Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-24 / 94. szám (95. szám)
1991. április 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 MÜVHÁZ ELADÓ! Már fel sem kapja a fejét az ember, ha az apróhirdetések között művelődési házat kínálnak eladásra. Miért is lepődnénk meg, mikor a szakmabeliek szerint negyven éve nem volt ilyen rossz a magyar kultúra helyzete a költségvetésben. Közben Wekler Ferenc képviselő az Országgyűlésben töröltetni akart az önkormányzati törvénytervezetből minden olyan kötelezvényt, amit nem támogat költségvetési hozzájárulás. Tételesen a kultúrát is felsorolta. Szerencsére itt tévedett, hiszen a kulturális normatíva még létezik. Kérdés, mindez mire elegendő. A pénz körülbelül arra elegendő, hogy a jelenlegi tevékenység és az ezt kiszolgáló intézményrendszer ne omoljon össze. Csakhogy még némileg ehhez is módosítani kellene a költségvetési törvényt. A megszavazott bérfejlesztésnek nincs meg a teljes kerete, a dologi költségek is nagyobb mértékben nőnek a tervezettnél, ráadásul a szabad átcsoportosítás lehetősége sincs meg, csak a bérből a dologi kiadások felé. Küldj el három munkatársat és ki tudod fizetni a villany- számlát! Természetesen nem állíthatjuk, hogy a közművelődés minden dolgozójára szükség van vagy legalábbis nem feltétlenül bizonyos, hogy éppen ajelenlegiekre. Pillanatnyilag tizenegyezer intézménynek huszonnégyezer munkatársa van. A matematikai képlet egyszerű: a művelődési házak, otthonok túlnyomó többségében gyakorlatilag nincs lehetőség szakemberek elbocsátására. Éppen a kis településeken a legrosszabb a helyzet. Például a kétezer lelkes Tolna megyei Gyönk az elmúlt évben még körzetközpont volt, általános iskola, középiskola, könyvtár, művelődési ház, szóval a megszokott hálózat eltartása lenne a feladata. Csakhogy az idei költségvetésből kevesebbet kap összesen, mint amennyi korábban csak erre a területre jutott. A végeredmény: hatszázezer forint elvonás, ami gyakorlatilag a könyvtár halálát jelenti. Nagyon sok kis település adta fel a művelődési házak folyamatos működtetését. Általában pályázatot írnak ki a bérbevételre, ahol a minimálistartalmi tevékenység megjelölésén túl csak az a szempont, ki ígér többet. Vagyis, ha a bérbevevő — durva példával — kukkoldát kíván nyitni, de szombatonként pihennek a lányok, és ilyenkor a művelődési házként várják a látogatókat, már megfelel a követelményeknek. Sajnos azzal a következménnyel senki nem számol, hogy a művelődési tevékenység kártyavárként omlik össze, és nem indítható majd újra, ha jobbak lesznek a körülmények. A lakosok szemében az az épület szombatonként is csak kukkolda marad. Természetesen a megoldás keresésénél nem az épületből kell kiindulni, hanem a működési, tulajdoni és pénzügyi kérdéseket kell tisztázni — miután a funkciót eldöntöttük. Sajnos, többpártrendszerben sem nézik jó szemmel azokat a polgári kezdeményezéseket, amelyek nem hajlandók egyik erő zászlója alatt sem felsorakozni. Mégis elsősorban ilyen közösségi szolgáltató intézményekké kell válniuk a művelődés eddigi otthonainak. Mondhatnánk erre, hogy akkor gondoskodjon a fenntartásról a polgárok szervezete. De amíg a magyar állampolgár az általa termelt értéknek húsz százalékát sem viszi haza bér formájában, addig igenis az állam társadalmi kötelezettségéé a főszerep. Természetesen elképzelhető, hogy a polgári körök magukra vállalnak részterheket, ahogy erre már néhány helyen, például a főváros második kerületében, a Pasaréten van példa. De éppen azért, mert az ilyen helyi szerveződések jobban és olcsóbban meg tudják oldani a feladatokat, Nagy-Bri- tanniában az állam természetesnek veszi támogatásukat. Anyagilag is. Mindez azonban nem segít a vállalati, illetve szakszervezeti fenntartású intézményeken. Bár Ózdon létrejött az Olvasó Egyesület, amelynek tizenegy létrehozója vállalta, hogy a megcsappant összeget a szükséges mértékben kiegészíti, ugyanez nem történt meg Inotán vagy Székesfehérvárott a Videotonnál. Még szerencse, hogy néhány ágazati szakszervezet, így a bányászok és a vasutasok jelezték, szükségesnek tartják saját művelődési otthonaik fenntartását, esetlegesen még nagyobb költségek mellett is. S bár eddig áltatás volt, ha párhuzamos intézményrendszerről beszéltünk, sajnos nem zárható ki, hogy a jövőben a helyi tárasdalmi igények is ezekben a házakban jelentkeznek majd — mert csak ezek maradnak. Szabó Z. Levente Katonazenekarok fesztiválja Kaposváron Negyedik alkalommal rendezik meg a katonazenekarok fesztiválját. Kaposvár vállalta ismét, hogy csütörtökön a rendezvény gazdája lesz. Katonazenétől hangos a kaposvári laktanya, Szabó László tamburmajor irányításával élénken zajlanak a próbák. A mostani találkozón a vendégváró együttes mellett bemutatkoznak a veszprémi, a székesfehérvári, a kalocsai és a szolnoki katonazenekarok. Hagyomány már az is, hogy a kaposvári zenekar új művel lepi meg a közönséget, a zsűrit. A Csiky Gergely Színház karmestere, Fusch László Az én Amerikám címmel írt művének ősbemutatójára készül a hazai zenekar. Műsorán szerepel továbbá Kéler Béla francia vígjátéknyitánya, a budapesti Hadtörténeti Múzeum kottatárából pedig előkerült egy első világ- háborús bakanóta, amit a somogyiaknak címeztek. A kaposvári zenekar a kötelező művek közül a televíziós regény, a Szomszédok zenéjének szerzőjétől, Hidas Frigyestől választotta a Változó ritmusok címűt. A csütörtök délelőtti szakmai program után, 15 órakor látványos menetben vonulnak föl az együttesek a sétálóutcában, majd I7 órakor kezdődik a gálahangverseny a Városi Sport- csarnokban. (H.B.) A kaposvári Gárdonyi Géza Általános Iskola kórusát Szedmák Edit vezényelte. (Fotó: Lang Róbert) Mozart és Bartók emléke Éneklő ifjúság és a vonósok kamarahangversenye 1938 - bán rendezték meg először városunkban az Éneklő Ifjúság minősítő kórus- versenyt. A hétfő délutáni találkozón , a kaposvári Munkácsy gimnázium aulájában ismét pódiumra lépett 16 kórus, hogy összemérje tudását és tisztelegjen a 200 éve elhunyt zeneóriás Mozart, valamint a 110 éve született korszakalkotó magyar zeneszerző, Bartók Béta emléke előtt. A 960 általános és középiskolás diák a Somogy Megyei Művelődési Központ és a városi önkormányzat jóvoltából állhatott közönség elé. A közel négyórás, maratoni hangverseny tétje a közönségsikeren túl, az arany, ezüst és bronz minősítés, melyet a három tagú szakmai zsűri ítélt oda. A kórusversenyt dr. Klujber László a városi önkormányzat kulturális igazgatója nyitotta meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy több fiatal karvezető és kórus vállalta a megmérettetést. Igaz, hogy a művek nehézségi foka esetenként meghaladta teljesítőképességüket: ritmika- ilag és a szólamok együttes hangzását tekintve, a produkciók hagytak némi kívánnivalót. Az első meglepetést a so- mogyjádi általános iskola kórusa szolgáltatta. Egri Júlia karvezető irányításával hangulatos, szép összhangzatú produkciót hallhattunk. Már a kórusverseny első részében feltűnt, és egyre nyomasztóbbá vált, hogy a választott művekből hiányzik a humor, a gyerekek arcáról „eltűnt” vagy meg sem jelent a mosoly. A Gárdonyi Géza Általános Iskola ifj. Szomorjai József Trubadúr mollban című dalával — vezényelt Szedmák Edit — oldotta egy kicsit a feszültséget. Az igazi sikert a Suszter Gyuláné vezényletével fellépő Hámán Kató Általános Iskola kórusa aratta, majd a Berzsenyi és a II. Rákóczi Ferenc iskolák—Lucz Zsófia és Kardos Kálmánná vezényletével — bizonyították felkészültségüket. A szünet után frissítő zuhanyként hatott a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kicsinyek kórusának fellépése. Cziff Ágnes ügyes válogatással, színes, humoros, a gyermekek életkorához idomuló műveket dirigált. Műsoruk megelőlegezte azt az élményt, amelyet megyénk legkiválóbb kórusai tartogattak számunkra. A Tóth Lajos Általános Iskola Kicsinyek Kóusa dr. Kerekené Pytel Anna, a nagyok kórusa Zákányi Zsolt vezényletével, valamint a Táncsics és Munkácsy gimnázium kórusai Horváth Jenőné, illetve Dorogi István irányításával kiérlelt, magas színvonalú kórusműveket tolmácsoltak. Kertész Attila a Kórusok és Zenekarok Baranyai Szövetségének titkára, a zsűri elnöke összességében színvonalasnak ítélte a kórustalálkozót és alapos értékelés után hat, — a Táncsics és Munkácsy gimnázium, a Tóth Lajos Általános Iskola kicsi és nagy, a II. Rákóczi Ferenc általános iskola kicsi és nagy, valamint a Kré- nusz általános iskola — kórusainak adta át az arany minősítést. Végül, az örömbe egy kis üröm is vegyült. Az órákig tartó versengés megviselte a fellépőket. Jó lenne, ha a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítanák a jövőben ezeket a rendezvényeket. Talán az arcokon is jobban és gyakrabban jelenne mag az önfeledt mosoly. Családias hangulatú kamaraesten mutatkozott be a Budapesti Vonósok Kamaraegyütteséből vendégszereplő — Papp Gyöngyi (hegedű), Ludmány Emil (brácsa) és Gal- lai Judit (cselló) — fiatal művészek csoportja. Közülük Gallai Judit Kaposváron folytatta tanulmányait és már többszörfellépett a hazai pódiumon. Most édesanyja, Gallai Istvánná zenetanárnő zongorakíséretével lépett a pódiumra és igazi, megérdemelt sikert aratott. Nemkülönben társai: Gyöngyi és Ludmány Emil. Kiegyen Ludmány Emil (brácsa), Papp Gyöngyi (első hegedű), Gallai Judit (cselló). (Fotó: Gyertyás László) lített, harmonikus előadásmódjuk már az elsőként felcsendülő Bach g-moll gamba-szonáta tolmácsolásánál kidomborodott. Különösen az adagio-tétel lírai fúgái adtak lehetőséget arra, hogy a gordonka bársonyos teltséggel szóljon. Haydn c-dúr Menüettjének tolmácsolása technikájával, hangzásával élményt nyújtott. A törékeny alkatú Papp Gyöngyi Schubert C-dúr fantáziájának interpretálásával bizonyította tehetségét. A lassú és gyors részek egymásutániságát remek ritmikával, szép kötésekkel oldotta meg. Az ismételten felcsendülő gordonkaszólóban — Bach C-dúr szvit— Gallai Juditújfent bizonyította: érzelmekben gazdag , romantikus játékstílusa érett technikai tudással párosul. Kétségkívül az est legizgalmasabb produkciója Britten Lachrymae című művének tolmácsolása volt. Ludmány Emil rendkívül karakteres művészként, hallatlan érzékenységgel adta vissza a brit- teni-mű sajátos hangulatát. Finom tremolóit lélegzetvisszafojtva hallgatta a közönség. G. FauréSicilienneés Ch. de Beriot Balett jelenetek című művei Gallai Judit és Ludmány Géza tolmácsolásában kellemes élménnyel ajándékozták meg a kamaraest hálás közönségét. Várnai Ágnes Japán és magyar művészek Japán és magyar művészek közös részvételével nyílt grafikai kiállítás a Nagano környéki Kamijamada városkában. Forgács András tokiói nagykövet nyitotta meg a kiállítást, amely a Japán-Magyar Baráti Társaság felkarolásával jöhetett létre. Két hétig tart nyitva a város kul___ tú rcentrumában a hét magyar művész tárlata. Kamijamada hétezer lakosú japán kisváros, fürdői évente 800 ezer turistát csalogatnak ide. Mint az a magyar-japán együttműködésben gyakorta történik, baráti szálakon keresztül szövődtek a szorosabb kapcsolatok. Országos első Marcaliban A marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai szép sikert arattak az országos tanulmányi versenyeken. Beke Norbert első, Szrnka László második helyezést ért el a számítás- technikai versenyen; Garai Mária a latin-nyelvi döntőbe, míg Nemes Péter a területi német verseny döntőjébe jutott be. Nagy Bandó az író Önálló esten mutatkozik be pénteken Nagy Bandó András a sántosi művelődési teremben. A kétkötetes író legújabb könyvét is megismerhetik az olvasók, emlékként dedikációt is kérhetnek a humoristától. Hangverseny Fonyódon Fonyódi Lilla és Harmath Ágnes fuvola, valamint Nagy Krisztina zongorahangversenyét tartották tegnap este a fonyódi zeneiskola Bartók tem- rében. Műsorukon többek között Bach, Mozart, Debussy és Doppler-művek szerepeltek. Közreműködött még Miniska Mónika és Vörös Katalin zongorán, felkészítő tanárok: Csupor László és Kardos Kálmán, a kaposvári zeneiskola tanárai voltak. Jogászok közgazdasági képzése A JPTE Közgazdaságtudományi Kara ezévben is meg- inbdítja végzett jogászok számára másoddiplomát biztosító közgazdasági szakokleveles jogászképzést. A képzés szeptemberben indul, 4 félév időtartamban,a heti egy nap elfoglaltsággal. Jelentkezés és további információ: dékáni hivatal Fodor Zoltánné előadó. Telefon: (72)11-433/166. 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Szakmai szervezetben A somogyi gimnáziumigazgatók Marcaliban tanácskoztak megyénk gimnáziumigazgatói és megalakították a szakmaiérdekvédelmi szervezetüket. A testület létrehozását Gulyás Mihály a kaposvári Munkácsy gimnázium igazgatója és Olasz Istvánná a marcali Berzsenyi gimnázium igazgatója kezdeményezte. A megyei tanács megszűnése óta ugyanis nem volt egy olyan szerv, amely összehangolta volna munkájukat. A gimnáziumok az önkormányzatok irányítása alá kerültek, ezért településenként, eltérő módon próbálták munkájukat megszervezni. A testület azon fáradozik, hogy az önkormányzatok munkáját segítve összehangolja szakmai, működési, finanszírozási és érdekvédelmi feladatait. Céljuk továbbá, hogy az* egyéni kezdeményezéseknek is teret adjanak. Eddig 10 gimnázium igazgatója csatlakozott a szervezethez. Kéthavonként megbeszélik az időszerű tennivalókat, de a gyors megoldást igénylő kérdésekben lehetőleg azonnal döntenek. A hatékonyabb együttműködés érdekében az érdekvédelemmel kapcsolatos problémákat összegzés után egyeztetik és úgy továbbítják a megfelelő szervezethez.
