Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-05 / 79. szám

1991. április 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Megmentésre várva Megszűnt az igali mentőhelikopter-bázis Igái lakói nemrég még jog­gal voltak büszkék a közsé­gükben felállított helikopteres mentőszolgálatra. Mára azonban elmúlt a jókedvük: egyhónapos működés után a szolgálat — pénz hiányában — megszűnt. Harkányi László, az ötlet megvalósítója saját pénzét fektette a vállalkozásba re­mélve, hogy a Népjóléti Mi­nisztérium és más intézmé­nyek, valamint az önkor­mányzatok támogatják az in­duláskor két helikopterből és egy Mercedes rohamkocsiból álló szolgálatot. ígéreteket kapott, kölcsönt azonban — megfelelő kezesek hiányá­ban — nem. Hiába volt az Or­szágos Mentőszolgálat szer­ződésajánlata, a Vöröske­reszt és a kórházak támoga-' tása, az üzemeltetéshez szükséges kétmillió forintot eqyetlen bank sem hitelezte meg. A vállalkozó, aki élete fő művének tartja az igali köz­pontú mentőhelikopteres szolgálat létrehozását, most azon gondolkodik, hogy — mivel hazai támogatója nem akadt — meghallgatja a kül­földi üzletemberek ajánlatait. Ők ugyanis mind emberi, mind szakmai szempontból egyaránt szükségesnek tart­ják a vállalkozás életbentar- tását; hasznát komoly ve­szélykor látnánk igazán. Mezey Magdolna nagyatádi festőművész képeiből nyílt kiállítás Kaposváron a Somogy Me­gyei Művelődési Központ szabadidőklubjában. A tárlatot egy hónapig látogathatják az érdek­lődők. Fotó: Gyertyás László Iskolák kapcsolata így látják a kisdiákok A magyar általános iskolás fiúk 14, a lányok 18 százaléka megelégszik a középiskolás végzettséggel, míg a hason- korú amerikai gyerekek közül csak 1, illetve 3 százalék nem akar tovább tanulni. Mindkét ország gyerekei számára a béke az elsőrendű, de az amerikai iskolások a bű­nözés megelőzését tartják ha­zájuk második legfontosabb problémájának, míg a magya­rok a tiszta, egészséges kör­nyezetet. A 10-14 évesek fel­nőttként egybehangzóan olyan munkát kívánnak, amelyet sze­retnek, de sok amerikai fiú szí­vesen lenne "gazdag és híres”, míg a magyarok a "rendes csa­ládot" tartják fontosabbnak. E tanulságokkal szolgált a nagyszabású felmérés, ame­lyet az amerikai általánosis- kola-igazgatók országos szö­vetsége végzett, magyar kollé­gáik segítségével. A 26 ezer amerikai pedagó­gust tömörítő szövetség már tavaly úttörő programot indí­tott, hogy segítse demokráci­ára nevelni a most felnövő ma­gyar nemzedéket: 39 amerikai általános iskolát kapcsoltak össze magyar társaikkal. A gyerekek azóta leveleznek a Jó Honpolgár program keretében. A cél, hogy megismertessék a magyar iskolásokkal az állam­polgárok jogait és kötelessé­geit a demokráciában. A felmérésben arra is kellett válaszolniuk, hogy mi a jelen­tősége az egyén véleményé­nek a demokratikus társada­lomban, s mit jelent a szemé­lyes, titkos szavazás alapvető joga. Kiderült az is, hogy a női egyenjogúság tekintetében a magyar gyerekek valamivel maradibb nézeteket hoztak otthonról, mint amerikai tár­saik: a fiúk 58 százaléka nem választana nőt köztársasági elnöknek, míg az amerikaiak 62 százaléka igennel válaszolt erre a kérdésre... Fontosabb, hogy az amerikaiak sokkal na­gyobb része kíván — és általá­ban fog is — továbbtanulni a középiskola után. A felmérés, az együttműkö­dés ezen a héten nagy nyilvá­nosságot kap az Egyesült Ál­lamokban: a szervezők ugyanis Washigtonban, majd Kaliforniában tartottak sajtófo­gadást. A résztvevők között lesz Lá­zár Ildikó, a békéscsabai Jó­zsef Attila-lakótelepi általános iskola tanára és egyik legjobb tanítványa, a tízéves Farkas Pál. Tavaszi fesztivált terveznek Kaposváron Dr. Klujber László: Fontos az intézmények menedzselése Elsősorban a Táncsics Di­ákszínpad vezetőjeként isme­rik dr. Klujber Lászlót, akit most a Kaposvári Polgármesteri Hi­vatal művelődési igazgatójává választott az önkormányzat. Feladata a megyeszékhely ok­tatási, kulturális és sporttevé­kenységének irányítása, ösz- szehangolása. Pályamódosí­tásának okairól kérdeztük a művelődési igazgatót. — Az új helyzet adta lehető­ségek vonzottak — mondta dr. Klujber László. — Látom az erőt és az összefogási szándé­kot a városért. Meggyőződé­sem, hogy az átmeneti nehéz­ségek ellenére a kultúra rangját növelni tudjuk Kaposváron, és ehhez előteremthetők az anyagiak. A pénztelenség ugyanis nem azt jelenti, hogy a kultúrától kellene még többet elvenni. Ehhez azonban ügyes gazdálkodási rendszert kell ki­alakítanunk és szponzorokat kell keresnünk. A közép- és kisvállalkozások megerősödé­sével van remény arra, hogy különféle egyesületek alakul­janak és sokféle akciót támo­gassanak. — Milyen rendezvényekre gondol? — A kaposvári farsangra mindenképpen. Ezt a város „búcsújává” szeretnénk tenni. Meggyőződésem, hogy még külföldi partnereket is találunk hozzá, tudatos előkészítés (Fotó: Gyertyás) után. A különféle társadalmi ré­tegek igényeit egyaránt ki kell szolgálnunk. Gondolok többek között arra, hogy az önkor­mányzat, a város és a kiske­reskedők egyaránt érdekeltek legyenek és jól járjanak a far­sangi napok megszervezésé­vel. — Tervei között szerepel, úgy tudom, a kaposvári tavaszi fesztivál. — Az itáliai Pannónia feszti­válhoz hasonló, magas szín­vonalú rendezvényre szük­sége volna a városnak. Ehhez rendszerezni kell a kulturális programokat. Valamennyi in­tézményt megkeressük: mi­lyen terveik vannak és milyen támogatást szeretnének hozzá. A tervszerűség a döntő ebben, és az érdekeltség, hogy aztán a rendezvények értéke is tükröződjön. Persze a város polgárainak a motiválására is figyelnünk kell. — Milyen intézménygazda lesz a művelődési hivatal? — Az önkormányzatoknak ösztönözniük kell az intézmé­nyeket. Tovább akarjuk erősí­teni önállóságukat, szorgal­mazni nyitottságukat. Emellett szerkezeti átalakításokra is szükség lesz. Szeretném, ha Kaposvár kulturális központ lenne, és kihasználnánk a vá ros fekvését, a régió értékeit Összekapcsolnánk sokféle programot, hogy vonzza a Iá togatókat a szellemi és testi táplálék egyaránt. Hiszem, hogy ehhez lesz sok partne­rünk. Az önkormányzat fogé­kony az újra, jó a lendület, s igénylik a kultúrát. Mindez biz­tató. Az intézmények fenntar­tása körüli vitákban pedig az az álláspontom, hogy az alapellá­tás és a tevékenység döntsön: nel^ünka működésüket kell biz­tosítanunk, a törődés és a me­nedzselés a feladatunk. Meg kell őriznünk az értékeket, és megfontoltan, józanul újakat is teremthetünk. Varga Zsolt Tudományos ülés A kaposvári kórház-rendelőintézet tudományos bizottsága és a Pécsi Akadémiai Bizottság somogy megyei szekciója tegnap tartotta soronkövetkező tudományos ülését. A szelén státuszvizsgálata colorectalis rákos és praecarcinosisos be­tegekben címmel dr.Rumi György, dr.lmre László, dr.Süle Csaba, Lassúné Merényi Zsuzsa és dr.Sarudi István teamje tartott előadást. Dr.Graffits Éva, dr.Rumi György, dr.Orbán István és dr.Hiegl Klára teamjétől a menetriere-betegség ese­tében alkalmazott Ranitidin terápiáról hallott előadást a tu­dományos ülés hallgatósága. Végül dr.Kollár Balázs, dr.Rumi György, dr. Rozsos István és dr.Orbán István teamjének té­mája: az Incipiens vastagbél carcioma colonoscopos felisme­rése és intraoperativ lokalizálása című előadás hangzott el. Országos rézfúvóstábor és verseny Barcs ismét várja a zenészeket Már megkezdték a készülő­dést Barcson, hogy az idén is rangjának megfelelően fogad­hassák az országos rézfúvós- kamarazenei tábor és verseny résztvevőit. Az önkormányzati hivatal művelődési szakemberei, va­lamint a zeneiskola tanárai Ba­uer Vendel nyugalmazott igaz­gató irányításával mintegy 80 zenész nevezését várják. A tá­bort június 30-tól augusztus 6-ig, a versenyt augusztus 6­9-ig rendezik meg, s több nép­szerű kamarazenei művet ját­szanak. Az elmúlt években ugyanis azért nem sikerült jobban meg­nyerni a barcsi közönséget, mert a kortárs művek hang­zása idegen volt számukra. A szervezők gyerekeket, fiatalo­kat, felnőtteket — szólistákat és együtteseket — egyaránt várnak a táborba. A versenyen kötelező és szabadon válasz­tott műveket szólaltathatnak meg — a triótól szextettig — a rézfúvósok. A rézfúvós-kamarazenei tá­borba és versenyre készülők május 15-ig küldhetik el jelent­kezésüket a Jeunesses Musi- cales Titkárságára (Budapest. Pf. 80. 1366). A díjakra 30 ezer forintot ad a város, az egyetemisták együt­tesei pedig külön nívódíjért versenyezhetnek. A legjobb zeneművészeti szakközépiskolai együttes in­dulhat a Jeunesses Musicales versenygyőztesek hangver­senysorozatának budapesti és vidéki koncertjén. (Várnai) Csurgóról Kaposvárra MOZART — KÉPESLAPON Nem mindennapi kiállításnak ad otthont a megyei könyv­tár. Első emeleti folyosóján Sasvári Tiborné Mozart-képes- lapgyűjteménye fogadja a látogatókat. A nagyatádi gyűjtő kollekciója Csurgóról került Kaposvárra. „Minden idők legnagyobb zeneköltőjét” 66 képeslap idézi, közöttük jó pár a századelőről való. Johann Nepomuk della Croce festménye által bepillant­hatunk a Mozart család életébe, megcsodálhatjuk a bécsi, úgynevezett „Figaró-ház"Wépé\, és szemügyre vehetjük azt is, milyen díszes udvari gálaruhába bújtatta a hatesztendős gyereket Mária Terézia. Itt van Munkácsy Mozart Requiem- jét vezényli című alkotásáról, a bécsi Varázsfuvola-szökő- kútról és számtalan szoborról készült felvétel is. Sasvári Tiborné—aki a Képeslapgyűjtők Országos Szö­vetségének vezetőségi tagja — bemutatja a Mozart-évre kiadott osztrák emléklapot (rajta az Egy kis éji zene részle­tével), és magyar, puritánabb párját is. A gyűjteményből nem maradhatott ki a salzburgi szülői ház, és a várost nép­szerűsítő képeslapsorozat sem. A Mozart-művek ősbemu­tatójának színhelyei, a bécsi várszínház és az operaház képe éppúgy szerves része a gyűjteménynek, mint a párizsi operaház és a milánói Scala, ahol gyakran fölcsendültek a zeneóriás szerzeményei. A megyei könyvtár kiállítása április végéig tekinthető meg. L.S. A magyar emléklap Az osztrák emléklap

Next

/
Oldalképek
Tartalom