, ha az elhunytnak leszármazói nem voltak. További feltétel, hogy a volt tulajdonossal annak halálakor és a sérelem idején is együtt kellett élnie. (Folytatjuk) Járműiparunk reprezentánsa BNV-díjas Azt, hogy az ipar átáll a versenygazdaságra mi sem példázza jobban az idei tavaszi BNV-n, az átalakulás gondjaival birkózó Ikarus olyan termékkel rukkolt elő, amelyik egyszeriben vásárdíjat kapott. A 396-os típusszámú, emelt utasterű autóbusz már a legkényesebb igényeket is kielégíti. A piaci keresletnek megfelelően készülhet akár 260 kW-os DAF motorral, de jobboldali kormánnyal ellátott változatában 203 kW-os Volvo motor adja az erőt. Az Ikarus alfa típusaiba is igény szerint változtathatók a beépítésre kerülő motorok. 162 kW-tól 265 kW-ig Rába, DAF, MAN és Mercedes típusok biztosítják, hogy a fejlettebb és igényesebb közlekedési kultúrájú államokban is megállják helyüket. A Globex nevű magyar vállalkozás egyébként földkörüli útra készül egy átalakított 350-es típussal, melyben a fekvőhelyek mellett megtalálható a telexgép és a mikrohullámú sütő is. Talán a BNV-n elért sikernek is köszönhető, hogy csütörtökön parafálták Moszkvában a magyar, szovjet, tajvani tőkével alapítandó Ikarus Részvény- társaság létrehozásáról szóló szerződést. Tudományos eredmények, gyakorlati tapasztalatok Átalakuló mezőgazdaság, itt és ott Dr. Széles Gyula:„A gazdasági összefüggések feltárása kulcskérdés.” (Fotó: Kovács Tibor) A Német Tudományos Akadémiától három hónapos ösztöndíjas meghívást kapott dr. Széles Gyula, a Pannon Agrár- tudomámyi Egyetem kaposvári karának dékánja.A tanulmányút egyik indítéka az volt, hogy államközi szerződés keretében két éve folyik közös kutató munka a Braunschweig-i Kutató Intézettel olyan üzemelemzési, matematikai módszerek kidolgozására, melyet mindkét országban eredményesen alkalmazhatnak. A másik, átfogó, a mai gyakorlathoz közelálló cél az átalakulóban levő mezőgazdaság helyzetének elemzése. — Arra kértek fel, hogy a magyar mezőgazdaság átalakulásával kapcsolatos folyamatokról tartsak néhány helyen előadást — mondta dr. Széles Gyula —, de szerveztek egy olyan nemzetközi konferenciát is, ahol a volt NDK, Csehszlovákia — főként Szlovákia — mezőgazdasági szakemberei vettek részt. Valójában szerencsés vagyok, hogy a három hónapos ösztöndíjat két részben tudtam teljesíteni elfoglaltságom miatt. Egy hónapot töltöttem ott az elmúlt év november-decemberében, most pedig két hónap után a közelmúltban értem haza. Szerencse ez annyiban, hogy személyesen tapasztalhattam, a majd fél év során hogyan halad a német átalakulás.- Kezdjük az elején. A múlt év végi konferencia milyen főbb tapasztalatokat adott? — Akkor a három ország szakemberei úgy értékelték a konferencián, hogy a mező- gazdaság gyors átalakulásának a legkedvezőbb esélyei Magyarországon vannak. Itt ugyanis már hat-nyolc éve megkezdődött a gazdaságokon belül egyfajta váltás, amely magában hordta a valós tulajdonviszonyok kialakulásának csíráját, — bérleti megoldások, háztáji termelés stb. Hazánk agrárkereskedelmét jól ismerő német kutatók úgy ítélték meg, hogy a magyar mezőgazdaság komparatív előnyei miatt — éghajlat, talajadottságok, emberi szorgalom —, sok termékkel lehet versenyképes a Közös Piac országaiban. — Ez szépen hangzik, ám a mezőgazdaság pillanatnyi helyzetét tekintve meglehetősen lehangoló a kép. Mi a jellemző a volt NDK területén, illetve milyen változásokat tapasztalt az elmúlt év végéhez viszonyítva? — Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy ami ott történik, az nem érzelmi alapon nyugvó, spontán folyamat, hanem nagyon tudatos gazdasági eszközökkel orientál erre a német állam. — Piacgazdaság és állami beavatkozás? — A piacgazdaság, a verseny nem old meg mindent! Van és lesz szerepe az államnak! Németországban a volt nyugati területen évente mintegy kétezernyolcszáz-háro- mezer 15-20 hektáros parasztgazdaság megy tönkre. Úgy ítélik meg, hogy figyelem- bevéve az árviszonyokat, a ráfordításokat, a hatvan-nyolcvan hektáros gazdaságok képesek talpon maradni.Az állam tehát közvetett eszközökkel úgy igyekszik beavatkozni az átalakulási folyamatokba, hogy túlzott mértékben ne forgácso- lódjanak szét a birtokok. Becsléseik szerint az ezredfordulóra a mai hatvan-nyolcvan hektár helyett 300 hektár lesz az ideális, versenyképes üzemnagyság. Ebből következően olyan ösztönzőket alkalmaznak, melyektől a 300-800 hektár körüli birtokhatárok kialakulása várható. Ilyen célra, rendkívül kedvező feltételekkel, 3-5 százalékos kamattal adnak hiteleket igen előnyös visszafizetési futamidővel. A birtoknagyság mellett van még egy igen figyelemreméltó kikötés: a hitelek, a kedvezmények nyújtásánál első helyen áll a szakmai felkészültség. Azok a bérlők, társulások juthatnak csak hozzá, ahol egyetemet végzett szakember áll a gazdaság élén. Egyébként a Közös Piac országaiban ez mindenütt általánosan tapasztalható törekvés. — Hogyan jönnek létre a volt NDK mammut-gazdaságaiból a 300-800 hektáros üzemek? — Magdeburgtól nem me- sze, a Beckendorf-i téeszben jártam. Igen jó minőségű földek vannak itt. A szövetkezet elnöke kivette az apja által bevitt hatvan hektárt, és kialakított egy ezeregyszáz hektáros gazdaságot úgy, hogy a többi területet 220 régi tulajdonostól bérli. Meg kell jegyeznem, hogy a volt N DK területén a föld bérleti díja nem éri el a felét a nyugati területeken jellemzőnek. így érthető módon ide áramlikatoké. Hozáteszem azt is, hogy mindössze hatan művelik az 11 00 hektárt,—természetesen az egyetemet végzett elnök is fizikai munkás —, korábban viszont 38-40 ember talált itt munkát. — A falusi munkanélküliség, melyről nálunk is egyre több szó esik, tehát már jelentkezett. — Igen, és ez az egyik gond. A másik, ami szintén hasonlatos a mi problémáinkhoz, nem alakult ki még pontos álláspont a tulajdonviszonyok rendezéséről. Viszont az egyesüléssel a keleti területek is a Közös Piachoz tartoznak, így rájuk érvényesek az EGK árak, ami például most a búzánál 1600-1700 forint mázsánként, a tejnél 38-40 forint literenként, a vágóállatnál 230-250 forint. Ám érvényesül a kvóta-rendszer is. Például a volt NDK 2,2 milliós tejelő tehénállományából 1 milliót ki kell vágni. Előtérbe kerül most a gyepre alapozott húsmarhatartás. — Viszatérve a hazai viszonyokra: a kutatókkal folytatott eszmecserék után miként látja a magyar mezőgazdaság helyzetét, jövőjét? — A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából lényeges lehetőség a Közös Piac. Négy év tapasztalatait elemezték a piackutatással foglalkozó szakemberek és azt a következtetést vonták le, hogy az EGK-hoz való csatlakozás előnyös esélyeket ad a magyar mezőgazdaságnak. Meggyőződésem az, hogy nem a hagyományos termékekkel lehetünk versenyképesek ezen a piacon, hanem elsősorban a speciális, és kiváló minőségű árukkal — például friss zöldséggel, gyümölccsel, különleges sajtokkal és húsféleségekkel. Az összességében három hónapos, széleskörű összehasonlításokra módot adó tanulmányút megerősítette bennem azt, hogy a mai átalakuló mezőgazdaság kulcskérdése a gazdasági folyamatok, a belső összefüggések feltárása. A szakembereknek nem lehet nemesebb, és fontosabb feladata, mint ezt segíteni. — Köszönöm a beszélgetést! Vörös Márta
