Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-27 / 97. szám
1991. április 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Tehéntartók érdekvédelme Tejtermelők egyesülete alakult Túrkevén, a kritikus értékesítési gondok enyhítésére, megoldására. A társulás a jószágtartók érdekképviseleti szerve, tagjai közösen keresik a nehezen eladható termékek picát, gondoskodnak a tehénállomány takarmányellátásáról. Az önkormányzat és a helyi termelőszövetkezet anyagi segítségével tej és élelmiszer- szaküzlet nyitását tervezik, ahol az átlagosnál olcsóbban árusítanák a termékeket. Kedvező kilátások A Deutsche Bank elemzése szerint a magyar külső fizetési mérleg hiánya jóval alacsonyabb lesz idén, mint az IMF által várt 1 milliárd dollár. A Valutaalap és a nyugati közgazdászok egyetértenek abban, hogy Magyarország gazdasági kilátásai kedvezők: felgyorsul a privatizálás, jövőre már túljuthat az ország a recesszió mélypontján. Mezőgazdasági kiállítás Aradon A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az IKR, valamint a békéscsabai Agroker rendezésében mezőgazdasági kiállítás nyílt meg Aradon. A Floria import-export cég felkérésére rendezett kiállítás fő célja a szerződéses partnerek megkeresése kisgépekre, tápokra, vegyszerekre, vetőmagokra. ÚJ ARCÚ TURIZMUST, HATÉKONY TÖRVÉNYT A legerősebb vonzóerő a magyar kultúra (Folytatás az 1. oldalról) A világkiállítás megrendezéséről heteken belül döntés várható, s a rendezvény bevételének — a tervezett 200 milliárd- nak — a 70 százalékát az idegenforgalomtól várják. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 50 ezer szállodai helyet kell létesíteni, nem szólva az infrastruktúráról, a propagandáról. Sokan úgy vélik, mindez megvalósítható csupán vállalkozások révén; szerintem—s ez az általános szakmai vélemény is —, hogy vannak olyan feladatkörök, amelyek nem valósíthatók meg vállalkozások révén, például az infrastruktúra részben, a propaganda pedig szinte kizárólag állami feladat. Ezért is vallom, hogy az állam nem vonulhat ki az idegenforgalomból, nem zárkózhat el bizonyos finanszírozásoktól, s a szükséges átalakításokat is oly módon kell (megfelelő körültekintéssel) megvalósítanunk, hogy a szakma ne károsodjék, sőt az eddiginél hatékonyabban aknázhassa ki a turizmus lehetőségeit. Anarchia helyett szakembereket — Ehhez minden bizonnyal szükség lenne egy jó idegen- forgalmi törvényre is, éppen a szakma színvonala érdekében. A gombamód szaporodó utazási irodák és más idegen- forgalmi vendéglátó vállalkozások között sok a minősíthetetlen, inkább riasztó, mint vonzó üzlet. — Az idegenforgalmi törvény valóban elengedhetetlen, mert a mostani szabályozatlan körülmények anarchiához vezetnek. A fogyasztó és a szakma becsülete kívánja meg a hatékony szabályozást, a szigorú ellenőrzést. Európa fejlett országaiban, például Franciaországban e törvény ugyancsak szigorú követelményeket támaszt a turizmusban részt vevő vállalkozók körében. Németországban nincs ilyen törvény ugyan, ott azonban a szakmai szövetségek talán még szigorúbban kérik számon a vállalkozóktól az említett követelményeket. Szükség van a kvalifikált szakemberekre, a magas színvonalú oktatásra, mert másként nincs fejlődés. Kell tehát az a törvény, de szükség lenne a szakmai képviseletre a parlamentben is, hogy véleményt nyilváníthasson egy-egy elhamarkodott intézkedés előtt. Például a devizális kérdésekben, mert néha úgy tűnik, mintha a fekete val- utázóknak akarnának kedvezni. Itt van ez a legutóbbi intézkedés is... Az idegenforgalmi hivatalok nem adhatnak el szolgáltatást devizáért, holott eddig a devizabevételük 70 százalékig ebből származott... Dr. Lengyel Márton, aki a többi között az idegenforgalom „új arcáról”, az exkluzív turizmusról fejtette ki eredeti elképzeléseit, a legfontosabb vonzóerőnek a magyar kultúrát tartja. A műveltség vonzereje — Tehát, ha jót akar a turizmus, álljon a kultúra mellé? — Meggyőződésem, ha a kultúrának nem adunk abszolút prioritást a gazdasággal szemben, akkor magunk ássuk meg a sírunkat — mondta. — Az állam már nem, a piacgazdálkodás még nem mecénás. Gazdagok már vannak, de hol vannak a kulturált gazdagok? Nincsenek. Azidegenforga- lomnak viszont életfeltétele a kultúra. Gondoljunk a tavaszi fesztiválra, amely az exkluzív turizmus kitűnő példája. A turisztikai létezés alapja a vonzóerő. S Magyarországon van —és a legerősebb vonzóerő— a magyar kultúra. Ezenkívül persze más is van. Gyógyvizek, kongresszusi turizmus, gasztronómia, s nem utolsó sorban az előnyös földrajzi fekvés — de hangsúlyozom — a legerősebb vonzóerő a kultúra. Ezért is fontos a magas színvonalú oktatás, az általános műveltség, mely az „új arcú turizmusban” meghatározó követelmény. Szapudi András Kétnapos kedvezményes vásárt rendez Kaposváron — a május elsejei rendezvénysorozatok nyitányaként — a szakszervezeti kerekasztal. A vásárra nyolc vállalat hozta el kedvezményes áron termékeit az SZMT-székház melletti parkolóba. Gyertyás László felvétele Adni és kapni is akarnak a kereskedők Országos találkozó Zamárdiban A halászat az önkormányzatnak is üzlet Tervekkel nem lehet tavat tisztítani Korszerűsítik a lakástámogatási rendeletet A Kereskedők Somogy Megyei Szervezete a héten Zamárdiban a Kisosz-üdülőben háromnapos tanfolyamon ismertette meg mintegy kétezer tagjának képviselőit az adóval, a vámmal, a jogi egészségügyi és munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos tudnivalókkal, azt várva tőlük, hogy a tanultakat adják tovább környezetükben. Az első napon országos és regionális találkozóra is sor került. A somogyi szervezetek kezdeményezésére meghívták valamennyi megye újonnan megválasztott elnökeit és a dunántúli régió országos küldötteit, hogy a május 31-én megalakítandó országos szövetség tevékenységéről mondják el javaslataikat. Ez ugyanis — tekintettel az alulról szerveződésre —, nélkülözhetetlen. Mintegy negyvenen tettek eleget a meghívásnak, jöttek a legtávolabbi helyekről így Békés és Szabolcs megyéből is. Sok értékes javaslat hangzott el. Az alapszabályról, a célokról, sikerült egységes álláspontot kialakítani. Am arról, hogy milyen legyen a szervezet és ki kezelje a vagyont, megoszlanak a vélemények. Az eddig elhangzottak alapján nagyon valószínű, hogy társadalmi elnököt választanak és a korábbi 30—40 helyett 15 fős szövetségi központ látja el a feladatokat. Az utóbbiak nem is lesznek akkorák, mint régen voltak, hiszen az új helyzetben a tennivalók többsége a helyi szervezetekre hárul. A részt vevők közül sokan foglakoztak az érdekképviselettel azt hangsúlyozva, hogy az legyen hatékony. Ma ugyanis a kereskedőknek, vendéglátósoknak nincs érdekképviseleti szervezetük, senki sem ösztönzi például arra a kormányt, hogy egyáltalán megkérdezze őket, kikérje véleményüket. Úgymond mindenki azt tesz velük, amit akar. A siófoki önkormányzat például igen rövid időn belül a megkérdezésük nélkül a többszörösére emelte a közterület-foglalási díjakat és bérleményadókat. Van olyan kereskedő, akinek nyolcezerről negyvenötezerre emelkedett a befizetési kötelezettsége, és ráadásul újabb adóemelések várhatók más területen is. A kereskedők megyei szervezete azt javasolja a siófoki önkormányzatnak, adjon kedvezményeket a helyi lakosoknak, az elő- és utószezonban is nyitva tartóknak. A kereskedőket, vendéglátósokat sújtó adókat a vásárlók is megérzik, hiszen a kereskedők az anyagi megterhelés egy részét áthárítják a fogyasztókra. — Szervezeteink már legitimek — mondta Kertész Rezső a Kereskedők Somogy Megyei Szervezetének titkára — Fél éven belül kiharcoljuk, hogy a kormány a parlament elé terjessze az érdekképviseleti törvényt. Félreértés ne essék, mi segíteni akarunk a kormánynak és az önkormányzatoknak. Szívesen átadnánk szakmai tapasztalatainkat. Ebből lehetne profitálni, hiszen a kereskedők, vendéglátók már bebizonyították, hogy kicsiben sikeres gazdaságot működtetnek. Szeretnénk elérni: a nemzetközi kapcsolatok úgy fejlődjenek, hogy azok az egyes vállalkozónak is hasznot jelentsenek. Lehetővé kellene tenni, hogy részt vehessünk a szak- kiállításokon, hogy a szakmai rutinnal rendelkező kereskedelmi kamarák képviselői eljöjjenek hozzánk és átadják tapasztalataikat. A találkozón elhangzott javaslatokat munkabizottság összegezi és elkészíti az alapszabálytervezetet, amelyet minden megyei küldöttnek eljuttatnak. Szegedi Nándor (Folytatás az 1. oldalról) Az Balatoni Vízgazdálkodási Fejleszési Programot hiába módosították 1983-ban, az előírt konkrét intézkedésekre — pénzhiány miatt — nem került sor. A tóba pedig azóta is évente 400-600 ezer tonna por és egyébb szennyezés jut, 300 tonna foszfor, 2500 tonna nitrogén és 6,3 millió köbméter tisztított szennyvíz, amelynek tisztasága bőven hagy kívánnivalót maga után. Tehát a háromlépcsős intézkedési terv első része, miszerint 1987-ig meg kell állítani a vízminőségromlást, csak részben sikerült, az a remény pedig, hogy 1995-ig már javulás mutatkozik, nem fog teljesülni. Sikerült elérni, hogy a Kisbala- ton részleges helyreállításával csökkent a Keszthelyi öbölbe beáramló szennyező anyagok mennyisége, ám az a cél, hogy helyreállítsák az 1965-ös állapotot, merész utópiának látszik. A Balatoni Szövetség tagjai figyelmesen végighallgatták az előadásokat, és támogatásukról biztosították a szakintézményeket, ám ennél többet — egyelőre — nem tehetnek. A további intézkedéshez súlyos milliók, sőt milliárdok kellenének. A Magyar Országos Horgász Szövetség Balatoni intézőbizottsága javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, melyben vázolták elképzeléseiket a tó halászati és horgászási lehetőségeivel kapcsolatban. Továbbra is bírálták a Balatoni Halgazdaság tervszerűtlen, az ökológiai tényezőket, mellőző piacgazdálkodását, és javasolták a a halgazdálkodás horgász-hatáskörbe adását. A szövetség közgyűlése végül is nem fogadta el a javaslatot, ugyanis az önkormányzatok is szeretnék kivenni részüket ebből az üzletből. Ha pedig részvénytársasági formában működik a halgazdaság a privatizáció után, akkor szeretnének részvényesek lenni. (Folytatás az 1. oldalról) Ellenőrizni le hetett, hogy a lakás kié lesz, így tehát a legjobban rászorulók kapták meg. Több száz fiatal házas és kisjövedelmű család juthatott lakáshoz az elmúlt években. — Ma azonban minden megváltozott. — Igen, tudomásul kell venni, hogy jelenleg a lakásárak, a visszavásárlási csatornák bedugulása miatt megszűnik az ilyesfajta lakáselosztás. Nem is lesz rá lehetőség, hiszen a támogatást, minőségi cserét igénylő hiába akarja visszaadni a lakást, nem tudja megtenni. Sem az OTP, sem az Inköz, sem egyéb szervezetek nem foglalkoznak olyan szinten a lakások visszavásárlásával, hogy azok bekerülhessenek az önkormányzat elosztási körébe. Ha pedig ez így van, akkor ez a rendelkezés elég diszkriminatívnak látszik, mindenképpen módosítani kell. Érdemes egyébként felülvizsgálni a rendelet egész szellemét, hiszen az a „régi mechanizmus" szerint működött, most pedig mások a szociális-környezeti, anyagi lehetőségek. — Mikorra várható a módosítás? — A közelmúltban megalakult lakásügyi ad hoc bizottság, a jogi és igazgatási, illetve a népjóléti és családvédelmi bizottság segítségével végezzük el ezt. A következő támogatás-odaítélés a második félév elején várható. Akkor már remélhetőleg teljesen új szellemben döntünk arról, hogy ki a jogosult. —Akkor azok is kaphatnak a pénzből, akik most nem kaptak. — Akik most nincsenek a listán, a közgyűlés azokat sem utasította el, továbbra is nyilvántartjuk a kérelmüket. Ha az új rendelkezés szerint jogosultak lesznek, akkor hivatalból előterjesztjük a következő osztáskor, nem kell nekik újra benyújtaniuk. Lajos Géza NÉMET ÉS OSZTRÁK KÖZREMŰKÖDÉSSEL A vadvízprogram segítéséért Nemzetközi természetvédelmi szemináriumot szerveznek A Somogy Természetvédelmi Szervezet április 27-től május 4-ig nemzetközi természetvédelmi szemináriumot szervezett Kaposváron. Nem titkolt célja ennek az, hogy a nemrég összeállított Somogy vadvízprogramnak mecénást találjanak, mert megvalósítása mintegy 180 millió forintot igényel. Ezt az összeget sem önerőből, sem állami támogatásból nem tudják előteremteni. A szemináriumra 15 német, 4 osztrák és 10 magyar szakembert várnak. A Baden-würtenbergi Környezetvédelmi Akadémia szintén segít a szervezésben. A szeminárium keretében előadásokon, terepi bemutatókon és gyakorlaton cserélik ki tapasztalataikat a szakemberek. Munkájuk arra irányul, hogy megszervezzék Somogy természeti vizeinek és élőhelyeinek védelmét, rehabilitációját. Ezzel a programmal egyúttal a lakosság számára is szeretnék felértékelni a meglevő természeti kincseket. A múlt század végéig európai mércével mérve is nagyon jelentősek voltak a vízi élőhelyek Somogybán. Ezen a területen folyik át többek között a Dráva, amely megőrizte Európa egyik legősibb természeti arculatát. (A vízlépcső megépítése fenyegeti ezt az ősi, szép vidéket.) Ebből az értékes területből egy aránylag természetes darabot, a Bo- ronka-rezervátumot sikerült megvásárolnia a Somogy Természetvédelmi Szervezetnek. A vadvízprogram feladata lesz a természetes állapotú környezet fenntartása és olyan modellértékű( területgondozás, -gazdálkodás kifejlesztése, amely a szinten tartást biztosítja. (Várnai)
