Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-13 / 86. szám

1991. április 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 Az „A” megvan, de ki mond majd B-t ? EGY SZAKOSZTÁLY GAZDÁT KERES Röplabdabajnoki döntő Elmaradt a meglepetés Újpesti TE — Kapos Volán 3-0 (13,9,7) A helyükben bárki végtelenül elégedett lenne és örülne. Min­den úgy alakult bajnoki szerep­lésük során, ahogy eltervezték. Nyílt kártyákkal játszottak. Amikor egy évvel ezelőtt nyil­vánvalóvá vált búcsújuk az asztalitenisz NB I „A” csoportjá­tól, már bejelentették: egy évre lesz szükségük ahhoz, hogy ismét a legjobbak táborában küzdhessenek. Ebbéli szent meggyőződésükkel álltak asz­talhoz már az első bajnoki mér­kőzésen, s ezzel az elszánt­sággal küzdötték végig eddig a bajnokságot. Most akár tavaszi pihenőre is vonulhatnának, já­ték nélkül nyugodtan feladhat­nák a hátralevő két mérkőzést, akkor is biztos a visszajutást je­lentő második helyük. De nem. Ők megfogadták, hogy ide­haza megverik egyetlen eddigi legyőzőjüket, mert elsőként szeretnék zárni a „B” csoportos küzdelmeket. Igen, ez az elszántság jelle­mezte mindeddig a Kaposplast férfi asztaliteniszezőinek sze­replését. De vajon nem törik-e meg ez a lendületük? Fölmond a gazda Tavaly ősszel még csak re­besgették, később egyre töb­ben beszéltek arról, hogy a szakosztályt 1988 óta működ­tető Kaposplast nem tud meg­birkózni két NB -l-es csapattal. Eredetileg a hölgyeknek bizto­sított versenyzési lehetőséget a vállalati klub, így hát válni akarnak a férfiaktól. — Igaz-e a hír? — kérdeztük Horváth Sándortól, a Kaposp­last elnökétől. — Sajnos igaz, ám nem jó­szántunkból kényszerülünk a válásra. A privatizációs folya­mat a mi vállalatunkat sem ke­rüli el. Az egyesületünk ez év januárjától mint önálló elszá­molási egység működik, s erre az évre összesen kétmillió fo­rintot tud biztosítani a sportra. Ebből két NB I „A” csoportos szakosztályt képtelenség fenn­tartani. Minthogy eredetileg nekünk női szakosztályunk volt, így természetesen hozzá­juk ragaszkodunk. Éppen ma (kedden — a szerk.) küldtem el írásban bejelentésünket a vá­rosi polgármesteri hivatalba. Közöltük, hogy a bajnokság végeztével a férfiszakosztály­tól el kívánunk köszönni. Úgy tartjuk tisztességesnek, hogy ezt idejekorán mindekinek a tudomására hozzuk, így re­mélhetőleg lesz idő arra, hogy új szponzor után nézzenek. Nyomatékosan hagsúlyozom, hogy az anyagiakon kívül semmi egyéb szempont nem vezérelt bennünket ebben a döntésünkben. A férfiak ered­ményességével és szakmai tevékenységével elégedettek voltunk és vagyunk, valóban igényeinknek megfelelően képviselték a Kaposplast érde­keit. Nemcsak a múlt kötelez Varga János, a férfíszakosz- tály elnöke igazán nincs irigy­lésre méltó helyzetben. Most, amikor elérkezett ismét az ün­neplés ideje, több a szomorú­ság házuk táján, mint az öröm. Érthető hát a kifakadása. — Gondolom, hogy a nyo­mott hangulatunk érthető, mert aligha hittük volna egy évvel ezelőtt, hogy visszajutásunkat a legjobbak közé torral ünne­pelhetjük. ' így folytatta: — A várostól erre az évre 760 ezer forintot kaptunk, ebből 250 ezer a csarnok fenntartási költsége. Csak összehasonlításként mondom, hogy az előző évi költségvetésünk másfél millió volt, de abból is csak nagyon szűkösen működhettünk. Az idén például már több olyan egyéni versenyre nem tudtunk elutazni, amelyen korábban rendszeresen részt vettünk. Bármilyen szolidan is osztunk, szorzunk, erre az évre még le­galább 8-900 ezer forintra lenne szükségünk. A szakosztályelnök el­mondta még, hogy tulajdon­képpen nemssak az NB l-es csapat szereplése forog koc­kán. Az igazolt asztalitenisze­zők száma 25 körül van s mel­lettük mintegy 6o-7o fiatal lá­togatja az edzéseket. A szak­osztály utánpótlását tekintve csaknem önellátó, hisz az első keret tagjai egy kivételtől elte­kintve valamennyien tősgyöke­res kaposváriak. Éhbérért is maradtak Amit még megtudtunk Varga Jánostól, az első hallásra szinte hihetetlenül hangzott. Az NB l-es pingpongozok havi bruttó 5-6 ezer forintot keres­nek, s ehhez csak kétezer forint étkezési pótlék járul. A nyertes mérkőzések után jó ideje már egy árva fillért sem tesznek zsebre, holott a legtöbb csa­patnál már ezer forint fölötti prémiumokat osztanak győz­tes mérkőzésenként. Ilyen „alulfizetett” csapat nincs is több az élvonalban. Lám, en­nek ellenére senki sem kíván távozni. Ha pedig ez így van, akkor ezeket a szó szerint is éhbérért pingpongozókat illene jobban megbecsülni. Legalább Ez az utánpótlás is veszélyben van. annyira, hogy a sportba vetett hitük ne vesszen el. Itt nem­csak egy elsőosztályú szak­osztály, hanem egy sportág léte forog kockán. Kaposváron hosszú évtize­dekre visszanyúló hagyomá­nyai vannak az asztalitenisz­nek. Magyar bajnokokat tart nyilván a sportkrónika. Itt talál­ható az ország egyik legkor­szerűbb, s kifejezetten e spor­tág céljára létesült csarnoka, amit a jelenlegi szakosztályta­gok a hozzátartozóikkal, bará­taikkal és a sportággal rokon- szenvezőkkel közösen hoztak tető alá, mintegy ötmillió forin­tos társadalmi munkával. És nemcsak maguknak építették, hanem a városnak, sőt a me­gyének is. Jelenlegi vagyonuk értéke meghaladja a tízmillió forintot. Ezt hagyják most veszni? A férfiszakosztálynál váltig bíznak abban, hogy — szép si­kerük ismeretében — útkere­sésük nem marad eredményte­len. Talán lesz, aki szemet vet rájuk. Úgy tartja a közmondás, hogy aki időben ad, az kétszer ad. Nos, mi is igyekszünk most időben szólni, bízva abban, hogy ez is kétszeresen hallat­szik. Remélhetőleg nem lesz majd szükség egy végső jajki­áltásra. Jutási Róbert Budppest, Vágóhíd utcai sportcsarnok, 300 néző. V.: Hurák, Ferenczi. Újpesti TE: Jagodics, Kar­mos, Valics, Schildkraut, Király, Glózik. Csere: Sárközi. Edző: Botos Ferenc. Kapos Volán: Pásztor, Luk- sys, Stefik, Kántor, Czotter, Mészáros. Csere: Vörös, Fiadó. Edző: Janus Zagorski. Pénteken délután a főváros­ban az Újpesti TE Vágóhíd utcai sportcsarnokában megkezdő­dött a három győzelemig tartó férfi röplabdabajnoki döntő. Nos, a legelső találkozón elma­radt a meglepetés, s így az Új­pesti TE—Kapos Volán párvia­dalában a fővárosi csapat vezet 1-0-ra. A legelső pontot a Kapos Vo­lán szerezte, a bajnoki döntőn. Ezután azonban a hazaiak pilla­natai következtek és a követke­ző öt pontot ők szerezték (5-1). Továbbra is az Újpest játszott fölényben, a Volán sokáig nem találta a ritmust. Rövidesen már 9-2 arányú hazai vezetést mu­tatott volna az eredményjelző tábla — ha ugyan működik —. Ugyanis nem volt jó s így bajno­ki döntőhöz méltatlanul — kézi vezérlésű — eredményjelző tábla mutatta az eredményt, amelynek mindössze csak any- nyi szépséghibája volt, hogy szinte senki nem látta. így csu­pán csak mindenki találgatta, hogy vajon mennyi is lehet az állás. De úgy azért a játékról is essen szó: fokozatosan talált magára a kaposvári csapat, és remek játékkal 10-3-ról sikerült felzárkóznia 10-9-re. Rendkívül izgalmasan alakult a játszma hajrája: egészen 14-13-ig fej-fej mellett haladt a két együttes. Az utolsó pont azonban sajnos az újpestieké volt, s így ők nyerték az első szettet. A második szettben most már remekül kezdett a Volán és rövidesen már 5-0-ra vezetett. Az Újpesti TE 7-7-nél érte utol a kaposvá­riakat, majd a vezetést is átvet­te, és rövidesen már 3 pont volt az előnye. Igencsak akadozott ekkor a Volán-gépezet: a hazai­ak egyre jobban növelték elő­nyüket, és végül magabiztosan nyerték a második játszmát. Az újpestiek pontos támadásai és remek sáncmunkája ellen tehe­tetlen volt a Volán. A harmadik játékrész elején is remekelt a kaposvári gárda: Kántor két védhetetlen ásszervájával 7-2- re megugrott a Kapos Volán. Ekkor azonban megtorpantak a fiúk, és az Újpestnek — akár­csak az előző szettben — 7-7- nél sikerült egyenlítenie. Ez­után is a hazai pálya minden előnyét élvező fővárosi együt­tes maradt játékba. Egymás után szerezte találatait amire a volánosok egyszerűen képtele­nek voltak válaszolni. így fordul­hatott az elő, hogy bár a Kapos Volán már 7-2-re vezetett, a vége mégis 15-7 lett — az Új­pesti TE javára. Az előzetes- várakozásnak megfelelően izgalmas, változa­tos, és fordulatokban bővelke­dő összecsapást láthatott a Vágóhíd utcai sportcsarnokba kilátogató mintegy 300 főnyi néző. A Kapos Volánnak mind a három szettben lett volna lehe­tősége, amelyet sajnos nem sikerült kihasználnia. Fenyő Gábor Körzeti labdarúgó-bajnokság Kaposvár I. osztály: Somogyád—Hedrehely 3-0, Pata­lom—Mi ke 2-0, Kaposfüred—Jákó 3-0, Juta—Kiskorpád 1-1, Kaposfő—Hetes 2-0, Várda—Magyaregres 0-0 Surján—Nagy­berki 0-2. II. osztály: Gölle—Kaposmérő II. 1-4, Fonó—Mezőcsokonya 1-1, Osztopán—Bodrog 2-1, Toponár—Felsőmocso Iád 2-0, Somogygeszti—Igái 1-3, Alsóbogát: szabadnapos. Csurgó: Iharos—Segesd 1-1, Gyékényes—Ötvöskónyi 2-2, Háromfa—Szabás 5-0, Görgeteg—Láböd 1-2, Somogyudvar- hely—Kisbajom 9-1. A Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ Kaposvár, Szokolaberek 44. sz. alatti színesfém telepének ajánlata •Karborobot automata kazán 40 kW 72 000,— Ft • Karborobot automata kazán 80 kW 150 000,— Ft • Száraz akkumulátor 12 V/44 Ao. 2550,— Ft • Száraz akkumulátor 12 V/55 Ao. 3110,— Ft • Hideg- és melegvíz-mérő órák, hazai és import kivitelben hazai 1 /2"-os 2290,— Ft Cseh imp. 3/4" 2000,— Ft Maddaléna olasz meleg és hideg vízre 1 /2"-os 3200,— Ft A Kaposvári ÁFÉSZ most is gondol Önre! Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ Q /VÉSZ KAPÓSAK (112314) Megszületik-e az első idei gól? Varga István: „Győzelmet várok!” Megszerzi-e végre első idei győzelmét a Bányász? Ez a kérdés bizonyára nemcsak a csapat vezetőit és játékosait foglakoztatja. Ha egyáltalán lehet rangsorolni a mérkőzé­seket, nos, akkor most na­gyon fontos találkozó előtt áll a somogyi gárda. Amolyan négypontos ösz- szecsapás az Újpest elleni, hisz ma estére lehet ismét négypontnyi különbség a két együttes között, de be is érhe­tik Olajosékat a fővárosiak. Varga István bizakodással tekint a mérkőzés elé. Ha va­laki, ő aztán jól ismeri az új­pesti légénységet, bár ezt nem tekinti előnynek, mert mint mondta, az ő elgondolá­sait is ismerik Újpesten. Sze­rinte most mindkét edzőtől va­lami furfangos megoldást várnak, de ő nem kíván eltérni a megszokottól, annál inkább sem, mert a Ferencváros el­leni játékkal a vereség dacára elégedett volt. Végre terem­tettek helyzeteket is támadói, sajnos az a bizonyos pont az / betűre még mindig nem akart felkerülni. Az edző elégedettségét tükrözi, hogy ugyanazt a kezdő tizenegyet küldi pá­lyára, mint az Üllői úton. Kolo- vics büntetése ugyan lejárt, de edzésmunkájával nem elégedett Varga István, ezért csak a tartalék csapatban szerepelteti. Meksz már edzett a héten, így vélhetően helyet kap a cserepadon. Hogy valami meglepetés azért készül, az abból sejt­hető, hogy Fodort a támadó­sorba jelölte az edző. Tehát a kispesti duótól várja csapata sorsának jobbrafordulását. A kezdő tizenegy: Bíró - Keszeg, Zare, Olajos, Szabó -Varsányi, Katona, Zsadányi, Ozsváth - Kámán, Fodor. A cserepadon Horváth, Ma­gyar, Kirchmayer és Meksz foglal helyet. ZICHY MIHÁLY SAKK KUPA A tabi polgármesteri hivatal a helyi munkás sportklub sakk szakosztálya és a városi műve­lődési központ szervezésében Zichy Mihály Kupa 91 elneve­zéssel pénzdíjas sakkver­senyre kerül sorTabon a műve­lődési központban április 21 -én 9 órakor. A lebonyolítás svájci rend­szerben történik, kétszer 15 perces játékidővel. A versenyen bárki részt ve­het, aki a nevezését írásban 200 forint nevezési díjjal együtt a tabi művelődési központ cí­mére (8660 Tab, Kossuth Lajos u. 86.) április 19-ig leadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom