Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-29 / 98. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. április 29., hétfő Noteszlapok az intendáns teadélutánjáról Az 1 -es tv-program nem akar A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJÁN Tüzesen járd az ősök táncát! sokadik lenni Bányai Gábort nem érdeklik „egyes politikai körök”, s ha a műsort csak felügyeletükkel lehet csinálni, azonnal lemond (Folytatás az 1. oldalról) Ez az összeg egy kisméretű ülőgarnitúra ára, mely a gazda­sági vezető irodájába került, ahol eddig hellyel sem tudták kínálni a kilincset egymásnak adó producereket. S bár a vélel­mezett és valós összeg közti különbség jelentős, Bányai Gábornak esze ágában sincs védekezni. Mint a New York Kávéházban az 1 -es program terveiről tájé­koztató sajtó-teadélutánon a Retorcajelenlévő munkatársak­nak mondta, bár a lap beharan­gozta válaszát, nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. Valószí­nűleg, mert tudja, bármit is mond, ő már benne van egy „kabátlopási ügyben”. (Jóllehet az ő kabátját lopták el.) Nemzeti csatornává.. Egy újságíró utalt „egyes po­litikai körök” azon törekvésére, hogy az 1-est „nemzeti csator­nává” tegyék. Bányai Gábor ki­jelentette, hogy nem érdeklik „egyes politikai körök”, s ha a dolgok netán úgy alakulnak, hogy műsort csak „politikai kö­rök" felügyeletével lehet csinál­ni, azonnal lemond. Utalt rá, hogy a tv nem attól nemzeti, hogy piros-fehér-zöld drapériá­val vonják be a stúdiókat, ahon­nan azután egyes politikai kö­rök szertekürtölik nézeteiket. Sokkal inkább attól, ha például a méltán világhírű, ám agonizá­ló magyar dokumentumfilm­gyártást fölkarolja. (Mert ezt teszik a Sára Sándor, Shiffer Pál és Gyarmati Lívia irányította műhelyben.) Vagy attól, hogy máris három egész estés rajz- mesefilmet rendeltek meg az ugyancsak épphogy vegetáló hazai rajzfilmstúdióktól ahe­lyett, hogy—jóval olcsóbban —- csupa amerikai konzervrajzfil- met vetítenének. Attól magyar ez a tv, hogy négy színvonalas produkcióval készül a Katona­évforduló megünneplésére, vagy attól, hogy eddig két fővá­rosi színházzal kötött szerző­dést mai magyar drámák közös produkcióban történő színreál- lítására. Igényesebb műsorok nemcsak vájtfülűeknek Bányai Gábor a legnagyobb kockázatot mégsem azzal vál­lalta, hogy fittyet hány a politikai körökre vagy a sértett nagysá­gok furkálódására. Sokkal in­kább azzal, hogy egy sor köz­kedvelt műsort kíván fölcserélni színvonalasabbal. Hisz abban, hogy az igénytelenség egyik forrása épp az, ha a néző túl sokat hall arról, hogy neki egy tömegigénye van, s minden ami érték az a vájt fülűekre tartozik, lehetőleg 23 órától. E hite alap­ján kíván például Bányai Gábor és stábja művészfilmeket vásá­rolni az eddig „hajdani mozisi­kerekre” költött kasszából. Mint mondta, a populáris műsorok közül megmaradnak olyanok mint mondjuk a Szeszélyes év­szakok, vagy az Ez meg az, arra törekszenek azonban, hogy a címen kívül ezekre rá se lehes­sen ismerni. Kérdéses, hogy az „átlagné­ző” a kacagtató blődli helyett vevő lesz-e mondjuk a maga­sabb röptű iróniára. A nézők, akiknek jelentős része már most is magának szerkeszti a műsort. Valahogy így: Egy ak­ciófilm a Teleclubról, egy kis autóverseny az Eurosportról, pikáns vetélkedő az RTL-ről, „szép tájak” az Osztrák 2-ről, és ehhez egy kis Szomszédok az MTV 1 -ről. Az utóbbi adó új vezetése ezt belátva, s szorító anyagi gondjai ellenére is, föl kívánja venni a kesztyűt, s májustól szeptemberig folya­matosan megújítja műsorát. Lesz új érdekvédelmi maga­zin, divat- és lakáskultúra­műsor, férfi-, női magazin, na­ponta egyórás gyermek- és if­júsági műsor az „IS”. A jövő álmai Szombat délutánonként je­lentkezik majd,az „Útban 2000 felé” Juhász Árpád vezetésé­vel, s a megmaradó Szomszé­dok után lesz egy „zsebfigyelő magazin”, mely abban kíván segíteni az állampolgárnak, hogy ne tudják átverni... A műsorvezetők zöme egyéb­ként ismeretlen fiatal tv-s. Egy ki nem mondott kérdés­re válaszolta Bányai Gábor: — Tudom, sok mindebben az álom, de hát semmire sem jutnának, ha csak a realitások­ból indulunk ki. Bíró Ferenc Olasz dalok a Szent Imre-templomban A soavei és a Vikár kórus hangversenye A Verona melletti Soave vá­ros kórusa látogatott el Kapos­várra a Vikár Béla kórus vendé­geként. A 32 tagú férfikar Giulia- no Rinaldi vezényletével hami­sítatlan itáliai hangulatot vará­zsolt péntek este a Szent Imre- templomba. Luigi Rosetto a kó­rus elnöke elmondta, hogy a 21 éve alakult kórus több külföldi és hazai kórusversenyen sze­repelt már sikerrel. Tagjai kö­zött a földművestől a bankigaz­gatóig minden társadalmi réteg képviselteti magát. A kórust a Vikár férfikar kö­szöntötte Kodály 150. Genfi zsoltár és Bárdos Lajos Ave Marias Stella című művének érett tolmácsolásával. A kórust Zákányi Zsolt vezényelte. Majd felcsendült az olasz dal, s természetesen a szerelemről szólt. Déli barátaink életét átha­tó, mély érzelmi töltéssel zen­gett a fiatalember és a pásztor­lányka szerelmét idéző dal. Az azúr-ég alatt megérett telt és lí­rai férfihang betöltötte a temp­lom hajóját. S követte ezt a töb­bi, ugyancsak a népdal ihlette régi és újabb feldolgozás. A soavei kórusnak sikerült ezen az estén az olasz mentalitás, életforma ízeit felvillantani. Előadásmódjuk új színt vará­zsolt elénk, érzékeltetve a me­diterrán vidék zenéjének elütő dallamvezetését. Különösen szép élmény volt a Belle Roses; az eredeti hang­zásban felcsendülő népszerű Ha va Naghila és a második részben hallható szomorú Fotó: Kovács Tibor Mamma mia, valamint Lultima Nőtte kezdetű dalok előadása. A Vikár vegyeskar Mendels­sohn 43. Psalmus, és Gallus Jerusalem Gaude című művei­nek érett, tiszta tolmácsolásá­val viszonozta az olasz kórus által nyújtott élményt. Az est kétségkívül legmeghatóbb pil­lanatai voltak, amikor a hang­verseny végén valaki felállt és elkezdte énekelni Verdi Nabuc- co című operájának Szabadság kórusát. Ä két kórus és a közön­ség felállva folytatta olasz és magyar nyelven a rabság elleni tiltakozás csodálatos „imáját”. Várnai Ágnes Felszentelték Mária Hutát szükséges összeget nehéz lesz előteremteni, de a kollé­gáimmal együtt vállaljuk — fűzi hozzá. A rendezésre váró park egy hátsó zugában Goszthony Má­ria saját tervezésű kápolnája. Az itáliai éveket idéző színes freskókat, melyeket a művész még maga festett, kikezdte az idő. Lerójuk tiszteletünket a festő-iparművésznő sírja előtt, hogy aztán tanúi lehessünk, az üveghuta avatásának, szente­lésének. A fatüzeléses huta tüzelőte­rének félköríves homlokzatára korommal róják fel az új nevet: Mária Huta. Kisdiákok verses, dalos műsora a beköszöntő, majd Forintos László polgár- mester reményteli szavai kö­szöntik az alkotókat. Baróti Já­nos, a belvárosi katolikus temp­lom apátplébánosa felszenteli és megáldja a hutát. Jegenyés János üvegtervező immár ün­nepi ruhában köszönti a honi és csehszlovák (Novibor) üveg­művészeket. Szombaton dél­előtt Somogybán a művésze­teknek egy új otthonát avatták. ÜVEGESEK PARADICSOMA BÁRDUDVARNOKON Jegenyés János pécsi üveg­tervező munkásruhában lapá­tolja a földet a huta előtt. Szűk­szavú ember, igyekszik véka alá rejteni, hogy amit a bárdud- varnoki Goszthony-kúria udva­rán látunk, az jórészt az ő érde­me. A falábakon álló, ősi mintá­ra készült üveghuta felszente­lésre vár. Szakmájuk iránt elkö­telezett iparművészek összefo­gásának eredményeként sike­rült a kúriát úgy-ahogy rendbe- tenni és egy kis teremben már ki is állították az egyedi üvegmun­kákat. A Somogy Megyei Mú­zeum részéről H. Bognár Zsuzsanna művészettörténész vette pártfogásába a kezdemé­nyezést. — Minden iparművészeti ágnak: szobrászoknak, festők­nek volt már alkotótelepük, csak az üvegeseknek nem — magyarázza Bohus Zoltán, az Iparművészeti Főiskola üveg­szakos tanára, aki kollégájával, Horváth Mártonnal együtt vár az avatási, szentelési ünnep­ségre. — Szeretnénk, ha Goszt­hony Mária hagyatéka méltóan Fotó: Kovács Tibor szolgálná ennek a szép művé­szeti ágnak hazai virágzását. — Az épület felújításához Több mint egy évtizede dön­tött arról a Nemzetközi Színházi Intézet, hogy a madridi közgyű­lés kezdeményezésére évről évre rendezzék meg _ a táncművészet világnapját. Ápri­lis 29-ét — Jean Georges Nővérré francia baletttáncos emlékére — azóta is számos ország beiktatja kulturális prog­ramjai közé. Minden bizonnyal hazánkban is több helyen szín­padra lépnek a tánc szerelme­sei ezen a napon. Márcsak azért is, hogy bizonyítsák: még megvannak és dolgozhatnak. Hogy meddig? Nehéz a kérdés­re a válasz. Főleg akkor, ha az amatőr néptáncegyütteseket vesszük számba. Köztudott: ezen társulatok feje felett régó­ta kong a vészharang. A korábbi támogatók vagy csődbe men­tek, vagy úgy döntöttek, hogy a kultúra helyett másra fordítják pénzüket. A sikeres, vagy ke­vésbé elismert együttesek en­nek ellenére megpróbálnak fennmaradni. Továbbra is arra törekedve, hogy néhány órára ünneplőbe öltöztessék a közön­ség szívét... Nem, nem a sátoros ünnepe­ken, a majálisokon, ahol elég gyakran felléptek együtteseink, s amely oly sokat ártott a mű­vészeti munkának. Novák Fe­renc koreográfus ahol teheti, mindenhol hangoztatja: lejára­tódott ez a műfaj, de újra fel kell ismernünk a benne rejlő értéke­ket; az autentikus számok ősi szépségét, a táncszínházi pro­dukciókban rejlő katartikus erőt. A tánc közösség- és lélekfor­máló szerepét. Miként valósul­hat meg az értékmentés? Csak a mecénásokkal. Úgy, mint haj­danán. Táncosaink mellé olyan megszállottak kellenek, akik hajlandók áldozni a koreográ­fiákra, a kísérőzenére, a dísz­letre és a jelmezekre. S amíg a fenntartók előterem­tik a folyamatos működésre — netán egy-egy külföldi fesztivál­ra valót —, éppúgy öltsék ma­gukra a próbaruhát, mint eddig! Munkájukhoz pedig egy iz­raeli népdal sora adjon bízta­tást: „Tüzesen járd az ősök tán­cát... járd, járd, járd... ” Lörincz Sándor Béke és harmónia Ünnepeljük a táncot és a tánccal együtt a társművészeteket is, melyek ha néha el is hagyták a táncművészetet, de mindig vissza­tértek hozzá feltöltődni — újraértelmezni önmagukat, ami nélkül a táncművészet sem tudna tovább fejlődni, újjászületni, megőrizve azt, ami csodálatos érték benne; a pillanat megismételhetetlen va­rázsát. Remélem, hogy az ünnepi hangulat nem múlik el a szinte kötele­ző köszöntőkkel, és az emberek lassan megtanulják felfedezni a tánc jelenlétét a hétköznapi mozdulatokban, a mindennapok kom­munikációjában, és a táncművészeti alkotásokban pedig felfede­zik a legtitkosabb gondolataikat, legmélyebb érzéseiketI Kívánom, hogy ahol a szó már nem tud elég kifejező lenni, ahol már nem lehet párbeszédet folytatni, ott vegye át a Művészet, és benne a Táncművészet az irányító szerepet, hogy mozdulataink szolgálják az országok, nemzetek egymás közti jobb megértését, hogy egyik népcsoport apákról fiúkra szálló, öröklött és ezért örök­re megőrzendő tánca se hasson zavaróan egy másik ország lakói­ra, hirdesse a táncművészet a világ békére és harmóniára való tö­rekvését. Szakály György, az Operaház balettkarának művészeti vezetője Extra minőségű, svájci használt ruhák ismét érkeztek holtunkba Egyes ruhafélék 50%-os engedménnyel kaphatók. Várjuk vásárlóinkat Kaposváron a szakszervezeti székházban, fszt. 102. .ROSE & CO KFT. (9706) Ügynökök, figyelem! Keresünk olyan magán- vagy jogi személyt, aki kialakítja a bizományosi könyvterjesztői hálózatát egy általa meghatározott területre. Feltétel büntetlen előélet és gépkocsihasználat. Könyvterjesztői gyakorlat előny. FORTUNA-Kereskedöház 111-99-15, Budapest, Bánkú. 4.111/1.1054 (112510) Termelői tejértékesítés a Zselic Áruházban Teljes beltartalmi érték, higiénikus kiszolgálás és mindez 18 Ft-ért literenként. A Kaposvári ÁFÉSZ most is gondol Önre! C3 . ÁFÉSZ KAPÓSAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom