Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-08 / 81. szám

1991. április 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Vezetőséget váltott az Állatorvosi Kamara A félmegoldás viszályok alapja Dr. Visnyei Sándor: Nem volt és máig sincs kamarai törvény és nincs állategészségügyi törvény sem Másfél éve alakult meg Somogybán százkilenc taggal az Ál­latorvosi Kamara. A viszonylag rövid működés után, a közel­múltban új vezetőség került a kamara élére. A váltás okairól, a kamara működéséről dr. Visnyei Sándor, a kamara újonnan választott megyei elnöke nyilatkozott. Dr.Balázs Árpád siófoki önkormányzati képviselő francia tapasztalatai A jó irányítás nemcsak pénzkérdés Egy hetet töltött Franciaországban dr. Balázs Árpád a siófoki önkormányzati tes­tület fideszes képviselője. A pályázaton nyert tanulmányút során — hattagú cso­port tagjaként — az első franciaországi zöld város, Besancon helyi irányításának gyakorlatával ismerkedett. Elmondta: a Fi­desz pénzt, időt és energiát is áldoz a kü­lönböző programokra a szakértelem növe­lése érdekében jó kapcsolat alakult ki a franciákkal is és ennek eredményeképpen a szervezett külügyi titkárságuk két francia városba szervezett tanulmányutat az ön- kormányzati képviselők részére. Az utazás célja nem a pártkapcsolatok ápolása volt, hanem önkormányzati, egyesületi kapcso­latok építése. A szervezők igyekeztek hasonló szak­mai érdeklődésű csoportokat összeállí­tani. Mivel Lyon fekvése, városszerkezete hasonlít Budapesthez, oda utaztak a ma­gyar főváros fejlesztésével foglalkozók. Dr. Balázs Árpád a Besanconba látogató csoportban kapott helyet. — Mi a tanulmányúi hozadéka?— kér­deztük. Az elfoglalt óragyár — Vendéglátóink azt mondták: nekik már sikerült leküzdeni a kommunizmus okozta válságot. Meglepő kijelentésük tör­ténete az, hogy a munkások elfoglaltak a városban egy óragyárat. Ennek az lett'az eredménye, hogy az ipar szinte kivonult Besanconból és gazdasági válsághelyzet alakult ki. Azóta a város baloldali vezetésének példátlan szervezőkészséggel sikerült ki­lábalni a nehéz helyzetből és virágzó gaz­daságot teremtett. Mi egy jól működő város szervezeti rendszerét, intézményeinek irányítási gyakorlatát, környezetvédelmi, energiagazdálkodási programjait ismertük meg. Megtudtuk: a város befektetők előtti rossz megítélésén két nagy szakmai szer­vezet által díjazott reklámkampánnyal igyekeztek változtatni. A kereskedelmi kamarában tett látogatás során kiderült, hogy a magyar politikai pártok privatizáci­óval és reprivatizációval kapcsolatos el­képzeléseit talán még nálunk is jobban is­merik. Méginkább bebizonyosodott, hogy a gazdaságfejlesztés kulcskérdése a tu­lajdonviszonyok megnyugtató rendezése. Turizmus és energia Vendéglátóink számára magától érte­tődő, hogy a városi közművek (víz, szennyvíz, stb.) az önkormányzat tulajdo­nában vannak. A városi vezetés hatékony­ságának egyik mércéje pedig az, hogy a közszolgáltatásokat milyen színvonalon és mennyiért biztosítják. Európában talán a franciák honosították meg az idegenforgalom irányításának leg­hatékonyabb formáját. Nemcsak a jól mű­ködő rendszerrel ismerkedhettünk meg, hanem a továbbfejlesztés terveivel is. — Mi hasznosítható a tapasztalatokból Siófokon? — Nagyon jólesett a franciák segítő­készsége. Többször is kinyilvánították. hogy gyakorlati segítséget kívánnak nyúj­tani. Az Európai Közösség városait tömö­rítő energiagazdálkodással foglalkozó egyesület például fölajánlotta, hogy sza­kértőivel, műszerparkjával és a saját költ­ségén felméri Siófok energiafelhasználá­sát a közlekedés (ott a helyi közlekedés is önkormányzati tulajdonban van) a távfűtés stb. területén. Majd pedig kidolgozza meg­oldási javaslatait. Egy ilyen szakértői csoport már Len­gyelországban dolgozik. Tudnak arról is, hogy a francia kormány és az Európai Kö­zösség által megszavazott segélykeretek felhasználatlanul állnak. Ha igényeljük, akkor felméréseik alapján a mi nevünkben megpályázzák ezeket az összegeket. Siófok döntően idegenforgalomból él. Szüksége volna már a kidolgozott imázs- kampány módszereinek adaptálására. Egy ezzel foglalkozó szakember ígéretet tett arra: hajlandó e témában is segíteni. A minőség dönt A látogatás egyik legfontosabb tanul­sága volt, hogy a városi irányítás haté­konyságát nemcsak a rendelkezésre álló anyagi javak nagysága határozza meg, hanem a tervezés és a szervezés minő­sége. Az európai városok egyre több közös szervezetet hoznak lérte, hogy egymás műszaki, szervezési tapasztalatait meg­ismerjék és felhasználják. A felhalmozott ismereteket szívesen átadják. Csak raj­tunk múlik, hogyan tudjuk ezeket haszno­sítani. Lengyel János ALKALMAZKODÓ ÜZLETEK Egyet fizet, kettőt kap! — Az állatorvosok érdekvé­delmét, érdekképviseletét ko­rábban, — mint minden terüle­ten — a szakszervezet látta el. Nem kívánom minősíteni en­nek a tevékenységnek a szín­vonalát, az azonban tény, hogy a szakmai érdekvédelem teljes mértékben hiányzott. Ennek a nagyonis jelentős „fehér foltnak” az eltüntetése indította arra az állatorvosokat — nemcsak a megyénkben —, hogy kamarákat alakítsanak, ahol aztán már a hagyományos érdekvédelem mellett jelen van a szakmai érdekképviselet is. A megyénként megalakult kama­rák munkáját országosan a kamarák szövetsége fogja össze. — Kik lehetnek kamarai tagok? Azért kérdezem ezt, mert az állatorvosok igen sok szektorban dolgoznak: ki hatósági, ki szolgáltatási, ki élelmiszerhigiéniai felada­tokat lát el. Somogyi tagság — Akinek állatorvosi diplo­mája van, akár aktív, akár nyugdíjas. Teljesen mindegy az is, hogy hol dolgozik, hol al­kalmazzák. Az érdeklődésre jellemző, hogy a Somogybán élő aktív és nyugdíjas állator­vosok mintegy nyolc- vanöt-nyolcvanhat százaléka tagja a kamarának. — Mi a magyarázata an­nak, hogy a nagy igény elle­nére, viszonylag rövid időn belül mégis váltani kénysze­rültek a kamarai irányítás­ban? — Az okok összetettek. El­sőként említem, hogy nem volt és máig sincs kamarai törvény, és nincs állategészségügyi törvény sem. Pontosan körül­határolt szabályok hiányában felemás és félmegoldások kö­zött élünk, ebből pedig óhatat­lanul szerepzavarok származ­nak. (Úgy gondolom, nemcsak nálunk, minden más területen is ez a viszályok forrása.) Ná­lunk feszültségek keletkeztek a megyei állategészségügyi ál­lomás és a kamara között, a kamara tagsága és a vezetése között. Ezek a feszültségek, sze­repzavarok, amelyek, ismét­lem, döntően a szabályozás hiányából származnak, kény­szerítőén kívánták azt, hogy a kamara vezetésében váltás történjen. — A „felemásság” mit je­lent a gyakorlatban? Véleményezés és döntés — A magánállatorvoslás iránt mind nagyobb az érdeklő­dés. A jelenlegi szabályok sze­rint ezt a szándékát az állator­vosnak a minisztériumi hatás­körbe tartozó, állategészségü­gyi állomás igazgatójához kell benyújtania. A kamara ugyan vélemé­nyezi a kérelmet, de az igaz­gató dönt. Ezt követően viszont a szakmai felügyeletet a kama­rának kell ellátnia, vagyis neki kell szavatolnia, hogy adot­tak-e, megfelelőek-e magánál­latorvoslás feltételei. Másutt van a döntés, és másutt van a működés felelőssége. Ebből talán érzékelhető, hogy pél­dául ez a kettősség rendkívül sok problémát okoz. — Tehát ismét a törvények, a szabályok hiányának gond­jához, a rendezetlenségből fakadó problémákhoz érkez­tünk. A kamara új vezető­sége ilyen helyzetbe mit tud tenni a „felemásság” ellen? Normális helyzetet! — A törvényeken túl az em­bereken is sok múlik. Az elnök­ségben minden terület, minden szféra képviselteti magát. Személy szerint én igen nagy súlyt helyezek a kollektív veze­tésre. Most a legfontosabbnak tar­tom a helyzet normalizálását, az állatorvosi karban az egy­ség visszállítását. Dolgozzon valaki akár hatósági, akár szol­gáltatási, akár élelmiszerhigié­niai területen, életképesek csak úgy lehetünk, ha megke­ressük és megtaláljuk az együttmunkálkodás módjait, addig is, amíg nem születnek meg az erre vonatkozó általá­nos törvények. Vörös Márta A tavalyi tapasztalatokat fi­gyelembe véve készül a somo­gyi Korona Szálloda és Éttermi Részvénytársaság az idegen- forgalmi szezonra. Vincze La­jos elnök-igazgató szerint az idén szintén kisebb szervezett idegenforgalom várható az el­őrejelzések szerint, így első­sorban abban lehet bízni, hogy több lesz az egyéni beutazó. — Ez határozta meg éppen ezért az idei fölkészülést — mondta Vincze Lajos. — Irányí­tási-működési szerkezetvál­tást tervezünk, bővítjük tevé­kenységünket és szolgáltatá­sainkat, s nagyon fontosnak tartjuk az üzleti alkalmazko­dást. Sokat várunk az ágazati felállás fokozatos kiépítésétől, az ügynöki háttér megteremté­sétől, valamint a teljeskörű számítógépes adat-és vezetői információs rendszertől. Egész biztos, hogy mindenki örül majd az új nagykereskedelmi­bizományosi tevékenysé­günknek, a valutabeváltás ki- terjesztésének. Szeretnénk új szolgáltatásokat meghonosí­tani a gyógytúrizmusban. Ter­veink között szerepel ősszel az önálló vadásztatás megszer­vezése. A német Schöller-cég jégk- rémeit és fagylaltkészítményeit a Korona ismerteti majd meg a fogyasztókkal. Ötszáz értéke­sítő helyre visznek hűtőládát a hálózat kiépítése érdekében. Új üzleteket is nyit a részvény- társaság. A húsdiscont már a húsvét előtti nagy bevásárlás idején bemutatkozott a kapos­vári Mocca ABC-jükben. Egész biztos, hogy vonzó:mindenkinél olcsóbban kínálják a húst a húskészítmé­nyeket. A nyári balatoni szezon alakulásától függően a kere­sett és sokszor hiányzó cikke­ket is ott találják majd a vásár­lók a polcokon. Készül a Dixi gyorsétterem a bisztró helyén, áprilisban nyílik a Pizzeria és a Korona kávéház az eszpresszó helyén. — Az egykori „Korona” em­lékére régi koronafotókat is el­helyezünk a kávéházban—je­gyezte meg az elnök-igazgató. — Továbbra is rendezünk kiál­lításokat a kaposvári és a so­mogyi alkotók műveiből, es­ténként olykor irodalmi műso­rokat is szervezünk. Különle­gességnek szánjuk az ameri­kai értékesítési elv alkalmazá­sát: Egyet fizet, kettőt kap! Elmondta a vezető, hogy megfelelő szűréssel szeretnék kialakítani a Kapos bár ven­dégkörét. A Kapos étterem, szálloda forgalmát növeli majd, hogy saját szervezésben stájer vendégeket hoznak a városba. Programjukban szerepel, hogy megismerik Kaposvárnak és környékének nevezetességeit. Vincze Lajos bízik benne, hogy az üzletvezetők kihasz­nálják a saját lehetőségeiket,s lesz diszkó, szabadtéri szóra­koztatás ott, ahol ezt igénylik. A tervek szerint az úgyneve­zett privát szezonüzletek má­jus 1 -je és június 1 -je között nyitnak ki, a szoros elszámolá- súak pedig előbb, mint tavaly. Ha az idő jó lesz, akkor a ven­dégek már áprilisban kiülhet­nek a kedvelt teraszokra. A szántódi Oázis bevásárló köz­pontban lévő City—grill április 25-től fogad vendégeket: A fonyódi Sirály most is júni­usban nyit, ha előbb érkeznek külföldi csoportok, akkor már május közepén fogad vendé­geket. Fölkészül a Korona Rt a pápa látogatására is. Negy- ven-ötven külföldire, kétszáz magyar vendégre számítanak. Ez azonban több is lehet, hi­szen még bőven van idő a je­lentkezésre. Lajos Géza Új kárpitozott ülőgarnitúra családot terveztek Kaposváron a Lakberendező Ipari Szövet­kezetnél. A mintadarabokat a Butorkerhez, a Skálához és a Novokerhez szállítják bemuta­tásra ' (Gyertyás László felvétele) A vízdíj, meg a versenyhivatal Sok bölcs szabály közt kimondja a törvény, hogy nem szabad a fogyasztókat megtévesz­teni. (Egy csúnyácska menyasszony csillogó ruhában lehet csinos, de gyönyörűnek csak az tartja, aki nőül veszi.) Ámde egy később szüle­tett és kevésbé bölcs szabály szerint a Balaton mellett, Somogybán és az ország más tájain á víz és szennyvíz díja vetekszik a bor árával, pedig errefelé némelyek szerint a vezetékes gázból is lehetne vizet facsarni. El is mennénk egy másik DRV-hez és Kö- gáz-hoz, ahol a gazda birodalma szegényes, háza kisebb és kopott, így eleve kevesebb bo­nyolító fér bele. Ahol sosem keveredik össze a gáz a vízzel, s az utóbbi csak annyiba kerül, amennyit ér. Ám jelenleg még lombikbébi-kor- ban sem leledzik más gáz- és vízfakasztó a környéken. Megkérte hát nemrég, kellő tisztelettel, az egyik polgármester a Gazdasági Versenyhiva­talt: vizsgálná meg, arról szól-e a számla, amit fizetünk. A víz plusz szennyvíz árában a ki­szolgáltatottságunkat, a NMM-ek (Nagy Mam­lasz Monopóliumok) tehetetlenségét is meg kell-e fizetnünk? Ezek a kérdések és kérések akkor is jogo­sak, ha a gáz és víz árát a fő-fő hatóságok — az előbbit az ipari és kereskedelmi miniszter, az utóbbit a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter — állapították meg. A Gazdasági Versenyhivatalnak azonban legfőbb a békes­ség. Azt mondja: vizsgálják meg a minisztéri­umok saját magukat. O nem illetékes. Közben egy nagy vizes lavórban a kezeit mossa. Pedig a bölcs törvényben van egy 60. paragrafus, amely azt mondja: „A miniszter köteles a Gazdasági Verseny- hivatal véleményét kikérni minden olyan jog­szabálytervezettel kapcsolatban, amely... az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonat­kozó előírásokat tartalmaz.” Persze, megeshetett, hogy nemosak hatás­köre, hanem véleménye sem volt a hivatalnak. Vagy ha volt, senkit se érdekelt. Esetleg az APEH vizsgálódott helyette... . Van egy törvény, amely jó; előtte alvállal­kozó egyenlő. Van egy válogatós hivatal, amely a honi monopóliumok jól-rosszul kiala­kított árait nem vizsgálja, pedig többek között ezért hozták létre. Nincs, pedig kéne egy Központi Siratófal (később megyei alfalacskái is megépülhetné­nek), ahol a tehetetlen állampolgár legalább jól kibőghetné magát. Honvári Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom