Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-18 / 90. szám

6 _____________________ T őzsde­szótár A-tói Z-ig Részvényalap: tőkebe­fektetési társaság, amely vagyonát kizárólag részvé­nyekbe fekteti. Részvénybevonás: rész­vények kényszerű bevo­nása az alaptőke csökken­tése céljából. Részvényelemzés: egy részvény értékének vizsgá­lata. Az elemzés középpont­jában a vállalat jövedelme­zősége áll. Az értékelés szempontjai: az osztalék, il­letve a hozam, a tiszta nye­reség, a tőkésítés, az egy részvényre jutó cash flow és a saját tőke nagysága. A részvény értékelésének másik módja a technikai elemzés, amely a múltbeli árfolyammozgások elem­zésével próbálja meghatá­rozni egy részvény árfolya­mának alakulását. Részvényes: egy rész­vénytársaság részvényei­nek tulajdonosa. Részvényesek kisebb­ségi jogai: a részvénytör­vény meghatározza a rész­vényesek minimális jogait, hogy megóvja őket a több­ségi részvényesek által tör­ténő megkárosítástól. Részvényesek szövet­sége: egy vagy több rész­vénytársaság részvényese­inek összefogása jogaiknak a közgyűlésen való közös képviseletére. Részvényesek tájékozta­tója: a részvénytársaságok időközi beszámolója, ame­lyet megküldenek mind a sajtónak, mind a részvénye­seknek. Részvényfelosztás: (ang.: split) a részvények számának növelése, mi­közben a részvénytőke vál­tozatlan marad. Például 2:1 arányú split esetén egy 100 árfolyamú részvényért ad­nak két 50-es árfolyamút. Részvényforgalom: a for­galomban levő részvények névértékénpk összege. Részvényindex: egy tőzsde vagy valamely tőzs­dén jegyzett gazdasági ág több vagy minden részvé­nye árfolyamának átlagér­téke. Részvénynyilvántartás: a részvénytársaság által ve­zetett könyv, amelybe beve­zetik a névre szóló részvé­nyek tulajdonosainak nevét, címét és foglalkozását. Csak azok számítanak részvényeseknek, akik sze­repelnek a társaság nyilván­tartásában. Részvénypiac: szűkebb értelemben a hivatalos tőzsdekereskedelem ér­tendő alatta. Tágabb érte­lemben ide tartozik a szabá­lyozott szabad forgalom, va­lamint a tőzsdén kívüli tőzs­dekereskedelem (lásd tele­fonkereskedelem) is. Részvénytanúsítvány, a bank által kiáll ított igazolás a letétbe helyezett részvé­nyekről. Run:(ang.) a banknyelv­ben azt jelenti, amikor az ügyfelek tömegével rohan­ják meg a bankok pénztárait, hogy követeléseiket felve­gyék. (Folytatjuk) SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. április 18., csütörtök Hogyan csinálják az osztrákok? Ott is túltermelés Füstbe ment olaj A különböző időjárás-megfi­gyelő műholdak folyamatosan küldik képeiket az Öböl felett kialakult és lassan Európa felé sodródó, mintegy 6-8000 négyzetkilométer kiterjedésű füstfelhőről, amely az iraki hadsereg által felgyújtott 570 kuvaiti olajkút égéstermékeiből keletkezett. A felső légrétegekbe kerülő égéstermékek az egész térség klímájára veszélyt jelentenek. A kuvaiti látványos környe­zetszennyezés mellett milliárd tonnányi széndioxid kerül a légkörbe világszerte, melynek hatása ugyanúgy jelentkezik az egész világon, akár a fejlett ipari, akár a fejlődő országok Zűrzavaros esztendő elé néz a magyar mezőgazdaság. A gazdák nem tudják kinek a földjébe kerül a mag, lesz-e vevő az állatokra, a tejre, és a legújabb hír: a rekordnak ígér­kező gabonaterméssel egy­szerűen nem tudunk mit kez­deni. A szomszédos Ausztriában a mezőgazdasági túltermelés nem új keletű jelenség. Lassan egy évtizede próbálkoznak úrrá lenni a nehézségeken. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet két munkatársa, dr. Stauder Márta és dr. Szabó Márton jól ismeri a megoldásra tett külön­féle kísérleteket. Nyugati szomszédunknál a legnyomasztóbb a gabonatúl­termelés problémája. Ausztria 1988-ban 5,3 millió tonna ga­bonát termelt, ebből a belföldi kereslet hiányában 1 millió tonnát exportálni kényszerült. A kivitel azonban nagyon sok pénzbe — 2,5 milliárd schil- lingbe — került. A gabona ugyanis a világpiacon olcsóbb, mint Ausztriában, ezért az ex­portot támogatni kellett, hogy versenyképes lehessen. A tá­mogatás összegét fele-fele arányban a gazdák, illetve az állam teremtette elő. Ugyan­ebben az évben 2,2 millió tonna tej került a piacra, noha a szükséglet csak 1,8 millió tonna. A különbözet külföldre szállítása 2,6 milliárd schillin- get emésztett fel, ennek ne­gyedrésze terhelte a gazdákat. Sertéshúsból csak időnként Ön befizet tízezer forintot, és lehet, hogy már a jövő hónap­ban megkapja az autóját, a vé­telár maradékát pedig öt év alatt kamatmentesen törleszti! Egy ilyen szlogenre ma Ma­gyarországon mindenki fel­kapja a fejét, hiszen a hatalmas infláció és persze a kamatok miatt a részletre történő vásár­lás enyhén szólva zsákutcába került. Az az új vásárlási forma, amelyről a közelmúltban jelent meg az első híradás, épp az ilyen gazdasági helyzetekre van kitalálva, nem véletlen hogy egy hozzánk hasonló vál­ságot átélt országból, Portugá­liából jött a Poligrupo Hungária Kft. alaptőkéjének ötven száza­léka. A fogyasztói csoportnak ne­jelentkeznek feleslegek, mar­hahúsból viszont állandóan. A túltermelés ellenére továbbra is jelentős mennyiségű külföldi marhahús érkezik az osztrák piacra. Hogy az import ne le­gyen olcsóbb a belföldi terme­lésnél, a határon importvámot fizettetnek a megrendelővel és ezt az összeget az export tá­mogatására használják fel. A mezőgazdasági termelők védelme jellemző Ausztria ag­rárpolitikájára. A gabonafeles­legek csökkentésére bevezet­ték és erősen támogatják az „alternatív növények” termesz­tését. A támogatás mértékét az osztrák Agrárgazdasági Kuta­tóintézet dolgozta ki. A ter­mesztésre ajánlott növényeket három csoportra osztották. Az ott használatos elnevezés sze­rint vannak „nagy" és „kis" al­ternatívák, valamint „különle­ges kultúrák". Az első csoportba került — többek között—a repce, a nap­raforgó és a szója. A máso­dikba a gyógy- és fűszernövé­nyek —jelentőségük ott sokkal nagyobb, mint nálunk. Ide tartozik még a lucerna, a here, a csillagfürt és a virág­magvak, valamint a mustár, az olajlen, a mák és a lencse. A harmadik csoportba az ipari növényeket, a komlót, a do­hányt sorolták. Azok a gazdák, akik gabona helyett a javasolt növények valamelyikének ter­mesztésére vállalkoznak, terü­leti és árprémiumot kaphatnak. vezett vállalkozás lényege, hogy tartós fogyasztási cikke­ket, elsősorban autót és lakást olyan „kamatkímélő" konstruk­cióban szereznek be a csoport tagjai, amelyben nagy szerepe van a véletlennek, az egyes tag szerencséjének is. A fogyasztói csoport egé­szen leegyszerűsített formájá­ban a következőképpen néz ki. Adva van mondjuk 120 ember, aki arra szövetkezik, hogy öt év — hatvan hónap alatt — mind­nyájan hozzájutnak egy 600 ezer forint értékű gépkocsihoz. Minden tag havonta befizet tí­zezer forintot, ebből két autót vesznek, az egyiket kisorsol­ják, a másikat licitálás útján le­het megszerezni. Akinek sze­rencséje van az nagyon hamar, de a legpechesebb is az ötödik Ennek összege hektáronként 3500 és 8000 Schilling között változhat. Támogatáshoz jut­hat a gazda akkor is, ha bizo­nyos területeket parlagon hagy. Maguk az osztrák szakem­berek is azt tartják, hogy a je­lenlegi rendszer túlszabályo­zott, merev. Kritika nélküli átvé­telét más országok számára nem javasolják. A felvásárlást és az eladást körzetesítették. A gazdák ugyan önállóan termelnek, de az értékesítésre és a feldolgo­zásra nagyon sok helyen hoz­tak létre szövetkezeteket. A tej­termelésben például egy adott vállalat (szövetkezet) csak szi­gorúan meghatározott körzet­ből vásárolhatja fel a tejet és a tejtermékek értékesítésére is csak kijelölt területen jogosult. Minden termelő számára egyenként határozták meg, hogy mennyi tejet adhat le, és ezt át is veszik tőle az államilag támogatott, rögzített, magas áron. Ha valaki többet szállít, az árujáért fokozatosan egyre kevesebb pénzt kap. A tapasztalat mégis azt mu­tatja, az utóbbi években nem tudtak olyan keveset fizetni, hogy végképp elvegyék a gaz­dák túltermelési kedvét. A hozzáértők körében egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy amennyiben agrárpolitikáján nem változtat, a Közös Piacba való belépés után Ausztriának komoly ne­hézségei lesznek. év végén biztosan hozzájut az áhított gépkocsihoz. Igaz, hogy betett pénzéért nem kapott kamatot, de nem is fizet, mint tenné azt a részletre vásárlás­nál. Természetesen öt év alatt sok minden történhet a gazda Ságban és a fogyasztói csoport tagjainak életében is. Ezért en nek a konstrukciónak fontos része a többoldalú biztosítás Az egész vállalkozáshoz tőke erős, garanciát vállaló pénz ügyi háttér szükséges, a Polig rupo esetében ezt az abban részt vevő Magyar Hitelbank nyújtja. A hazai fogyasztói cső portok szervezése a jövő hó­napban kezdődik, egyelőre csak autó beszerzésére, de hamarosan lakást is fognak ér­tékesíteni ezzel a módszerrel. bocsátják ki, akár a fosszilis tü­zelőanyagok felhasználásából vagy a gépkocsik kipufogógá­zából, akár a hatalmas méretű erdőírtásokban áldozatul esett fák pusztulásából származik. Jelenleg a széndioxod rész­aránya a légkörben még csak 0,03 százalék, de ha a változá­sok jelenlegi üteme folytatódik, ez az iparosítás kora előtti ér­ték kétszeresét is elérheti, és néhány fokos globális hőmér­séklet-emelkedést okozhat, melynek hatásai kiszámíthatat­lanok. Képünk: Füstfelhő az Öböl térségében a Meteosat időjá­rás-megfigyelő műhold felvéte­lén. Repülőtér a tengeren A Japán Airlines légitársa­ság lakott területektől távoli repülőtér létesítésére tett ja­vaslatot. A XXI. század légi­kikötője nem szennyezné a városok környezetét, zajár­talmat sem okozna, mert a tervek szerint a tengerparttól 10-20 kilométerre építenék meg.Mesterséges szigetet létesítenének, mintegy tíz négyzetkilométernyi terüle­ten hosszú kifutópályával. Miután a gépek leszálltak a sziget-repülőtéren, tenger alatti alagútban haladva vin­nék ki utasaikat a szárazföldi fogadóépületekhez. Mit ígérnek a fogyasztói csoportok? AUTÓVÁSÁRLÁS SZERENCSEJÁTÉKKAL KOMBINÁLVA Teflonnal bélelt szelepek A teflonként emlegetett mű­anyagot már jóformán min­denki ismeri. Többnyire a konyhában találkozunk vele, egyes edények bevonataként, amelyekben zsír nélkül is lehet húst sütni. De élvezzük a teflon előnyeit akkor is, amikor pél­dául a vasalónk talpa van fedve vele, vagy amikor borotválko­zunk, és a zsilettpenge éle va­lósággal bársonyos a rajta ta­padó teflonbevonattól. A teflonmulekulák csak szén- és fluoratomokból épül­nek fel. Hosszú, egyenes szén­láncukat burokként, cső mód­jára veszik körül a fluoratomok, amelyek a szénatomokkal még erőteljesebben kapcsolódnak, mint azok egymással. Ez a renkívül szívós kötődés a ma­gyarázata a teflon különleges, kémiai „közömbösségének”: csak a folyékony alkáli fémek­nek, illetve a klór-trifluorid am- móniás oldatának és az elemi fluornak nem áll ellen. Az ato­mok közötti óriási kötési ener­gia határozza meg ennek a műanyagnak a hőállóságát is: csak 400 Celsius-foknál na­gyobb hőben indul meg benne észrevehető bomlási folyamat. Ám amilyen erős benne az atomok kötődése, olyan gyen­gék a molekulák közötti köté­sek. Ezzel magyarázható nagyszerű súrlódáscsökkentő hatása, de persze csekély szi­lárdsága és gyenge kopásálló­sága is. Mechanikai szilárdsá­gát különféle töltőanyagok be­építésével igyekeztek javítani. Képünkön a hasznos műanyag egy speciális ipari alkalmazá­sát láthatjuk: a belső teflonré­teggel bevont szelepet. Atom­erőművek sírja Az atomerőművekért fe­lelős brit vállalat, a Nuclear Electric részvénytársaság legújabb terve szerint a ki­öregedő atomerőműveket 30 évre bezárják, majd ha­talmas betonfalakkal ve­szik körül őket, és legköze­lebb 105 év múlva kezdik meg lebontásukat. Ezt az időt tartják elegendőnek a munkálatok sugárveszély és környezeti ártalom nél­küli elvégzéséhez. Van olyan terv is, hogy 135 év elteltével sem bontanak, hanem homokba temetik az erőművet. Jelenleg két atomerőmű bezárása idő­szerű Angliában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom