Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-04 / 78. szám
4 Megnyitják a recski bányát A recski ércbánya meddő kőzeteinek hasznosítására és a bánya esetleges újbóli megnyitásának műszaki vizsgálatára vállalkozik a március közepén alakult holland—magyar Enar- git Kft. A recski ércbányát 1979- ben zárták be. Ettől a kis kapacitású bányától nem messze több 10 millió tonna réz- és cinkércet fedeztek föl a geológusok. Azóta állagmegóvást végeznek, fenntartási költsége évi 200 millió forint. Sorsáról még az idén dönteni kell. Felvetődött a bezárt régi bánya gazdaságosságának felülvizsgálata is. SOMOGYI HÍRLAP Állatgyógyászati és állategészségügyi termékek gyártásával és új termékek előállításával foglalkozik a Pannon Agrártudományi Egyetem kisivánpüsztai Zoo Gál egysége. Húszféle állatgyógyászati készítményt szállít az ország egész területére, emellett állatkozmetikumokat is gyártanak. Termékei közé tartozik a patazsír, a föccs- tejtartósító szer, továbbá fehérjetartalmú takarmányok és a különféle fertőtlenítő szerek. Találmányok kipróbálását is végzik. Az egység tavaly huszonnégymillió forintos forgalmat bonyolított le ezekből a termékekből és a különböző gyógyszergyárak készítményeiből. Gyertyás László képriportja 1991. április 4., csütörtök A VISELKEDÉSI PROBLÉMÁK GYÖKEREI Ellentmondásos kereskedelmi kultúránk KIRÁLY JÓZSEF: MINDEN ALKALMAT MEG KELL RAGADNI, AMI OLDJA A TÁRSADALOMBAN TAPASZTALHATÓ KEDVETLENSÉGET Hússzállítás Szibériába Egyelőre az első félév végéig szól az a megállapodást, amelyet a Karancs Húsipari Részvénytársaság egy szibériai vállalattal kötött. Az egyezség szerint hat hónap alatt ezer tonna bőrös félsertést, csaknem 240 tonna tartós párizsit és 25 tonna turistaszalámit szállít a salgótarjáni gyártó a szovjet félnek. Nincs gond a fizetéssel sem, mert a szovjet olajszállítmányok ellenértékéből zárt körű akkreditívet nyitott a szovjet partner a Külkereskedelmi Banknál. ■* Vasúti skanzen Szolnokon is megalakult a Társaság a Világkiállításért országos egyesület megyei szervezete. Irodát nyit a Szolnokién/ székházában; feladata, hogy összefogja és informálja azokat az önkormányzatokat, vállalatokat, intézményeket, cégeket, amelyek a megyében részt kívánnak venni az Expo eseményein. Az első lépés: az 1995-ös világeseményre a szolnoki régi indóház épületében és a Tisza-parti hajdani vasútállomás területén létrehozzák az ország első vasúti skanzenjét. A Balaton Füszért tanfolyamot indított üzletházi eladóinak. A tanfolyam kétségkívül egyik legérdekesebb része az eladó és vásárló lélektana volt. Erről dr. Király József pszichológus tartott előadást. Előadásában az üzletház mint élményszínpad, az eladó pedig mint a vásárlóra legnagyobb hatást gyakorló személyiség szerepelt. A hallgatók megismerkedhettek — bel- és külföldi tapasztalatok alapján — az üzletek vonzó és taszító jellegzetességeivel, a kereskedők, a vásárlók pozitív és negatív vonásaival. Dr. Király Józsefet a magyar kereskedelmi kultúráról kérdeztük. — Nagyon összetettnek és ellentmondásosnak tartom a mai magyar kereskedelmi kultúrát — mondta. — Vannak helyek, ahol a technológia, az áruellátás, az eladás színvonala igen magas fokú. Tapasztalható ennek ellenkezője is. Korábban azt mondtuk, azért hiányzik az udvariasság, mert állami a kereskedelem, bezzeg, ha maszek lenne... Aztán időközben jócskán megnőtt a magánkereskedők száma és ma már tudjuk: ha valaki magánkereskedő lesz, az önmagában nem garantálja még a jó modort. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a magánkereskedő is ugyanolyan viselkedési problémákkal terhelt társadalomból lép az eladás porondjára. Pedig ha valaki a szolgáltatásban vállal munkát, tudnia kell „emberül”, rendelkeznie kell humánműveltséggel, meg kell tanulnia a kereskedelmi kultúrát. Erre megvan a lehetősége is. Mindenekelőtt olvasson kereskedelmi szakirodalmat. Ajánlom az angol Casson „Hogyan kell eladni?” című könyvét, amelyet nemrég jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. Aztán éppen Somogybán említhetem Őrei Géza nevét, aki Kaposváron született. Budapesten kereskedelmi főigazgató lett, majd bejárta a Nyugatot és onnan magával hozta az ottani kereskedelmi kultúra hagyományait. A Balaton Fü- szérttel kiadjuk Őrei Géza könyvét „Az ügyes eladó kézikönyve” c\mme\. Ebben még az is benne van — különösen a mának szólóan —, hogy mi a teendője annak, aki új üzletet nyit. Minden olyan alkalmat meg kell ragadni, ami csiszolja az ember „én-erejét” személyiségét, ami visszatartja az agresszivitást, oldja a társadalomban tapasztalható kedvetlenséget és feszültséget. A Balaton Füszért kezdeményezései kiemelkedőek ezen a téren: felismerte, hogy a gazdasági problémák csakis az emberi tényezők fejlesztésével oldhatók meg. —- Milyen a hallgatók befogadókészsége? — Úgy látom, van értelme az erőfeszítéseknek. Egyik-másik eladó ösztönösen érzi, hogy egy-egy helyzetben mi lenne a tennivalója, de nem elég bátor, hogy valamely új módszert alkalmazzon. A tanfolyam egyebek mellett hozzásegíti, hogy bátran bevessen egy-egy fogást, módszert. Növeli a befogadókészséget az is, hogy a továbbképzést aktivizáló tréningekkel kapcsoltuk össze. Például a Tudományos Akadémiai Nyelvtudományi Intézetének egyik munkatársától a hallgatók megtanulják, hogyan kell kiejteni bizonyos szavakat, mondatokat; miként kell köszönni, megszólítani valakit, hogy a nyelvi és udvariassági szabályoknak megfeleljünk. Bemutatnunk vevőtípusokat, esetjátékokat. Egy-egy vevőről ki kell találni, mit fejez ki az arca, milyen a lelkiállapota stb. Úgy látom, hogy mindezt a hallgatók zöme érdeklődéssel és hálával fogadja — mondotta többek között a pszichológus. Szegedi Nándor JAPÁN NAPOK SZOLNOKON Két tucatnál többre tehető azoknak az európai, tengerentúli országoknak a száma, amelyek vállalataival, magáncégeivel, kulturális, tudományos intézményeivel eredményes kapcsolatokat építettek ki. Jász-Nagykun-Szolnok megye hasonló intézményei. A fokozatosan élénkülő kapcsolatrendszer keretében április első hetének végén japán napokat rendeznek az alföldi megyeszékhelyen. A „felkelő nap” országának világhírű vállalatai, kereskedőházai mutatkoznak be technikai, mechanikai, népművészeti és más termékeikkel. A rendezők a vállalkozóknak sokszínű, érdekes programokat kínálnak: termékbemutatót tartanak, kétnapos előadás-sorozat lesz, valamint a japán cégek magyarországi képviseletei többek között megismertetik a magyar vállalatokat és vállalkozókat szervezési, vállalkozási tapasztalataikkal. Felvetődött egy nemzetek házához hasonló intézmény létrehozásának a gondolata; itt különböző baráti körök kapnának helyet, s ahol naprakész információkkal szolgálhatnának a hazai és a külföldi érdeklődőknek. Úton a tűzoltási csoporttal ÉGETT AZ ERDŐ ÉS A NÁDAS Volt dolguk bőven a somogyi tűzoltóknak az ünnep utáni első munkanapon. Kedden délután két óra után érkezett a jelzés Nagybajomból, hogy ismét ég az erdő. A kaposvári, a marcali és a nagyatádi tűzoltók mellett útra kelt a megyei parancsnokság tűzoltás-vezetői csoportja is Bene Szilveszter őrnagy vezetésével. A csoportot elkísérte lapunk munkatársa is. — A piros színű, kéklámpás, szirénázó Ladát sokan láthatták már Somogy útjain. Arról azonban kevesen hallottak, hogy mi a feladata ennek a csapatnak. — A nacjyobb tüzek oltásának irányítása, illetve a katasztrófák, természeti csapások következményeinek felszámolása. Ugyanúgy huszonnégy órás szolgálatot latunk el, mint a vonuló tűzoltók. Útban Nagybajom felé értesülünk arról, hogy az erdészeti dolgozók már eloltották a tüzet. — Tavaly 37 hektár erdőnk lett a lángok martaléka, most 12 hektáron égett a kilenc éve telepített tölgyes és fenyves — mondta Vörös György, a nagybajomi erdészet vezetője. — A számításaink szerint legkevesebb 1,4 millió forint kár keletkezett... A nagyobb baj, hogy egy újabb évtizednek kell eltelnie, míg itt ismét erdő lesz. Valaha április elsején „bezárták” az erdőt, nem bóklászhatott ott mindenki — mondta később. — Most meg mindenféle alak járja. Nem csoda, hogy ilyen tüzek lesznek. Folytatnánk a beszélgetést, de a csoport gépkocsivezetője jelzi, hogy ismét megszólalt a rádió. Balatonberény és Bala- tonszentgyörgy között két oldalról is ég a nádas, veszélybe kerültek az értékes kévék. A marcali tűzoltók ismét úton vannak, a keszthelyi egységek szintén... Száguld a csoport. A füst már messziről látszik. Bene őrnagy utasításokat ad, a gépjárműfecskendőket irányítja. Heizler György századostól, a megyei parancsnok helyszínre érkező helyettesétől hallottam: a három egymást váltó csoportparancsnok a legtapasztaltabb tűzoltók közül került ki. Ez is biztosíték arra, hogy minél kevesebb legyen a kár, ha már megtörtént a tragédia. Nagy Jenő Ha gyorsan kell a vállalkozáshoz a pénz A vállalkozások fejlődését igencsak megnehezíti, hogy a pénzpiacon ma létező hitelezési lehetőségek csak nehezen elfogadható feltételekkel vehetők igénybe. A bankok minden egyes jelentkezőnél külön eseti, hosszadalmas hitelképességi vizsgálatot végeznek és az általuk nyújtott hitelre komoly fedezetet kérnek. Rövid lejáratú, egyszerűsített elbírálású hitelre igen sok — a banki feltételekkel járó huzavonát nem vállaló — vállalkozónak volna szüksége. Ezt a helyzetet ismerte föl a Postabank és Takarékpénztár Rt, amely nemrég — a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ) karöltve — létrehozta a vállalkozói hitelklubot. Maximum 3 millió Dr. Pusztai Zsuzsától, a VOSZ jogászától megtudtuk: a hitelklub tagjai — az eddig ismeretlen banki gyakorlattól eltérő módon — egyszeri hitelképesség-vizsgálat után maximum 3 millió forint összegű hitelt vehetnek föl, a mindenkori piaci, jelenleg évi 34 százalékos kamat terhét és 0,5 százalékos egyszeri kezelési költség megfizetését vállalva. Kik lehetnek klubtagok? A klubtagság alapfeltétele, hogy az illető a Vállalkozók Országos Szövetségébe is belépjen. Ha ezt eddig nem tette meg, a Budapest XI., Szüret utca 15. szám alatti irodában van mód arra, hogy jelentkezzen. További feltétel, hogy legyen működő, méghozzá eredményesen működő vállalkozása. Olyan, amelyben az alaptőke legalább 60 százalékban belföldi magántőke, és amelyik a tárgyévet megelőző gazdasági évet — amire a vizsgálat vonatkozik — eredményesen zárta. Ki kaphatja? Mit jelent ez utóbbi kitétel? Azt, hogy a vizsgált évben legkevesebb 1,8 millió forintnyi árbevételt kell felmutatni vagy pedig a tárgyévre kell ilyen nagyságú bevételt prognosztizálni, a vizsgálat időpontjáig elkönyvelt adatokkal alátámasztani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hitelklubtagság egy évre szól. A hitelképességi vizsgálatot az Economix (közgazdászegyetemi) Részvénytársaság végzi, 15 ezer forintos díjért. E díj megfizetése azonban egyszersmind a hitelklub tagsági díjául is szolgál. Ha a vállalkozó a hitelképességi vizsgálat tanúsága szerint megfelel a hitelnyújtási feltételeknek, vállalkozása pénzügyi adataitól függően 300 ezer és 3 millió forint közötti hitel felvételére válik jogosulttá. Hitelkeretéről értesítést kap, kézhez véve benyújthatja kölcsönkérelmét a Postabank területileg illetékes igazgatóságához vagy fiókjához. Afiókban igényelhető „vállalkozói-hitelklub egység- csomagban” az érdeklődők megtalálják a pontos címlistát és az igényléshez szükséges nyomtatványokat is, az útmutatóval együtt. A Postabank a kölcsönt hathónapos lejáratra adja, de a teljes összeg 20 százalékát — önrészesedés gyanánt — takarékjegy formájában a vállalkozó nevére letétbe helyezi. Ez a húszszázalékos önrész egyszeri befektetés, a kölcsönt viszont a tárgyévben többször is igénybe veheti a vállalkozó, ha előző hitelét már visszafizette vagy a részére megállapított hitelkeret mqg nem merült ki. Piaci kamattal A piaci kamat természetesen visszafogja az ilyen hitel iránti keresletet. Ám azoknak a vállalkozóknak, akik egy két hónapos, kisebb összegű pénzügyi hiánnyal küzdenek s emiatt nem tudnak például kedvezményes árú anyagokat, vásárolni vagy átlag fölötti haszonnal kecsegtető kereskedelmi akciókat végrehajtani, igen jól jöhet az egyszerűen igénybe vehető segítség. S.J.
