Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-06 / 80. szám
1991. április 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Tájékoztató kormánydöntésekről Tejutalvány a rászorulóknak Egy döntés után felesleges lesz 150 ezer tonna cukorrépa Kedvezés helyett kedvszegés Kováts Imre: A minisztérium továbbra is olyan piacfelügyeleti funkciókat vállal fel, amelyeknek az elmúlt években sem tudott megfelelni Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom, hogy a cukorrépa-termelés költségeit előlegfinanszírozó, kedvezményes kamatozású kereskedelmi hitelt korábbi ígéretünkkel ellentétben nem tudjuk folyósítani. ...A minisztérium vezetése arra kényszeríti részvénytársaságunkat, hogy —felülvizsgálva a cukorrépa-termeltetésre kötött szerződéseinket — korlátozzuk, illetve jelentősen csökkentsük az 1991. évi cukorrépa-feldolgozás során átvételre kerülő cukorrépa-mennyiséget. Kováts Imre, a Kaposcukor Rt. elnök-igazgatója 11 termelőszövetkezetnek és két állami gazdaságnak küldte el ezt a telexet. Az érintett gazdaságok a jugoszláviai bérfeldolgoztatás- ban érdekelt cukorrépa-termesztők. Ugyanez a sors vár a többi gazdaságra is? Azoknak, akik pénzügyi nehézségekkel küszködnek, minden fillére szükségük van, főleg akkor, ha ez garantálja a várható termés értékesítésének biztonságát. Kováts Imrétől, a Kaposcukor Rt. elnök-igazgatójától kértünk magyarázatot az intézkedésükről. A műszaki fejlesztés ára — 1988—89-ben dolgoztuk ki azt a vállalatfejlesztési stratégiát, amely szerint a dél-dunántúli körzet piaci igényeire alapozva stabilizáljuk a termeltetést és több lépcsőben valósítjuk meg a műszaki fejlesztést. Ennek egyik sarkalatos pontja volt az, hogy bekapcsolódjunk a jugoszláviai bérfeldolgozásba. Ezt a törekvést a szakminisztérium kereskedelmi főosztálya 1986. június 26-i levelében is nyugtázta. „Az együttműködés formáját illetően elfogadjuk, hogy a mindenkori piaci helyzet és a vevő szándéka szerint bér- feldolgozás, vagy cukorrépa Cash értékesítés legyen... Felhívom figyelmét, hogy a jugoszláv együttműködésben való ré^vétel nem okozhat a gyár ellátási övezetében, érdekeltségi kapcsolataiban hiányokat." — A műszaki kapacitás legjobb kihasználása érdekében kell több répát termeltetni. Felelőtlenség volna akkor keresni a partnerokat, amikor a fejlesztés elkészült. Tavaly mintegy 50 ezer tonna cukorrépát szállítottunk ki bérfeldolgozásra, és az előlegként behozott cukorból tudtuk fedezni a belföldi igényeket akkor, amikor a raktárak már kiürültek. — Februárban már körvonalazhatók voltak az idei termesztési év lehetőségei. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint jóformán csak a cukorrépatermesztésen van még nyereség. Most, miután befejező szakaszához érkezett a vetés, elillan a remény? Levelek, vélemények — Február 14-én már jeleztem a minisztériumnak, hogy a harmadik negyedévben ismét cukorhiány várható. Termeltetési szerződéseink ismeretében már most állítani lehet, hogy a körzetünkben több répa terem, mint amennyit a gyár fel tudna dolgozni. Ezért azt kértük, hogy a bérfeldolgozás előszállításaként kapjon a kedvezményes vámtételű behozatalból 10 ezer tonna cukrot a Kaposcukor Rt. Március elsején azt írtam a minisztérium kereskedelmi főosztályának, hogy „... több jugoszláv cukorgyárral folytatott tárgyalásainkon mintegy 150 ezer tonna cukorrépa bérfeldolgozásában állapodtunk meg. Ebből a mennyiségből mintegy 10 ezer tonna cukor kerül visszaszállításra, melyből 6 ezer tonna az előszállítás. Kérem, hogy a kontingens elosztásánál a fentieket szíveskedjenek figyelembe venni.” — Végül is mi az oka, hogy a korábbi ígéreteikkel szemben visszavonni készülnek a termelési költségek felének megelőlegezését? — A Földművelésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztálya értesített arról, hogy a március 4-i miniszteri értekezleten döntöttek a bérfeldolgozás idei feltételeiről. Ez a döntés kizárja a Kaposcukor Rt.-t ebből a lehetőségből. A termeltetési körzetünkben mintegy 150— 170 ezer tonna répafelesleg keletkezik. A részvénytársaság nem tudja és nem is akarja finanszírozni a túltermelést. Ezért nemcsak a termelési költségelőlegek elmaradása sújtja a gazdaságokat, hanem az is, hogy lesz-e, aki felvásárolja majd ezt a mennyiséget. — A hús-, a tej-, a gabonaválság után itt az eddig stabilnak hitt ipari növény katasztrófája? Mi lesz a termelőkkel? Mit tesz a részvénytársaság azért, hogy legyen mit feldolgoznia? — Március 29-én levelet küldtem a minisztérium kereskedelmi főosztályvezető-helyettesének. Szó szerint ezt írtam: „Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a minisztérium ismételten, továbbra is olyan piacfelügyeleti funkciókat vállal fel, amelyeknek az elmúlt években sem tudott megfelelni, a formálódó piacgazdaság időszakában pedig mégkevésbé. Bizonyítja ezt az is, hogy a tárggyal kapcsolatos számszerűsített döntésüket továbbra is elodázzák, figyelmen kívül hagyva (vagy nem tudva) azt, miszerint a cukorrépa vetésére vonatkozó döntéseket az érintettek már hetekkel ezelőtt meghozták, a cukorrépa vetése már megkezdődött... A minisztérium döntése következtében a részvény- társaság arra kényszerül, hogy a közel 400 M Ft kedvezményes kamatozású kereskedelmi hitel („zöldhitel”) folyósítására vonatkozó döntését visszavonja, illetve felülvizsgálja a cukorrépa-termeltetésre kötött szerződéseit és jelentősen csökkentsük az 1991. évi feldolgozás során átvételre kerülő cukorrépa mennyiségét.” Mi lesz a termelőkkel? — Mit szólnak mindehhez a részvénytársaság osztrák tagjai? — Roppant nehezen tudtam meggyőzni őket, hogy határidő előtt befizessék az alaptőke fennmaradt 70 százalékát. Ez 80 millió Schilling. Erre alapozva adta az OKHB a kedvezményes kamatozású hitelt az előlegfizetésekre. Fia nem születik kedvező döntés a Kaposcukor Rt. javára, az minden bizonnyal kedvezőtlen megítéléssel jár a gazdasági döntéshozókra nézve. Az pedig érthetetlen, hogy miként lehet előírásokat adni egy külkereskedelmi joggal rendelkező, vegyes tulajdonú részvénytársaságnak. — Mégis, mi lesz a termelőkkel? — Nem tudom. Az viszont egyre inkább látszik, hogy tudatosan tönkre teszik a mezőgazdaságot. Miért nem mondják meg nyíltan, hogy ez a feltétele az Európához való csatlakozásnak? Egyébként az idén mintegy 70 millió forintot költöttünk betakarító gépekre, termelést segítő egyéb eszközökre. Veszteségeink jelentősek lehetnek amiatt is, hogy viselnünk kell partnereinkkel szemben a szerződésszegések következményeit. A legnagyobb veszteség azonban a cukorrépa-termesztés jövőbeni bizonytalansága. Mészáros Tamás (Folytatás az 1. oldalról) A mostani, születőben levő törvény a társaságok irányába próbálja ajellegét eltolni, alapját pedig a vállalkozó típusú ember adja. A szövetkezési jog Szövetkezetei alakíthat bárki, magán- vagy jogi személy. Törzstőke, illetve alaptőke nem kell hozzá, az egyetlen kikötés, hogy legalább öt tagja legyen, hitel-, illetve iskolaszövetkezet esetében pedig minimum 15 tag. Mivel törzstőke nem szükséges, a szövetkezet köteles működése során tartalékva- gyont képezni; ebből szükség esetén fedezhetők a tartozások. A tagoknak kötelező részjegyet váltani, ennek összege nincs meghatározva. Nagysá-. ga nem játszik szerepet, mert megmarad az egy tag — egy szavazaté Ive. A részjegy — és tartalékvagyon mellett az üzletrész — és a szabad felhasználású vagyon képezi a szövetkezet tőkéjét. Az új vállalkozás irányítása is leegyszerűsödik. Az eddigi három szint — általános, ágazati törvény és alapszabály — közül kiesik az ágazati, s nagyobb szerepet kap az autonóm döntés. A végcél az, hogy az állam teljesen kivonuljon a szövetkezeti szférából. Természetesen a már működő közel 7 ezer szövetkezet nem képes ilyen gyorsan váltani, számukra a háromnegyed éves átmeneti periódusban egy átmeneti törvény lesz az irányadó. A végső átalakulás tervezett időpontja: 1992. március 31. Ebben a szférában jelenleg egy aktív tagra két improduktív tag jut, ezért alapkérdés, hogy ez a tulajdonforma megtartsa-e szociális funkcióját. Igaz ugyan, hogy ebben az esetben a külföldi tőkések jobban meggondolják, kockáztassanak-e, mégis a válasz: igen! Sőt, az új törvény szerint a szövetkezetek költségként számolhatják el a szociális juttatásokat! Az új szövetkezeti törvényjavaslat megszületett tehát, s várhatóan a nyáron kerül a parlament elé. Havonta 300forintért Új típusú szociális juttatás bevezetéséről is döntött a kormány. Mivel a legrászorultabb réteg helyzete olyan kritikussá vált, hogy tej- és tejtermékfogyasztásuk szinte a nullára csökkent, júniustól havi 300 forint névértékben tej- és tejtermékutalványt kapnak; erre minden élelmiszerbolt ingyen adja ezeket az árucikkeket. Juttatásban azok részesülhetnek, akik eddig is kaptak rendszeres nevelési vagy szociális segélyt, illetve a hadigondozottak. Az összesen 180 ezer embert érintő rendelet szerint a húszforintos címletű utalványokat a helyi önkormányzatoknak kell igényelniük a Népjóléti Minisztériumtól május közepéig. A végrehajtás technikai részleteiről még nem döntöttek, igyekeznek minél kisebb adminisztrációval megoldani. 1991 -ben a juttatás 450 millió forintba kerül; az összeget a Földművelésügyi és a Népjóléti Minisztérium biztosítja. Lesz elég földgáz Elegendő lesz erre az évre a földgáz, a hazai fogyasztás kielégítéséhez. Eddig 5,2 milliárd köbmétert vásároltunk; ehhez még egymilliárd köbméter szükséges. Megvásárlásához azo.nban költségvetési garanciára van szükségük az importőröknek. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma dolgozik egy szovjet barter- megállapodáson. Fia ez nem sikerül, akkor a garanciát biztosítják — döntött a kormány. Varga Ottó Aranyat csinálni sok mindenből megpróbáltak már a régi korok tudósai. Néhány kísérlet leírása fönnmaradt, ám a legtöbbnek az alapanyagait nem ismerjük. Egy azonban biztos: rongyból senki sem próbálta meg. Egészen 1988-ig. A Nívóker Kft. ebben az évben alakult. Fő profilja a nyugati, bálás ruhák eladása, amit a bennfentesek egymás közt csak „rongyként” emlegetnek. Somogyi vállalkozók RONGYBÓL ARANYAT A somogyi Patyolat Vállalat négy éve elvállalt egy bérmunkát a Temaforg részére, s külföldről* olcsón behozott hulladékrongy mosását kezdték meg Kaposváron. Az üzlet egyszerűnek ígérkezett, ám mikor a vállalat akkori jogtanácsosa belenézett a mosógépekbe, igen elcsodálkozott. Ott ugyanis rengeteg — általa igen jó minőségűnek ítélt — használható ruha forgott. Ezt az igazgatónak is elmondta, s innen már csak egy ugrás volt egy saját használtruha-bolt megnyitása. A jogász azonban ezzel nem elégedett meg, az üzletben jóval nagyobb fantáziát látott. Az elfogadott társasági törvény is kedvező alkalmat kínált, így kft.-t alapított. A jogászt dr. Zárdái Istvánnak hívják, a cégét pedig Nívókemek. — A vállalkozásunk alapötlete az volt, hogy a legszélesebb rétegeknek a lehető legalacsonyabb áron a lehető legjobb minőségű ruhát adjuk el. Erre a legalkalmasabbnak a bálás használt ruha látszott. Eleinte az új kft. is a Tema- forgtól vásárolta az árut, ám a kicsit igényesebb vevők nem találták meg, amit kerestek. El kellett jutni az alapokhoz, a nyugati használtruha-elosztókhoz. Oda azonban nem könnyű bekerülni. — Nekünk szerencsénk volt, mert ez akkor még nem sok magyar vállalkozónak jutott az eszébe. Sikerült Hollandiában egy olyan partnercégre akadni, amelytől az árhoz viszonyítva jó minőséget kaphattunk. Ám mivel a használt ruha 70 százaléka az NSZK-ból származik, ott is kerestünk egy elosztót. Ehhez fel kellett térképeznünk Nyugat-Európa használtruhapiacát, ami sok időbe és pénzbe került. Mindenesetre megérhette, mert még kezdetben csak egy kis üzlethelyiségük volt, ma már hét kiskereskedelmi és hét nagykereskedelmi egysége van a cégnek szerte az országban , az első év 50 milliós forgalma 200 millió fölé emelkedett a tavalyi évben. De hogy működik ez a használtruha-biznisz? — Állami koncesszió ez az üzlet nyugaton, amelyet vagy a kormánytól, vagy a Vöröskereszttől lehet megvásárolni. Nagy pénzbe kerül, de nagy a nyereség is. Németországban négy cég foglalkozik a ruhák begyűjtésével. Konténereket állítanak föl, zsákokat dobálnak be a házakhoz, ahol a már nem használt ruhát nem akarják eladni, csak meg akarnak szabadulni tőle. Ezt azután elszállítják az elosztóba, ahol elkezdődik a válogatás. A nagyrészt török vendégmunkások sokszázféle szempont alapján szortírozzák a ruhákat; cipőket és egyéb rongyokat, s ezek végül öt kategóriában kerülnek csomagolásra. Az első a „szuper” minőségű, melyet alig hordtak és még divatos is. Az ilyet azonnal továbbviszik a saját használtruha-boltjukba. A második, még mindig butikminőségűt, a nyugati second hand boltosok veszik meg. A harmadik kategória már egy gyengébb minőség, de még mindig olyan, amit Magyarországon bárki szívesen fölvesz. Ezt már meg tudjuk venni, kilója 12—15 márka, amit itthon egyenként Fotó: Kovács Tibor beárazva, de még mindig nagyon olcsón el tudunk adni. A következő minősér egy kicsit többet hordott, nem a legújabb divat szerint készült, de meg jó minőségű áru. Ezt hozzuk be bálázva, és ez az amit nagyon kedvező ára miatt a legtöbben keresnek nálunk. Ezután már az úgynevezett „Afrika-minő- ség” jön, ami között még ugyan sok a használható ruha, de ezt már mi nem vesszük meg. — Azt nem mondta, hogy bálás ruhát mennyiért veszik Önök. Titok? — Nem titok: 2,50 és 5 márka közötti áron. Erre rájön a vám, szállítási költség, és a haszon, így alakul ki a végső ár. — No, meg, gondolom a végén megmaradó mennyiség költsége is terheli. Tényleg, mennyi marad meg a turkálás után az üzletben? — Ha 30 százaléknál több, akkor a vezetőt le kell cserélni, mert rosszul dolgozik. De ez a származási helytől, vagyis a minőségtől is függ. A maradékot eldobjuk, illetve elviszi a MÉH Vállalat. Szóval a rongy jó üzlet. A Nívóker mégis belekezdett az idén más vállalkozásokba is, amelyek nem látszanak ennyire nyereségesnek. Vagy mégis? — Igen, tagjai vagyunk az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó Akció Kft.-nek, valamint a Video-M nevű szórakoztatóelektronikai vállalkozásnak. Az, hogy ezek, vagyis az Akció ma meg nem hoz nyereséget, az nem baj. Az esélye megvan és ez a lényeg, no meg az, hogy nem veszteséges. Ugyanakkor nem kis elégtétellel vettük tudomásul, hogy a diszkontáruházunk példája nyomán ma már tíz ilyen van Kaposváron, s ezeknek köszönhetően jóval olcsóbban vásárolhatnak a háziasszonyok mint eddig. — Egyébként ennek a több lábon állásnak a további fejlesztése a célunk a következő években is, valamint a külkereskedelmünk erősítése. A ruha és- élelmiszer mellett az autókereskedelem is a terveink közt szerepel. — De a fő profil továbbra is a „rongy” marad? — Mivel a vásárlói igény és az eredményesség is azt mutatja, hogy ez a legjobb üzlet, igen. Szerencsére jól cseng a nevünk az elosztókban, így lehetőségünk van idén arra, hogy Svájcból is hozzunk bálákat, s mint köztudomású, Németország mellett onnét jön a legjobb minőségű áru. És a jövő a minőségé a használtruha-piacon is. V.O.
