Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-21 / 116. szám

A SOMOGYI HÍRLAP turisztikai magazinja Ha kirándulni megyünk... A kaposvári Fehér Ló Kft. arra szervező­dött, hogy a megyeszékhely környékére látogatók szabadidejét, az úgynevezett „üres időt” programajánlataival kitöltse. A külföldi vendégek szinte érthetetlenül áll­nak, amikor meglátják a Zselic szépségeit, miért akarnának a Balatonra menni — mondta dr. Gyócsi Jánosné a Kft. ügyve­zetője. Nincsenek előre eltervezett prog­ramok, mert a vendégek kívánságától függ, hogy ők mit szeretnének. Szerve­zünk lovagoltatást, gyalogtúrát, Szennán kézművestanfolyamot és sok minden mást. Például az Igáiban üdülőknek autó­buszos kirándulást a Balatonra, ahol ha akarnak, vitorlázhatnak is. A Kft. nemcsak a külföldi vendégekre gondol, megszerve­zi az intézmények, vállalatok vendégeinek szabadidős programját is. — Mit tanácsol azoknak, akik a szabad­idős programok eltöltésére készülnek? — Aki a Balatonon szeretné eltölteni a szabad idejét, neki a jó időn és a fürdőru­hán kívül másra nincs is szüksége. Az emberek döntő többsége amúgy is külön készül a programokra. Figyelembe veszi az időnként szeszélyesre váltó nyári időjá­rást is. Ha valaki lovagolni akar, ahhoz sem kell okvetlenül lovaglóruha, megteszi a farmer is. A gyalogtúrák résztvevőinek pedig fokozottan kell ügyelniük ruházatuk praktikusságára. Körömcipőben nehéz lenne kilométereket gyalogolni, erre meg­felelőbb egy sportcipő. A szabadidőruha alá pedig — az átlagos nyári időjárást fi­gyelembe véve —, elég egy póló. Van akit kedvel... Kullancs­veszély A kirándulásról sokan nemcsak a szabadban töltött órák kellemes emlékét viszik haza, hanem sajnos egy-egy kullancsot is. Van, akit a kul­lancs különösen kedvel. Mint kiderült, az ilyen ember verej­téke a kullancs számára von­zó zsírsavakat tartalmaz, ezért célszerű, hogyha rovar­riasztó szert használ, azzal próbálja távol tartani magától a kullancsot. A ruházatnak nincs különö­sebb védőhatása, hiszen a kullancs olyan kicsi és mozgé­kony, hogy mindig megtalálja a lehetőséget arra, hogy eljus­son a fénytől védett bőrfelü­letre, a bőrredők közé. A csí­pés helyén viszkető, vörös göb képződik, amely hamar el­tűnik, ha a parazita nem fúrja be a fejét a bőrbe. Rendszerint azonban csak akkor vesszük észre, hogy összeszedtünk egy kullancsot, amikor már befúródott, és ilyenkor nem könnyű szabadulni tőle. Az olaj, a különböző kenő­csök, az oldószerek, a köröm­lakk keveset segítenek, a ci­garetta parazsa pedig többet árt, mint használ. A legcélra­vezetőbb módszer a kullancs csipesszel történő eltávolítá­sa. Óvatosan, egyenletesen húzzuk ki a bőrből. Ha húzás közben csavaró mozdulatot is végzünk, eredményesebbé tehetjük a beavatkozást. Ha a fejrész mégis a bőrben ma­rad, annak sincs súlyosabb következménye. Néha kilökő­dik, mint a bőrbe tört szálka, máskor sebésznek kell ki­emelnie, de nem növeli a kul­lancs terjesztette betegségek valószínűségét. A kullancs­csípés igazi veszélyét ugyanis a parazitából a szervezetünk­be jutó kórokozók jelentik. A hazai kullancsok egy vírusos és egy bakteriális fertőzést terjesztenek. A kullancsban élő vírus okozta agyvelőgyulladást ma már jól ismerjük. Szerencsére ritkán fordul elő. A kullancs­veszélynek leginkább kitett erdei munkásokat védőoltás­sal óvják. Kevéssé ismert a bakteriális eredetű kullancsok által ter­jesztett betegség, a Lyme- kór. A kórképre az akár több­ször is visszatérő, éles határú bőrgyulladás — hetek múlva szívizom vagy agyhártyagyul­ladás, sokszor arcideggyulla- dás is kialakulhat. A kórképet laboratóriumi vizsgálatokkal biztosan lehet diagnosztizálni, és antibiotikumokkal eredmé­nyesen gyógyítani. A kullancsveszély miatt nem érdemes az erdőkről, mezőkről lemondanunk. A túrazsákban legyenek gyógyszerek is! Azok, akik kirándulni indulnak, illetve hosszabb időre üdülni mennek, jó ha visznek magukkal gyógyszereket! Nem tudhatjuk mikor lesz rá szükség, egy boka­ficam, hasmenés vagy esetleg égés esetén, jó ha kéznél van az ellenszer. Dr. Tódor János belgyógyász főorvost kérdeztük, mi is legyen az „egészségügyi csomagunk­ban." Kötszer, ragtapasz és hintőpor mindig legyen nálunk túrák, üdü­lés alkalmával, főképpen gyer­mekeknél előfordulnak apró bal­esetek. Fájdalomcsillapítót (Al- gopyrin, Analgetica tabletta), görcsoldó (No-spa, Meristin) és lázcsillapítót (Kalmopyrin, Ami- dazophen, Rubophen) is vigyünk magunkkal. Hasmenés ellen a szentabletta vagy a Fteasec a leghatásosabb. A szúnyogok, darazsak csípésére kenőcsöt vi­gyünk fel: Fenistilt vagy Flogosa- mot. Égés, lesülés esetén Nak- sol spray-t használjunk, de bőr­ápoló szerekkel megelőzhetjük a bőr „felperzselődését”, így test­ápoló krémekkel (Fabulonj. Akik bőre fényre nagyon érzékeny, azok fényvédő kenőcsöt tegye­nek a hátizsákba. Azok, akik kró­nikus betegségben szenvednek (asztma, szív- és érbetegségek­ben stb.) mindig vigyék magukkal gyógyszereiket! PANZIÓ és CAMPING rM MEGNYÍLT! Közvetlen a vízparton fekvő családias panzió és kemping a pihenést és nyugalmat kedvelő vendégeket várja, olcsó árakkal, szórakozást biztosító eszközökkel (vízibicikli, csónak, asztalitenisz stb.) Elő- és utószezonban 10% árengedmény! Cím: Szilágyiné 8630 Boglárlelle, Szentmihályi u. 15. (1343812) HIRDESSEN A SOMOGYI HÍRLAPBAN Hirdetését feladhatja: Siófok, Fiókszerkesztőség, Szabadság tér 9. Boglárlelle (Boglár), Erzsébet u. 55. Tab, Otthon Áruház Marcali, Könyvesbolt Barcs, Könyvesbolt Fonyód, Árok u. 7/a valamint a takarékszövetkezetekben és azok kirendeltségein. A SOMOGYI HÍRLAP turisztikai magazinja 11 111 Merre menjünk? Mit láthatunk? Séták, gyalogtúrák, a somogyi dombságban A Balatontól a Dráváig húzódó Somogyi­dombvidék területe 7000 négyzetkilométer. A somogyi tájegységek közül legjelentősebb a Zselic, legmagasabb pontja a 357 méter magas Hollófészek. Jelentős a vadállomány: gímszar­vasok és dámvadak, őzek, vaddisznók és éne­kesmadarak csoportjaival találkozhatunk ki­rándulásaink során. Külső- és Belső-So- mogyban, a Zselicben is sok a mesterséges halas­tó. A turistaútvonalak mély völgyekben vezet­nek, melyek mellett pata­kok találhatók. Ilyen a Jaba, a Rinya, s a ropolyi erdőben eredő Berki-pa­tak. Híres a Töröcskei- patak is. A Somogyi-dombvidék valaha összefüggő, hatal­mas erdővidék volt. Tölgy, bükk és ezüsthár­sas-gyertyánok az ural­kodó fák. Túráink alkal­mával sok nyárfával, kő­rissel, szilfával, erdei- és feketefenyővel találkoz­hatunk. Országos hírű a Barcs melletti ősborókás. Néhány könnyű séta­ajánlat, melyek nem vesz­nek sok időt igénybe: gya­logszerrel, a balatonföld- vári vasútállomástól a kék turistajelzésen haladva felkapaszkodhatunk a Gönye-tető bokros pere­mére. Innen e!érünka217 méter magas Lucs-tető- re. Tovább a Libicz-hegyi erdőben sétálva eljutha­tunk a kereki Katona-vár­hoz. A vár a XVI. század­ban épült, de már a török időben elpusztult. A séta mindössze 10 ki­lométeres, 3 óra alatt meg lehet tenni. A Balatonkeresztúr— Csillagvár—Battyán- puszta—Vörs vonalon megtekinthetjük a Feste­tics László által építtetett Csillagvárat, amely a XIX. század elején olasz min­tára készült. Battyán- pusztán egykor Vak Boty- tyán ősei laktak, Vörsben pedig azok a hajóácsok éltek, akik a híres balatoni bödönhajókat faragták. A sétára a balatonke- resztúri templomtól a pi­rosjelzésen kell elindulni. Néhány ajánlat: gyalog- túrázóknak a kék sávon haladva Ságvártól—Li­kas-domb—Jaba-völgy— Jabapuszta—Balaton- endréd—Tó toki lap—- Gyugypuszta—Kerekiig juthatunk el. A táv mind­össze 22 kilométer... Öt óra alatt bejárhatjuk Gá- losfa környékét: Gálosfán a zöld jelzésen elindulva Kistótváros-telep után a kék jelzésre térve a Cse- pegő-kő nevű forráshoz érhetünk. Innen a zöld jel­zésre visszatérve a Ka­kukk-pihenőhöz jutunk, majd onnan ismét a kék jelzésen vissza Gálosfá- ra. A Tókaji parkerdő terü­lete közkedvelt kiránduló- hely. Piros sávon a kapos­vári vasútállomástól indul­va eljuthatunk a Négytest- vér-forráshoz, a Töröcs- kei erdőbe is. A gyalogtú­rák fáradságosabbak, de ezek vezetnek a turistaút- jelzések segítségével a legszebb helyekre. Akik kerékpárral indul­nak útnak, azoknak egy természeti szépségben gazdag útvonal kínálko­zik: Szigetvár—Bőszén- fa—Kaposvár—Mer- nye—Balatonlelle, amely csak 100 kilométer hosz- szúságú. Fürdési lehetőségek Somogybán: a Balaton déli partja fürdésre, csó­nakázásra, vitorlázásra egyaránt alkalmas. A Somogyi-dombvidéken található Igal-fürdő 71 fo­kos, jódos vizéről híres. Gyakran látogatott gyógy­fürdő a Buzsákhoz tartozó Csisztapuszta is. Római kori emlékek: Ságvár—Keszthely—Fe­nékpuszta. Turistaházak: Balaton­keresztúr, Balatonmária- fürdő, Balatonszárszó. Kilátók: Balatonlelle, Fo­nyód. Szabadtéri néprajzi múzeum: Szenna. Tájhá­zak: Batatonszentgyörgy, Buzsák, Vörs. Kempin­gek: Balaton mentén, Lengyeltóti, Igái, Kapos­vár, Csokonyavisonta, Barcs. Akik szívesen hódolnak a kirándulás örömeinek, azoknak szóljon két könyvajánlat, melyekből bővebben megismerhetik Somogy turistaútjait, rej­tett szépségeit: Ma­gyarországi kirándulások, Budapest 1977. Magyar- ország, Panoráma 1990.

Next

/
Oldalképek
Tartalom