Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-14 / 110. szám
1991. május 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 A WIPO vezérigazgatója Kaposváron A találmányok otthonában DR. BOKS ÁRPÁD: „ÁMULATBA EJTETT AZ EGYETEMI KAR NAGYSÁGA” (Folytatás az 1. oldalról A létesítményben tett látogatás során beszélgettem dr. Boks Árpáddal és dr.lványi Istvánnal. — Mindenekelőtt néhány szót arról, hogy mi is a WIPO? — Az ENSZ-nek egyik szakosítottvilágszervezete, amely a szellemi tulajdon védelmével foglalkozik — mondta dr. Boks Árpád. — Mindenfajta szellemi termék ide tartozik, akár zenei, akár irodalmi, képzőművészeti vagy pedig egy új növény-, egy új állatfajta vagy technológia. Védjegyezni kell ezeket. A szervezetnek Genfben van a székhelye, száznyolc éve létezik, én 1973 óta vagyok a vezérigazgatója, de már 1963-tól ott dolgoztam. — Nem véletlen tehát, hogy a találmányi hivatal elnökének kíséretében érkezett. — A WlPO-nak Magyarországon a legközvetlenebb, legszorosabb — és hozzáteszem —a legrégibb kapcsolata a találmányi hivatallal van. — Mi a célja a mostani magyarországi látogatásnak? — Az alapvető indíték az volt, hogy két napja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi díszdoktorrá avattak. — Őszinte szívvel gratulálok! — Az óhaza szolgálatában Boks úr már igen sokat tett — mondta dr. Iványi István. — Nem olyan régen ezért kapta meg a külföldieknek járó legmagasabb hazai kitüntetést, a babérkoszorúkkal ékesített zászlórendet. Többek között rendkívül sokat tett azért, hogy a magyar iparjogvédelem integrálódhasson a világ iparjog- védelmébe. — Mi a magyarázata annak, hogy a mostani ünnepi alkalomból Kaposvárra is elátogatott? — Ó, annak sok oka van! Először is: soha nem jártam még Kaposváron, pedig a Balaton szebbik oldalán, a déli parton voltam gyerek. Szemesen születtem. A második ok: Kaposváron született Iványi úr, akihez régi kapcsolatok fűznek. A harmadik és a legfontosabb: rendkívül érdekelt az itteni kutatómunka. Nagyon fontos, hogy a növénytermelési, állattenyésztési tudományos eredményeket a közvéleményben is tudatosítsuk, és az ipari jogvédelem eszközeivel anyagilag is jól kihasználjuk. Óriási értékek ezek! Magyar- ország belső piaca — méreteinél fogva — kicsi, nem ad lehetőséget, hogy ezek sok pénzt hozzanak. Igen lényeges, hogy a szellemi kincsek külföldön is értékesüljenek. — Milyen milyen benyomásokat hozott ez a látogatás? — Kaposvár számomra nemcsak új, hanem nagyszerű is, sok szép, régi épületével. Amit pedig itt az egyetemi karon láttam, tapasztaltam, az ámulatba ejtett! Nemcsak az intézmény nagysága, épület- rendszere, a berendezések, a felszereltség, hanem leginkább az a szellemi érték, ami itt van. Ez a szellemi központ méltán szerezhet világhírt ennek az intézménynek. — Köszönöm a beszélgetést! (Fotó: Gyertyás) Vörös Márta WUTHE ÚR TELEPET ÉPÍT Alkatrész vagy postagalamb — Osztrák tervek magyar földön A Wuthe cég Grác egyik legnagyobb autósvállalkozása. Használt, bontott alkatrészek árusításával, felújított motorok értékesítésével, szervizeléssel és autóeladással is foglalkozik. Kapos- füreden a magyaregresi elágazónál is ott lobog már az ATSW (Auto Top Service Wuthe) zászlaja. A vállalkozás atyját, Franz Wuthe urat kérdeztük a cég magyarországi terveiről, a most kezdődő építkezésről. — Egy auto-top szervizt szeretnénk otthoni mintára Kaposváron is felépíteni — mondta az osztrák vállalkozó egy lapát nyelét fogva, mert a tereprendezésben ő is segít. — Grácban a legnagyobb használtautó-alkatrészraktár a miénk, s gyakran fölkeresnek magyar autótulajdonosok is. Az üzemképtelenné vált motorok ismételt üzembe helyezését eddig Hollandiában végeztettük; remélem erre a közeljövőben Magyarországon is lehetőség nyílik. Az idén 20 éves a segélyszolgálatunk. (Fotó: Lang) Sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk több ország autóklubhálózatával; Franciaországból, Dániából, Németországból már most érdeklődnek kaposvári telepünk iránt. Egy percre félbeszakítja beszélgetésünket a tulajdonos; egyik munkatársát telefonálni küldi a városba. — Látja, egyelőre így megy ez — magyarázza. — Több mint egy éve nem tudunk telefont szereltetni a telepünkre. Nem marad más, mint az autó vagy a bicikli... Lehet — fűzi hozzá kesernyés humorral —, hogy először nem is alkatrészt, hanem postagalambot kell Magyarországra hoznunk. — Mikor fogadják az első vásárlót? — Már egy éve elkészülhetett volna a építkezés — ami várhatóan ötmillió shillingbe kerül —, ám Magyarországon rendkívül nehéz megteremteni az alapvető feltételeket. Remélem, azért az őszre megnyithatjuk a magyarországi Wuthe-te- lepet. B.Zs. PARLAMENTI VITA KÖZBEN Visszakérhető egyházi ingatlanok Csak a tényleges tevékenységhez Döntés a kormány kezében (Folytatás az 1. oldalról) — Szeretnénk eloszlatni a különféle félreértéseket, ezért nyomatékosan hangsúlyozom: a törvénytervezet nem a koalíciós partner, a Kereszténydemokrata Néppárt számlája a kormánynak, nem arról van szó, hogy a kisgazdák földigénye után a kereszténydemokraták ingatlanigénye öltött testet paragrafusokban. Ennek igazolására dr. Balsai István hivatkozott a három koalíciós párt választási programjára, emlékeztetve arra, hogy mindegyikben benne volt a szándék az egyházak működési feltételeinek biztosítására. — Nem restaurációs tervről van szó, hiszen valamennyi egyházra vonatkozik majd a törvény, beleértve a zsidó egyházat is. A jogszabály hatálya kiterjed majd arra az egyháztól, vallásfelekezettől, vallási közösségtől, egyéb egyházi szervezettől 1948. január 1 -je után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került, beépített ingatlanra, amely a hitélethez kötődött, szerzetesrendek, diakónus- és diakonissza-közösségek működését szolgálta, oktatási, nevelési célokra használták, egészségügyi vagy szociális szerepe volt, beleértve a gyermek- és ifjúságvédelmet, végül pedig kulturális rendeltetésük bizonyítható (például múzeum). Feltételként szabja meg a törvénytervezet, hogy ezeknek az ingatlanoknak állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat tulajdonában kell lenniük. Érdekes kitétele a tervezetnek, hogy egyházi tulajdonnak kell tekinteni az egyháznak az egykori kegyúri jogviszonyon alapuló ingatlanhasználati jogát is. A törvényjavaslat, mint jogi megoldási eszköz, nem kíván különbséget tenni, hogy a volt egyházi ingatlant milyen célra használták vagy használják, hogy pártház volt-e vagy színház. Dr. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára azokat az aggodalmakat kívánta eloszlatni, hogy most minden hajdani iskola visszakerül egyházi irányítás alá. — A törvényjavaslat kimondja, hogy helyi szinten kell elbírálni, van-e társadalmi igény egyházi iskolákra, szeretetotthonokra, nevelőintézetekre. Az önkormányzatok és az egyházak egyezkedéséről van szó, végsősoron pedig az önkormányzat kikötheti a megállapodásban, hogy ha az egyház nem működteti a meghatározott egyházi célnak megfelelően az ingatlant, akkor érvénybe lép az ún. „elállási jog”. Mindenesetre az egyházaknak óriási presztízsveszteségük származna abból, ha nem teljesítenék azt, amit elvállaltak— mondta az államtitkár, s további aggodalmakat eloszlatandó elhangzott egy statisztika is: 1948. január 1 -je előtt az ország 7584 általános és népiskolájából 461,2 volt az egyházaké, 173 középiskolából pedig 89-et irányítottak a felekezetek. Aligha lehet szó arról, hogy mindezeket visszaigényelnék az egyházak, hiszen sem emberük, sem anyagi hátterük nincs a működtetésükhöz. Az ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére a kormány és az érdekelt egyházak (jelenleg több mint 30 hivatalosan bejegyzett egyház és felekezet van az országban) képviselőiből egyházanként egyeztető bizottság alakul, összeállítja az átadandó ingatlanok jegyzékét. Az egyházaknak 90 nap áll a rendelkezésükre igényük bejelentésére, és azt maga a kormány hagyja jóvá. Az egyháztól kártalanítás nélkül állami tulajdonba került ingatlanokért, ha azokat a mostani törvény alapján nem adhatják vissza, az állam részleges kárpótlást ad az állami költség- vetésből. Ez a rendelkezés a termőföldre nem vonatkozik. — Mi indokolja, hogy ilyen sürgősen a T. Ház elé vittük a ' tervezetet? — tette fel az önmaga által megválaszolandó kérdést az igazságügyminiszter. — A leglényegesebb, hogy a tulajdonviszonyokat mihamarabb stabilizálni kell és ennek része ez a javaslat. Az alkotmány által biztosított vallász- szabadság nemcsak azt jelenti, hogy templomba járhatok, hanem azt is, hogy szabadon dönthetek: gyerekemet egyházi iskolába iratom-e vagy sem, egyházi kezelésű kórházban várok gyógyulásra vagy másutt. További félreértések elkerülése végett szeretném kijelenteni, hogy a törvénytervezet az egyházi ingatlanok tulajdonjogáról szól és nem a hivatalosan működő egyházakhoz, azok létszámához igazodik — mondta dr. Balsai István. Polesz György ÁFÉSZ—GONDOK NAGYATÁDON Újabb ötletekre ösztönöz a kényszer Csökkenő bevétel, „bentragadt” készletek — Árubeszerzés a termelőtől Összegezte az első negyedév gazdálkodásának tapasztalatait a Nagyatád és Vidéke Afész igazgatósága. Megállapította, hogy az idén jelentősen csökkent az áruforgalom, s ennek következtében a nyereség is. A kiskereskedelmi üzemágban több mint tízmillió forinttal esett vissza a bevételük. Ebben az áremelkedések mellett közrejátszott az is, hogy a városból elköltözött a honvédségi dandár, hazamentek a szovjet lokátorosok; kevesebb a vásárló és csökkent a korábban oly élénk — sokszor szidott — jugoszláv bevásárlóturizmus is. A bolti kiskereskedelem 148 millió forintos negyedévi forgalmával szemben az árukészlet az engedélyezett 76 millióról 85 millióra nőtt. A húsvéti felkészülés „bentragadt készletéiből máig nem sikerült kilábalniuk. Legnagyobb a gond a nagy forgalmú, jövedelemérdekeltségü üzletekkel, valamint a bútor- és az agro-, hobbi-boltoknál, továbbá az Atád Áruház műszaki osztályán. A forgalmat nem növelték a várható áremelésekről időnként felröppenő hírek, sem az üzletekben végzett többszöri korszerűsítés, választékbővítés. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében több dolgot is megpróbálnak. Tüzelőolajtelepeiket kénytelenek megszüntetni, a kereslet ugyanis minimálisra csökkent. Két üzletüket pedig bérbe adják. Túlkínálat van bútorból és híradástechnikai cikkekből — ezeknek forgalomnövekedését még fokozott reklám- és kereskedelmi akciókkal sem sikerült elérni. Mindez rugalmasságra, új ötletekre ösztönöz. A fogyasztói árak tovább nem növelhetők, ezért legsürgősebb feladatuknak tartják a közvetlen áru- beszerzést a termelőktől. A kiskereskedelmi árukészletek forgási sebességét is gyorsítani kell, az elfekvő áruktól pedig különböző akciók révén igyekeznek megszabadulni. Költségmegtakarítást kívánnak elérni azzal is, hogy minden területen — energia, posta, telefon, víz- és csatornadíjak, csomagolóanyagok stb. — még szigorúbban takarékoskodnak, és az 'idén csak a halaszthatatlan fenntartásokat végzik el. (Dorcsi) Jószolgálati körút A Magyar-Román Társaság kezdeményezésére a magyar vállalkozók országos szövetsége, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt, valamint a Külkereskedelmi Szövetség támogatásával és közreműködésével jószolgálati delegáció tesz körutat Romániában. Tegnap Kolozsváron a jószolgálati küldöttség erdélyi vállalkozókkal találkozott. A delegációt Veres Péter nyugalmazott külkereskedelmi miniszter, a Magyar-Társaság ügyvezető elnökevezeti, tagjai magyarországi bankok, állami és magánvállalatok, turisztikai, ipari és mezőgazdasági cégek képviselői. A kolozsvárihoz hasonló találkozón vesznek részt a héten Csíkszeredán is.
