Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-03 / 77. szám
1991. április 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Súlyos gondokkal küzd a kaposvári kórház ,,Tecnológiai hiba nem történhetett” — mondja az élelmezésvezető Egyre nő Kaposváron a szalmonellától megbetegedettek száma. Tegnap a kórházi dolgozók között mintegy ötszáz fertőzést regisztráltak. Erről dr. Gyócsi János, a megyei kórház orvos-igazgatója tájékoztatta lapunkat. — Valamennyi munkatársunkat, akiknél fölmerült a fertőzés gyanúja, gyógyulásukig ki kellett tiltanunk az intézmény területéről. így a betegellátásban komoly gondjaink vannak. Egyes osztályokon jelentősen megfogyatkozott a dolgozók száma, nem tudjuk a megfelelő szinten ellátni a betegeket. A bőrgyógyászat minden orvosát kényszerű szabadságra kellett küldenünk. Hasonlóan kritikussá vált a helyzet a fizioterápia egyes részlegeinél is. A bőrgyógyászat betegeinek egy részét ideiglenesen a belgyógyászat vette át, ott végzik el a legszükségesebb teendőket és látnak el készenléti ügyeletet is. A többi osztály rendben végzi a munkáját, ám új betegeket csak életmentő-esetekben tudunk fölvenni. A diagnosztikus eszközök: a röntgen, a labor működnek ugyan, de ezúton is szeretném kérni a körzeti orvosokat, hogy csak elkerülhetetlen esetekben küldjenek ide betegeket. A válságos időszak mind könnyebb átvészeléséhez segítséget nyújt a megye többi kórháza is. A megbetegedett szakácsok, konyhai dolgozók pótlására szakembereket küldenek Siófokról, Nagyatádról és Marcaliból, így — kedvező esetben — már holnap újra indulhat az üzemi étkeztetés. —A kórháznak valóban nincs megfelelő hűtőkapacitása? — kérdeztük Káli Józsefet, az élelmezési osztály vezetőjét. — A nemrég átadott új konyhában elegendő hűtő áll rendelkezésünkre. Nyugodtan állíthatom, hogy nem technológiai hiba okozta a fertőzést. A süteményt rögtön elkészülte után hűtőbe tettük, és csak az étkezőbe szállításkor vettük ki onnan. Véleményem szerint kenő- dés okozhatta a fertőzést. Valamelyik dolgozónk — tudta nélkül — vírusgazda lehetett, rajta keresztül került a baktérium a süteménybe. —barna— Mentőállomás Lengyeltótiban Majdnem húsz év után ismét van mentőállomása Lengyeltótinak. A községben 120 ágyas kórház működik és jelentős az autóskemping idegenforgalma is. A lengyeltóti mentősök egy kocsival, az önkormányzati hivatal egyik felújított épületrészében kezdték meg munkájukat. A mentőbázist tegnap kis ünnepség keretében adták át, dr. Papp Zoltánnak, az országos és dr. Szerémy Györgynek, a megyei mentőszolgálat főorvosainak jelenlétében. Mindketten kiemelték: az önkormányzat és a mentőszolgálat, közös munkájának eredménye ez a teljesítmény. Fotó: Kovács Tibor Nicsak, ki beszél még? Sajnos Amy Heckerling filmje jobb volt „még" nélkül. Mondhatjuk úgy is, ezzel együtt sokkal rosszabb! Leegyszerűsítve: idő- és pénzpocsékolás volt leforgatni a Nicsak, ki beszél című film második epizódját. Bár, ha jól utánaszámolunk, elég ha a folytatás bevétele eléri az első rész egyötödét, máris jócskán pénzüknél vannak az alkotók. Mielőtt részletekbe bocsátkoznék, hadd idézzem egy névtelen mellékszereplő velős kiszólását (a folyosóra), akinek másodperces színrelépését többre értékeltem a stáb egy és egynegyed órás erőlködésénél, így hangzik: „ Tegyenek fel végre hangtompítót!" Örültem, hogy a film közepén végre valaki megfogalmazta gondom, bajom okát. Örültem, hogy nem voltam egyedül azzal a véleményemmel, miszerint nem éppen hátrány, ha a dramaturgiának legalább ködös nyomai szerint sipítoznak, rikoltoznak a mozivásznon! Ha viszont a permanens üvöltés veszi át a parancsnokságot, abból jó nem sül ki. Bevezető képsorok gyanánt trükkös felvételek segítségével nyerhetünk bepillantást a fogamzás misztikus pillanatába, amikor a férfiasság furfangos képviselői bősz csatába indulván rohamozzák a női nem bástyáját. (A képsor a gyermek nézőknek kiváló alkalom kíváncsi kérdésekre, a szülőknek pedig azok érdemi kiegészítésére.) Megszületik hát Julie, az első epizód hősének, Mikey-nek a húga. A bátyust a vártnál jobban megviseli a kis jövevény érkezése. Ezt is — mint minden egyebet — fejlett felnőtt szókinccsel vitatja meg barátjával. Ők már tudják mi az, hogy „jó bőr”, a bimbi nekik már klotyó és magától értetődően így szólítják meg a többi bölcsist: hé, haver! Tovább megyek. Nem azt mondják egymásra, hogy te csúnya, hanem azt, te szemét vagy te seggfej. Vajon Amy Heckérlinget miféle szándék vezérelte, amikor elhatározta, hogy amolyan „Eddye Mur- physre”veszi a figurát? A magyar és külföldi filmművészetben egyaránt előfordulnak filmesek, akik forgatókönyv nélkül vagy hiányos könyvvel dolgoznak. Az ő produkcióik nagymértékben a vágószobában dőlnek el. Ehhez viszont nagyon kell tudnia a rendezőnek, hogy mit akar. Heckerling nem tudta. Amit tudott: az volt, hogy az első rész óriási sikerét meg kellene lovagolni. Adva volt hozzá két nagy név, John Travoltaés KristieAI- ley, valamint Mikey, a tündéri kiskölyök. Kigondolták: szülessen meg a kishúg, váljanak szét a szülők, legyen egy idétlen fivér (Elias Koteas) egy rámenős barátnő (Olympia Dukakis), izgalom gyanánt pedig egy süket, ügyetlen betörő, a végére egy erőltetett „szent a béke”. A lutrit a gyerekek jelentették, akiket produkcióiktól függően szinkronizáltak. Ezek viszont ritkán voltak szellemesek. Nem beszélve arról, hogy visszaéltek a gondolataikkal. Vagy inkább gügyögéseikkel. Pedig hátha gőgi- cséltek volna valami okosat is. Balassa Tamás Májustól mindkét csatornán Bemutatkoznak A MŰVELŐDÉS NYOMVONALAI A Zalai Gyűjtemény újabb kötete a helyi televíziók Rendszeres bemutatkozási lehetőséget kapnak májustól a Magyar Televízió mindkét csatornáján a helyi televíziók. Stos- sek Mátyás, a már negyvennél több városi, községi, lakótelepi médiumot tömörítő helyi televíziók szövetségének az elnöke elmondta: a Magyar Televízió elnökével történt megállapodás értelmében legjobb, leginkább közérdekű, illetve érdekes műsoraik bemutatására meghatározott időt kapnak a helyi televíziók. A 2-es csatornán például hetenként fél órában „Válogatás a helyi televíziók műsorából” címmel sugároznak majd műsort. A már 60-nál több helyi televízió programjának, munkájának figyelemmel kísérésére külön szakembert jelölt ki a televízió, a helyi médiumok pedig hetenként delegálnak mindig más-más főszerkesztőt arra a feladatra, hogy már a sugárzott adásuk közül kijelöljék azokat, amelyeket alkalmasnak ítélnek a Magyar Televízióban való bemutatásra. A Helyi Televíziók Szövetsége egyébként igyekszik segíteni a már 60-nál több médium technikai fölszereltségének az egységesítését. Emellett részt vállal a televíziózással kapcsolatos törvények vitáiból is. A helyi televíziók hálózata igen gyorsan kiépült, bizonyítva, hogy a lokális, illetve regionális információk iránt rendkívül nagy az igény. Mivel a stúdiók kialakítása meglehetősen költséges, több település létesít közösen helyi televíziót. A Zalai Gyűjtemény eddigi köteteinek szerkesztői törekedtek arra, hogy a lapokon a helyi színezet és azok országos, sőt, nemzetközi érvényességű kapcsolódási pontjai minél jobban kiemelődjenek. A mostani, 31. kötetben ennek a hagyománynak a továbbélését látjuk, azáltal például, hogy Keszthely históriájáról több résztanulmányt olvashatunk. Sasfi Csaba részletesen elemzi a keszthelyi gimnázium munkáját, diákságának összetételét, Király Ferenc a könyvek és olvasók helyzetét a múlt század első felében, Szarka Lajos pedig a színház útját kíséri végig az első világháborúig. Ha ezek—és a Nagykanizsával, Zala- lövővel, Zalaegerszeggel foglalkozó dolgozatok —a helyi érdeklődést növelik a könyv iránt, akkor arról is szólni kell, hogy jó néhány tanulmány a régión túlra vezető szálakat követ és olyan következtetéseket tartalmaz, amelyek gazdagítják a hazai tudományt. Olvassuk csak el Kapiller Imre munkáját a zalai diákok kőszegi életéről vagy Molnár Andrásnak a reformkori pártküzdelmek költészetéről írt összefoglalóját, aztán Bilkei Irén, Németh József és Cséby Géza dolgozatait. Tudnunk kell, hogy a XVIII. század második feléig a Balatontól délre fekvő négy megyében szinte alig volt lehetőség művelődésre. Csak Pécsett létezett 1724-től gimnázium oskola. Zalában 1756- ban, Somogybán 1799-ben kezdte meg hasonló intézmény a működését. A napjainkban gyakorta emlegetett európaiság hat-hétszaz évvel ezelőtt vitathatatlan volt, a peregrináció—a külföldi egyetemjárás— akkor természetes a tanulni vágyóknak. Bilkei Irén tanulmánya bizonyította, hogy olyan területekről is kialakult az egyetemjárás, ahol igazán magas színvonalú kulturális központ nem létezett. Olyan alapozás ez, amelynek nyomán néhány évszázad elteltével lehetővé vált, hogy a megye parókiáin és kúriáin olvasók és könyvtárak fejlődjenek. Méghozzá olyanok — amit Németh József bizonyít—, ahol nem az elzárkózást, sokkal inkább a nyitottságot képviselték. Ha tetszik—mai fogalommal —, az együtthaladást az európai műveltséggel. Alighanem jelen korunkban is sok Skublics családra lenne szükség, hogy a már akkor is kifogásolt sziget-műveltseg véglegesen megszüntethető legyen a régióban (és az országban). A Festetich-könyvtár reprezentálta a főúri törekvéseket, de a magyarság műveltségszintjének emelkedésében a kis- és középnemesi meg lelkészi bibliotékáknak volt döntő szerepük. A keszthelyi kastély fénye messzire — Somogyba is — világított, de az írás és olvasás mécseit a tanítóknak (a mestereknek) kellett a feudális hierarchia alsóbb rétegeiben meg- gyújtaniok.Munkájuk nélkül alighanem kevesebb magyar vers íródott volna, s abból több hagyományozódik az utókorra kéziratos füzetben. A felvilágosodás egyik alap- követelménye — hogy hasadozzanak szét a nem-tudás, a babonaság fekete vásznai — ugyancsak megvalósíthatatlan volt, de azóta a magyar irodalom sok nemzedéke kísérelte meg szaggatásukat. Költőnők is, mint Dukai Takácn Judit négy keszthelyi Helikonon vett részt, s ennek dokumentumait két füzet is przi ott. Kézírással jegyezték az egyikbe: Irta s magával hozta Dukai Takáts Judith 12 feb. 18f7. A dolgozat mik- forilológiai oknyomozása elsősorban szakembereknek erdekes. De éppé az ilyen munkák nyomán válik egyre érdekesebbé a poetrina összegyűjtött müveinek kiadása. A sorozatszerkesztő, Qyimesi Endre és a szerkesztő, TurbulyÉva igazán szép kötetkomponáló munkát végzett. Ha itt-ott vannak is szeplők, azokat feledteti az összhatás. Reménykedjünk, hogy az egyre szigorodó feltételek nem szakasztják meg a Zalai Gyűjtemény gazdag ívelésű útját. Laczkó András A RÓKA ÉS A HOLLÓ Az olvasók figyelmébe: Értesítjük Önöket, hogy a Róka és a holló című ismert mesében a róka szerepét most kivételesen Szedla- csek Ervin magyar kisnyugdíjas alakítja. A holló a faágon ült, és a csőrében egy jókora darab sajtot tartott. Szedlacsek Ervin magyar kisnyugdíjas szokásos délelőtti sétaútja során megállt a fa alatt, fölnézett a hollóra, és szomorú megállapítást tett: — No, tessék! Ledoktoráltam, van két diplomám, a latin és az ógörög nyelv ismerete mellett kitűnően beszélek franciául, olaszul... De mire megyek vele? Jobb lett volna, ha Szent Ferenc nyomdokain járva a madarak nyelvén tanulok meg beszélni. Ez most jól jönne. Mert kéremszépen, én tegnap ettem utoljára. Igaz, az ingyenkonyhán kapott gulyásleves meg a túrós bukta ízét még most is itt érzem a nyelvemen, de közben korog a gyomrom. Ha most tudnék szót váltani a madarakkal, azt a kis sajtot a róka helyett én kunyerálnám ki a holló szájából... De hát nem tudok. így aztán minden marad a régiben! És Szedlacsek bácsi, a megélhetési küszöb alatt tengődő, 78 éves magyar kisnyugdíjas szomorúan legyintett egyet a hollóra, és folytatta délelőtti sétáját. Mivel matematikából is jelesen érettségizett, néhány pillanat alatt kiszámította, hogy az ingyenkonyhai ebéd kezdetéig még harminckét kukát tud kényelmesen átkutatni. — kgym — 96 ÉVES KORÁBAN Meghalt Martha Graham New York-i otthonában hétfőn elhunyt Martha Graham, a világhírű koreográfus, a modern tánc egyik klasszikusa. A New York-i School of Contemporary Dance társulat alapítójának és vezetőjének halálát 96 éves korában szív- és tüdőelégtelenség okozta. Martha Graham élete során 177, többségében mitikus és történelmi tárgyú színpadi mű koreográfiáját alkotta meg. Táncjátékait a világ számos neves társulata átvette, alapvetően új, áttörést hozó technikáját pedig — amely polgárjogot nyert a klasszikus balett mellett — azóta is alkalmazzák. A művésznő először 21, utoljára pedig 76 éves korában lépett föl. Neves színésztanítványai között volt Paul Newman, Kirk Douglas, Gregory Peck, Diane Keaton, Woody Allen és a híres rocksztár, Madonna is.
