Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-14 / 110. szám
1991. május 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Csepinszky Kötésén szövi álmait (Fotó: Kovács Tibor) Két sikeres fiatal Nagyatádról A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Kos Károly Emlékéremmel ismerte el Csepinszky Mária munkáját. A szennai falumúzeum egykori lelkes gazdáját Kötésén kerestük fel, ahol nyugdíjazása óta él. Szenna után, most Kötcse „felvirágoztatása” következik — gondolhatja az arra járó, hiszen a Csepinszky név nem hangzik idegenül. Apai nagyanyja született itt, s édesapja is itt élt éveken át. Mondani sem kell: az unokát érzelmi szálak motiválták, amikor három évvel ezelőtt ősei földjén telepedett le. Immár — úgy tűnik — végérvényesen. A kihasználatlanul álló Ka- zay-kúria egyik felében helytörténeti kiállítást rendeztetett be, a másik, nyári honismereti táborok ideális színhelye. Képzőművészeti tárlatokra szintén van hely, nemcsak a magyar, hanem a külföldi túristák is felkeresik a kúriát. Szőke György balatonszárszói festő-tanárnak május 26-án nyílik kiállítása az épületben, majd Ber- náth Csaba erdélyi grafikái kerülnek falra. Keserű Ilona emlékére néprajzi anyagot állítanak ki. Csepinszky Mária ezzel a szépséges karádi kézimunkákhoz akar kedvet ébreszteni. Szeretné, ha az ősök rajzolta motívumokat újból hímeznék a fiatalok. Szeretettel fogadta ide a falu. S aki a nyári táborok lakója volt, azt is tudja: nemcsak őt, hanem a gyerekeket is. Az étkezéshez szükséges nyersanyagot a helybéliek adták össze. Gánicát, puliszkát főztek, tésztát gyúrtak és dagasztottak a diákok, s az idén a tavaly nyáron főzött lekvárból lakmároznak majd a „visszajárok”. Fafaragók nyaralnak itt, és Erdélyből is jönnek gyerekek, hogy megismerkedjenek a környékkel. Csepinszky Mária honismereti szakkört vezet az iskolában. Az alsósokhoz néhány felsős is eljár, hogy együtt daloljanak, és együtt barangoljanak, szőjenek, fonjanak és gyöngyöt fűzzenek. Péntek délutánonként foglalkozik a kicsikkel, s amikor ráér, a nyári tábor programjait szervezi. Ha teheti, odaül öreg rokkájához, s miközben pereg az orsó, újabb terveket sző. Nem titkolt vágya: szeretné megmenteni Kötcse kúriáit. Több is van magánkézben a 200-250 esztendős épületek közül, amelyek — felújítva — vendégmarasztalóak lehetnek. A falusi turizmust akarja itt (is) meghonosítani, s a gyalogos túrákban szintén nagy lehetőséget lát. Amikor Szennáról faggató- dzom, elmondja: hívták vissza — többször is —, de úgy érzi, fizikailag nem bírná azt a munkát, amelyet a szabadtéri gyűjtemény megkíván. Úgy döntött: végleg Kötcsén marad. Lörincz Sándor Két jól megtermett fiatalember szerzett a nagyatádi 524. Számú Kereskedelmi Szakközépiskola, Ipari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetnek megyére szóló sikert a szakmunkástanulók közismereti tantárgyi tanulmányi versenyein. o Árk Árpád tizenhét éves. Simára fésült, gondosan ápolt, keskeny bajuszt visel. A megyei matematika versenyen első helyen végzett, és tovább jutott Gödöllőre az országos megmérettetésre, amelyen harmincán vettek részt, s ő nyolcadikként végzett. — A matematikát a nagyapám még óvodás koromban Rinyaszentkirályon kedveltette meg velem. Az általános iskola felső tagozatát Görgetegen végeztem, ott Pápai Józsefné tanított, aztán idekerültem a szakmunkásképzőbe villany- szerelő tanulónak. Mindvégig Fekete János tanár foglalkozott velem. Észrevette, hogy gyorsan és köny- nyen oldom meg a feladatokat, ezért fokozatosan mindig nehezebbet és többet adott. — Van-e kedvenc tantárgya? — Nincs; valamennyit egyformán szeretem. Talán mégis megemlítem az irodalmat: nagyon szeretek olvasni, klasszikusokat éppen úgy, mint a fantasztikus műveket. — Lassan vége a tanévnek. Milyen tervei vannak? — A tervem sajnos kútba esett: a napokban kaptam meg az értesítést, hogy a tiszthelyettesi iskolába — egy újabb rendelkezés folytán — nem vettek fel, mivel nincs érettségim. így most munka után kell néznem, és ha minden sikerül, akkor megszerzem az érettségit és ismét jelentkezek az iskolára. © Melics Róbert magasabb, erősebb, mint társa. Az autószerelő szakmában tűnt ki társai közül. A megyei vetélkedőről a területire, majd az országosra került. A taranyi, tizennyolc éves fiatalember igen korán került kapcsolatba a motorokkal, autókkal. — Szerettem szerelgetni, ha elromlott édesapám motorja, később az autója, akkor rögtön hozzáláttam. A Volán nagyatádi üzemigazgatóságával kötöttem szerződést, ők biztosították a gyakorlati lehetőséget. A felkészülésben két szakoktatóm segített: Mohári István és Szekeress József. Nekiktar- tozom köszönettel azért, hogy helyt tudtam állni. —Azért egy kis drukkom volt ám amikor megkaptam a feladatot, hogy szedjem szét a Lada kormányművét, keressem meg a hibát, javítsam ki és rakjam össze. Szerencsémre minden sikerült. Egyébként nagyon szeretem a szakrajzot, amitől sok társam irtózik. Valahogy mindig szerettem rajzolgatni, talán innen a vonzalom... A napokban — így mondja — "a jogsi megszerzése is simán ment". — Merre tovább? — Mivel a szerződés azt írja elő, hogy a tanulmányi idő tartalmának megfelelő időn át a Volánnak kell alkalmaznia, így természetesen a Volánhoz megyek dolgozni. (Oorcsi) Piarista iskola Szegeden Megkezdődött a beiratkozás Szegeden a szeptemberben megnyíló piarista gimnáziumba. Az következő tanévben két párhuzamos első osztályban osztályonként 30-32 diák kezdi meg tanulmányait. Az új iskola iránt jelentős az érdeklődés, még a szomszédos országok magyarlakta településeiről is érkeznnek fiatalok. Családvédelmi tanfolyam Zsámbékon Családvédelmi intenzív tanfolyamot indít ismét a Zsám- béki Tanítóképző Főiskola 1991 szeptemberében. A továbbképzésre pedagógusok, védőnők, szociális területen dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek, olyanok, akik valamilyen formában gyermekek, illetve családok problémáinak megoldásával foglalkoznak. Rézfúvósverseny Somogy megyei zeneiskolák rézfúvós versenyét rendezték meg múlt hét végén a fonyódi Szabó Ferenc Zeneiskolában. 30 trombitás, 6 kürtös, 10 tenor, harsonás és tubás fiatalok adtak számot tudásukról, egyben a megyei zeneoktatás színvonaláról. Orvosi siker A világon először sikerült elkülöníteni a fertőző májgyulladás C-vírusát az emberi sejtektől egy spanyol orvoscsoportnak. A Jimenez Diaz alapítvány főorvosa, dr. Vicente Carreno vezette orvoscsoport sikere lehetőséget teremt a vírus behatóbb tanulmányozására, hosz- szabb távon elképzelhető, hogy sikerül kikísérletezniük az ellenanyagot a vírus fertőző hatása ellen. Bogdán, a balek — Hallott maga erről a philadelphiai esetről? — Melyikről? — Több is van? — Biztosan. De az az igazság, hogy én egyikről sem hallottam. Tudja, kicsit messzi van nekem az a Philadelphia. —Az nem is olyen biztos. Szóval él ott, Philadelphiában egy bizonyos Bogdán Setela. — Örvendek. — Nos, ezzel a Bogdán Seteiával különös dolog történt. — Mindannyiunkkal történnek különös dolgok. Nap mint nap... Én például csütörtökön... — Bocsásson meg, de most Bogdánról beszélgetünk. Szóval ez a fickó hosszasan várt autóbuszra a megállóban. — Igaza volt. Tényleg nincs ez a Philadelphia olyan messzi. — És ahogy vár, várakozik, egyszercsak megpillant egy autót. — Nem egy taxit? — De! Ördöge vanI Pontosan egy taxit. — És leinti... — Le ám... — Mert siet. — Nem, nem azért, mert siet. — Hiszi, nem hiszi, a kocsiban fölismerte saját, 11 éves ellopott autóját. — Hát ez valóban érdekes. Fölismerte... —Föl ám. Pedig nem volt könnyű. Az új tulaj ugyanis több változtatást is eszközölt rajta. — Sasszeme lehet ennek a Bogdán Seteiának. Nagy kincs, nagy képesség! És mégis buszon jár, immár 11 éve. — Mindenfelé vannak ilyen tragikus sorsok. De érdekli, mi történt tovább? — Nem érdekel. Ám ha már belekezdett, fejezze is be! —Szóval ez a Bogdán leintette a taxit, vagyis a saját elkötött kocsiját, mondott a sofőrnek egy fal címet, és addig-addig csevegett vele, amíg meg nem látott egy rendőrt. —Na, mégiscsak messzi van tőlünk ez a Philadelphia! Nálunk akár egy álló napig is furikázhattak volna, mire egy közeget látnak. Ennyi drága idő egy ősöreg kocsiért! És közben, ha nincs szerencséje, még a busz is elmegy... — Igaza van, nagy balek ez a Bogdán. — Talán ezt mégsem mondanám. — Miért nem? — Mert ahhoz azért volt esze, hogy hol legyen balek. — Azám. Philadelphiában... Münz András BÖLCSŐTŐL AZ ÓVODÁIG Apró és nagy átérezte jelentőségét Ma már csak elképzelni lehet azt a helyszínt, ahol 125 éve egy gyümölcsöskert kellős közepén, a parkban fürdőmedencével, kisdedóvoda nyílt „Satzger Max Hugó úr özvegyének, Paulus Carolina Ő Nagyságának” jóvoltából Bálványoson. Lelkes támogatója volt a kezdeményezésnek a helyi református lelkész, Cserna István is, akinek a prédikációját idéztük a tegnapi ünnepi megemlékezésre szóló meghívóból. A mai, 690 lelkes falu ap- raja-nagyja átérezte ennek az ünnepi eseménynek a jelentőségét, hiszen nemcsak múltat idéző volt, hanem jövőt ígérő is. A település nem sorvad tovább, a fiatalok újra bizakodhatnak abban, amiben eleik. Somogy megye református közössége Bálványoson emelte leghatalmasabb templomát, ennek szomszédságában állt az egykori vármegye első kisdedóvodája. Ám a falu emlékezete megfakult az elmúlt évtizedekben, dr. Vincze Tiborné oktatáskutató irányította a község lakosságának a figyelmét a kisdedóvó alapításának évfordulójára. Meghívták az ünnepségre az alapító két dédunokáját is: Satzger Erzsébetet Veszprémből és Satzger Lászlót Svédországból; ők számos, eddig ismeretlen dokumentummal, családi emlékkel egészítették ki a bál- ványosi kisdedóvó alapításának történetét. A község polgármestere az évforduló alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen a község jövőjéért érzett felelősséget emelte ki. Egybecsengtek szavai az ünnepség szónokának, dr. Gyenesei Istvánnak, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének mondandójával, aki a kormányzati szerény támogatás kiegészítésére a helyi összefogásra buzdította a bál- ványosiakat annak érdekében, hogy a 125 éve alapított gyerekintézmény örökébe lépett új óvoda továbbra is megfelelhessen feladatának. Somogy településeinek kétharmada büszkélkedhet óvodával. A megyei közgyűlés elnöke, utalva a korábbi körzete- sítési koncepció hibáira, azt hangoztatta, hogy legyen minden somogyi településen gyermekintézmény. Az óvoda udvarán tartott bensőséges ünnepség résztvevői nevében Baranyainé Farsang Júlia vezető óvónő köszöntötte az alapító déd(Fotó: Lang) unokáit, majd rövid séta következett a faluban, s megkoszorúzták Cserna István református lelkész sírját. A faluházban Bálványos történetét idéző tárgyakból nyílt kiállítás. A múlt századi, megsárgult családi fotók szinte kiszínesedtek az érdeklődők előtt, előkerült egy öreg bölcső is emlékeztetve arra, hogy a kisgyerekkor a bölcsőtől az óvodáig vezet... Horányi Barna
