Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-15 / 111. szám

1991. május 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Több kedvezményt vámok a vállalkozók Nem a helyi adó, a kereskedők terhe sok A helyi adók várható hatásáról rendezett vitát a Somogy megyei Kereskedők Szer­vezetének (Kisosz) kaposvári csoportel­nöksége hétfőn este a szervezet székhá­zában. Joó László alelnök megnyitójában kiemelte, hogy ez a kereskedők és vendég­látók klubjának első rendezvénye. Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára azt ígérte, hogy ez a klub mindig közérdekű témákat beszél majd meg. Ezért választották a klubfoglalkozás témájául a helyi adózást. Annak idején minden párt vállalkozásbarát politikát Ígért, ebből azonban eddig nem láttak semmit. A Kereskedők Országos Szervezetének elnöksége kiadott egy ál­lásfoglalást; ezt eljuttatták a köztársasági megbízottakhoz, átadták a kaposvári ön- kormányzatnak is. Azt javasolják: a helyi iparűzési adót csak akkor vezessék be, amikor a tulajdoni és bérleti viszonyok is tisztázottak, s már ismertek az adórend­szer 1992-től esedékes jelentős változá­sai. A megyei titkár leszögezte, hogy ne a vállalkozók legyenek megint a kísérletezés alanyai. Az idén ne vezessék be a helyi adókat, csak azt, amire szükség van. Dr. Klapsz László, a polgármesteri hiva­tal adóügyi irodavezetője azonnal meg­nyugtatta a résztvevőket, hogy az idén nem vezetik be a helyi adót Kaposváron, legföljebb csak 1992. január 1-jétől. Ké­sőbb ezt kiegészítette azzal, hogy a keres­kedőket, vállalkozókat legjobban érintő vállalkozók kommunális adóját, az iparű­zési adót pedig csak 1993-tól vetik ki, ha a jelenlegi tervezetet így fogadja el a közgyű­lés. Azzal a jelenlévők is egyetértettek, hogy a két alkalmazottnál többet nem fog­lalkoztató kezdő vállalkozók két évig adó- mentességet kapjanak, több más elképze­lést azonban vitattak. Gelencsér Ferenc szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek zsebe teljesen üres, a vállalko­zókéban sincs plusz forint. Annak a meg­vizsgálására is felhívta a figyelmet, mek­kora a plusz költsége az adó jövőbeni be­hajtásának,s így mi éri meg jobban. Joó László azt kifogásolta másokkal együtt, hogy az iparűzési adó a nettó árbevételt veszi alapul, pedig inkább az adóköteles jövedelmet kellene, hiszen ezután adóz­nak. A tervezet szerint a más városból érkező alkalmi árusítók egyszeri adót fizetnének a vásárokban. Ezt volt, aki helyeselte, volt, aki vitatta, hiszen Kaposvárról elutazva nyilván őket is sújtja majd ez az adó. Ku- bacska András és mások a lengyel piacon, az ABC-áruház előtt árusítók ellen keltek ki, mondván, azok nem fizetnek adót. Ma­jor Józsefné megyei titkárhelyettes annak a felülvizsgálatát kérte a munkanélküliség csökkentése érdekében, hogy ne csak azok kapjanak mentességet, akik nem fog­lalkoztatnak többet két alkalmazottnál. Akár tízig is el lehetne menni. Ha megvon­ják a határt kettőnél, akkor a vállalkozó már nem veszi föl a harmadik alkalmazottat. Gelencsér Ferenc megerősítette, hogy a vendéglátásban és még sok helyen jóval több alkalmazottra van szükség a műkö­déshez. Ezen kívül azt kérte, jobban támo­gassák azt is, aki tanulót foglalkoztat. Az első klubfoglalkozáson lényegében az fogalmazódott meg, hogy nem a helyi adó lesz sok, összességében nagy a teher a vállalkozókon. Lajos Géza Készülnek az aratásra Az aratási előkészületek végéhez érnek lassan a Ka- postáj termelőszövetkezet gépműhelyében. Befejezték a kombájnok nagyjavítását, most a vágószerkezeteket készítik elő. Egy hónap múlva már kezdhetik az őszi árpa aratását. Gyertyás László felvétele NAGY BAKLÖVÉS NEM VOLT Hibavadászat a vadásztársaságoknál A vadász a kívülálló szemé­ben kötelmek nélküli ember benyomását kelti. Csak keve­sen tudják, hogy milyen sok jogszabályra, előírásra kell fi­gyelnie. Még inkább így van ez a vadászokat tömörítő vadász- társaságoknál. A megyei főügyészség tíz somogyi vadásztársaságnál (6 területes és 4 bérkilövő) vizs­gálta meg, hogyan tartják be a működéssel kapcsolatos tör­vényeket, előírásokat. Dr. Már­ton László ügyésznek most el­készült, a tapasztalatokat ösz- szegző jelentése többek között megállapítja: megyénkben 62 vadásztársaság működik. Az ellenőrzött tíznek 460 tagja van. Ők 363 golyós és 431 sö­rétes fegyverrel lőnek ki vada­kat. A társaságok az elmúlt év­ben eredményesen gazdálkod­tak. Általában félmillió forinttal több volt a bevételük, mint a ki­adásuk. Ez alól csupán a Jákó és Vidéke Béke Vadásztársa­ság kivétel, mivel itt 700 ezer forint deficit volt. A vadföldek, vadászházak, az erőgépek, munkaeszközök képezik a a közösségek va­gyonát. Ez általában ötmillió fo­rint. A tapsonyi, a kálmáncsai, az újvárfalvi vadásztársaság vagyona azonban meghaladja a tízmillió forintot. Igaz, az utóbbi, amely vadászház épí­tésébe kezdett, az építőanya­gárak, valamint a korábbi veze­tés gazdálkodási hibái miatt nehéz helyzetbe került. Úgy fest azonban, hogy 3 millió fo­rint adósságát egy éven belül ki tudja fizetni. A bérkilövő vadásztársasá­gok csak a belépési díjakból gazdálkodnak. Bevételeik fe­dezik kiadásaikat. A működés törvényességére vonatkozó ügyészi vizsgálat vadász nyelven szólva nagy baklövést nem talált. Nem volt botrány, baleset, kirívó fegye­lemsértés. Kisebb-nagyobb törvénysértés, szabálytalan­ság azonban előfordult az alapszabályban, a házi sza­bályzatokban, a közgyűlések­ről fölvett jegyzőkönyvekben, a közgyűlések határozataiban. Az ügyészség ezek megszün­tetése érdekében tizennyolc esetben intézkedést. Javasol­tak több jogszabálymódosí­tást, egy vadászjegybevonást, egy bérleti szerződés felbon­tást és elkészítettek egy előter­jesztést törvényességi óvás benyújtására. A vizsgálat tapasztalatait a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének felkérésére ismertették a vadásztársasá­gok elnökeivel. (Szegedi) Megalakult a Transdanubia Különleges hulladékok megsemmisítésére, ártalmatlanná téte­lére Transdanubia néven kft-t alapított hat vállalat, illetve gazda­sági társaság Berhidához tartozó Peremartonban. A dokumentu­mokat tegnap írták alá. A környezet védelmét szolgáló tevékeny­ség az egész országra kiterjed. ÜGY LETT AZ ÜGYLET * Egy lakásügy borzolja a kedélyeket Kaposvá­ron. Mi is történt? Hall­gassuk az illetékeseket. o Dr.Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke mondta: — A köztársasági megbízott területi hivatala vezetőjének kinevezése után megkeresett Szabados Péter Kaposvár pol­gármestere és azt kérte, segít­sünk dr. Fekete Gábor lakásü­gyének megoldásában. A tárgyalások során felme­rült az is, hogy a város vásá­rolna egy lakást, s ebbe az ak­cióba szerettek volna bennün­ket is bekapcsolni, mégpedig úgy, hogy közösen vásároljunk lakást. Kértem akkor Szaba­dos Pétert, hogy végiggondol­hassam az ügyet, számomra ugyanis érthetetlen volt né­hány dolog. Például az, hogy a jogszabályok úgy szólnak: a munkáltató kizárólag csak a sa­ját dolgozója, tagja vagy vele szerződéses munkaviszony­ban levő számára vásárolhat lakást, vagy használatbavételi jogot. Dr. Fekete Gábor pedig a köztársasági megbízotti hivatal alkalmazottja, s nem a városi vagy a megyei önkormány­zaté. Ezt közöltem is Szabados Péterrel. — Mire van akkor lehető­ség? — Arra, hogy a város — gya- rapítandó lakásvagyonát — megvásárolja azt a lakást, amely megfelel a köztársasági megbízott területi hivatalveze­tőjének. Furcsának tartottam, hogy a köztársasági megbízott hivatalának arra nincs pénze, hogy vásároljon bérlőkijelölési jogot. Sőt, annyi sem, hogy a háromszoros lakáshasználat­bavételi díjat kifizesse. A kér­dés kérdés maradt: miért a vá­rosi önkormányzatnak kell la­kást biztosítania egy állami hi­vatalnoknak? © Idézet a kaposvári önkor­mányzat elé került előterjesz­tésből:....A köztársasági meg­bízott kaposvári területi hivata­lának vezetője, dr. Fekete Gá­bor Balatonföldváron lakik. Ki­nevezésétől kezdve lakóhelyé­ről napi ingázással látja el fel­adatát. Kaposváron történő la­káshoz juttatása indokolt. La­kásigénye kielégítésére — négy tagú család — legalább két- és fél, háromszobás lakást kellene biztosítani. Ilyen meg­felelő lakással a város nem rendelkezik és belátható időn belül sem várható ilyen nagy­ságú, megfelelő lakás ürese­dése. Mivel a lakásprobléma meg­oldása sürgető, a Somogy Me­gyei Közgyűlés anyagi segít­ségnyújtásával — 1,5 millió fo­rint - javasoljuk, egy darab kettő- és fél vagy háromszobás megvásárlását a városi ön- kormányzat részére, amely a köztársasági megbízott ka­posvári területi hivatala vezető­jének kerülne kiutalásra.” 0 Dr.Gyenesei István: Levelet írtam Szabados Pé­ternek, amelyben megfogal­maztam, hogy kérelmünkkel A hivatalvezető lakása kapcsolatosan sajnálatos, fél­reérthető előterjesztés került a közgyűlés elé. Mi három lakás bérlőkijelölési jogát kértük: ket­tőt vezetőállású dolgozónk le­telepedéséhez, egyet pedig a megyei múzeum új igazgatójá­nak elhelyezéséhez. Mind­ezért kétmillió forintot fizetünk. Az előterjesztés ezen felül másfél millió forintos anyagi segítségnyújtásunkról szól a köztársasági megbízott területi hivatala vezetőjének lakás­gondja megoldásához. Kijelentem, hogy a Somogy Megyei Közgyűlés sem szó­ban, sem írásban nem vállalt ilyen kötelezettséget. Újra hangsúlyozom: megítélésünk szerint ez a köztársasági meg­bízott hivatalának a feladata. Azt kértem a kaposvári pol­gármestertől, hogy levelemet a következő közgyűlésen ismer­tessék a tények tisztázása ér­dekében. Március 27-én újabb levelet kellett írnom, s abban megfogalmaztam: sajnálattal értesültem arról, hogy a me­gyei jogú város legutóbbi köz­gyűlésén nem olvasták fel a polgármesternek küldött, de a közgyűlés tájékoztatására szóló korábbi levelemet. Azért tettem, mert fontosnak tartot­tam, hogy a levél tartalmát a képviselők megismerjék. Ilyen előzmények után kaptam meg a városi közgyűlés határozatát. Ebben szerepel, hogy biztosít­ják az egyszeri bérlőkijelölési jogot a három lakásra. Ebben szó sincs arról, hogy a megyei közgyűlés támogatná dr. Fe­kete Gábor lakáshoz juttatását. Kaptam viszont egy levelet Szabados Péter kaposvári polgármestertől és ebben tu­datja, hogy az önkormányzat döntése alapján a három lakás bérlőkijelölési jogáért nem kétmillió forintot kell fizetni, ha­nem három és félmilliót. Szá­moljunk hát egy kicsit. o Szabados Péter, Kaposvár polgármestere: — Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése határozott úgy, hogy dr. Fekete Gábor ré­szére biztosít lakást: az ön- kormányzat vesz saját magá­nak egyet, s azt a köztársasági megbízotti hivatal területi hiva­talvezetőjének adja, tisztségé­nek idejére használhatja. Azért döntöttünk a vásárlás mellett, mert a meglevő lakások közül nem tudtunk olyan megfelelőt ajánlani, amely biztosítja a nyugodt munkafeltételeket, a pihenést. — Megvették már a lakást? — Igen, és az árát is átutal­tuk. Szeretném hangsúlyozni; a lakás az önkormányzat tulaj­donában van. — Az önkormányzat tehát ezt a lakást bárkinek kiutal­hatja ? A kiutalásnál milyen jog­szabályokat kell figyelembe venni? — Az önkormányzatnak természetesen joga van dön­teni, hogy vásárol vagy elad la­kást. Hoztunk egy határozatot, amely szerint tisztségének el­látása idejéig a bérlői jogot biz­tosítjuk dr. Fekete Gábornak. — A városi közgyűlés dönt­hetett úgy is, hogy a megyei közgyűlés által kért három la­kás bérlőkijelölési jogáért járó részt 'kétmillió forintról három és félmillióra emeli? — Ezzel kapcsolatban nem tudok mit mondani. A megyei önkormányzat ajánlott három és félmillió forintot. — Az előterjesztésben két­millió forint szerepelt. És külön tételként az, hogy a megyei ön- kormányzat támogatja a köz- társasági megbízott területi hi­vatalvezetőjének lakáshoz jut­tatását. A határozatban viszont összehozták a két tételt. — Az a lényeg, ami a határo­zatban van. Nem azért kértünk a megyei közgyűléstől három és félmillió forintot a bérlőkijelö­lési jogért, mert ennyibe került a köztársasági megbízott terü­leti hivatalvezetőjének vásárolt lakás. Mi a három és félmillió forintot már átutaltuk az eladó­nak, de a megyei közgyűlés még nem fizette ki a bérlőkijelö­lési jogot. © — Jogszabályokkal alátá­masztható-e a városi közgyű­lés döntése, az, hogy ilyen mó­don támogatja dr. Fekete Gá­bor lakáshoz juttatását? Dr. Kéki Zoltán Kaposvár jegyzője: — Igen, alátámasztható. A közgyűlésnek joga van ahhoz, hogy bővítse a lakásállomá­nyát, és lehetősége, hogy bér­lőként bárkit kijelöljön, akit olyan szakembernek tart, hogy letelepedése kívánatos. Legá­lisan ezt az úgynevezett köz­ponti keret terhére teheti meg. — Kell-e ilyen esetben la­káshasználatbavételi díjat fi­zetnie a bérlőnek? — Igen. — Dr.Fekete Gábor fizetett? — Fizetni fog. A kiutalás még nem történt meg. Lengyel János Egy tény: lakni kell. Az is, hogy a törvényesség megyei őrének számító köztársasági megbízott területi hivatala vezetőjének — akárcsak bármely állampolgárnak — joga van lakást igényelni. Kaposvár megyei jogú város önkormányzati testületének mérlegelési joga, hogy a tör­vény biztosította keretek kö­zött miként elégíti azt ki. A határozatból és a felelős személyek nyilatkozataiból nem derül azonban ki: ál­lampolgárként vagy a terü­leti hivatal vezetőjeként kapja dr. Fekete Gábor a la­kást. Ha ugyanis állampol­gárként, akkor mi indokolja a soronkívüliséget, a megkü­lönböztetett bánásmódot? Ha hivatalvezetőként, ak­kor pedig miért nem a mun­káltatója — a köztársasági megbízott területi hivatala —, s miért a város önkor­mányzata vásárol neki la­kást? Vajon benne lesz-e a lakást kiutaló határozatban, hogy csak arra az időre szól, amíg tisztségét betölti, s rendelkezik arról is, hogy miként kell majd akkor azt visszaadni? Az sem világos, hogy milyen igényeknek — paramétereknek kell megfe­lelni—egy üresen álló, kiuta­lásra váró, önkormányzati tulajdonban lévő lakásnak. Nem tudni, hogy miért nem felelt meg a jelenleg meglevő lakások közül egy sem? A fekvése vagy a szomszédok miatt? Esetleg a lift nem mű­ködött? A törvény előírásait ugyanis mindenkinek be kell tartani. S fölötte éppen ennek a hi­vatalnak kell őrködni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom