Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-14 / 110. szám

1991. május 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Csepinszky Kötésén szövi álmait (Fotó: Kovács Tibor) Két sikeres fiatal Nagyatádról A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium Kos Károly Emlékéremmel ismerte el Csepinszky Mária munkáját. A szennai falumúzeum egykori lelkes gazdáját Kötésén keres­tük fel, ahol nyugdíjazása óta él. Szenna után, most Kötcse „felvirágoztatása” következik — gondolhatja az arra járó, hi­szen a Csepinszky név nem hangzik idegenül. Apai nagy­anyja született itt, s édesapja is itt élt éveken át. Mondani sem kell: az unokát érzelmi szálak motiválták, amikor három évvel ezelőtt ősei földjén telepedett le. Immár — úgy tűnik — vé­gérvényesen. A kihasználatlanul álló Ka- zay-kúria egyik felében helytör­téneti kiállítást rendeztetett be, a másik, nyári honismereti tá­borok ideális színhelye. Kép­zőművészeti tárlatokra szintén van hely, nemcsak a magyar, hanem a külföldi túristák is fel­keresik a kúriát. Szőke György balatonszárszói festő-tanár­nak május 26-án nyílik kiállí­tása az épületben, majd Ber- náth Csaba erdélyi grafikái ke­rülnek falra. Keserű Ilona em­lékére néprajzi anyagot állíta­nak ki. Csepinszky Mária ezzel a szépséges karádi kézimun­kákhoz akar kedvet ébreszteni. Szeretné, ha az ősök rajzolta motívumokat újból hímeznék a fiatalok. Szeretettel fogadta ide a falu. S aki a nyári táborok lakója volt, azt is tudja: nemcsak őt, hanem a gyerekeket is. Az ét­kezéshez szükséges nyers­anyagot a helybéliek adták össze. Gánicát, puliszkát főz­tek, tésztát gyúrtak és dagasz­tottak a diákok, s az idén a ta­valy nyáron főzött lekvárból lakmároznak majd a „visszajá­rok”. Fafaragók nyaralnak itt, és Erdélyből is jönnek gyere­kek, hogy megismerkedjenek a környékkel. Csepinszky Mária honisme­reti szakkört vezet az iskolá­ban. Az alsósokhoz néhány felsős is eljár, hogy együtt da­loljanak, és együtt barangolja­nak, szőjenek, fonjanak és gyöngyöt fűzzenek. Péntek délutánonként foglalkozik a ki­csikkel, s amikor ráér, a nyári tábor programjait szervezi. Ha teheti, odaül öreg rokkájához, s miközben pereg az orsó, újabb terveket sző. Nem titkolt vágya: szeretné megmenteni Kötcse kúriáit. Több is van magánkézben a 200-250 esztendős épületek közül, amelyek — felújítva — vendégmarasztalóak lehet­nek. A falusi turizmust akarja itt (is) meghonosítani, s a gyalo­gos túrákban szintén nagy le­hetőséget lát. Amikor Szennáról faggató- dzom, elmondja: hívták vissza — többször is —, de úgy érzi, fizikailag nem bírná azt a mun­kát, amelyet a szabadtéri gyűj­temény megkíván. Úgy dön­tött: végleg Kötcsén marad. Lörincz Sándor Két jól megtermett fiatalem­ber szerzett a nagyatádi 524. Számú Kereskedelmi Szakkö­zépiskola, Ipari és Kereske­delmi Szakmunkásképző Inté­zetnek megyére szóló sikert a szakmunkástanulók közisme­reti tantárgyi tanulmányi ver­senyein. o Árk Árpád tizenhét éves. Si­mára fésült, gondosan ápolt, keskeny bajuszt visel. A me­gyei matematika versenyen első helyen végzett, és tovább jutott Gödöllőre az országos megmérettetésre, amelyen harmincán vettek részt, s ő nyolcadikként végzett. — A matematikát a nagy­apám még óvodás koromban Rinyaszentkirályon kedveltette meg velem. Az általános iskola felső tagozatát Görgetegen végeztem, ott Pápai Józsefné tanított, aztán idekerültem a szakmunkásképzőbe villany- szerelő tanulónak. Mindvégig Fekete János ta­nár foglalkozott velem. Észre­vette, hogy gyorsan és köny- nyen oldom meg a feladatokat, ezért fokozatosan mindig ne­hezebbet és többet adott. — Van-e kedvenc tantár­gya? — Nincs; valamennyit egy­formán szeretem. Talán mégis megemlítem az irodalmat: na­gyon szeretek olvasni, klasszi­kusokat éppen úgy, mint a fan­tasztikus műveket. — Lassan vége a tanévnek. Milyen tervei vannak? — A tervem sajnos kútba esett: a napokban kaptam meg az értesítést, hogy a tiszthe­lyettesi iskolába — egy újabb rendelkezés folytán — nem vettek fel, mivel nincs érettsé­gim. így most munka után kell néznem, és ha minden sikerül, akkor megszerzem az érettsé­git és ismét jelentkezek az isko­lára. © Melics Róbert magasabb, erősebb, mint társa. Az autó­szerelő szakmában tűnt ki tár­sai közül. A megyei vetélkedőről a terü­letire, majd az országosra ke­rült. A taranyi, tizennyolc éves fiatalember igen korán került kapcsolatba a motorokkal, au­tókkal. — Szerettem szerelgetni, ha elromlott édesapám motorja, később az autója, akkor rögtön hozzáláttam. A Volán nagy­atádi üzemigazgatóságával kötöttem szerződést, ők bizto­sították a gyakorlati lehetősé­get. A felkészülésben két szak­oktatóm segített: Mohári István és Szekeress József. Nekiktar- tozom köszönettel azért, hogy helyt tudtam állni. —Azért egy kis drukkom volt ám amikor megkaptam a fel­adatot, hogy szedjem szét a Lada kormányművét, keres­sem meg a hibát, javítsam ki és rakjam össze. Szerencsémre minden sikerült. Egyébként nagyon szeretem a szakrajzot, amitől sok társam irtózik. Valahogy mindig sze­rettem rajzolgatni, talán innen a vonzalom... A napokban — így mondja — "a jogsi megszer­zése is simán ment". — Merre tovább? — Mivel a szerződés azt írja elő, hogy a tanulmányi idő tar­talmának megfelelő időn át a Volánnak kell alkalmaznia, így természetesen a Volánhoz megyek dolgozni. (Oorcsi) Piarista iskola Szegeden Megkezdődött a beiratkozás Szegeden a szeptemberben megnyíló piarista gimnázi­umba. Az következő tanévben két párhuzamos első osztály­ban osztályonként 30-32 diák kezdi meg tanulmányait. Az új iskola iránt jelentős az érdeklő­dés, még a szomszédos or­szágok magyarlakta települé­seiről is érkeznnek fiatalok. Családvédelmi tanfolyam Zsámbékon Családvédelmi intenzív tan­folyamot indít ismét a Zsám- béki Tanítóképző Főiskola 1991 szeptemberében. A to­vábbképzésre pedagógusok, védőnők, szociális területen dolgozó felsőfokú végzettség­gel rendelkezők jelentkezhet­nek, olyanok, akik valamilyen formában gyermekek, illetve családok problémáinak meg­oldásával foglalkoznak. Rézfúvósverseny Somogy megyei zeneiskolák rézfúvós versenyét rendezték meg múlt hét végén a fonyódi Szabó Ferenc Zeneiskolában. 30 trombitás, 6 kürtös, 10 te­nor, harsonás és tubás fiatalok adtak számot tudásukról, egy­ben a megyei zeneoktatás színvonaláról. Orvosi siker A világon először sikerült el­különíteni a fertőző májgyulla­dás C-vírusát az emberi sejtek­től egy spanyol orvoscsoport­nak. A Jimenez Diaz alapítvány főorvosa, dr. Vicente Carreno vezette orvoscsoport sikere le­hetőséget teremt a vírus beha­tóbb tanulmányozására, hosz- szabb távon elképzelhető, hogy sikerül kikísérletezniük az ellenanyagot a vírus fertőző ha­tása ellen. Bogdán, a balek — Hallott maga erről a philadelphiai esetről? — Melyikről? — Több is van? — Biztosan. De az az igazság, hogy én egyikről sem hallottam. Tudja, kicsit messzi van nekem az a Phi­ladelphia. —Az nem is olyen biztos. Szóval él ott, Philadelphiá­ban egy bizonyos Bogdán Setela. — Örvendek. — Nos, ezzel a Bogdán Seteiával különös dolog tör­tént. — Mindannyiunkkal tör­ténnek különös dolgok. Nap mint nap... Én például csütörtökön... — Bocsásson meg, de most Bogdánról beszélge­tünk. Szóval ez a fickó hosszasan várt autóbuszra a megállóban. — Igaza volt. Tényleg nincs ez a Philadelphia olyan messzi. — És ahogy vár, várako­zik, egyszercsak megpil­lant egy autót. — Nem egy taxit? — De! Ördöge vanI Pon­tosan egy taxit. — És leinti... — Le ám... — Mert siet. — Nem, nem azért, mert siet. — Hiszi, nem hiszi, a ko­csiban fölismerte saját, 11 éves ellopott autóját. — Hát ez valóban érde­kes. Fölismerte... —Föl ám. Pedig nem volt könnyű. Az új tulaj ugyanis több változtatást is eszkö­zölt rajta. — Sasszeme lehet en­nek a Bogdán Seteiának. Nagy kincs, nagy képes­ség! És mégis buszon jár, immár 11 éve. — Mindenfelé vannak ilyen tragikus sorsok. De érdekli, mi történt tovább? — Nem érdekel. Ám ha már belekezdett, fejezze is be! —Szóval ez a Bogdán le­intette a taxit, vagyis a saját elkötött kocsiját, mondott a sofőrnek egy fal címet, és addig-addig csevegett vele, amíg meg nem látott egy rendőrt. —Na, mégiscsak messzi van tőlünk ez a Philadelp­hia! Nálunk akár egy álló napig is furikázhattak volna, mire egy közeget látnak. Ennyi drága idő egy ősöreg kocsiért! És közben, ha nincs szerencséje, még a busz is elmegy... — Igaza van, nagy balek ez a Bogdán. — Talán ezt mégsem mondanám. — Miért nem? — Mert ahhoz azért volt esze, hogy hol legyen ba­lek. — Azám. Philadelphiá­ban... Münz András BÖLCSŐTŐL AZ ÓVODÁIG Apró és nagy átérezte jelentőségét Ma már csak elképzelni lehet azt a helyszínt, ahol 125 éve egy gyümölcsöskert kellős kö­zepén, a parkban fürdőme­dencével, kisdedóvoda nyílt „Satzger Max Hugó úr özve­gyének, Paulus Carolina Ő Nagyságának” jóvoltából Bál­ványoson. Lelkes támogatója volt a kezdeményezésnek a he­lyi református lelkész, Cserna István is, akinek a prédikációját idéztük a tegnapi ünnepi meg­emlékezésre szóló meghívó­ból. A mai, 690 lelkes falu ap- raja-nagyja átérezte ennek az ünnepi eseménynek a jelentő­ségét, hiszen nemcsak múltat idéző volt, hanem jövőt ígérő is. A település nem sorvad to­vább, a fiatalok újra bizakod­hatnak abban, amiben eleik. Somogy megye református közössége Bálványoson emelte leghatalmasabb temp­lomát, ennek szomszédságá­ban állt az egykori vármegye első kisdedóvodája. Ám a falu emlékezete megfakult az el­múlt évtizedekben, dr. Vincze Tiborné oktatáskutató irányí­totta a község lakosságának a figyelmét a kisdedóvó alapítá­sának évfordulójára. Meghív­ták az ünnepségre az alapító két dédunokáját is: Satzger Er­zsébetet Veszprémből és Satzger Lászlót Svédország­ból; ők számos, eddig ismeret­len dokumentummal, családi emlékkel egészítették ki a bál- ványosi kisdedóvó alapításá­nak történetét. A község polgármestere az évforduló alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen a község jövőjéért érzett felelős­séget emelte ki. Egybecseng­tek szavai az ünnepség szóno­kának, dr. Gyenesei Istvánnak, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének mondandójával, aki a kormányzati szerény támo­gatás kiegészítésére a helyi összefogásra buzdította a bál- ványosiakat annak érdekében, hogy a 125 éve alapított gyere­kintézmény örökébe lépett új óvoda továbbra is megfelel­hessen feladatának. Somogy településeinek két­harmada büszkélkedhet óvo­dával. A megyei közgyűlés el­nöke, utalva a korábbi körzete- sítési koncepció hibáira, azt hangoztatta, hogy legyen min­den somogyi településen gyermekintézmény. Az óvoda udvarán tartott bensőséges ünnepség részt­vevői nevében Baranyainé Farsang Júlia vezető óvónő köszöntötte az alapító déd­(Fotó: Lang) unokáit, majd rövid séta követ­kezett a faluban, s megkoszo­rúzták Cserna István reformá­tus lelkész sírját. A faluházban Bálványos tör­ténetét idéző tárgyakból nyílt kiállítás. A múlt századi, meg­sárgult családi fotók szinte ki­színesedtek az érdeklődők el­őtt, előkerült egy öreg bölcső is emlékeztetve arra, hogy a kis­gyerekkor a bölcsőtől az óvo­dáig vezet... Horányi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom