Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-02 / 76. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. április 2., kedd Fotó: Király J. Béla * Átképzés gépíró magántanfolyamon Kacérkodnak a titkárnőképzéssel is A lapunkban megjelent hir­detésre sokan jelentkeztek a somogyi első gépíró magán­tanfolyamra. A munkaerőpiac is gondoskodott arról, hogy többen vállalják az átképzést. A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola adott otthont a gépíró tanfo­lyamnak, ahol Balázs Béláné és dr. Mózes Tiborné, a kapos­vári gép— és gyorsíró iskola tanárai tanítanak. — Másodállásban vállaltuk a gépíró magántanfolyam meg­szervezését és az oktatást. A megyei oktatási iroda és a So­mogy Megyei Munkaügyi Köz­pont is támogatta kezdemé­nyezésünket — mutatta be a magántanfolyamot Balázs Bé­láné. — Gondoltunk azokra is, akik munkanélkülivé váltak, őket a megyei munkaügyi köz­pont irányította hozzánk. Má­sok új munkakörbe kerültek és szeretnék elsajátítani az állás betöltéséhez szükséges alap­gyakorlatot. A tanfolyam százhúsz órás, hetente két alkalommal há­rom-három órát tanulnak a gépíró tanfolyam résztvevői, akik valamennyien érettségi­zettek. Az alapfokú tanfolyam rész­vevői az érvényes vizsgáról el­ismerést kapnak. Ősztől titkár­nőképző, a gépírónőknek ha­ladó tanfolyamot indítanak. A magántanfolyam két lelkes és vállalkozó szellemű pedagó­gusa gondoskodik arról is, hogy fölmérjék a vállalatok igé­nyét. Ha sfcükség lesz rá, német nyelvű gépíró tanfolyamot is indítanak. H.B. Pandúr a betyárok ivadéka HA NINCS BILINCS A börtönparancsnok „vallomása" Fotoriporter kollégámmal kissé tanácstalanul téblábo- lunk a kaposvári büntetés­végrehajtási intézet előcsar­nokában, majd mikor a mág­neszár enged, belépünk a „kockás égboltü” épületbe. Veszelka Vendel börtönpa­rancsnok egészen más egyéniség, mint amilyent ál­talában az ember elképzel. Hál' istennek, nem ismerjük a járást, erőtlen kísérletet te­szünk, hpgy magunk elé en­gedjük. Ám ő udvariasan el­hárítja ezt, mondván: „Tud­ják, a smasszer megszokta, hogy mindig hátul megy”. Hát, ami igaz, az igaz... Az első, csöndes megfonto­lással formált mondatok után érezhető: nem a romantikus regényekből jól ismert durva, erőszakos és kíméletlen bör­tönparancsnokkal, hanem mű­velt emberrel beszélgetünk. —Hogyan lesz valakiből bör­tönparancsnok? Nehéz elkép­zelni, hogy valaki gyermekko­rában felsorakoztatja ezt vá­gyálmai közé. Fegyház és filozófia — Vicces és komoly választ is adhatok erre a kérdésre. A tréfás az, hogy a betyárból lesz a legjobb pandúr. Az őseim pe­dig meglehetősen sok időt töl­töttek börtönben. — Ez azt jelenti, hogy a híres szegedi betyár Rózsa Sándor, egyik társához, Veszelkához nem csupán névrokonság fűzi? — Nem, határozottan tu­dom, hogy nem! De hadd vála­szoljak az első kérdésre komo­lyan is. A Magyar Néphadse­regben kezdtem hivatásos tisztként, minisztériumok kö­zötti áthelyezéssel kerültem a balassagyarmati fegyházba és börtönbe. Itt aztán a „szamár­létrát” végigjártam. — Hogy került Kaposvárra? — Több ajánlatot is kaptam, budapestit is, de nem szeretem a nagyvárost. Elöljáróim a munkámat elfogadhatónak mi­nősítették, azzal a negatí­vummal, hogy túlságosan kö­tődöm a balassagyarmati ál­lományhoz. Az ajánlatok között volt Kaposvár is, s végül ezt fo­(Fotó: Kovács Tibor) gadtam el. Gyermekeim to­vábbtanulására is nagyobb le­hetőség van itt, mint Balassa­gyarmaton. — Úgy hallottam, parancs­nok úr, önnek több diplomája van... — Eredetileg a katonai főis­kola vegyvédelmi parancsnok szakán végeztem. Mivel eléggé „különutas” ember va­gyok, s nem szeretek igazodni a széljáráshoz, ezt követően műszaki üzemmérnöki diplo­mát szereztem. A szokásos po­litikai iskolákat is végigjártam. Mivel a börtönőrök között nem volt túlságosan nagy érdeklő­dés a filozófia iránt, jelentkez­tem az ELTE bölcsészkarára és elvégeztem a filozófia sza­kot. Ikrek havában — Tanulmányai négy, meg­lehetősen különböző területet ölelnek át... — Ikrek havában születtem, azok általában szétszórt em­berek. Régi katonamondás szerint a jó katona az, aki min­denbe bele tud szólni, de semmihez sem ért. Hát ez a „kategória” vagyok én. — Visszatérve, amikor kü­lönböző fórumokon bemutat­kozik, mint börtönparancsnok Veszelka Vendelként, a hallga­tóság nem mosolyog? — Csak az irodalomban jár­tasabbak, hiszen az őseim fő­ként Móricz, Krúdy és Mikszáth írásaiban szerepelnek. Sze­ged, illetve az akkori várbörtön sok adatot őriz a Veszelka csa­ládról. Ám még a gyermekeim is hangsúlyozzák, hogy az őse­ink nem tolvajok, hanem rablók voltak. A régi „famíliám” hatása talán az is, hogy a börtönben kissé a fogvatartott szemszö­géből nézem a munkámat, de az is igaz, hogy nevelőként kezdtem, s ez a legszebb terü­let a büntetésvégrehajtásban. — A munkája során soha nem félt, nem volt olyan eset, amely megrémítette? „Szolid" zendülések — Félni szoktam, de soha nem ijedtem meg eddigi bör­tönpályafutásom alatt. A konf­liktushelyzetek kialakulásától félek, de egyéni szerencsém, hogy igazán megrázó, rendkí­vüli esemény még nem volt. Meggyőződésem, hogy ennek a jó börtönszemélyzet a titka. — Ez azt jelenti, hogy a bör­tönt megfelelő személyzet megkímél mindenféle rendkí­vüli eseménytől? — Igen, ha jó kapcsolat ala­kul ki a nevelők, a felügyelők és a főfelügyelők, valamint a „beu­taltak” között. Az érdekük ugyanis közös: egyik fél sem mentes egy rendkívüli ese­ményt követő retorziótól. — Mi a véleménye a magyar börtönviszonyokról? — Nem véletlen, hogy Kö- zépkelet-Európában Magyar- ország vészelte át a legjobban börtönszempontból a társa­dalmi-politikai változásokat. A hazai börtönzendülések igen szolídak voltak a szomszédos országokéhoz képest. S ez a börtönszemélyzet és a fogva- tartottak—ha lehet így nevezni — jó viszonyának köszönhető. — Egy kívülálló nem így képzeli el a börtönt, mint ami­lyen ez az intézet. Gondolok itt a nyitott zárkákra, a szabadon közlekedő elítéltekre, a minden zárkában megtalálható televí­zióra. — Kezdettől a nyitottabb bör­tön híve vagyok. Bár nyilván­való, hogy a liberálisabb jogá­szok által követelt svéd típusú büntetésvégrehajtást Magyar- országon nem lehet bevezetni. A jogalkotásnál és a jogalkal­mazásnál azonban ennek megközelítésére kell töre­kedni. Nem értek egyet azokkal az állampolgári vélemények­kel, amelyek a lánc- és kézbi­lincset, a szárazkenyeres idő­szakot, a taposómalmot kíván­ják vissza. A kaposvári börtön­ben ugyanis kétféle fogvatar­tott van: az előzetes letartózta­tásban levő, akinek az ügyé­ben még nincs jogerős ítélet, tehát jogelméleti szempontból ártatlan. A másik kategória pe­dig az az elítélt, akinél a meg­levő családi kapcsolatok reális alapot adnak a társadalomba való visszatéréshez. Tehát — bár ez a vágyaink közé tartozik — azokat szeretnénk itt tartani, akik általában első bűnelköve­tők, s van családjuk. A börtönnevelésnek jelenleg arra kell összpontosítania, hogy egyrészt megkímélje az intézetet mindenféle rendkívüli eseménytől, másrészt pedig, hogy az elítéltet a társadalom békés, törvénytisztelő állam­polgárai közé „terelje”. Amikor kint süt a nap — Szokott kiabálni? — Tudok, de ha hangosko­dom, az általában jót jelent. Ha hallgatag és kimért vagyok, ak­kor baj van. — Es gyakran hallgatag? — Az itt töltött egy év alatt volt rá eset, de úgy érzem, nem ez a jellemző. Nem vagyok demokratikus vezető, ugyanis az ilyen álarc mögött elmosódik a felelősség, s ezzel nem értek egyet. — Ha önmagát kellene jel­lemeznie, milyen típusú? — Az előző munkatársaim azt mondták, Cassandra ter­mészetem van: általában meg­látom a jövőt, de ezt nem hiszik el nekem. — Amikor reggel bemegy a kapun, kint süt a nap és enyhe szellő fújdogál, majd bezárul a rácsos ajtók sora. Milyen érzés ez? — Télen nem zavar. De ta­vasztól őszig nem jó... Tamási Rita Head (fej), Heart (szív), Hands (kéz) és Health (egészség) Biogazdálkodási lehetőségek Somogybán A VÁLLALKOZÓK PARADICSOMA LEHET Lakodalmas házat a magtárból Eddig 75 épületegyüttest jegyeztek fel "Dolgozva tanulni- a vállal­kozásokból pénzt keresni!" Ez a 95 országban működő, "4H" elnevezésű nemzetközi ifjú­sági szervezet jelmondata. Magyarországon az AGRYA (Agrár- és Falusi Ifjúság Szö­vetsége) 1990-ben kezdte el szervezni a finn "4H" szervezet segítségével a magyar "4H" mozgalmat. Rendszerét a te­vékenység általi tanulás és vál­lakózás jellemzi. A mozgalom keretén belül a biogazdálkodás széles körű megismertetését, propagálását, a biotermékek termelését és értékesítését tartják fontosnak. Az AGRYA megyei szerve­zete az országos irodával kö­zösen megpróbálja a somogyi igényeket és lehetőségeket is felmérni, azokat menedzselni. A kölcsönös megismerkedés, kapcsolatteremtés érdekében találkozót rendeztek a napok­ban Kaposváron a Társadalmi Egyesülések Szövetségének irodájában, melyre meghívták a megye általános iskoláinak képviselőit. Az AGRYA részé­ről Bordács Sándor, a 4H prog­ram menedzsere vett részt a megbeszélésen és ott volt Lel­kes Gyula, a Stóló Biotechno­lógiai és Kereskedelmi KFT ügyvezető igazgatója is. — Májusban törvényesítve lesz a "4H" mint szervezet, létre jöhetnek klubjai - mondta Soós Tibor, az AGRYA Somogy me­gyei tagszervezetének, a Fa­lun Élő Fiatalok Szövetségé­nek elnöke. — Állami támoga­tást élvezünk,a szervezet mű­ködésére már létrehoztunk egy alapítványt is, a kuratórium tag­jai neves emberek. A kaposvári megbeszélésre 8 iskola képvi­selője jött el, közöttük Gölle, Nágocs, Igái, Somogyvár, Osz- topán...érdemben ezek közül 5-6-ra számíthatunk. Kapos­vári iskolákkal én magam ve­szem fel majd a kapcsolatot, mert ők leginkább az értékesí­tésben segíthetnének. A meg­beszélésen konkrét tevékeny­ségekről, lehetőségekről esett szó: a biogazdálkodásról, kör­nyezetbarát, energiatakarékos szabadföldi kertgazdálkodás­ról, erdei gyümölcsök, gyógy­növények gyűjtéséről, feldol­gozásáról. Beszéltek értékesí­tési lánc kialakításáról a meg­termelt, illetve gyűjtött termé­kek számára. Az önkormány­zatokkal együttműködve kör­nyezetvédelmi, környezetgon­dozási feladatokat is végezné­nek. — A szerveződő közössé­geknek vállalniuk kell a bioter­meléshez szükséges feltételek valamint a helyi vagy környék­beli értékesítés megoldását. Az AGRYA válallná az orszá­gos és megyei szervezetén ke­resztül a 4H mozgalomban résztvevő csoportok érdek- képviseletét, kapcsolattartást külföldi szervezetekkel, gaz­dasági, vállakozási informá­ciók közvetítését, a tevékeny­ségek menedzselését, anyagi támogatását. A Stóló kft. terme­lői érdekeket képvisel, ezen felül szakmai tanácsokat nyújt és marketing, felvásárlási lehe­tőségeket biztosít- mondta Soós Tibor. Az úttörőmozgalom hiányá­val keletkezett űrt be lehetne tölteni egy gyakorlatias, érték- termető ifjúsági szervezettel. A nemzetközi kapcsolatokból származó előnyöket is élvez­hetik majd a 4H klubok tagjai. Nem szólva az elavult oktatási formákról, melyeket lassan fel­válthat egy anyagi haszonnal járó, öntevékeny képzési forma. Tóth Kriszta A megóvás és hasznosítás érdekében készítette el a me­gyei tanács 1989-ben, az Ag- roberrel közösen a Majorok, majorépületek című vizsgálati anyagot. A megye építész szakemberei eddig 75 olyan épületegyüttest jegyeztek fel, amely építészeti értéket is kép­visel. Legtöbbjük közművesí­tett: vízzel, villannyal el van látva. S bár nem állnak műem­léki védelem alatt, mégis na­gyobb figyelmet érdemelné­nek, hiszen megyénk hajdani agrárarculatát őrzik. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség anyagi támogatást nyújtott a tanulmány elkészíté­séhez. A megyei önkormány­zat összehangoló tevékenysé­gére is számítva tervezik azt, hogy ennek alapján teszik rendbe a pusztuló épületeket. Szép példaként szolgál a haly- reállító munkára a szántód- pusztai 32 épületből álló major, amely most múzeum. Csak reménykedhetünk, hogy a korát megelőző vállal­kozást több is követi majd. Partner lesz a helyreállítási munkákban a BME Építész- mérnöki Karán a mezőgazda- sági tanszék vezetője is, aki felajánlotta tanítványainak, hogy diplomatervüket e témá­ban készítsék el. A gázlópusz­tai major hasznosítására vo­natkozó tervek megalkotását máris vállalta egy diák. A nagy­berki műemléki magtárépület­ből pedig lakodalmas házat kí­vánnak létrehozni. (Várnai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom