Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-23 / 94. szám
1991. április 23., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Korszerű tejüzemet létesített a barcsi termelőszövetkezet. Naponta 40 ezer liter tejet dolgoznak fel, ebből 25 ezer liternyit a sajtgyártásban hasznosítanak. Az alapvető tejtermékeken kívül elkezdték a sajtkrémek gyártását is. Jelenleg 15 dekás kiszerelésben készítenek natűr, paprikás, gombás és metélőhagymás sajtkrémet. Termékeiket Barcson kívül még Budapesten és Kaposváron is értékesítik. (Gyertyás László képriportja) Munkát ajánlanak a kiskereskedők Átképzést is szervez a Kisosz A Kiskereskedők* Somogy Megyei Szervezete alulról építkezik. A megyében húsz körzetben alakult társadalmi elnökség. • Nem titok, az sem, hogy a kereskedőknek tavasztól őszig közel háromszor annyi alkalmazottra van szükségük, mint az év más időszakában. Az eddigi tapasztalatok sajnos azt bizonyítják, hogy a munkát keresők és a kereskedők mindezideig még nem találnak egymásra. Ezért a Kisosz többek között felvette a kapcsolatot a megyei munkaügyi hivatallal, hogy előmozdítsa, minél több állástalan ember találjon munkát a kereskedőknél. Mintegy ezer munkahelyről van szó. A Kisosz az átképzés, illetve a kereskedelmi ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamot is szervezett. Ősszel újabb átképzésre, szakmai ismeretszerzésre nyílik mód tanfolyam keretében — mondta Kertész Rezső megyei titkár. A kialakult helyzet megoldásának reményében döntöttek egy alapítvány létrehozásáról is, amelyet a helyi csoportok kezdeményeztek. Az alapítványra befizetett pénzből növelni kívánják a kül- és belföldre irányuló reklámot, propagandát, előmozdítanák az idegenforgalom fellendítését, támogatnák egyebek között a sportot, a kultúrát is. Sz. N. Fagyos hajnalok VAN MÓD A VÉDEKEZÉSRE A Kapósaikor Rt. fizeti a termesztési költségelőleget Nincs a répatermesztésre hosszú távú érdekeltség Kováts Imre: A hazai termelésre és feldolgozásra kell alapozni a jövőbeni ellátást (Folytatás az 1. oldalról) A múlt hét végén havazott, tegnap reggelre deres lett a fű, április végén szokatlanul kemény fagy köszöntött ránk. Az előrejelzés szerint jó néhány napig tart még ez a hidegfront. Mit tehet az ember a teljes virágzásban levő gyümölcsfák megóvása érdekében? — dr. Jasinka Jánost, a megyei növényegészségügyi állomás igazgatóját kérdeztük. — Két módon okoz kárt a fagy a gyümölcsösben, elsősorban a kajszi- és őszibarackosokban. Az első, a levegő mozgásával érkező, áramló fagy, a másik pedig a lehűlt talajból kisugárzó fagy. Az előző ellen hagyományos módszerrel nem lehet védekezni. — A talajból sugárzó fagy ellen mit tehet a termelő? — A hagyományos módszer a füstölés, a ködösítés, a permetezés, illetve a légkeverés. Ezek közül a legkönnyebben megvalósítható a füstölés. Ez idő tájt nyesedékből, szőlővenyigéből összegyűlik annyi, amit el lehet égetni. Ajánlatos a halmokra nedves, nyirkos szalmát, vagy fűrészport rakni, azért, hogy zárt füstfelhő keletkezzen a talaj felszíne felett. — De mit lehet tenni a légáramlattal érkező fagyveszély ellen? A hagyományos módszerek amúgy is csak a kistermelőknél, a magángazdálkodóknál alkalmazhatók. — Van védekezési mód mindkét típusú fagykár ellen. Frigocur a neve annak a kémiai anyagnak, amely teljesen „ártalmatlan”, természetes hatóanyagokat tartalmaz, a mé- hekre veszélytelen. Ezt 0,015 ezrelékes arányban kell kipermetezni és a szer védelmet biztosít mindkét típusú fagy ellen. — Kapható-e most ez a per- metezőányag? — Sajnos, sehol sem! Tisza- vasváron gyártják, és az iménti telefonbeszélgetésből derült ki, hogy eddig csak Szabolcs megye rendelt belőle. Viszont megtudtam azt is, amennyiben igény van rá, azonnal tudnak szállítani megyénkbe is. Most már valóban csak a kereskedelmi egységeken múlik, hogy miként segítik a fagyos napokon, — hiszen a „fagyos-szentek” még hátra vannak — a kiskerttulajdonosokat és a nagy gyümölcsöskertek gazdáit. Enyhült a cukorrépa termelése körül a vihar, de tovább tart a jogos háborgás. A körzet termelői megkapták a költsége- lőget. Potó István, a cukorgyár termeltetési és kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, hogy csak annnak a 11 termelőszövetkezetnek és két állami gazdaságnak nem folyósítják ezt az előleget, amelyek érdekeltek a közvetlen jugoszláviai bérfeldolgoztatásban. Kováts Imre, a Kaposcukor Rt. elnök-igazgatója április 8-án levélben fordult dr. Ger- gátz Elemér földművelésügyi miniszterhez, hogy a kedvezményes vámtételű cukorbehozatalból 10 ezer tonna részesedést kaphasson Dél-Dunán- túl egyetlen feldolgozója. „Biztos vagyok abban, hogy pozitív döntésük kedvező lehetőséget ad a mezőgazdaságban kibontakozó, a cukorrépatermelők érdekeit figyelembe vevő privatizáció felgyorsításához, az új tulajdonviszonyokon alapuló cukorrépa-termelés stabilitásához” — szólt a kedvező döntést remélő levél. — A Földművelésügyi Minisztérium kijelentette ugyan, hogy a jövőben nem támogatja a jugoszláviai bérfeldolgozást és az ahhoz hasonló megoldásokat, de továbbra is beleszól a kedvezmények elosztásába — mondta Potó István. — Amikor a Kaposcukor Rt.-t diszkriminatív módon kiszorítják ebből a lehetőségből, akkor azt korlátozzák, aki erre alapozta a jövőt. Az Állami Vagyonügynökség ugyanis a nagyobb feldolgozókapacitás létrehozása érdekében engedélyezte a részvénytársasággá alakulást. A minisztérium a döntés helyett a termelői érdekeltség körébe utalta a kedvezményes vámtétellel behozott cukdr elosztását. A lebonyolítással pedig az Agrimpexet bízta meg, azt a külkereskedelmi céget, amelyik a Kaposcukor Rt.-t kivéve intézi valamennyi érdekelt kereskedelmi tevékenységét. Kováts Imre dr. Kemendy Tibor minisztériumi főosztályvezetőnek a következő levelet írta: „Meggyőződtem arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szakapparátusában továbbra is működnek azok a mechanizmusok, amelyek ellen az elmúlt években minden, a piacgazdaságot, a versenysemlegességet kívánó és támogató gazdasági vezető — köztük jómagam is — harcolt. A hivatkozott megbeszélésen egy olyan rövid távú gondolkodásmód kapott teret — támogatva az FM képviselője által —, amely alapjaiban veszélyezteti e fontos ipari növényjövőbeni termelési feltételeit.” A feldolgozókapacitás kihasználásához alapanyagra lesz szükség . A cukorrépát nem lehet egyik napról a másikra, ötletszerűen beilleszteni a vetésszerkezetbe. Az elnök-igazgató szerint: „...rövid, közép és hosszú távon csak a hazai cukoripar képes megfelelő felvevőpiacot biztosítani a cukorrépa-termelők számára, és csak a hazai cukorgyárak képesek kiegyensúlyozott ellátást biztosítani a belföldi cukorfogyasztók számára." Az Agrimpexnél folytatott „megbeszélésen", az ellenérdekeltségű döntéselőkészítő szavazáson ugyan javasoltak a résztvevők a Kaposcukor Rt.-nek 5000 tonna behozatali kontingenst, de jóváhagyó döntés nem született. A répa már kel, de a termelő még bizonytalan. Meddig? Mészáros Tamás A SZAKSZERVEZET ÁLLÁSPONTJA Ne darabolják fel az állami gazdaságokat Kisgazdajavaslat a „belső adósság” kifizetésére KAPJON A KORMÁNY KÉT ÉV HALADÉKOT Nagyválasztmány a hajón — Torgyán József a siófoki nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen veszélyeket lát a szakszervezet? — Ilyen lenne, ha tevékenységet privatizálnák, s ezzel felapróznák. A mi álláspontunk: maradjanak együtt az összefüggő tevékenységek. A tulajdont sokfelé lehet osztani, támogatjuk, hogy magánkézbe kerüljön, utána lehet azonban csak azon gondolkodni, hogy milyen szervezeti föltételei vannak a hatékony működtetésnek, érdemes-e szétdarabolni egy mezőgazdasági nagyüzemet különféle résztevékenységekre. Van ugyanis olyan tevékenység, ami veszteséges, és van olyan is, ami nyereséges. A talponmaradást csak az teszi lehetővé, ha a különféle ágazatok — növénytermesztés, állat- tenyésztés, feldolgozás stb — kiegészítik egymást. Ma nagyon ingatag a piac, ezért különösen vigyázni kell erre. Mindenképpen megemlítem a szövetségünkhöz tartozó Állami Gazdasági Dolgozók Szakszervezetének állás- foglalását. Egyetértenek ugyan a részleges kártalanítással, az olyan kezdeményezést azonban elutasítják, amely az állami gazdaságok földterületeinek szétosztására vagy feldarabolására irányul. Különösen olyan esetben, amikor magas színvonalú, nyereséges, sok ezer dolgozónak munkát adó gazdaságról van szó. Szerintük a kárpótlási törvényt meg kellene előznie a földhasználatról szóló törvénynek, mert enélkül teljes káosz áll be a mezőgazdasági gazdálkodásban, s ez fölbe- csülhetetlen károkat okoz. — Milyen védelmet nyújtanak a dolgozóknak? — Különféle biztosítékokat szeretnénk beépíttetni a kollektív szerződésekbe. Talán így a majdani külföldi vagy belföldi tulajdonos tiszteletben tartja a szerzett jogokat. Számítunk a létszámleépítésekre, "karcsúsításokra” a piachoz való igazodás miatt. Ez nagyobb kényszer egy tulajdonosnak, mint egy állami vállalatnak. Ilyen esetben azonban legalább kapjanak végkielégítést a dolgozók. Támogatjuk, hogy ezek a biztosítékok beépüljenek a kollektív szerződésekbe. Szorgalmazzuk az adózás szempontjából nagyon kedvező természetbeni jutattásokat. Egyébként minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a közeljövőben kialakítsuk a munkavállalók, a munkáltatók együttműködését a dolgozók érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében. Lajos Géza A Kisgazdapárt dunántúli regionális szervezeteinek, valamint Pest és Bács megye nagyválasztmányi küldötteinek találkozóját vasárnap tartották a Balatonon a „Füred” nevű hajón. Az ülés határozatáról, amelyen Torgyán József is részt vett, Lehoczky Gyula, az FKgP Somogy megyei szervezetének főtitkára számolt be. Eszerint a nagyválasztmányi küldöttek túlnyomórészt úgy határoztak: a párt szakmai vezetőit vissza kell hívni és új vezetést kell választani. Megállapították, hogy a párt vezető posztjára jelenleg dr. Torgyán József a legalkalmasabb személy. Az új vezetésbe—a megyék által javasolt területi arányosságot figyelembe véve — új vezetőket is jelölnek. Nagy Ferenc József pártelnök részére javasolják, hogy a koalíciós kormányzás fennmaradása esetén is fenntarthatja jelenlegi miniszteri posztját; annak esetleges megszűnésével vagy Vörös Vince tiszteletbeli alel- nök nyugdíjba vonulása esetén az Országgyűlés alelnöki tisztét töltse be. A küldöttgyűlés után Torgyán József (több képviselő- társával) részt vett a siófoki kisgazdák nagygyűlésén is. Beszédében értékelte pártjaje- lenlegi helyzetét, a kormánnyal való kapcsolatát. Torgyán József az FKgP vezetőit nagymértékben hibáztatta amiatt, hogy egy év alatt sem tudták kicsikarni a kormánytól a tulajdonjog rendezését, amely—mint mondta— a gazdasági kibontakozást eredményezhette volna. Épp ezért mielőbbi változtatást kér pártja vezetésében. Abban azonban ő maga sem biztos, hogy ha a héten elfogadja az Országgyűlés a kárpótlási törvényt, az mindenkit valóban maradéktalanul kárpótolni fog. Hiszen — mint mondja—az államnak vajmi kevés pénze van erre. Ezért javasolja, hogy a „belső adósság” kifizetésére két év haladékot kaphasson a kormány, de ez idő alatt fokozatosan mindenkinek juttassa vissza jogos tulajdonát. Mindemellett Torgyán József hangsúlyozta, hogy ő a reprivatizáció mellett teszi le a voksát, hiszen a tulajdonjog csak ennek alapján érvényesülhet igazán. Véleménye szerint ugyanis ahol nincs ipar, ott csak a föld, a mezőgazdaság teremthet munkát, és azt mindenkinek látni kell, hogy hazánkban az egyetlen kitörési pont a mező- gazdaság kibontakoztatása, felvirágoztatása lehet. S ez nem a kárpótlási jegyekkel, hanem a valós tulajdon visszaadásával kezdődhet csak meg. Dénesi Erika
